News here
hirdetés

MÚLT

Alámondásos zombifimek a pult alól – felelevenítjük a kazetták fénykorát

Az első videotéka 1984-ben nyílt Budapesten, a mai Király utcában, utána országszerte sokezer másik követte. Interjú Tóth Gyulával, a VHS múzeum és videoblog alapítójával, aki Magyarország legnagyobb videókazetta-gyűjteményével büszkélkedhet.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. december 29.


Link másolása

hirdetés

A fiatalabb generációk számára furcsának tűnhet – a számukra oly természetes online filmözön korában, amelyben minden létező alkotás rögtön elérhető –, hogy nem is olyan régen még kölcsönzött VHS-kazettákon lehetett csak filmeket nézni, és a választék sem volt valami széles. Emlékszem, édesanyámmal mennyire örültünk, hogy az Oktogon környékén, közel hozzánk nyílt egy nagy videotéka, ahová rendszeresen betértünk. Néha eloldalogtam a felnőttfilmes sarokba borítókat nézegetni, amíg anyu belefeledkezett egy-egy történetleírás olvasásába a kazetták hátulján. Amikor több filmet is kiválasztottunk, néha rá is stresszeltünk, hogy hiába jött közbe egy váratlan program, muszáj volt megnézni és visszatekerni a filmeket, hiszen lejárt a kölcsönzési idő, és már kifizettük értük a pénzt. Kicsit bosszantó volt a többperces, áttekerhetetlen részt végigvárni minden film az elején arról, hogy tilos a kalózmásolat, de utána kárpótolt minket a moziélmény. Ettől még persze másoltunk filmeket otthon, az üres VHS-ekhez adott betűs matricakészletből pedig imádtam ráragasztani a kazik fehér oldalára film nevét.

Ezért csillant fel a szemem, amikor régi cimborám, Tóth Gyula elindított egy Videoblogot a VHS kazettákról és a videotékák hőskorából, miközben gőzerővel dolgozik egy VHS múzeumon is.

Felkerestem, hogy meginterjúvoljam, hiszen velem együtt sokakban eleveníthet fel szép emlékeket ez a korszak.

- Mikor nyílt az első videotéka hazánkban, és mikor zárt be az utolsó?

- Az első videotéka 1984. december 10-én nyílt Budapesten, az akkor Majakovszkij, ma Király utcában. Ez egy Mokép videotéka volt. A cég addigra már – első hazai filmforgalmazóként – rengeteg filmet forgalmazott a mozikban. A megnövekedett videós piaci igények hatására elkezdték VHS-en is sokszorosítani az általuk forgalmazott filmeket. Kezdetben még nyugatról származó filmeket csak alig-alig kínáltak, inkább többségében magyar alkotásokat, mint a Talpalatnyi föld, vagy rajzfilmeket, mint a No, megállj csak! a Szovjetunióból. De később rengeteg olasz film került a kínálatba, például a Bud Spencer szériák.

hirdetés
Az utolsó videotéka vidéken, Hódmezővásárhelyen 2017 áprilisában zárt be, Budapesten pedig az Odeon vált archívummá 2019 július elsejével. De 2016 végén a James Dean is lehúzta a rolót, amely szintén egy fontos téka volt Budapesten.

Hallani azért néha, hogy vannak még helyek, ahol lehet DVD-t kölcsönözni, de ezek más szolgáltatásokkal (lottózó, fénymásoló) kiegészült kisvállalkozások.

- Mennyi téka lehetett a fénykorban?

- Erre pontos adatom nincsen, de az én logikám szerint jóval több mint 2500, amit általában lehet hallani félhivatalos információkból. Ugyanis 3000 feletti település volt akkoriban Magyarországon. Én akkoriban egy kicsi, 2400 ember lakta Békés-megyei faluban éltem, és csak ott 5 videotéka volt. A többit a képzeletre bízom...

- Mennyi kazettát adhattak ki annak idején?

