hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

„El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra!” – plakátok a magyar rockzene kezdeti időszakából

A 60-as 70-es évek pop-, rock- jazz- és klubéletének pezsgő időszakát idézi meg a Budapest Gyűjtemény néhány korabeli plakát és fénykép segítségével.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: Emlékképek egy májusi LGT-koncertről. Miltényi Tibor felvételei a Tabánból, 1977 k. - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A könyvtár járvány miatti zárva tartása idején gőzerővel folyik a Budapest Gyűjtemény anyagainak digitalizálása. Ennek során kerültek kezünkbe a magyar rockzene kezdeti időszakából fennmaradt plakátok.

Az 1960-as években hazánkban is berobbant a beatzene. A fiatalok ezrével alakítottak beatzenekarokat,

1966-ban már 7500 engedéllyel rendelkező együttes működött.

A korszak három legnépszerűbb zenekara az Illés, a Metro és az Omega volt; a fiatalok "kulturált szórakozásának" helyszínei pedig a klubok. Ekkoriban minden nagyobb állami vállalat tartott fenn - a KISZ égisze alatt működő - ifjúsági klubot.

hirdetés

A plakátok tanúsága szerint mindenütt szólt a pop és a rock. A Tabánban május 1-jén és augusztus 20-án tartottak nagyszabású ingyenes szabadtéri koncerteket, és egész évben szólt az új zene a klubokban, mozikban, szabadtéri színpadokon, művelődési házakban, munkásszállókon és egyetemi előadótermekben is. Jellemző, hogy

a korszak egyik vezető együttese, az LGT évente ott volt a több ezer néző előtt megrendezett május 1-i tabáni koncerten éppúgy, mint a pár száz férőhelyes Egyetemi Színpadon vagy a Nagytétényi Művelődési Házban.

Ezt a pezsgő időszakot, a 60-as 70-es évek pop-, rock- jazz- és klubéletét idézzük meg most néhány korabeli plakát és fénykép segítségével.

(Ajánlott irodalom: Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 1. Népszabadság könyvek, 2009, Presser Gábor: Presser könyve, Helikon Kiadó, 2020)

Klubtagsági igazolványok.

A Metró Klub szabályzata.

Az Illés ekkor már a csúcson volt, de első lemezük csak 1968 folyamán jelent meg. Ők voltak a magyar nyelvű beatzene megteremtői. 1967.

Pszichedelikus plakát egy 1969-es Illés koncerthez.

A Sebő együttes népzenei ihletésű világot teremtett. 1974.

A Fonográf az Illés együttes 1973-as felbomlása után alakult meg, country and eastern stílusban játszottak. 1974.

Amikor a keleti blokk legjobb zenekarai randevúztak. 1974.

Pezsgő jazzélet is volt 1976-ban.

A 70-es évek a diszkó fénykora volt. 1976.

Az ifiparkot 1961-ben nyitották meg a fiatalok kulturált szórakoztatásának jegyében. Nem akármilyen a felhozatal: Bergendy, Kaláka, SBB, Piramis, Mini, Generál a havi műsorban. 1976.

1977. A fiatal értelmiségiek kedvelt helye volt az Egyetemi Színpad, Cseh Tamás egyik bázisa. A "Dal nélkül" az első önálló estje. Első kislemeze is ebben az évben jelent meg.

Egy KISZ-klub programja 1979-ből.

Még több érdekes képet a Budapest Gyűjtemény Facebook-bejegyzésében találhattok:

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT

Csernobil első magyar áldozatánál 11, önmagában is halálos betegséget állapítottak meg, amikor meghalt

Szabadszállási Kálmán kamionsofőrként vitt árut a sugárfertőzött területre. 38 évesen halt meg, csontig soványodva, iszonyú kínok közepette. Lánya mesélt róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 25.

hirdetés

A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős, és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Az RTL Fókusz című műsora megkereste az első magyar áldozat lányát, akinek édesapja a robbanás után járt Csernobilban.

Szabadszállási Orsolya édesapja sírját látogatja a temetőben. a férfi volt a csernobili katasztrófa első magyar halálos áldozata. Szabadszállási Kálmán kamionsofőrként dolgozott, és nem sokkal a robbanás után kellett árut vinnie az erősen sugárfertőzött területre. Az életerős férfi iszonyú kínok közt, csontig soványodva halt meg 38 évesen.

Amikor meghalt, 11, önmagában is halálos betegséget állapítottak meg nála.

A halálos ágyán megígértette édesanyámmal, kiharcolja, hogy bebizonyosodjon, miért halt meg. Ez meg is történt, elsőként Magyarországon

- mondja a lánya a műsorban.

A család 8 évig pereskedett, mire bebizonyították: a haláleset összfüggésbe hozható a csernobili katasztrófával.

hirdetés

Nem ő volt az egyetlen magyar áldozat, de hogy hányan halhattak meg itthon Csernobil miatt, senki sem tudja pontosan. A világban mintegy 30-40 ezer lehet összesen a halálos áldozatok száma. A titkolózások miatt ezt lehetetlen megállapítani ma már. Az 50 ezres Pripjaty lakosai a a normál sugárzásszint 60 ezerszeresét kapta, mert későn kezdődött meg a kitelepítés.

Dr. Szőllősy Tibor Kárpátaljáról ment orvosként a robbanás után Csernobilba. Ideggyógyászként 1200 ember egészségére kellett felügyelnie, egy hónapot dolgozott a II. zónában.

– A védekezés gyerekcipőben járt - emlékszik vissza. Totális káosz és fejetlenség uralkodott mindenhol. A kommunista párt mindent megtett, hogy eltitkolja a szörnyűséget.

Ma egyre több katasztrófa-turista keresi fel a környéket, sokan kifejezetten a veszélyt látják vonzónak a kihalt vidéken, konkrétan az életüket is kockáztatják a még mindig nagyon magas sugárzási szint miatt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Meghalt a szovjet olimpiai bajnoknő, akit azzal vádoltak, hogy valójában férfi

83 éves volt Tamara Press, aki három aranyérmet is szerzett az 1960-as és 1964-es olimpián.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2021. április 27.

hirdetés

Tamara és húga, a gátfutó bajnok Irina Press uralták a hatvanas évek női atlétikai élmezőnyét. A hétfő este elhunyt Tamara Press háromszoros olimpiai bajnok volt:

1960-ban Rómában súlylökésben, 1964-ben Tokióban pedig a súlylökés mellett diszköszvetésben is aranyérmet nyert. A római olimpiáról egy ezüstérmet is hazavitt.

Az 1958-as Európa-bajnokságon diszkoszvetésben aranyérmet, súlylökésben ezüstérmet szerzett, 1962-ben pedig mindkét sportágban ő győzött. Hat év alatt, 1959-65 között összesen tizenegy világcsúcsot ért el és tizenhatszor szerzett bajnoki címet.

Férfias megjelenésük miatt a sajtó gyakran Press fivéreknek nevezte őt és húgát.

Azzal vádolták őket, hogy titokban férfiak vagy interszexuálisok, és így versenyeznek a női mezőnyben, de olyan hírek is felröppentek, hogy férfihormonokkal kísérleteztek rajtuk.

A nemükkel kapcsolatos igazságra sosem derült fény és még abban az évben visszavonultak, amikor bevezették a kötelező nemvizsgálatot. Az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokságon már nem jelentek meg. Miután véget ért sportolói karrierjük, Tamara atlétikai edzőként és tisztviselőként dolgozott Moszkvában, pedagógiából pedig doktori fokozatot szerzett. Haláláról az orosz sportminisztérium adott hírt.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Az egyetlen ember, aki törpe és óriás is volt, az Osztrák-Magyar Monarchiában élt

Már tinédzserkorában látszott, hogy feltűnően kisebb, mint a többi, vele egykorú fiatal. Aztán mégis több mint kétméteresre nőtt.
Címkép: Welcome Collection (CC BY 4.0) - szmo.hu
2021. április 24.

hirdetés



A Grazban született Adam Rainer az egyetlen olyan ember a világon, aki törpe és óriás is volt, írja az IFLScience.

Rainer az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1899-ben, átlagos magasságú szülők gyermekeként. Már tinédzserkorában látszott, hogy feltűnően kisebb, mint a többi, vele egykorú fiatal.

Nem sorozták be az első világháború alatt katonának, mert csupán 123 centiméter magas volt. Később újra jelentkezett a katonasághoz, de ismét elutasították, mert 20 éves korára is csak 142 cm magas volt, amivel az adott korban törpének számított.

A korabeli orvosi szakvélemények szerint szokatlanul nagy kezei (24 cm-es) és lábfejei (33cm-es) voltak a magasságához képest. Mikor még a 150 cm-es magasságot sem érte el, a cipőmérete már 53-as volt.

Ezután meglepő fordulat következett: 21 éves korára, miután a legtöbb ember már nem lesz magasabb,

hirdetés
hirtelen elkezdett nőni, 1930-ra már 216 centiméter magas volt, amivel óriásnövésűnek számított.

Az 1930-as évek elején az orvosok megállapították, hogy Rainer agyalapi mirigye túl sok növekedési hormont állított elő egy jóindulatú daganat miatt.

31 éves korában műtéti beavatkozással eltávolították a daganatot, ez azonban nem állította meg, csupán lassította a növést. Rainernek gerincferdülése lett, egyre nagyobb fájdalmai voltak, végül nem is tudott saját magától felállni.

51 éves korában halt meg egy idősotthonban, ekkor 234 cm magas és 109 kg volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Náci huligánok ellen fejlesztette ki a Krav-Magát egy magyar bokszbajnok

Imi Lichtenfeld rájött, hogy atléta-múltja semmit nem ér egy igazi közelharcban. Módszerével 20 évig képezte az izraeli hadsereget.
Tóth Noémi; címkép: krav-maga.hu - szmo.hu
2021. május 06.

hirdetés

A harcművészetben a Krav-Maga olyan jelentőségű, mint kólában a buborék. A gyakorlatias, önvédelmi közelharc-rendszert egy Budapesten, 1910-ben született srácnak köszönheti a világ. A pár évvel később Pozsonyban tovább cseperedő Imi Lichtenfeld számára a sport természetes életközeg volt, hiszen nyomozó-harcoktató édesapja alapította a város első atlétikai klubját. Fiából is hamar sikeres tornászt, birkózót, bokszolót és úszót faragott. Imi 19 évesen már bekerült a szlovák birkózóválogatottba, ahol bő egy évtizedig versenyzett, illetve nemzetközi tornászversenyt nyert.

Amikor 1936-tól egyre erősödött Hitler hatása, Pozsony utcáin önjelölt Batmanként védte meg a zsidónegyedet az antiszemita bandák ellen, néhány túlfejlett igazságérzetű barátjával együtt. Az addigi tapasztalatai mit sem értek az utcai verekedésekben, hiszen azok nem formális szabályokat követtek, sőt, sokszor a túlélés volt a tét.

Imi rájött, hogy a birkózószőnyeg nem hasonlítható össze egy sikátor aszfaltjával, és szükség van egy praktikus önvédelmi rendszerre.

Ekkor kezdte el kidolgozni a Krav-Magát, amelynek lényege, hogy kortól-nemtől-fizikumtól függetlenül, gyorsan és hatékonyan elsajátítható. Ez a sportág nem csupán önvédelemre tanít, de megelőzésre és verbális megoldásokra is sarkall.

Pár évvel később, harminc éves korában a kalandos lelkű Lichtenfeld-sarj hajóra szállt, hogy megérkezzen Izraelbe, az Izraeli Védelmi Erők elődjének számító katonai szervezetbe, a Haganába. A két éven át tartó, megpróbáltatásokkal tarkított kimenekülése olyan izgalmas történet, hogy először könyvet (John Birman: Odüsszeia), majd a könyvből filmet készítettek Imi emlékére.

Még Hitler ellen is harcolt a II. világháborúban a brit hadsereg parancsnoksága alatt, majd visszatért Palesztinába, ahol legendás kiképzővé vált.

hirdetés
A Hagana különleges alakulatában és a tengerész-kommandó egységben tanított közelharcot, véglegesítve az általa kitalált Krav-Maga harcművészetet.

Mivel Izraelben szinte mindenki hadköteles, kifejezetten jól jött, hogy nők és fiatalok egyaránt el tudták sajátítani ezt a hatásos és univerzális stílust. Végül Imi Lichtenfeld húsz évig volt a hadsereg csodafegyvere és csodafegyver-képzője: több generációnyi instruktor nőtt ki keze alatt. Ahogyan létrejött az Izraeli Honvédelem, Imi vált ennek vezető oktatójává, folyamatosan finomhangolva módszertanát.

A civil Krav-Maga története 1964-től íródott, amikor Imi leszerelt a katonaságnál, és megkezdte tanításait más területeken is. Különféle intézetek és szervezetek tagjai ismerkedtek meg a módszertanával, és a mester 68 évesen jutott el odáig, hogy legígéretesebb tanítványaival megalapította az Izraeli Krav-Maga Szövetséget (IKMA), amely a rendszer széleskörű népszerűsítését tűzte ki célul. Elsőként Amerikába jutott el a Krav-Maga stílus, de szép lassan meghódította az egész világot.

Ehhez mondjuk jócskán hozzájárult, hogy

a rendületlenül lelkes Imi nyolcvan éves kora felett sem egy karosszékben fejtette a keresztrejtvényeket, hanem megalapította a Nemzetközi Krav-Maga Szövetséget (IKMF), méghozzá legjobb tanítványával, Eyal Yanilovval.

Imi Lichtenfeld és Eyal Yanilov; fotó: Yaron Lichtenstein, Wikipédia

A 15 éves tanítványból előbb-utóbb asszisztens, majd tanácsadó, végül méltó utód lett. Imi – 1998-ban bekövetkezett – halála előtt két évvel kinevezte Eyalt a szövetség elnökévé, és a valaha adott legmagasabb oktatói fokozattal jutalmazta meg (Master level 3/Expert level 8).

Izrael után a világon elsőként Budapesten zajlott az újabb instruktorok kiképzése, de Eyal 2010-ben megalapította a Krav Maga Global szervezetét, és onnantól már mindenütt elismertté vált ez az önvédelmi rendszer, amelynek mottója: „Légy olyan jó, hogy ne kelljen ölnöd!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: