Emlékképek a budapesti mozik virágkorából
1958, Rákóczi út: Az Uránia mozi és az Erzsike espresso
Ez utóbbinak azóta több neve is volt. A moziról néhány szót Wotan Doctor jóvoltából: az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel. Így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.
Fotó: Fortepan
1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tér át, a tudományos előadások délutánra szorulnak, majd idővel teljesen megszűnnek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia épületében. Pekár Gyula eladta a legszebb pesti mozit az UFA (német) Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel.
A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s lett a főváros kedvelt mozija. 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet s a 425 fős díszterem mellé még két 60 fős kistermet is kialakítottak az Uránia épületében.
A film, ami a képen látszik: Micsoda éjszaka. Egy jópofa film volt Latabárral és Tolnai Klárival.
A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.
Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:
"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"
Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.
1960-as évek, Beniczky utca: az Otthon Mozi
Az utca az 1960-as években területrendezés miatt megszűnt. A mozi is. De az épület, amelyben volt a mai napig a helyén van.
Napjainkban (2014.03.15.) ez az épület a Baross utca 87-es számú ház. Ennek a Szigony utcai oldalán volt az alagsorban. Ha jól megfigyeli az ember az épület erről a képről is egészen jól felismerhető. Az új épületek ezen épület után kezdődnek.
A moziba egy lejtősen kialakított bejáraton keresztül lehetett bejutni. Az embernek az volt az érzése, hogy a pincébe sétál lefelé.
1961, Mártírok útja: A mai Bem mozi ekkor még Budai Híradó névre hallgatott
Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én első emberként repülte körül a Földet a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. A szovjet kozmonauta meghívását az MSZMP Politikai Bizottsága június 6-i ülésén döntötte el.
A párthatározat előírta, hogy a sajtó három nappal korábban közölje a fiatal űrhajós érkezését és a bevonulási útvonalat, a repülőtéren pedig „kb. 10-15 ezer, esetleg 20 ezer főnyi tömeg" várja.
Gagarin különgépe augusztus 19-én 9 óra 40 perckor szállt le Ferihegyen, ünnepélyes fogadásán Kádár János nem volt jelen, a hivatalos verzió szerint „nyaralt". Egy Népszabadság-cikkből azonban az is kiderült, hogy később találkoztak: a Gagarin számára rendezett búcsúfogadáson az asztronauta Kádár feleségét meg is táncoltatta, a csárdás alapjait próbálva meg elsajátítani.
1964. augusztus 20., Kőbánya Mozi
35 évet élt meg a Kőrösi Csoma Sándor úton található egykori Kőbánya mozi, mely 1964. augusztus 19-én este 7 órakor nyitotta meg kapuit a kerületi nézők előtt. A megnyitó beszéd és az ünnepség után a Filmhíradót vetítették, majd bemutatták a „Mosztar" című rövidfilmet és Gertler Viktor frissiben elkészült vígjátékát, az „Özvegy menyasszonyokat" Pécsi Sándor, Rajz János és Garas Dezső főszereplésével. Sajnos már egyikük sincs közöttünk.
A fotót küldő, Gönczi Imre élményei szerint még matinék is voltak itt.
Molnár Péter és Mühlbacher István építészek tervezték az épületet, ami, egy modern, 800 férőhelyes létesítmény lett. Két pénztár működött a moziban, de találhattunk benne büfét és orvosi szobát is.
Húsz fős személyzettel üzemeltek, és napi három előadást vetítettek. A moziban, az akkori szokásnak megfelelően háromféle jegyár közül lehetett választani: az első 3-5 sor volt a legolcsóbb, az utolsó 3-5 sor a középső árkategóriába tartozott, míg a legdrágább a középső rész volt.
A mozit 1990-ben a Budapest Filmtől bérbe vette az Intercom, de 1998 októberében visszaadták. Ekkor egy kft vette ki az épületet rövid időre. 1999 áprilisában végleg bezárták a Kőbánya mozit. 2005-ben áttervezték, majd 2006-ban a Magyar ATV csatorna költözött az épületbe.
Aki szeretne többet is olvasni a moziról vagy a korabeli „mozizásról", annak ajánljuk elolvasásra Budapest Főváros Levéltárának oldalán Urbán Márta írását.
1968, Ugocsa utca: az Ugocsa mozi
1937-ben Görgényi Miklós nyitotta meg Astra néven. A második világháborút követő államosítás után lett Ugocsa mozi. 1999-ben végleg bezárt, FSZEK könyvtár lett.
Fotó: Fortepan
1970-es évek, Róbert Károly körút: a Dózsa mozi
1910 táján nyílt meg (az akkor éppen Hungária körúton) a mostani Róbert Károly körúton az Árpád mozi. Ez 1913-ban bezárt, jelentős átépítés után 1914-ben Winkler mozi néven nyílt meg. Befogadóképessége 1046 fő lett (1920-as adat).
1939-ban nevet változtatott. Délibáb mozi néven működött 1944-ig. A mozik szüneteltetését előíró 1944 október 16-i rendelet szerint ezen a néven végleg bezárt.
1945-ben, még helyreállítás közben Dózsa névre keresztelték, de csak 1946. március 1-jén nyílt meg. 1982 őszén országszerte több mozi téli szünetre bezárt, hogy megspórolják az energiaválság idején a téli fűtést. A Dózsa mozi 1982. október 13-án, a Szóljon a rock című francia filmmel fejezte be.
Megszűnt, mivel a teljes felújítására nem volt fedezet. Másfél évtizeddel később lebontották.
A kép tartalmaz egy-két rejtélyt. Az egyik a film, ami a felirat szerint angol-francia-román-perui koprodukció. Szolidan szólva tűvé tettem az internetet, de ilyet nem találtam. Tudja valaki az igazat?
A második a kalapos úr melletti kuka. Ez műanyagnak tűnik. Ide vonatkozik a következő kérdés: mikor váltotta le a műanyag kuka a horganyzott-vas kukát?
1970-es évek, Üllői út 101.: az Akadémia Mozi
1913-ban nyílt meg a Ludovika mozi néven. A mozival szemben, eredeti nevén a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, avagy Ludoviceum. Innen a név (nevei).
1946-1955-ig PARTIZÁN mozi volt a neve. 1955-től már AKADÉMIA MOZI. 1987 őszén végleg bezárt.
1970-es évek, Kulich Gyula tér: a József Attila mozi
Amikor az ember (fia, lánya) hetente akár három mozit is megengedhetett magának...
Forrás: : www.photoblog.com
1970-es évek, Rákóczi út: a Honvéd mozi
1900 január-február folyamán itt bérelt helyiséget Hirn Samu, rövid ideig, vetítések számára. 1901-től a SPORT KÁVÉHÁZ üzemelt itt. Az 1910-es címjegyzékben is benne van: BIOGRAPH MOZGÓ néven , Pollák Hermann mozijaként. Mozi és kávéház egyaránt volt. 1921-ben megszűnt.
Beck Ödön 1929-ben megnyitotta a ROXY mozit. 1941 őszén ATTILA MOZI lett, e néven zárt be 1944-ben. 1945-ben az MKP nyitotta meg újra, RÁKÓCZI HÍRADÓMOZI néven. Így utoljára az 1946. október 24-i műsorban említik, 1946. október 25-én már újra ROXY, majd 1951 október elején HONVÉD MOZI lett a neve. A Fotó Háber című filmmel nyitott aztán 1964. március 19-én.
Amikor a Mátra mozit tatarozták (ami 1975. december 22. óta Mese-és Ifjúsági mozi volt), átmenetileg a Mátra mozi műsorát adták itt, 1977. április 18-június 17. között.
1981. augusztus 4-én a Honvéd, mint egytermes mozi, bezárt. Két évig tartó átépítés után, kéttermes moziként nyitották meg 1983. október 20-án, mint HONVÉD, illetve HONVÉD-KAMARATEREM. Nevet változtatott 1990. szeptember 6.-án, ekkortól EURÓPA MOZI lett. Működésének utolsó napja: 2011. május 11., szerda.
1972, Selmeci utca: az Óbuda mozi
1945-ben nyitotta meg kapuit az Óbuda mozi. Előtte volt még ŐSBUDA MOZI, még előtte pedig BUDAI ROYAL 1933-tól. A "nagy hal" megette ezt a "kis halat" is. Az utolsó látogatóit 1991 június 13.-án fogadta.
Fotó: Fortepan
1974, XXII., Rózsa Richárd u. 5–7: a Budafok mozi
1974. július 31-én avatták fel ünnepélyesen az új Budafok mozit, ténylegesen augusztus 1-én kezdett üzemelni. Bezárt: 1991. december 4-én. Ma: bútorbolt.
Fotó: Katona Béla/naplo.hu
1980-as évek, József körút 63. és Csepreghy utca sarok: a Bányász mozi
Már az 1910-től moziként működött. A Klein-testvérek mozgójaként, BODOGRÁF néven. 1942-től 1944-ig BAROSS MOZI volt a neve. 1945-ben a Györffy Kollégium mozijaként folytatta működését, megint BODOGRÁF néven. 1951 december 7-től BÁNYÁSZ MOZI a neve.
A mozi kéttermes volt, két keskeny, hosszú úgynevezett "csőmozi". "A-terem", és "B-terem". Ez a kéttermes mozi 1969 december közepén bezárt.
Forrás: bp-mozitortenet.hu
Majdnem két évig tartó munkával egytermes mozivá építették át. Az újjávarázsolt Bányász mozi 1971. szeptember 16-án nyitott meg. 1975 áprilisától öt éven át ez lett a Magyar Filmek Mozija, de továbbra is Bányász néven. 1980. február 7-ével ezt a funkciót átszármaztatták a Tanács mozira.
1988. augusztus 11-17-i műsora a Diplomás örömlány című film volt, ezután augusztus 17-én a mozi bezárt, BÁNYÁSZ néven végleg. 1989. március 17-én GRAFFITI MOZI néven nyitották meg, másfél évi működés után 1990 szeptember 26-án zárt be. Egy évvel később megint megnyílt, 1991. november 2-án. A mozi utolsó napja 1999. január 6. volt.
1980 táján, Lenin körút: a Bástya mozi
Az ház, amelyben működött, 1889-ben, Paulheim József tervei alapján, eklektikus stílusban épült. Eleinte az épület földszintjén működött az Árpád, majd a Carmen kávéház, de 1921-től helyét átvette a Carmen, későbbi nevén Bástya mozi.
Bezárásának dátuma: 1998. december.
Forrás: bp-mozitortenet.hu
1960-as és az 1970-es évek: "a" mozibérlet!
Nem is tudom, hogyan kezdjem. Más idők voltak... Rengeteg olyan dolog létezett akkoriban, ami az akkori embereknek (NEKÜNK) igen is nagyon jó, sőt felejthetetlen volt. Ez itt az egyik példa.
1 forintért megvehettük ezt a bérletet és ezután szelvényenként megnézhettünk egy filmet az aktuális mozi ár töredékéért. Ez azokban az időkben, amikor rádiója sem volt mindenkinek, televíziója pedig csak a milliomosoknak, a videó még csak egy fantazmagória, a számítógép még azon is túl, gyakorlatilag az Üveghegy magasságában létezett...
Fotó: családi archívum
Szóval akkor a mozi volt szinte minden! Egy ilyen mozibérlettel követhettük a nagyvilág eseményeit, persze csak távolról, nagyon távolról...
Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!