- Nincs erre statisztikám, de rengeteget. Az 1988-as új gazdasági törvény megszületésével gombamód megszaporodtak a VHS kiadók itthon. A legnagyobbak a Mokép mellett az INTERVIDEO, a VICO majd az INTERCOM voltak. VICO-tékából volt a legtöbb, mert jól kitalált rendszerben működtek: a tékásoknak nem kellett fizetni az elején és elvihettek egy rakás filmet. Csak a szerződésben rögzítették, hogy mondjuk fél év múlva kellett fizetniük, ráadásul adtak polcot meg reklámot is nekik.

Egy beszédes adatot is mondanék 1983-ból: karácsonykor a Skála áruház 1000 darab képmagnóval készült az ünnepekre, ami kevésnek bizonyult, mert vitték mint a cukrot. Pedig ekkor még nagyon kevés legális VHS kazetta volt forgalomban, és azok is a fentebb említett keleti blokkos filmek. A rendszerváltástól pedig megindult a videó-kánaán.

Természetesen itt szót kell ejtenem az illegális VHS piacról is, az alámondásos filmekről, amelyek ekkor élték virágkorukat. Logikusan kikövetkeztethető, hogy itthon ’88-ig csak elenyésző kínálat volt még akkor is, ha a Mokép rengeteg filmet kihozott videón. De mondjuk a Rambo 1982-ben készült, és nálunk csak sokkal később adta ki a VIDEA (amely az INTERCOM elődje volt). A köztes időben volt nagy szerepe a nem hivatalos, azaz kalóz- és narrátoros verziónak.

Emellett rengeteg film soha – és ebbe beleértem, hogy a mai nap sem – jelent meg nálunk semmilyen formában. Olyan filmek sem, amelyek az egész világon kult-státuszban vannak. Ilyenek mondjuk Dario Argento vagy Lucio Fulci bizonyos filmjei.

- Voltak betiltott vagy illegális kölcsönzők?

- A fentebb említett narrátoros, alámondásos filmek még a legális kazetták özönében is nagy szerepet kaptak, hiszen ahogy említettem, ezek akkoriban nem jelentek meg hivatalosan. Ezek nagy részben horrorfilmek voltak, amelyek erőszakos tartalmuk miatt nem jelentek meg itthon, de mégis hatalmas népszerűségnek örvendtek. Ilyenek voltak például az olasz horrorfilmek, különösen a zombifilmek. Rengeteg tékában ott lapultak a pult alatt, és ha már ismerős volt a kölcsönző személy, akkor megkaphatta.

Érdekes, hogy a Cannibal Holocaust az egyik leghíresebb ilyen film, mégis megjelent nálunk, és szinte teljesen vágatlanul. De Fulci Gyilkos Rock filmje is, ráadásul a Mokép által. Ezt csak azért említem, mert nem biztos, hogy az erőszakosság volt az oka annak, hogy bizonyos filmek csak illegális formában jutottak el hozzánk. Hogy a többi miért nem, az igazi rejtély.

- Mekkora a te VHS-gyűjteményed és milyen relikviáid vannak?

- Jelenleg is folyik a katalogizálás, és folyamatosan szerzem be az új szállítmányokat a VHS múzeum számára, amely Magyarország legnagyobb gyűjteménye. Megközelítőleg 20 000 kazettánk van, és ebben azért jócskán akad ritkaság. Akkor számít egy kazetta annak, ha első kiadás, kevés példányszámban jelent meg, és sikerfilm volt, mert sokan keresték. Ilyen például a Ragyogás (INTERVIDEO). Vagy éppen rétegfilm volt és nem ismerték nálunk, ezért nem gondolták fontosnak és kidobálták a korszak végén, erre jó példa a Suspiria (Sóhajok), amely Dario Argento talán legjobb filmje. Ebből szerencsére őrzünk 2-2 példányt is. Itt jegyezném meg, ha valakinek van régi videotékás kazettája, akár több ezer, akkor vegye fel velünk, a VHS múzeummal a kapcsolatot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Hátborzongató képek egy elhagyott kórházból: emberi csontok is maradtak a boncasztalon
Egy fotós ellátogatott az olaszországi kórházba, ami több mint tíz éve vált használhatatlanná egy földrengés miatt.

