MÚLT
A Rovatból

Bëlga - Királyok a házban tudományos szemmel

A Bëlga számából tanultad a törit az érettségire? Vigyázz, van benne buktató! Íme a szám történészszemmel.


Sokan ismerjük és szeretjük a Belga Királyok a házban című számát, a dal végigveszi a magyar királyokat Istvántól IV. Károlyig. Kétségtelen, hogy ennek a slágernek óriási érdemei vannak a magyar történelem népszerűsítését illetően a tanulóifjúság körében. Szóval a félreértések elkerülése végett szögezzük le: mi is szeretjük a számot, sőt, néhány dolgot a történelemből diplomázott szerző is innen jegyzett meg - ahogy sokan mások. Mégis óva intenénk attól, hogy készpénznek vegyétek a szám minden szavát. Fussunk hát neki, pontokba szedve, elejétől a végéig!

Ha valaki esetleg nem ismerné, erről a számról van szó:

1. „Két ifjú rokon, István és Koppány”

Mindjárt az első félmondat hibás, Koppány ugyanis István nagybátyja volt, korántsem „ifjú”. Sajnos születése dátumát a múlt jótékony homálya fedi, de amit ez sugall, miszerint hasonló korú rokonokról van szó, nyilvánvaló tévedés. Koppány apja Tar Zerind volt, aki még Taksony idején meghalt. (Taksony 955-970 között volt fejedelem, de a két évszám nem 100 %.) Azaz fia, Koppány semmiképpen sem lehet egykorú Istvánnal, bár a különféle születési dátumok nem mutatnak többet 10 év korkülönbségnél. A 7-10 év ugyanakkor korántsem tekinthető kevésnek a korabeli viszonyok között. A fő ok viszont más: Koppány a senioratus elve alapján akart uralkodó lenni, ami azt jelenti, hogy a fejedelemséget a legidősebb rokon kapja meg, míg István a primogenitura elvét követte, ami az előző uralkodó legidősebb fiára hagyja a trónt. Ugye érezni a különbséget?

vajk

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

2. „A kőműves az Kelemen a könyves meg Kálmán, tönkre tette életét egy furcsa női ármány”

Több ilyen problémánk is lesz még: legendákat kever a Belga tényekkel. Kálmán (1095-1116) felesége bizonyos Euphemia volt, akit házasságtörés vádjával hazazavart Bizáncba. Ott megszületett Euphemiának egy Borisz nevű fia, aki később trónkövetelőként megjelent az országban, Kálmán halála után! Hogy ez a sztori effektíve tönkretette volna Kálmán életét, nyilvánvaló túlzás.

Könyves Kálmán ábrázolása Thuróczi János krónikájában:

konyvesk

3. „Béla sajnos Istvánt nem láthatta, 5 éves volt, mikor Kálmán megvakíttatta”

A később II. (Vak) Béla néven uralkodó gyermek megvakításakor 6 éves volt.

4. „Batu kán apukája, Dzsingisz kán, az meghalt”

Sajnos ez sem igaz, mivel Dzsingisz kán a nagyapja volt Batu kánnak. Amúgy Dzsingisz 1227-ben halt meg, utódja fia, Ögödej lett. Ezt az egész sztorit kár összekötni a tatárjárással, mivel az 1241-42 között volt, amikor szegény Dzsingisz már 15 éve a túlvilági vadászmezőkön csatázott a régi bajtársakkal, a kettő között tehát nincs összefüggés.

5. „A király és Mária lánya özvegy lett 20 évesen”

Szent Margit soha nem lett özvegy, mivel eleve visszautasította II. Ottokár cseh és Anjou Károly szicíliai király ajánlatát is, egyszerűen nem akart megházasodni, bár apja ezt elég keményen forszírozta egészen addig, amíg fel nem ajánlotta lányát Istennek a tatárjárás megúszása után.

6. „A kápolnaispánság önálló oklevéladó”

Bevalljuk, ez lehet, hogy nem hiba. A számban többször is van olyan, hogy a szövegben nem tudni, pontosan mire gondolnak a belgás srácok. Ha itt az oklevéladó szó hiteles helyet jelent, akkor bizony bármennyire is ezt sugallja a szöveg, nem Károly Róbert volt az első, hanem III. Béla, aki 1172-96 között uralkodott. Ha viszont ugyanez „oklevél, adó”, akkor ez a két általános fogalom használata helyes lehet, hiszen Károly Róbert több új oklevelet adott ki, nem is beszélve az adókról, de problémás az értelmezés.

7. „Magyarország határait három tenger mossa”

Klasszikus hiba, ez soha nem történt meg. Nagy Lajos idején (1342-82) Magyarország perszonálunióba lépett Lengyelországgal, mivel Lajos 1370-től utóbbinak is királya lett. A perszonálunió azt jelenti, hogy a két ország teljesen különálló, csak egy az uralkodója. Ez így bizony mínusz egy tenger. A Fekete-tenger partján lévő Moldva pedig úgynevezett ütközőállam volt, szintén nem volt Magyarország része, különálló fejedelemségként létezett. Ez így már mínusz kettő. Az Adriai-tenger ellenben kétségtelenül határos volt a Magyar Királysággal.

8. „Épül a királyné vára Diósgyőrben”

A jelenleg is álló várat IV. Béla idején építették, Nagy Lajos alatt „csak” a fénykorát élte, bár tény, hogy voltak apró átépítések rajta. Elfogadjuk, hogy ez inkább csak kötözködés.

9. „Aztán jött a Mátyás aki gyakran félrelépett”

Mátyásnak két felesége volt: Podjebrád Katalin, aki 1464-ben meghalt és Aragóniai Beatrix, akit 1476-ban vett el. A kettő között (!) volt a szeretője a polgári származású Edelpeck Borbála, tőle születik meg 1473-ban Corvin János, akit Mátyás utódául is szánt. Tehát konkrét megcsalásra nincs bizonyíték.

matyas

Mátyás király arcmása

10. „II. Józsefet ugorjuk át, senkit sem érdekel egy kalapos király.”

A történész-vér fellázad ilyen szavak hallatán, hiszen egy nagyon fontos uralkodónkról van szó, a felvilágosult abszolutizmus legnagyobb képviselőjéről! Rendeletek sorával kormányozta az országot, amik között volt bizony egészen előremutató is, mint például a vallási türelem a protestánsokkal és a zsidókkal szemben. Ráadásul, amint az a képen is látható, szép, nagy kalapja van!

jozsi

11. „Hiába beszélt Ferdinánd hat nyelvet, ha a magyar ember nem értett csak egyet.”

Nem beszélte azt a hatot „hiába”, mivel az egyik speciel pont a magyar volt. Nyilvánvaló, hogy a Belga itt a magyar nyelv hivatalossá tételének küzdelmére utal, ettől még Ferdinánd beszélt magyarul, még ha nem is olyan jól.

12. „Törvényt sértve került József trónra”

A már emlegetett V. Ferdinánd 1848 decemberében lemondott Ferenc József javára, ez semmiképpen sem törvénysértő. A magyar trónra viszont hivatalosan csak 1867-ben, a kiegyezés után került, ennek a módja akkoriban szintén nem volt törvénysértés. Tény ugyanakkor, hogy addig is ő uralkodott az ország felett, amit értékelhetünk akár annak is, de hát vesztesnek sajnos hallgass a neve. Hogy ez most így hiba-e vagy sem, mindenki döntse el ki-ki maga, ez csak amolyan kiigazítás itt.

+1. „Ferenc, Ferdinánd is volt király”

Itt a megfogalmazás szerencsétlen kicsit, de nem konkrét hiba. Ferenc és Ferdinánd valóban mindketten uralkodtak, ráadásul egymás után. Ferenc Ferdinánd viszont nem, ő az a fickó, aki miatt kitört az első világháború, miután trónörökösként meggyilkolták 1914-ben. Az, hogy van-e vessző a két név között, az a számban sajnos egyáltalán nem egyértelmű.

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Saját fia ölette meg Soproni Ágnest, majd könnyes szemmel kért segítséget „eltűnt” anyja felkutatásához
A fiú a vagyonért gyilkoltatta meg brutális kegyetlenséggel édesanyját. Azt hitte, tette után azonnal az övé lesz minden, de hatalmasat tévedett.
Fotó: Echo TV/Youtube - szmo.hu
2026. március 09.



Sokan emlékeznek még egy 2000-es, felkavaró bűncselekményre.

Ma, március 9-én, napra pontosan 26 éve történt.

A II. kerületi Üdülő utcai villa, amely egykor Soproni Ágnes otthona volt, ma szellemjárta romhalmaz, és szomorú mementója az egész országot megrázó anyagyilkosságnak.

Soproni Ágnes, született Schwartz Ágnes, az 1970-es és 80-as években filmekben, tévéjátékokban, színházban és szinkronban egyaránt foglalkoztatott színésznő volt. A sikeres pálya 2000 márciusában tragikus véget ért.

Négy nappal a gyilkosság után, 2000. március 13-án a színésznő fia, P. András jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy az édesanyja eltűnt.

Ezt követően a 21 éves fiatalember

egy televízió-műsorban könnyes szemmel kért segítséget édesanyja felkutatásához.

Fél éven át senki nem tudta, mi lehet a nővel, ám akkor az államigazgatási eljárásból gyilkossági nyomozás lett.

A rendőrség sajtótájékoztatón tette közzé, hogy a gyilkosság elkövetésével az áldozat fiát és annak barátját, a 26 éves L. Zsoltot gyanúsítják. Az ügy részletei szó szerint sokkolták a közvéleményt.

A vallomások szerint L. Zsolt egy kábeldarabbal fejbe verte az alvó asszonyt, aki erre felriadt. Dulakodni kezdtek, s eközben a fiatalember megfojtotta a nőt.

A gyilkosság után a holttest mellett néztek végig egy filmet, hogy miként tüntessék el a maradványokat. A két fiú ezután hajnalig kocsikázott, és 50 ezer forintot azonnal le is vettek az áldozat bankszámlájáról.

Az áldozat fia a Balatonra utazott, ahonnan anyja telefonjáról többször SMS-üzeneteket küldött a sajátjára, elterelő műveletként.

Az utolsó üzenet azt tartalmazta, hogy „etesd meg a kutyákat”. Barátja eközben feldarabolta a holttestet, nejlonzsákba csomagolta, majd a Solymár közeli erdőkben együtt ásták el.

A nyomozás során kiderült, hogy a motiváció a nyereségvágy volt. P. András és anyja kapcsolata évekkel azelőtt megromlott, egyrészt anyagi, másrészt generációs problémák miatt.

A fiút az anyagiasság állandóan feszítette, rendszeresen kért kölcsön, emellett mobiltelefonokkal üzletelt; hajléktalanokat vett rá, hogy a nevükre mobiltelefont vegyenek neki, amelyeket aztán ő pénzzé tett.

A barátjával ellopták Soproni Ágnes Fiat Seicentóját is, amit szétbontottak és az alkatrészeket értékesítették. A fiú úgy gondolta, akkor tud anyagiak terén új életet kezdeni, ha a számára "útban lévő" anyja meghal.

Mivel nem mert kezet emelni az anyjára, 8 millió forintot ígért barátjának a gyilkosságért, amiből végül 400 ezer forintot fizetett ki. Abban a tudatban élt, hogy a gyilkosság után azonnal hozzájut a vagyonhoz. „De magával a holttá nyilvánítási eljárással nem volt tisztában, nem tudta, hogy a vagyonhoz csak öt év múlva fér hozzá. Később ez komoly csalódást okozott neki” – jegyezte meg Petőfi Attila vezérőrnagy a Blikk cikke szerint.

Annak idején a bűnügy tárgyalásakor kiderült, hogy rendőri mulasztás is történhetett.

"A mindvégig zárt ajtók mögött folyt büntetőperről annyit közöltek a hatóságok, hogy a rendőrezredes 2000. február 14-én

olyan információ birtokába jutott, amely szerint egy "Pepó" gúnynevű személy meg akarja öletni az édesanyját.

A tiszt azonban erről csak Soproni Ágnes meggyilkolása után, március 30-án tájékoztatta elöljáróját" - írta az Index akkoriban.

Az ügy harmadrendű vádlottjának, D. Beátának pedig azért kellett a bíróság elé állnia, mert P. András neki is felajánlotta a 8 millió forintot a gyilkosságért. Ő sem tájékoztatta P. András terveiről a hatóságokat.

A Legfelsőbb Bíróság 2003-ban jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélte a tettest és a felbujtót; a döntés szerint L. Zsolt legkorábban 35, P. András 40 év elteltével bocsátható feltételesen szabadlábra.

A színésznő egykori budai villája a gyilkosság óta üresen áll. Mára nemcsak leromlott állapotú, hanem gyakorlatilag romhalmaz. Ami mozdítható és értékes volt, azt már elhordták a házból. A pusztuláshoz egy, az üres ingatlanba beköltözött hajléktalanok által okozott tűz is hozzájárult.

Már csak az urbexesek keresik fel, hogy évről évre bemutassák, hogyan néz ki a ház, mi maradt belőle.

Az ügy a magyar kriminalisztika egyik legbrutálisabb eseteként vonult be a történelembe.

Az alábbi videón az elhagyott villa látható:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
A 72-es szoba titka: Deák Ferenc húsz éven át élt feleség és saját otthon nélkül egy pesti hotelszobában
A haza bölcse élete utolsó évtizedeiben az Angol Királynő szállóban élt. Ez az életforma tudatos döntés volt, de nem két fillérbe került.


Képzeljünk el egy szobát a pesti belváros szívében. Nem egy palotát, nem is egy miniszteri dolgozót, hanem egy egybenyitott, kéthelyiséges szállodai szobát. Az egyik sarokban egy gyalupad áll, a levegőben „cabanos” szivar sűrű füstje terjeng. A falon költők arcképei lógnak, az asztalon pedig nem államiratok, hanem egy tölgyfa doboz. A díványon egy idősödő, köpcös úr ül, akihez reggeltől estig zarándokol a nemzet színe-java: arisztokraták, politikusok, újságírók. Ez a 72-es szoba az Angol Királynő szállóban, a lakója pedig Deák Ferenc, a haza bölcse. Itt, a forgács és a szivarfüst között születtek meg azok a gondolatok, amelyek elvezettek a kiegyezéshez és egy új korszakhoz.

Az ország legbefolyásosabb embere egy hotelszobából irányította a nemzet sorsát, miközben nem volt sem felesége, sem saját háztartása.

Deák Ferenc 1854. november 11-én, Szent Márton napján költözött végleg Pestre, hátat fordítva a zalai gazdálkodásnak. Pár nap után az Angol Királynőben telepedett le, amely a mai V. kerületben, a korabeli politikai és társasági élet epicentrumában állt, közel a mai Vigadóhoz. A döntés mögött egy tudatos stratégia húzódott: Deák felismerte, hogy a valódi befolyást csak a központból, a sűrűjéből lehet gyakorolni.

„Pest maga országunk fővárosa, s a míveltségnek, kereskedésnek és tudományoknak fészke…”

– írta már évekkel korábban. A hotel nem csupán lakhely volt, hanem egy nyitott ajtajú, informális politikai szalon, ahol a délelőtti órákban bárki felkereshette, aki az ország sorsát a szívén viselte. Amikor 1854-ben Pestre érkezett,

a Pesti Napló diadalmasan közölte: „Deák Ferencz megérkezett s ezentúl állandóul Pesten fog lakni.”

A kortársak szerint Deákot a „szinte megdöbbentő józansága” tartotta távol a házasságtól. Nem volt aszkéta, kedvelte a nők társaságát, de hiányzott belőle az a szenvedély, ami egy ilyen kötelékhez kell. Ezt a távolságtartást ő maga is finom öniróniával kezelte. Egy baráti beszélgetés során, amikor a nősülés került szóba, mosolyogva zárta le a témát. „No lásd, ha megházasodtam volna, most vén asszony várna rám a szobában s talán a nyoszolyában is” – rögzítette a pillanatot Eötvös Károly a Deák Ferencz és családja című művében.

A szállodai élet praktikus előnyökkel is járt: mentesítette a saját háztartás fenntartásának gondjaitól, így minden idejét és energiáját a közéletnek szentelhette.

A 72-es szoba világa a puritán egyszerűség és a szellemi pezsgés különös egyvelege volt. Nevelt gyámleánya, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona visszaemlékezései szerint a nappali központi eleme az íróasztal volt, amely felett Vörösmarty, Kisfaludy, Kölcsey és Berzsenyi arcképe függött.

A másik meghatározó bútor a dívány volt, amelyen üldögélve fogadta vendégeit. A lakosztály hamarosan fogalommá vált. „Pesten, Deák Ferenc szobája az »Angol Királynő« szálló hetvenkettedik száma alatt, volt az a hely, hova az ország előkelői, a nemzet művelt köre elzarándokolt…” A napirend egyszerű volt: a délelőtt a nyitott fogadóóráké, a délután pedig a bizalmas megbeszéléseké, amikor például gróf Andrássy Gyula érkezett egyeztetni.

Ha Deák magányra vágyott, a jelzés egyértelmű volt: a folyosó felől a zárban hagyott kulcsot egyszerűen bevette a szobába.

Amikor nem dolgozott, a gyalupad mellett talált kikapcsolódást, fafaragással, pipafejek és sétapálcák készítésével foglalatoskodott.

Egy ilyen életforma fenntartása komoly anyagi hátteret igényelt. Deák pénzügyi modellje éppolyan letisztult és racionális volt, mint a politikai stratégiája. Amikor 1854-ben eladta Kehida körüli, ezer holdas birtokát gróf Széchenyi István feleségének 55 000 forintért, az ügylet nem egyszerű adásvétel volt. A vételár egy részéből rendezte adósságait, a fennmaradó tőkéből pedig

a Széchenyi család évi 600 körmöci arany, azaz körülbelül 2912 forint életjáradékot biztosított számára.

Ehhez jött még hozzá az országgyűlési tevékenysége idején kapott évi 2100–2200 forintos képviselői tiszteletdíj.

A korabeli összegek mai értékének meghatározása két eltérő módszerrel lehetséges. Ha a forint vásárlóerejét vesszük alapul, egy 1867-es forint ma körülbelül 4758 forintnak felel meg. Ezzel számolva Deák teljes éves jövedelme mai áron 24–32 millió forint között mozgott, a kétszobás szállodai lakrész becsült éves díja pedig 2–5 millió forint körül lehetett. Egy másik megközelítés az aranyfedezet:

a 600 aranydukát körülbelül 2,09 kilogramm színaranyat jelent, amelynek piaci értéke a mai árfolyamokon meghaladná a 110 millió forintot.

A 72-es szoba azonban több volt, mint egy kényelmes lakhely; a modern magyar politika egyik legfontosabb műhelyévé vált. Itt formálódtak az 1861-es felirati javaslat kulcsmondatai, itt született meg a híres „Húsvéti cikk” koncepciója 1865-ben, és itt zajlottak a kiegyezéshez vezető legfontosabb háttéregyeztetések. Deák a puritán környezetben, a ceremóniákat mellőzve teremtett olyan légkört, ahol a lényegről lehetett beszélni. Jellemző, hogy 1867-ben Ferenc József koronázásának pompáját betegségre hivatkozva kihagyta, és a szobájában maradt.

Élete utolsó szakaszában egészsége megromlott. 1875 közepén elhagyta az Angol Királynőt, és nevelt gyámleánya otthonába költözött. A 72-es szoba csendes lett, a politikai zarándokhely bezárta kapuit. Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
17 évesen ment férjhez és 27 évesen lett özvegy Zrínyi Ilona, akitől az osztrákok bíborosa elvette a gyermekeit
A Habsburg király megbízottja hazugsággal szakította el tőle Ferencet és Juliannát, akiket soha többé nem láthatott.


Pontosan 360 éve, március 1-jén fejedelmi esküvő pecsételte meg nemcsak két fiatal, hanem az egész ország sorsát.

A 21 éves I. Rákóczi Ferenc Zborón vette feleségül a mindössze 17 esztendős Zrínyi Ilonát.

Ezzel a korszak két legbefolyásosabb családja, az erdélyi Rákócziak és a horvát Zrínyiek kötöttek szövetséget.

A menyegzőt országos jelentőségű eseményként szervezték meg, mely a kereskedelem és a politika közös érdekei mellett az országegyesítés terveit is szolgálta - írja a Rubicon Online. A vőlegény anyja, Báthory Zsófia uralkodói családból származó feleségről álmodozott fia számára, a menyasszony pedig apjával, Zrínyi Péter horvát bánnal és Aurorika húgával érkezett a Sáros vármegyei esküvőre.

A házasságból három gyermek született. Elsőszülött fiuk, György 1667-ben jött világra, de kisgyermekként meghalt.

1672-ben született lányuk, Julianna Borbála, majd 1676. március 27-én a borsodi Borsi kastélyában a várva várt fiú örökös, a későbbi szabadságharcvezető, II. Rákóczi Ferenc. A családi boldogság azonban nem tartott sokáig.

A legkisebb fiú születése után alig több mint három hónappal, 1676. július 8-án I. Rákóczi Ferenc elhunyt. Az ekkor csupán 27 éves Zrínyi Ilona özvegyen maradt gyermekeivel.

A tragédia után az özvegy elérte, hogy a gyermekei gyámja maradhasson. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez.

Második férje elfogása után egyedül védte Munkács várát a császári seregek ellen. Ám 1688-ban kénytelen volt feladni Munkácsot.

A Rákóczi-gyerekek az uralkodó gyámsága alá adattak, azon kikötéssel, hogy a fejedelemasszony velük együtt rangjához illő kísérettel Bécsben fog lakni.

I. Lipót a gyermekek neveltetésének felügyelőjévé Kollonics Lipót akkori németújhelyi püspököt jelölte ki.

Miután a család 1688. március 27-én Bécsbe érkezett, Zrínyi Ilona gyermekeit elszakította az anyjuktól. A 16 éves Juliannát személyesen vitte magával az orsolyák klastromába, Ferencet pedig jószágigazgatója lakására.

Négy nap múlva az ifjú II. Rákóczi Ferencnek búcsút kellett vennie édesanyjától, és elvitték a a csehországi Neuhausba, hogy a jezsuiták ottani kolostorában neveltessék.

Zrínyi Ilona soha többé nem látta a gyermekeit.

II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban így emlékezett vissza az utolsó találkozásra: „bárcsak Uram elibéd vittem volna könnyeimet, melyek anyám utolsó ölelésekor szemeimből ömlöttek. Utolsót mondok, mert többet nem engedték, hogy lássam őt… mert igen nagy volt köztem és néném közt a gyengéd érzelem, amely mindkettőnk részéről anyánkban egyesült, ő pedig viszonozta azt.”

Zrínyi Ilonát Bécsben tartották túszként. 1692-ben Thököly Imrének sikerült egy fogolycserével kiváltania, ekkor hagyta el végleg az országot.

Férjével az Oszmán Birodalomba, Nikomédiába (a mai İzmitbe) költözött, és 1703-ban bekövetkezett haláláig soha többé nem látta sem hazáját, sem a gyermekeit. Hamvait fiával együtt 1906-ban szállították Magyarországra, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Via Rubicon, Szinnyei József


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Néhány fillérért eladták” – ma 280 ezer forintot ér a papír, ami Kylie Minogue ősének kivégzéséről szól
A 19. századi kivégzési röpiratokat olcsó papírra nyomtatták, ezért nagyon kevés példány maradt fenn. A ritkaságnak és a meglepő családi kapcsolatnak köszönhetően a dokumentum a vártnál magasabb áron talált gazdára.


Kalapács alá került egy ritka 19. századi röpirat, amely a popsztár Kylie Minogue egyik ősének kivégzését meséli el. A dokumentum nem csupán egy korabeli bűneset történetét őrzi, hanem egy meglepő családi szálat is feltár.

A gloucesteri Chorley's Auctioneers árverésén 650 fontért talált gazdára a lap, jócskán felülmúlva a 400–600 fontos becsértéket – írta a Múlt-kor.

A röpirat a 69 éves Dinah Riddiford és a 22 éves John Williams halálának „igaz és részletes beszámolójaként” mutatja be az eseményeket. Mindkettőjüket 1816. szeptember 7-én végezték ki a gloucesteri börtönben.

A bíróság azért ítélte halálra őket, mert több házba betörtek, és különféle tárgyakat, köztük ruhákat, szalonnát és egy rézüstöt loptak el.

A korszakban az ilyen bűncselekményekért gyakran járt halálbüntetés, a kivégzések pedig nyilvános, elrettentésnek szánt események voltak.

A 19. század elején a kivégzésekhez gyakran kapcsolódtak röpiratok, amelyekben ismertették a bűncselekmény részleteit és az elítéltek sorsát.

A szóban forgó dokumentumot valószínűleg a kivégzés napján osztogatták a nézők között, hogy figyelmeztessék őket a bűn következményeire. Werner Freundel, a Chorley's Auctioneers munkatársa szerint az ilyen kiadványokat rendszerint az esküdtszéki tárgyalások idején nyomtatták.

Freundel elmondta, hogy a röpiratok nagyon olcsó papírra készültek, ezért kevés példány maradt fenn belőlük.

„Nagyon olcsó papírra nyomtatták őket, és időnként néhány fillérért eladták azoknak, akik haza akarták vinni és felolvasni a tágabb családnak” – mondta. Hozzátette, éppen a gyenge minőség teszi különösen ritkává, ha egy ilyen dokumentum fennmarad.

Via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk