Ilyen lett volna a csatorna a Nagykörúton
Képzeld csak el, hogy csónakba ugrasz és elmész dolgozni. Nem Velencében, Budapesten. Fura ötlet, egy alternatív esetben mégis előfordulhatott volna, hogy ha a Blahán laksz és a Nyugatihoz jársz dolgozni, csónakba kell ülnöd. Hogy miért? Egy 1800-as évekbeli, Reitter Ferenctől származó terv miatt.
Pest, Buda és Óbuda egyesül. De mi legyen Budapest közlekedésével?
A Nagykörút-csatorna terve nem annyira elképzelhetetlen és légből kapott, mint elsőre gondolhatnátok. Reitter Ferenctől, a Budapest egyesítése után létrejött Közmunkatanács első elnökétől származik az az ötlet, amely szerint milyen jó lenne, ha a Nagykörúton, a jelenlegi Margit hídtól a Petőfi hídig (nyilván akkor nem épültek volna oda hidak) egy csatorna folyna, ami lehetővé tenné a hajós- és csónakos közlekedést.
Íme a látványterv:
Ám végül ez valósult meg:
A Fővárosi Közmunkatanács 1868-as létrejöttétől kezdve szorgalmazta, hogy a Nagykörút helyén illene valamilyen sokkal városiasabb, jobban közlekedhető utat építeni. Akkor azt mondták, „a város zöme minden összefüggés nélkül szórványosan csak itt-ott mutatja az emelkedésnek némi jelét s nagyrészt elavult házakkal van megrakva. A fejlődésnek csakis azáltal lehet okszerűbb irányt adni, ha a város területének közepén egy szép, tágas s az egész városon keresztbe átvonuló út nyittatik, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni.”
A Nagykörúton hajóval
Reitter Ferenc fejéből ekkor pattant ki az ötlet, milyen jó lenne, ha ez az út vízzel lenne feltöltve. Ötletét abból merítette, hogy a Nagykörút mélyebben fekszik, mint környezete, olyannyira, hogy korábban itt folyt a Duna egyik mellékága, a rómaiak Fossatum Magnuma, az egykori szennyvízárok, másik nevén a Rákos-árok.
Forrás: erdekesvilagunk.vlog.hu
Az árok, ahogy szennyvízárkok általában, Pestről vezette ki a szennyvizet, ám nagyon nagy volt a fertőzésveszély a környékén, olyannyira, hogy felelős volt több kolerajárvány kirobbanásáért is, így 1740-től kezdve szabályozták azt és egy évszázaddal később, a pesti árvíz idején a feltöltése mellett döntöttek. Ekkor, 1838-ban 5 éve végzett Reitter Ferenc a Mérnöki Intézetben. Harminc évvel később vette tehát elő az ötletet: mi lenne, ha újra feltöltenék vízzel a Duna ezen mellékágát és onnantól hajózni is lehetne Pesten.
1833-ban végzett a Mérnöki Intézetben. 1833-1839 között az országos építészeti főigazgatóságnál dolgozott. 1844-ig közreműködött a Tisza és a Maros folyók térképészeti és vízműtani munkáiban. 1850-től a fővárosban működött.
Részt vett Duna-térképezés és az Al-Duna-szabályozás munkájában. Nagy szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként Buda, Pest, majd az egyesített főváros városrendezésében. Tervet készített hozzávetőlegesen a mai Nagykörút nyomvonalán létesítendő hajózható csatornára, melyet azonban elvetettek. A dunai rakpart építése, a pesti Duna-szakasz szabályozása, valamint az Andrássy út és a Nagykörút terve fűződik a nevéhez. Nevéhez fűződik Budapest csatornázási tervének kidolgozása.
1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
(Forrás: Wikipedia)
Reitter Ferenc tervére 1868-ban rá is bólintott a Közlekedési Minisztérium és megalapították a Pesti Dunacsatorna-társaságot, ami az ötletével házalt. A befektetők, akiknek megtetszett az ötlet, vállalták, hogy megépítik a kiötlője nevét viselő Reitter-csatornát, mindössze négy év alatt. Az ötlettől a befektetők sok pénzt vártak, hiszen azt remélték, hogy azzal, hogy a Nyugati pályaudvarhoz hajóval lehet menni, megélénkül a gazdaság.
Végül „csak” villamosok
Sajnos vagy nem sajnos, a tervből aztán nem lett semmi, a 11 millió forintos építési költséget – talán a korabeli bíráló értelmiség és lapok miatt – végül senki sem vállalta. Így Reitter Ferenc maradhatott a „hagyományos” Nagykörút-tervnél, mely 1896-ban épült meg. Mára pedig Európa legnagyobb villamosforgalmát lebonyolító útszakasza lett, naponta 200 ezer utassal.
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!