Budapest botrányos mulatói a Király utcában működtek
Szerény külsejű aládúcolt, három emeletes épület áll a a V. kerületben, a Holló utca és a Király utca sarkán.
Első pillantásra senki sem gondolná, kopott külseje milyen titkokat rejt, milyen botrány és tragédia fűződik a Szelényi házhoz.
"Az orgiák, a kiélt sanzonénekesnők, a frivol couplettek hajléka"
- írta a Pesti Hírlap arról az itt működő "műintézményről", amely egészen az 1920-as évekig botránkoztatta meg a város tisztes polgárait. "Közmondás, hogy ahol húsz tót megtelepszik, ott mindjárt pálinkamérést kell nyitni. Még inkább áll ez a mágnásokra nézve, kinek... a Kék Macska nélkül lehetetlen megegzisztálniok"
A ház az 1850-es években épült, romantikus stílusban. Pollack Ágost tervezte gróf Szelényi József számára. Ekkor került márvány díszkút az épület udvarára. Akkori tulajdonosa még nem sejthette, hogy hamarosan városszerte beszélnek majd az épületről.
Egyes források szerint 1855-ben, más forrás szerint 1860-ban nyílt itt mulatóhely ("dalcsarnok"). 1864-re már országszerte ismerték. A varietéhez hasonló szórakozóhelyen kuplékat énekeltek, vidám jeleneteket adtak elő, elsősorban német nyelven. A műsorhoz lányokat és bűvészt is szerződtettek. A mulató neve Blaue Katze (nem elírás, tényleg ezen a néven emlegették) vagyis Kék Macska lett.
Valójában több Macska nevű mulató működött egymás mellett a Király utcán, a Fekete, a Kék, a Vörös és a Tarka.
Mivel sör- és borkereskedések, valamint kocsmák is működtek itt, nem túlzás azt állítani, hogy már 150 éve is bulinegyednek számított az utca és környéke.
Hogy mikor jelentek meg a kurtizánok és a politikusok ezen a helyen? Mikor kezdték bordélyként is emlegetni a szórakozóhelyet? Ez rejtély. Talán már a kezdetektől fogva megjelentek a vendégejk nem hivatalos szórakoztatására szakosodott nők és a kikapcsolódásra vágyó képviselők. Az azonban biztos, hogy Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is rosszallóan beszélt a Kék Macskáról.
"A Király utca koronája bizonyára a »Kék macska«. Parlamenti életünkben nincs egyetlen állat sem, mely nagyobb szerepet játszana a »Kék macská«-nál, hacsak a »kétfejűsas« nem. De mi ez a macskához képest? A macska nagyon népszerű, a kétfejűsas pedig nagyon népszerűtlen. De én ezúttal nem foglalkozom azon kitűnőségekkel, kik a macskai asztalokat az éjfélutáni órákban körülülik s a hazafiúi fájdalmak keserűségét igyekeznek eltemetni a rossz fukszinosborba. Nem írom le a lábikrákat, az ingerlő kecses idomokat, melyek a képviselői diurnumokat elnyelik" - írja Mikszáth Kálmán az Éji séták és éji alakok II. című novellájában.
"Az orpheum szükséglet volt és a szükséglet ma bőven megtalálja a kielégítését. Megteremtette azokat a mulatóhelyeket, a hol uralkodik a durvaság és virágzik a prostitutio" - írta Salgó Ernő.
A 19. században jelentek meg Budán és Pesten a mulatók. Kialakulásuk oka az volt, hogy az utcazenészeket próbálták meg szórakozóhelyekre beterelni. Az első mulatók egyike volt a Kék Macska is.
Jókai Mór is írt a helyről, hasonlóan vitriolos stílusban, mint Mikszáth: "Mindennap ugyanazok a chansonettek, az előre ismert több mint kétértelműségekkel; ugyanazok az énekesnők, hol szőke hamis hajjal, hol barnával, az a visítozás, kiabálás, ser, bor, punch, szivar és hajkenőcs-bűz, merész táncfigurák és őszinte oldalbadöfések, szalicilsavas pezsgő, s hölgyek, akiknek az is jó; leányok, akikkel az ember per tu van, s férfiak, akiknek a Lauskerl már titulus: az embernek utoljára ettől is elmegy a gusztusa."
A Kék Macska egyébként nem csak itthon, hanem külföldön is híres volt. Egy pesti legenda szerint, amikor a későbbi VII. Edward angol király még ifjú trónörökösként, 1868-ban ellátogatott a mulatóba, beleszeretett az énekesnőbe. Állítólag Edward anyja, Viktória királyné közbelépésére lett vége a kapcsolatnak.
De nem az angol trónörökös volt az egyetlen híresség, aki kompromittálta magát a Kék Macskában. Több európai nemesi család tagja is megfordult e hírhedt helyen. Bismarck fia pedig a szóbeszéd szerint egyszer ittasan, meztelenül jelent meg a nézőtéren.
Erotika az 1910-es években. Forrás: Fortepan.hu
Egy idő után a mulatónak leáldozott. Az 1920 a Kék Macska helyén már kávéház működött.
Az 1940-es években pedig végtelenül szomorú fordulatot vett az épület története. Belső udvara mögött húzódott a pesti gettó határa. Több tízezer zsidótörvény által érintett embert zsúfoltak be a gettóba, közülük ezrek haltak meg.
2006-ig állt az eredeti falmaradvány, akkor azonban a lakók tiltakozása ellenére lebontották egy építkezés miatt. Ma emlékfal áll az eredeti helyén, és tábla hirdeti a ház falán, hogy mi történt itt a huszadik század közepén.