Link másolása

hirdetés

2009-ben pusztított földrengés az olaszországi Abruzzo régióban. A katasztrófában 308 ember vesztette életét, 65 ezren váltak hajléktalanná, ugyanis több ezer épület vált lakhatatlanná. Többek között a L’Aquila-i városi kórház is javíthatatlan károkat szenvedett, ide látogatott el Ben James fotós. Most közzé tette a képeket, amiket a helyszínen készített.

Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Tényleg drága ma a balatoni lángos?
Összevetettük és táblázatba foglaltuk pár strandétel árát az 1970-es árukkal és meglepődtünk. Mégsem volt minden olcsóbb a régi szép időkben?
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Büfé-falatozó és Halsütő a Fövenyfürdő strand előtt. Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2022. július 26.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Már a cikk elején szeretnék tisztázni valamit: a cikkben szereplő árakat 1970-ben és idén is a nettó átlagkeresethez viszonyítom. Nem a mediánbérhez, nem a saját keresetemhez és nem az „egyszer már hallottam olyanról, aki ismert olyat aki egy hónapban...” mesefigurákéhoz. Miért? Rettentően egyszerű: mert a KSH adatsor csak ebben a kategóriában összevethető, mivel 1970-ben nem számoltak mediánbért (aminél pont annyian keresnek kevesebbet, mint többet).

A saját fizetés megítélését pedig jócskán torzítja az a tény, hogy hány olyan ismerősünk van, aki többet vagy éppen kevesebbet keres nálunk. Csalóka lesz-e így az eredmény? Igen, de ugyanannyira lesz téves a mai árak esetében, mint az 1970-eseket szemlélve. Oké így?

Lángos

Most, hogy ezen túlestünk, csapjunk a lángostésztába és tudjuk meg végre, hogy valóban drága-e a balatoni lángos. A pontos(sabb) összevetés érdekében a legyakoribb árakat vetem össze, és kerülöm a 3 ezer forintot közelítő szélsőségeket. Ennek megfelelően ma többnyire 750 és 1500 forint közötti árat kell leszurkolni, ha egy jófajta, magyar lángosra áhítozunk a Balaton partján.

A hivatalos, kedvezmények nélküli nettó átlagbér jelenleg 337 500 Ft, amiből (az ártól függően) 450-225 darab ilyen finomságot lehet vásárolni. Ez valóban brutálisan drágává teszi az olajos-fokhagymás illatot árasztó lepényt, hiszen 1970-ben teljesen máshogy néztek ki az adatok. Akkor az átlagbér 2222 Ft volt, amiből kijött 1851 – 1481 darab, 1,2-1,5 forintos lángos. A további árakat vizslatva azonban közel sem ennyire ijesztő a helyzet.

Szörp, hekk és az áremelkedés

Noha lehet azon vitatkozni, hogy „szörp” néven mi került akkoriban és mi kerül ma az üvegekbe és a poharakba, ma lényegesen olcsóbban szörpözhetünk a magyar tenger mellett, mint 1970-ben. Akkor ugyanis 3 forintot kértek egy jaffa- vagy málnaszörpért, így az átlagbérből 740 3 decis pohárra futotta volna.

hirdetés

A mai 300 forintos szörpökből több, mint 1100 3 dl-est vehetnénk, ha éppen erre vágynánk. Hasonlóan olcsóbban vásárolhatjuk meg ma a legnépszerűbb argentin-balatoni halat, a hekket. Ma 10 dkg hekk 600 Ft (562 db/ átlagbér), míg a hetvenes években 6,6 Ft volt (336 db).

Persze az eltérő árakat néha meglepő gazdasági folyamatok okozzák.

Siófok, Matróz büfé a hajóállomásnál. 1971. Fortepan/Bauer Sándor

1970-ben például megkérdeztek egy maszekot, hogy miért emelte meg a lángos árát, noha semmilyen összetevője nem drágult (még a helyiségbérlet sem), mire ő így felelt:

„Öt éve 300 ezer forintért tudtam volna építeni egy nyaralót, ma pedig 500 ezerért. Az ár majdnem a duplájára emelkedett. Nekem a lángosból kell kitermelnem a nyaralóm árát, így tulajdonképpen nem is emeltem sokat”.

Fagyi és kukorica

Komolyra fordítva a szót: emlékszünk még az ötven filléres fagyira? Hát persze, hiszen sokáig került ennyibe a jeges finomság, legalábbis az ország nagy részén. A balatoni strandokon az ár többnyire 2,5 Ft volt, így ott az átlagbérből csak 888 gombóc jött volna ki, nem pedig 4444 gombóc, mint az 50 filléres esetén.

Ha a balatoni árat hasonlítjuk a mai tóparti árakhoz, akkor a különbség nem is olyan komoly (400-450 Ft, 843-750 gombóc). Persze ide is van egy sztorim, ami sok mindent megmagyaráz:

– Mondja miből áll össze a fagylalt, amit árul?

– 10% cukros víz, 15% jég, 75% nyereség

Ilyen volt az 1970-es árkalkuláció. Persze voltak olyan termékek is, melyeket a hiénák hajtottak fel a csillagos égbe. Bár ez a jelenség ma sem ismeretlen, talán nem annyira jellemző, mint az állandó nyersanyag és élelmiszerhiány sújtotta 70-es években. Akkoriban, aki nem akart a csodára várva, hosszú órákat sorba állni például a főtt kukoricáért, kockáztatva a felesleges időpazarlást, az bizony fizetett a magánzóknak.

Balatonlelle. 1980. Fortepan/Umann Kornél

A csöves finomság ára így elég nagy szórást mutatott, hiszen hivatalosan 3 forintba került, de az ügyeskedő maszek ennek dupláját is bekasszírozta érte. Ezekkel az árakkal számolva 740 és 370 darabra futotta volna az átlagbérből. Ma egy csőért 600-800 forintot kell leszurkolni, így egy átlagbér 562-453 csőre elegendő. A további tipikus strandételek árait egy táblázatba gyűjtöttem össze. Jó böngészést!

Étel neveÁr '70-ben, Ft     db/ átlagbér 1970  Mai ár, Ftdb/ átlagbér 2022
Lángos1,2 - 1,5
1851 – 1481
750 - 1500
450 - 225
Palacsinta
1,7 - 2,6
1307 – 854
400843
Hekk6,6 (10 dkg)336600 (10 dkg)562
Szörp3 (3 dl)740300 (3 dl)
1125
Vattacukor3740800
422
Sültkolbász
8 (10 dkg)2773100109
Rétes3740
700 - 800
482 - 453
Fagylalt
0,5 - 2,5
4444 - 888
400 - 450
843 - 750
Főtt kukorica3 - 6
740 - 370
600 - 800
562 - 453
Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
A Hitler halálát bejelentő üzenet eddigi egyetlen példányát találták meg egy tengeralattjáró romjai között
Mellette pedig többek között náci óvszereket és cigarettákat is találtak.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Egykori náci tárgyakat, köztük cigarettákat, óvszereket, kódolt üzeneteket, sőt a Hitler halálát bejelentő feljegyzés egyetlen ismert példányát is megtalálták egy 80 évvel ezelőtt elsüllyesztett tengeralattjáró romjai között – írja a LADBible.

Az 534-es tengeralattjárót 1945. május 5-én süllyesztette el a Brit Királyi Légierő egy dán sziget partjainál. Csak 1993-ban emelték ki a tengerfenékről, azt azonban, hogy miket találtak a romok között, egészen mostanáig nem fedték fel.

A tengeralattjárón talált tárgyakat és dokumentumokat most egy kiállítás keretében mutatták be.

A kiállítás ötletgazdája, a Big Heritage nevű szervezet alapítója elmondta, hogy a tengeralattjáróban számos érdekességet találtak, a titkos dokumentumoktól kezdve a személyes levelekig. Utóbbiak közül az egyikben például arról panaszkodnak, hogy a tehenek a farmjukon nem adnak elég tejet.

„Amikor a kilencvenes évek elején kiemelték a tengeralattjárót, a dán csapat gyorsan konzervált és megmentett mindent, amit csak tudott, de nem nézték át dobozról dobozra, miket találtak. Csak biztonságban tartották őket” – mondta Dean Paton.

Hozzátette: sok olyan dokumentumot találtak, amikre egykor azt hitték, üresek, pedig csak nagyon elhalványult a tartalmuk.

hirdetés
„Sok új dokumentumot most látunk először a '40-es évek óta – egészen hétköznapi bevásárlólistáktól és levelektől kezdve egészen olyanokig, mint az Enigma által kódolt üzenetek, amelyek közül az egyik egy új Führerről tájékoztatja a legénységet – vagyis arról, hogy Hitler meghalt, és most már új főnökük van”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen ismert papíralapú példánya ennek az üzenetnek a világon.

„Az érdekes dolog az lesz, hogy a következő néhány évben, ahogy egyre több információ kerül napvilágra, hogyan rakjuk össze ezt az egészet. Nem csak a tárgyakról van szó, hanem a mögötte lévő történetről is, amit most először tudunk igazán összerakni” – mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
60 éve hunyt el Marilyn Monroe – Még többet tudunk a végzetes éjjelről és a Kennedy-fivérekről
Újabb bizonyítékok kerültek elő: egy dokumentumfilmet és egy könyvet mutatunk be a témában.

Link másolása

hirdetés

96 éves lenne. Marilyn Monroe halálában minden ott kulminálódott, ami a személyiségében is megvolt, de legfőképp fő vonzereje, a titokzatosság. Ahhoz azonban, hogy Monroe szexszimbólummá és örök amerikai nőiség-ikonná tudjon változni, "szükség volt" a halálát megelőző pár évtizedre, amit a Föld nevű bolygón töltött.

Nem adatott neki sok idő, ami alatt bejárta a legnagyobb filmcsillag és a leginkább félreismert színésznő útját a karrierjében, valamint az egyik legtragikusabb sorsét a show-businessben. 1926-ban született, vagyis tragikusan korán, 36 évesen hunyt el, 1962 augusztus 4-én.

Az egyik kedvenc vígjátékom gyermekkorom óta a Van, aki forrón szereti. Billy Wilder klasszikusában Monroe a bájos szőkét hozta, de azt csak az éles szemű filmbarát látta, hogy a törékenysége mennyire átütött a játékán, és milyen finomságokkal toldotta meg az amúgy naiv szőke cicababa szerepét, valamint hogy milyen ritmusérzékkel és laza humorral oldotta meg a nehéz vígjátéki helyzeteket (a ritmusérzék az egyik legfontosabb, ha a komikus műfajról van szó). A Niagarában is erős volt a jelenléte, ahogy Norman Mailer írta róla gyönyörű, képekben és egyéb forrásokban gazdag életrajzi könyvében: szerelmes volt belé a kamera.

Marilyn olyan jelenség volt, akire nem lehetett nem odafigyelni, érzékenysége, élete tragikus fordulatai, valamint a megfelelő, szerető, támogató háttér hiánya taszították a gyógyszerfüggőségbe. Hogy halála valóban mindennek következménye volt-e, vagy egy nagyobb konspiráció, esetleg egy aljas gyilkosság áldozata lett – máig nincs hivatalos pecséttel ellátva. Három férje közül talán egy volt, aki valamennyire is értette komplex személyiségét, amit platinaszőkeség, vörös rúzs és széles, szexi mosoly mögé rejtett.

Ezzel sok nő azonosulhat, mármint nem a platinaszőke részével: Marilyn a külvilág számára egy jól működő csábjelenség volt, pontosan időzített, gombnyomásra működő mosollyal és a túlzástól milliméterre meghúzott, komponált dekoltázzsal. Hogy belül mi égette, már kevesebbeket érdekelt. Amikor megjelent, Amerikának épp egy ilyen ikonra volt szüksége - nem véletlenül ívelt felfelé a csillaga nagyjából akkor, amikor a zene irányából érkező Elvisnek is, aki szintén szexszimbólummá vált.

hirdetés

Az USA politikai káoszából, a vietnámi háború okozta traumákból, a létbizonytalanságból a lázadásba, a filmek, a rock'n'roll és a fülledt vonzerő irányába menekülni akaró fiatal generáció ezekkel a csillagokkal tudta feledtetni kollektív nyomorát. Mára mindketten állócsillagok, halálukkor talán még hullócsillagnak tűnhettek, de nem véletlenül kapták meg a közönségtől a halhatatlanok státuszát.

Monroe-ról pár hónappal ezelőtt jelent meg magyarul egy könyv, Marylin Monroe utolsó éjszakája - A gyilkos: Bobby Kennedy címmel. A könyv azon a bizonyos éjszakán lejátszódó eseményeket igyekszik felfejteni egy volt nyomozó és egy tényfeltáró újságíró tolla segítségével. Kegyetlenül megdöbbentő olvasmány. A könyv címében sem titkolja, mi az állítása a feltételezett gyilkosról. Szemtanúja is volt az írók szerint az eseményeknek, aki pontról pontra, percről percre a könyv lelkileg legnehezebben feldolgozható szakaszában visszaidézi, mi történt azon az éjszakán. Az éjszakán, aminek másnapján a hivatalos állásfoglalás szerint a színésznőt altató-túladagolás következtében holtan találtak. 

A könyv és az állítólagos szemtanú szerint nem ez történt, hanem a Kennedy-klán feltörekvő tagjának állt útjában Marilyn, aki kóros szeretethiánya miatt elhitte, hogy először JFK, majd az öccse "tényleg" akarnak tőle valami komolyat. Hitt a szavaknak, amiket azért a két fivér közismerten jól tudott forgatni. És amikor szembesült vele, hogy a Kennedy fiúk ígéretei puszta szavak maradnak, elkeseredettségében kapkodni kezdett: ki akarta teregetni a Kennedyk mocskos magánéleti szennyesét.

A leírt gyilkossági jelenet hátborzongató, nem részletezném, akit érdekel, olvassa el a könyvet. A lényeg, hogy  narratíva szerint a Kennedyk sötét oldalát pont a világos hajú, ártatlan kisugárzású színésznő erősíti fel. Mert szerintük nem tudja, hol a helye (az ágyban), és ezért útban van. 

Az is érdekes, az ügyben állhatatosan nyomozó, minden aktát az elejétől végignyálazó nyomozót állítása szerint hogyan próbálták félreállítani. Mégis megszületett ez a könyv, ami elég következetesen és számos megdöbbentő bizonyítékot összegyűjtve tálalja, mire jutott az újságíró és a nyomozó. Utóbbi a könyv alapján örülhetett, hogy élt, amikor papírra vetette, miket ásott elő.

Aki egy picit is otthon van a hatvanas évek amerikai kül- és belpolitikájának, ezek társadalmi vonzatainak súlyos történetében, az sejtheti, hogy a korrupció és az önérdek akkor is mindent átitatott. Ami most már közhely, hiszen a történelem ismétli önmagát. Mindenestre a könyv alapján még inkább gyanakodhatunk, hogy a Kennedyk és a FBI sem feltétlenül a róluk kialakult képnek megfelelően cselekedtek a színfalak mögött.

A könyv szerint ennek áldozata lehetett Marilyn is, aki a szemükben csak útban volt, az állítólagos szemtanú szerint egyetlen mozdulattal ki lehetett iktatni. Csak azért, mert volt igazságérzete, és megpróbált emberként, nőként és egyáltalán, hiteles, nem elsöpörhető entitásként kiállni magáért. Ezért is várhatjuk a Blonde című filmet, és a további, a jövőben kinyíló aktákat, mert Marilynnek is kijárna a hely, ahová tartozik, meg a történetének is. Fontos lenne, hogy ne egy értelmetlenül szétesett, drogos színésznő kisiklásaként gondoljunk a halálára. Hanem úgy, ahogy ténylegesen történhetett, a valós háttérrel, a tényleges okokkal és következményekkel.

De ehhez még nagyon sok mindennek kell megtörténnie. Ha egy gyönyörű nőt nem legitimál a tehetsége és az elért eredményei, sem az, hogy egy Arthur Miller látta benne a spirituszt, sem pedig az, hogy okos volt, mennyi időnek kell vagy kellett eltelnie, hogy a halálából sikerüljön visszaüzennie, nem egy üres ékszerdoboz volt, gyógyszerekkel teletömve?

A Netflix is megragadta az alkalmat, hogy dokumentumfilmet készítsen a témáról. A Marilyn Monroe rejtélye: A soha nem hallott szalagok igényes doksi, amelyben szintén a filmsztár halálával – és azt megelőző rövidke, de annál viharosabb életével – foglalkozik Emma Cooper rendező és főszereplője, az oknyomozó újságíró. Utóbbi az 1982-ben újraindított nyomozás után beleásta magát az ügybe és ennek nyomán több száz órányi hangfelvétel szolgált a munkája alapanyagául. Hogy mire lyukad ki a doksi, nem spoilerezzük el, a könyv esetében ezt már maga a cím megtette, az viszont tuti, hogy érdemes megnézni. Eszköztárában igényes, színészek adják az arcukat az eredeti hangokhoz. Kivéve Marilynét, mert őt lehetetlen lett volna újra életre hívni egy dokumentumfilm keretei között. Az akkori technika vizualitásával irányítja a figyelmünket a mozi - mintha épp akkor és ott lennénk, a korabeli szemtanúkat hallgatva.

Hogy a legfelsőbb köröknek és a Kennedyknek valamiképp köze lehetett Marylin korai halálának minimum eltussolásához, mára ezeknek az állhatatos oknyomozói munkáknak hála, egyre kevésbé kétséges. „Volt benne valami sebezhető, valami, amin érződött, hogy könnyű elpusztítani” – mondja az egyik férfihang a szalagokról. Elpusztítani, mondja a szimpi mellékszereplő hang, miközben egy másik emberi lényről beszél. Erre rímel Marilyn válasza, aki akár önpusztítóan tette tönkre magát, akár gyilkosság, akár egy tragikus baleset áldozata volt, akinek valami miatt elkendőzték a halála körülményeit, tökmindegy: „Az igaz dolgok ritkán terjednek el. A hazugságok annál inkább.” Mondta nem sokkal a halála előtt a "naiv" szőke, aki sokkal többet tudott, mint amit elbírt – vagy amit a többiek elbírtak.

Reméljük, hogy egyszer majd a fordítottja is érvényes lehet annak a szomorú állításnak, ahogy Marilyn látta a világot, és azt, ahogy az őt tükrözi, mert megérdemli, hogy ne úgy gondoljanak rá, ahogy a filmipar a pályája elején beskatulyázta: a butus, szexi, csillogó szemű, jóhiszemű lányként, hanem egy többször elvetélt nőként, aki anya akart lenni, hogy  a sosem volt családját pótolja – meg ragyogó tehetség, ahogy utolsó filmjében, a Kallódó emberekben is láthattuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: