Ferenc pápa az emberek közötti békét és gondoskodást sürgette újévi beszédében
Az új év legyen a gyűlölet és megosztás megszűnésének ideje, legyünk mindannyian egymás testvérei, érkezzék el az építkezés ideje a pusztítás helyett, az egymás közötti és a környezet iránti gondoskodással - mondta.
Az emberek és nemzetek közötti békét és kölcsönös törődést nevezte az új koronavírus teremtette járványhelyzet tanításának Ferenc pápa újévi beszédében, amelyet a Vatikán interneten közvetített péntek délben.
Az egyházfő az új esztendő kezdetét bátorításnak nevezte, reményét fejezve ki, hogy az előttünk álló év mindenki számára lehetőséget nyújt az emberi és lelki fejlődéshez.
VIDEÓ: Ferenc pápa
Az új év "legyen a gyűlölet és megosztás megszűnésének ideje, legyünk mindannyian egymás testvérei, érkezzék el az építkezés ideje a pusztítás helyett, az egymás közötti és a környezet iránti gondoskodással"
- mondta Ferenc pápa.
Úgy vélte, hogy az új koronavírus-járvány elmúlt esztendeje megtanította az emberiséget, mekkora szükség van mások problémáival törődni és azokat megosztani. A "törődés szemléletének és kultúrájának fejlesztését" szorgalmazta közösségek és nemzetek között, a családokban és a munkahelyeken éppúgy, mint a nemzetközi színtéren.
"Ez a magatartás vezet a béke útjára, mivel testvériségre alapozott társadalmat épít. Mindannyian (...) arra vagyunk hivatottak, hogy a békét építsük minden nap és minden helyszínen kezet nyújtva testvérünknek, akinek akár egy vigaszszóra van szüksége, akár gyengédségre vagy szolidaritásra" - jelentette ki a pápa.
Ferenc pápa a pápai lakosztály úgynevezett könyvtártermében állva olvasta fel beszédét, amelyet az Úrangyala-imádság (Angelus) előtt mondott el. Az egyház január elsején - 1967 óta - a béke világnapját ünnepli.
Az imádság után Ferenc pápa fájdalmát és aggodalmát fejezte ki a Jemenben súlyosbodott erőszak miatt, és az "oktatás, gyógyszerek, élelem" nélkül maradt jemeni lakosságért imádkozott. Megemlítette a Nigériában az utóbbi napokban túszul ejtett püspököt is.
Ferenc pápa fájdalmas isiászra hivatkozva lemondta az újév délelőtti misét, amelyet Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár mutatott be a Szent Péter-bazilikában. A pápa legközelebb vasárnap mond Úrangyala-imádságot, amelyet továbbra is interneten közvetítenek.
Az emberek és nemzetek közötti békét és kölcsönös törődést nevezte az új koronavírus teremtette járványhelyzet tanításának Ferenc pápa újévi beszédében, amelyet a Vatikán interneten közvetített péntek délben.
Az egyházfő az új esztendő kezdetét bátorításnak nevezte, reményét fejezve ki, hogy az előttünk álló év mindenki számára lehetőséget nyújt az emberi és lelki fejlődéshez.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelentek a bankok Otthon Start hitelei – két bank is bement 3 százalék alá
Hétfő hajnalban az Erste, a Gránit, az MBH, az OTP, a CIB és a Raiffeisen Bank véglegesítette a maga Otthon Start hitelének feltételeit, így már tudhatjuk a pontos kondíciókat.
Brutális verseny bontakozott ki a legnagyobb magyar bankok között az Otthon Start hitelre pályázó ügyfelekért: több százezer forintos díjkedvezményekkel és jóváírásokkal, valamint 3 százalék alatti kamatokkal szállnak harcba egymással a bankok. A kamatok, a jóváírások és a kedvezmények miatt teljes visszafizetésben akár 1,4 millió forint is lehet a különbség jelenleg két banki ajánlat között - derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Hétfő hajnalban az Erste, a Gránit, az MBH, az OTP, a CIB és a Raiffeisen Bank véglegesítette a maga Otthon Start hitelének feltételeit, így már tudhatjuk a pontos kondíciókat. Ez alapján
a Gránit és a CIB Bank bement a 3 százalékos kamatszint alá: az előbbi 2,95, az utóbbi 2,85 százalékos kamattal kínálja a termékét. Ez azt jelenti, hogy a CIB-nél 3,04 százalék, míg a Gránitnál 2,95 százalék lett a kamaton felül az igényléshez kapcsolódó egyéb költségeket is magában foglaló THM (teljes hiteldíj mutató) értéke.
Nem csak a kamatban, hanem a kedvezmények és a hiteligényléshez kapcsolódó jóváírások terén is óriási piaci versenyt láthatunk a BiztosDöntés.hu gyűjtése alapján. A kamaton kívül a legizgalmasabbak az igényléskor elérhető, akár több százezer forint értékű jóváírások, amelyekben komoly különbségek vannak az egyes bankok között, így Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint meghatározó szerepük lehet majd az ügyfelek választásában.
A CIB Bank 200 ezer forint bónuszt fizet akkor, ha a hitelkérelem 2025. október 31-ig hiánytalanul befogadásra kerül, a folyósítás pedig december 31-ig megtörténik.
Feltétel még, hogy a hitelt az első három évben ne törlessze elő az adós, kivételt jelent a lakástakarékból történő előtörlesztés.
Az Erste esetében az Otthon Start igénylésekor bezsebelhető 200 ezer forint egyszeri jóváírás mellett további 40-40 ezer forint szerezhető megfelelő törlesztésvédelmi és vagyonbiztosítás megkötésével, így a pénzügyi előny elérheti a 280 ezer forintot.
A Gránit Bank ugyancsak 200 ezer forint jóváírást ad az Otthon Start hitel mellé a banknál vezetett számlára. Az akció és az egyéb kedvezmények 2025. szeptember 1-től visszavonásig, de legkésőbb 2025. november 30-ig befogadott és 2025. december 31-ig folyósított hitelekre érvényesek. Az akciós kedvezmények feltétele, hogy az adós vagy az adósok együtt legalább 250 ezer forint jövedelem jóváírással rendelkeznek, és azt már a hitelszerződés megkötése előtt is a banknál vezetett számlára utalják.
Az elengedett jutalékok, díjak és visszatérített díjak feltétele, hogy az adós a hitel futamidejének első 4 éven belül ne végtörlessze a hitelt, a tartozás nem csökkenhet 50 százalékig vagy az alá, és nem mondható fel a szerződés bankon kívül álló okból.
Az MBH Bank 1 darab 100 ezer forint értékű MOL ajándékutalványt ad az igénylőknek 2025. december 31-ig. Feltétel a legalább 10 millió forintos hitelösszeg, hogy az igénylő MBH bankszámlával (Prémium, Kiemelt Partner, Partner Plusz, Kedvezmény Plusz) rendelkezik, vagy igényléskor ilyet nyit, valamint az, hogy a CIG Pannónia Biztosítóval lakásbiztosítási szerződést köt, amit a hitel teljes futamideje alatt fenn is tart.
A Raiffeisen ugyancsak 100 ezer forint jóváírást ad a 2025. szeptember 30-ig igényelt és 2025. december 31-ig folyósított Otthon Start hitelekre. Ugyanekkora összegű jóváírás jár a CSOK Plusz hitelre is, ám együtt igényelve a visszatérítés csak az egyik ügylet után kapható meg.
Az UniCredit, a K&H Bank ajánlatait egyelőre nem ismerjük, de várhatóan ők is az elsők között elindulnak a kedvezményes kamatú, támogatott lakáshitelükkel.
Brutális verseny bontakozott ki a legnagyobb magyar bankok között az Otthon Start hitelre pályázó ügyfelekért: több százezer forintos díjkedvezményekkel és jóváírásokkal, valamint 3 százalék alatti kamatokkal szállnak harcba egymással a bankok. A kamatok, a jóváírások és a kedvezmények miatt teljes visszafizetésben akár 1,4 millió forint is lehet a különbség jelenleg két banki ajánlat között - derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Hétfő hajnalban az Erste, a Gránit, az MBH, az OTP, a CIB és a Raiffeisen Bank véglegesítette a maga Otthon Start hitelének feltételeit, így már tudhatjuk a pontos kondíciókat. Ez alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politikus szerint a Fidesz ideges, mert a fotók így is elérnek kormánypárti szavazókat. Úgy gondolja, hatásosabb, ha az emberek letöltik és üzenetben továbbítják az anyagokat ismerőseiknek.
Orbán Viktor vasárnap arról beszélt, hogy szerinte hazudnak azok az ellenzékiek, akik fideszes jachtokról, kastélyokról és luxusrepülőkről szólnak. A kijelentés után Hadházy Ákost kérdezték arról, miért nem reagál a miniszterelnök szavaira.
A független országgyűlési képviselő vasárnap délután a Facebookon jelentkezett be, ahol közölte: hamarosan újabb részleteket mutat meg az Orbán-család hatvanpusztai birtokáról.
„Holnaptól elkezdem bemutatni Pusztaverszáj terveit és természetesen vannak még újabb fényképek is. Én kb. ennyit tudok érdemben tenni a pofátlanul – bár egyre kétségbeesettebben – hazudozó miniszterelnöki »cáfolatokkal«”
– írta.
Hadházy szerint önmagában nem elég a közösségi médiában közzétenni a bizonyítékokat, mert azok főként azokhoz jutnak el, akik már tisztában vannak a történtekkel. Úgy gondolja, akkor hatékonyabb, ha az emberek letöltik a dokumentumokat és közvetlenül továbbítják azokat e-mailben vagy üzenetben, így többeket lehet elérni.
Úgy véli, hogy a Fidesz ideges reakciója is azt mutatja, a képek így is egyre több kormánypárti szavazóhoz jutnak el, és hatással vannak rájuk.
A politikus kiemelte: „Sem a régebbi, sem az új ellenzék nem volt hajlandó foglalkozni a propagandagépezet elleni valódi ellenállással és úgy tűnik, ez nem is fog változni. Ennek viszont az a következménye, hogy Orbán a magszavazóit még mindig meggyőzheti ez a primitív tagadás és/vagy a háborúval vagy adóemeléssel riogatás.”
Orbán Viktor vasárnap arról beszélt, hogy szerinte hazudnak azok az ellenzékiek, akik fideszes jachtokról, kastélyokról és luxusrepülőkről szólnak. A kijelentés után Hadházy Ákost kérdezték arról, miért nem reagál a miniszterelnök szavaira.
A független országgyűlési képviselő vasárnap délután a Facebookon jelentkezett be, ahol közölte: hamarosan újabb részleteket mutat meg az Orbán-család hatvanpusztai birtokáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hernádi Zsolt az orosz olajról: Miért kellene leválni?
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a százhalombattai finomítót alkalmassá kell tenni más típusú olaj feldolgozására is, de csak havária esetén kell alternatívát keresni. Egy teljes vezeték-leállás 10 százalékos drágulást hozna.
Hernádi Zsolt az ATV Heti Naplóban arról beszélt, hogy néhány éven belül, 2026–2027-re már kiépülhetnek azok az alternatív rendszerek, amelyek biztosítják az olajellátást akkor is, ha valamilyen okból megszűnne az orosz import, írja a 24.hu. Hangsúlyozta azonban, hogy szerinte nincs szükség arra, hogy Magyarország saját döntésből szakítson az orosz olajjal. A műsorban a közönségszavazás is tartottak, erre reagálva tette fel a kérdést:
„Miért kellene leválni?”
A Mol-vezér úgy fogalmazott, az orosz olaj helyett csak rendkívüli helyzetben lenne szükség más forrásokra, nem pedig azért, hogy tudatosan máshonnan vásároljon az ország. A beszélgetés során szóba került a Barátság vezeték alternatívájaként az adriai vezeték is. Hernádi ezzel kapcsolatban kiemelte: amikor az Európai Unió szankciót vezetett be az orosz olajra, Horvátország rögtön megduplázta a tranzitdíjat. Elmondása szerint azóta is rendszeresen kérnek árajánlatot a horvát féltől, de eddig nem kaptak választ.
„Az egyes számú mindig az ellátásbiztonság, és én nem látom, hogy az adriai vezeték ezt tudná biztosítani, mert ez nem volt tesztelve” – mondta. Hozzátette, az adriai útvonal sem zárná ki annak lehetőségét, hogy végül szintén orosz olaj jusson el Magyarországra.
A beszélgetésben kitért arra is, hogy a szlovákiai finomítóból érkező olaj pótlása is komoly nehézséget jelentene, ami gyorsan áruhiányhoz vezetne. A hazai stratégiai tartalék mintegy 30 napra elegendő, az üzemanyag-tartalék pedig 45 napra. Ha a Barátság vezeték leállna, egyetlen másik vezeték nem tudná fedezni az ellátást.
Hernádi szerint a százhalombattai finomítót mindenképpen alkalmassá kell tenni más típusú kőolaj feldolgozására is, de ez nem kényszer. Úgy fogalmazott: ha külső okok miatt megszűnik az orosz olajellátás, ne okozzon problémát, de nem tartja indokoltnak, hogy Magyarország önként mondjon le róla.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencébe amúgy is nehéz kőolajat szállítani, ezért elengedhetetlen lenne, hogy Horvátország növelje a tengeri vezeték kapacitását. Az árakról szólva elmondta: ha a múlt héten nem indult volna újra a Barátság vezeték, 20–40 forinttal nőtt volna a benzin ára. Egy teljes leállás pedig 10 százalékos drágulást hozna, ráadásul hiány is kialakulna.
„Minden magyar és szlovák állampolgár addig legyen nyugodt, amíg két vezeték van”
– fogalmazott.
A műsor végén szó esett az üvegvisszaváltásról is. Hernádi szerint a rendszer minden várakozást felülmúlt, ugyanakkor gondot okoz, hogy nem minden bolt készíti fel az alkalmazottakat az automaták kezelésére.
A közönségszavazás pillanatnyi állása szerint a nézők 84 százaléka támogatta, hogy Magyarország leváljon az orosz olajról.
Hernádi Zsolt az ATV Heti Naplóban arról beszélt, hogy néhány éven belül, 2026–2027-re már kiépülhetnek azok az alternatív rendszerek, amelyek biztosítják az olajellátást akkor is, ha valamilyen okból megszűnne az orosz import, írja a 24.hu. Hangsúlyozta azonban, hogy szerinte nincs szükség arra, hogy Magyarország saját döntésből szakítson az orosz olajjal. A műsorban a közönségszavazás is tartottak, erre reagálva tette fel a kérdést:
„Miért kellene leválni?”
A Mol-vezér úgy fogalmazott, az orosz olaj helyett csak rendkívüli helyzetben lenne szükség más forrásokra, nem pedig azért, hogy tudatosan máshonnan vásároljon az ország. A beszélgetés során szóba került a Barátság vezeték alternatívájaként az adriai vezeték is. Hernádi ezzel kapcsolatban kiemelte: amikor az Európai Unió szankciót vezetett be az orosz olajra, Horvátország rögtön megduplázta a tranzitdíjat. Elmondása szerint azóta is rendszeresen kérnek árajánlatot a horvát féltől, de eddig nem kaptak választ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bizottsági elnök szerint az európai fővárosok már dolgoznak egy ukrajnai többnemzetiségű erő felállításán. A katonai jelenlét mellett fenntartható finanszírozásról és fegyvergyártási programokról is szó van.
Az Európai Bizottság elnöke szerint „meglehetősen pontos tervek” készülnek az európai fővárosokban a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges ukrajnai telepítéséről, írja az MTI.
Ursula von der Leyen a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online hírportálján vasárnap este megjelent interjúban kijelentette: e biztonsági garanciákat az Egyesült Államok is maradéktalanul támogatná katonai kapacitásaival.
Hozzátette: egyértelmű útiterv készült a katonai egységek lehetséges telepítéséről.
A bizottsági elnök szerint „abszolút létfontosságú”, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, és az ennek érdekében végzett munka „nagyon jól halad”.
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy az európai fővárosok egy többnemzetiségű erő összeállításának tervein dolgoznak, és az alakulat mögött amerikai támogatás állna.
„(Donald) Trump (amerikai) elnök biztosított bennünket arról, hogy Amerika támogatóként jelen lesz. Ezt nagyon egyértelműen és ismételten megerősítette”
- mondta az interjúban az uniós vezető.
Kijelentette: az alakulatok telepítéséhez mindig is az adott országok politikai döntése szükséges, hiszen katonák kivezénylése az egyik legfontosabb szuverén döntés az érintett országok részéről. Az ügy azonban nagyon sürgető, és a döntés kezd formát ölteni - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen szerint Trump békét szeretne, de Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jön a tárgyalóasztalhoz. Az amerikai elnöknek „negatív tapasztalatai vannak” az orosz államfővel kapcsolatban, mivel egyre gyakoribb, hogy „Putyin nem azt csinálja, amit mond”.
A bizottsági vezető ragadozónak nevezte az orosz elnököt.
Ursula von der Leyen szerint az Európai Bizottság a biztonsági garancia részeként megvizsgálja azt is, hogy milyen új pénzügyi forrásokból lehetne fenntartható módon finanszírozni az ukrán fegyveres erőket.
Bármilyen békemegállapodás szülessen is, Kijevnek meglehetősen sok katonára lesz szüksége, a katonáknak pedig jó fizetést kell adni és korszerű felszerelésekkel kell őket ellátni - mondta.
Kijelentette: a Brüsszel által Ukrajnának nyújtott jelenlegi pénzügyi forrásokat, köztük a költségvetési támogatásokat, békeidőben is fenn kell majd tartani, és ez azt jelenti, hogy az ukrán fegyveres erők számára pótlólagos folyósításokat kell nyújtani.
Ursula von der Leyen szerint az EU mindemellett bármiféle jövőbeni békemegállapodás után is folytatja az ukrán katonák kiképzésének finanszírozását.
Hozzátette: a bizottság arra biztatja az EU-tagországokat, hogy a testület 150 milliárd eurós fegyvervásárlási hitelprogramjának igénybevételével kössenek közös gyártásról szóló megállapodásokat ukrán hadiipari cégekkel, vagy ebből az alapból vásároljanak fegyvereket Kijev számára.
Az Európai Bizottság elnöke szerint „meglehetősen pontos tervek” készülnek az európai fővárosokban a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges ukrajnai telepítéséről, írja az MTI.
Ursula von der Leyen a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online hírportálján vasárnap este megjelent interjúban kijelentette: e biztonsági garanciákat az Egyesült Államok is maradéktalanul támogatná katonai kapacitásaival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
