Ez volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye
Nemrég huszonöt kartonokra ragasztott, kisméretű fényképet vásárolt a Budapest gyűjtemény. Az akkurátusan feliratozott, itt-ott megrendült megjegyzésekkel is kísért amatőr fotók Petőfi utolsó pesti lakhelyét, a Rákóczi és a Síp utca sarkán egykor állott Marczibányi-házat mutatják. 1936-ban készültek, többségük néhány héttel a ház lebontása előtt, néhány pedig a munkálatok megindulása után.
Vélhetően Vasberényi Géza (1894-1981) könyvtáros, helytörténész felvételei, aki a húszas évektől kezdve gyűjtötte a költő emlékéhez kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat. Nevezetes Petőfi-relikviagyűjteményét haláláig dunavecsei házában őrizte, mely maga is emlékhely volt: az ifjú poéta 1844-ben ennek egyik szobájában vett kvártélyt magának, és – ahogy a ház későbbi gazdája egy tévériportban fogalmazott – „egy kedves, szép nyarat töltött szerelemmel fűszerezve”. A Petőfi-kutató hagyatékát az örökösök eladták, szétszóródott. Egy részét az Ecseriről mentette meg súlyos pénzekért egy magángyűjtő, 2012-ben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum is vásárolt néhány darabot az értékes tárgyakból.
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltek a könyvtár polcairól egy-egy budapesti "ínyencséget" (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tették. Remélték, hogy rendhagyó megemlékezésük értő és kíváncsi szemekre talál.
Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot tesznek ki Facebook-oldalukra, bemutatva várostörténeti anyaguk sokszínűségét. Aki reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..
A Marczibányi-házban Petőfi először 1845-ben vett szállást, barátjánál, Egressy Gábornál. A Nemzeti Színház jeles színésze ekkor és itt készíthette róla azt a dagerrotípiát, amit ma a költőről fennmaradt egyetlen hiteles fényképként ismerünk. Másodszor 1849. május 29-én költözött ide feleségével és kisfiával. Lakásuk a második emeleten volt, két szoba a Dohány utcára, a harmadik pedig az udvarra nézett.
A szüleit gyászoló, honvédtisztként meghurcolt költő a közéleti csalódásokból itt a családi élet békéjébe szeretett volna visszavonulni. Ám erre alig jutott idő: az oroszok betörésének hírére felbolydult várost, hogy szeretteit vidékre menekítse, már július 3-án el kellett hagynia. Mint köztudott, örökre. Hátrahagyott ingóságaikat a hatóságok elkobozták, elárvereztették, özvegye csak nagy nehézségek árán tudott azokból valamennyit 1850-ben visszaszerezni.
Rákóczi út 12., Marczibányi-ház, Petőfi Sándor utolsó pesti lakása
Dohány utcai front
Balra: Petőfi Sándor utolsó pesti lakása.
A bontás idején varroda működött benne. Képriport részlete a a Pesti Naplóból.
Dohány utcai front
Az átjáróházat 1812-ben Kronberger János kőfaragómester építtette Kasselik Fidéllel. Történetével kapcsolatban feljegyeztetett, hogy az 1838-as árvíz idején Egressy Gábor a kapu egyik kiemelt szárnyán tutajozott a nemzet új teátrumába. Az épület helyén Wälder Gyula tervei alapján 1936-1937-ben emelték a ma is álló vörösesbarna téglaborítású üzlet- és lakóházat. Alsó szintjein az elszakíthatatlan ruházattal reklámozó Guttman-cég, később a Verseny Áruház kirakatüvegei és neonfeliratai csillogtak, ma könyveket árulnak ugyanott. Az egyik vitrinben emléktábla figyelmeztet a hely nevezetességére.
1936-ban, a bontás idején, még nem volt megjelölve a ház. Igaz, Hódisz Pálné, a lakás akkori tulajdonosa, így is tudta, hogy milyen nevezetes falak között működteti varróműhelyét. A ház végnapjairól tudósító újságírónak búsan sóhajtozva mutatott Petőfinek a falon függő arcképére, mondván „…költöztetik a Sándort.”. A cikket – álnéven – Hatvany Lajos író, irodalomtörténész írta. Ugyancsak ő járt közbe, hogy legalább a két eredeti cserépkályhát és az udvar márvány kútját mentsék meg a bontócsákányok elől, és azok a mai irodalmi múzeum elődjébe, a Petőfi-Házba kerüljenek. A kályhák odavesztek az ostrom alatt, de a kút ma is látható a Bajza utcai épület falánál.
a Dohány utcára néző ablakok
A nevezetes Petőfi-dagerrotípia és feltételezett készítőjének, Egressy Gábor színésznek önarcképei. Előbbi valószínűsithetően a Marczibányi-házban készült, 1845 táján. A szerzőséggel kapcsolatos korábbi feltevéseket technikatörténeti érvekkel Flesh Bálint fotográfus és fotótörténész erősítette meg.
Rákóczi út 12., a Marczibányi-ház helyére emelt bérház és áruház. Kozelka Tivadar felvétele, 1937 körül.
Petőfi Sándor utolsó pesti lakása, a bontás megkezdése után: