A Rovatból

Mi volt ez az ufó Budapest utcáin?

Hát a csibilámpa! És az micsoda? Elmondjuk.

Link másolása

Nézegettem a Fortepan fotóit, és a Clark Ádám térről készült egyik fényképen észrevettem egy furcsa eszközt az úttestnél. Eredetileg azért kotorásztam a Fortepanon, mert fotót kerestem a munkásszoborról, ami az 1950-es években a teret "díszítette".

Azután később ismerős osztott meg pár régi fényképet, az előtérben egy jelzőlámpához hasonló valamiről, ami alá egy hozzászóló odaírta: "És ott van a csibilámpa!"

Fogalmam sem volt, mi az a csibilámpa.

Ezért rákerestem. És kiderült, hogy nagyon sokan ismerik, és több poszt is született erről a közösségi oldalakon, például a Budapest régi képeken csoportban. Izgalmas volt olvasni a bejegyzéseket és a kommenteket, hozzá nézegetni a képeket erről a kedves nevű lámpáról. És persze a végén összeállt a kép.

A csibilámpa annak idején a közlekedést segítette, de nem csak Budapesten, hanem máshol is. Valószínűleg egy magyar mérnökről, Csiby Ernőről kapta a nevét.

Egy csibilámpa Egerben

A budapesti Széna tér 1955-ben, előtérben a csibilámpával

A Clark Ádám tér 1958-ban. A munkás szobrát ezen nem látni, de vonzza a tekintetet elöl az a csibilámpa

Mi volt pontosan a csibilámpa dolga? Miért lehetett látni az utcákon? Egykor a terelőoszlopot világította ki, arra szolgált, hogy megmutassa, merre lehet kikerülni a járdaszigetet - és hogy figyelmeztesse az autósokat, hogy kikerüljék, illetve hogy merre kerülhetnek a járművel közlekedők.

"A Csibi lámpa a valamikori kikerülési irányt jelző megvilágított jelzőtábla volt. Valóban egy kövérkés tűzcsapra emlékeztet. Ennek a felső részében volt a TÁBLA, ami igazándiból üvegre volt festve és amint írtam, a járdasziget kikerülési irányát jelezte. Szerintem aranyos színfolt volt. Hátránya az égők rendszeres kiégése mellett, hogy masszív vas alkotmány volt, aminek sok autó látta kárát és a pótlása is drágább lenne, mint a mai pléh alkotmányoknak" - írják egyik fórumon.

Más azt írja, hogy acélból vagy öntött alumíniumból készülhetett, de ha tönkrement, sokba került kicserélni, ezért később műanyagra cserélték.

Valahol azt olvastam, 1948-ban jelentek meg az utcákon. Ennek az információnak ellentmond a Fortepan 100783-as számú képe, amely 1941-ben készült a Rákóczi úti Gutmann áruház előtt, és jól látható rajta a csibilámpa.

Arról sem találtam egységes információt, hogy meddig voltak használatban az utakon. Valaki azt írja, az 1970-es évekig, más pedig azt, hogy 1980-ig.

Csiby Ernőről, a névadóról pedig azt írják a Budapest régi képeken csoportban, hogy 1932-ben már a Műegyetemi Rádió Club választmányi tagja volt. 1943-ban a XIII. Palóc utca 1. alatt működött a műszaki vállalkozása, 1946-ban a Csiby elektromos gyár üzemvezető mérnöke volt.

"A Csiby lámpákkal kapcsolatban feltételezhető, hogy azok gyártása kooperációban készültek, vasöntöde készítette az alapot, gépműhely a megmunkálást és végül a Csiby elektromos gyárban szerelték össze felállítható alakban."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Sorra vadászta le egy mexikói drogkartell tagjait egy anya – a lánya elrablása miatt vette kezébe az irányítást
Tucatnyi meggyilkolt ember holtteste került elő a mexikói anyának köszönhetően. Miriam Rodríguezt végül a háza előtt végezték ki 12 lövéssel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. március 08.


Link másolása

Egy rettegetett mexikói drogkartell tíz tagját buktatta le Miriam Rodríguez, aki 20 éves lánya elrablása után kezdett nyomozásba, írja a Unilad.

Az anyuka célja nem az volt, hogy vérbosszút álljon a még 2014-ben történt emberrablás után, hanem csak annyi, hogy válaszokat kapjon Karen eltűnése kapcsán. Szerinte ugyanis a hatóságok nem tettek meg mindet a gyereke előkerítése érdekében.

Az asszony nyomozása során kiderült, hogy a szálak az egyik legveszélyesebb mexikói drogkartellhez, a a Los Zetashoz vezetnek. Miután számba vette, majd leszűkítette az emberrablásban szóba jöhető férfiak körét, Miriam egészségügyi dolgozónak álcázta magát, és kérdezősködni kezdett a környéken.

Miriam a banda egy 18 éves tagjától tudta meg, hogy a lányát megölték. Az ötvenes éveiben járó anyuka ekkor nem omlott össze, hanem csak még inkább el akarta kapni a tettest. A következő három évben rengeteg álruhát öltött, többször is megváltoztatta a frizuráját, időnként hivatalnoknak adta ki magát és a gyanútlan családtagok bizalmába férkőzött.

Fáradhatatlan nyomozásának köszönhetően további tucatnyi holttestet fedeztek fel, és tíz bandatagot buktatott le, akik megpróbáltak elmenekülni és új életet kezdeni. Nem meglepő, hogy Miriam ténykedését a bűnözők sem nézték ölbe tett kézzel, és végül 2017. május 10-én, éppen a helyi anyák napján 12 lövéssel szabályosan kivégezték a háza előtt.

Az asszony kitartásával és a bandatagok börtönbe juttatásával igazi hősnek számít azóta is a környéken. Miriam nem félt a haláltól, a New York Timesnak nem sokkal meggyilkolása előtt azt mondta:

„Nem érdekel, ha megölnek. Aznap haltam meg, amikor megölték a lányomat.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET: