HÍREK
A Rovatból

„Aki bántani akar minket, az megsérül” – Késik a fegyverszünet, folytatódik a rakétaháború Izraelben

A Gázai övezetből több mint 50 rakétát lőttek Izrael felé fél óra alatt.


Az egyiptomi közvetítéssel megszületett fegyverszünet hírének ellenére folytatódott a rakétaháború vasárnap este Izrael és az Iszlám Dzsihád között - jelentette a 12-es televízió híradása vasárnap.

A katonai rádió palesztin és egyiptomi forrásokra hivatkozva jelentette be a fegyverszünetet a péntek óta tartó Hajnalhasadás hadművelet lezárására, melyet értesülésük szerint Egyiptom hoz hivatalosan nyilvánosságra. A rádió szerint vasárnap este, helyi idő szerint este 8-kor lépett volna életbe a tűzszünet. Izrael és az Iszlám Dzsihád hivatalosan nem erősítette meg a harcok beszüntetését, de elismerték, hogy kapcsolatban álltak az egyiptomiakkal.

A várható tűzszünet ellenére a felek vasárnap este 8 után is folytatták a rakétaháborút, a Gázai övezetből több mint 50 rakétát lőttek Izrael felé fél óra alatt. Izrael számos déli és központi településén szólaltak meg a légvédelmi figyelmeztetések. Tel-Aviv, Asdód, Beér-Seva, Rison Lecion, Askelón, Javne lakói siettek az óvóhelyekre.

Jaír Lapid miniszterelnök vasárnap délután találkozott a dél-izraeli önkormányzati vezetőkkel, akiknek azt mondta, hogy Izrael elérte céljait három nap alatt az Iszlám Dzsihád elleni harcokban, és semmi haszna nincs a Hajnalhasadás hadművelet további folytatásának.

"Elértük a céljainkat, az volt az üzenete az utóbbi napoknak, hogy aki bántani akar minket, az megsérül"

- nyilatkozta Jifat Sasa-Biton oktatási miniszternő is a katonai rádiónak.

Délután Jaír Lapid kormányfő, Beni Ganz védelmi miniszter és Aviv Kochavi vezérkari főnök helyzetértékelő megbeszéléseket tartott az izraeli hadsereg déli parancsnokságán.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint légitámadást hajtott végre az Iszlám Dzsihád 11 rakétakilövő állása ellen a Gázai övezetben. A harci helikopterek és vadászrepülőgépek két kilövőhelyet vasárnap, kilencet pedig előző éjjel találtak el.

A Gázai övezetben a harcok három napja alatt 41-en vesztették életüket, köztük 11 gyermek, és 253-an megsebesültek.

Az Izraeli hadsereg szerint az Iszlám Dzsihád számos terroristája meghalt a légicsapásokban, melyek a terrorszervezet övezetbeli állásait és létesítményeit célozták. Jeruzsálem szerint négy gázai gyermek szombat este az Iszlám Dzsihád rakétája nyomán vesztette életét, s a gázai halálesetek közül legalább kilencet a terrorcsoport azon rakétái okoztak, melyek még az övezetben csapódtak be.

Izrael pénteken - több mint egy év viszonylagos nyugalom után - indította meg Hajnalhasadás nevű hadműveletét a Gázai övezet iszlamista szervezetei ellen, mert azok megtorlással fenyegettek egyik magas rangú ciszjordániai tisztviselőjük, Besszám esz-Szaadi letartóztatása miatt. Az akcióban az izraeliek végeztek Tejszír al-Dzsabarival, az Iszlám Dzsihád észak-gázai parancsnokával, majd vasárnap Hálid Manszúrral, a déli rész katonai vezetőjével.

FRISSÍTÉS:

Egyiptom átfogó és kölcsönös tűzszünetre szólította fel a feleket, az Iszlám Dzsihád elfogadta a feltételeket - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap este.

Egyiptom a felhívásban kijelenti, hogy "erőfeszítéseket tesz, és elkötelezett amellett, hogy kiszabadítsák" az Iszlám Dzsihád letartóztatott tagjait, Bassam al-Szaadit és Kalil Avadét, akiknek a szervezet szabadon engedését kéri.

Muhamad al-Hindi, az Iszlám Dzsihád politikai szárnyának szóvivője megerősítette, hogy a szervezet egyetértett a gázai tűzszünetről szóló egyiptomi javaslattal, melyet helyi idő szerint 23:30-ra hirdettek meg.

A tűzszünetre adott izraeli válaszról tanácskozáson dönt Jair Lapid miniszterelnök, melyet Beni Ganz védelmi miniszterrel és más magas rangú védelmi tisztviselőkkel tart vasárnap este Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Korábban még rosszul érintette volna Ukrajnát a magyar dízelcsap elzárása, de ma már sokfelől kapnak utánpótlást
A Druzsba-vezeték leállására hivatkozva a magyar kormány felfüggesztette a dízelszállítást Ukrajnának. A lépés azért is érdekes, mert három éve egy német elemzés kulcsszereplőnek nevezte az országot.


Orosz nyersolajból finomított dízellel működik az ukrán tankok jelentős része, miközben Magyarország és Szlovákia februárban bejelentette, hogy leállítja az üzemanyag szállítását Ukrajnának. Budapest Kijevet teszi felelőssé a Druzsba-vezetéken érkező orosz olajszállítások leállása miatt, amit Kijev visszautasít, és orosz támadásokra hivatkozik. A magyar külügyminiszter szerint a lépés „politikai döntés”.

A történet egy 2023-as német elemzésre nyúlik vissza, amely kimondta, hogy Ukrajna harcképessége jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező üzemanyagimporttól. Miután 2022 áprilisában az utolsó működő ukrán finomítót, a kremencsukit is találat érte, az ukrán hadsereg ellátását gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja biztosította – írta akkor a Handelsblatt. Mindkét ország főként orosz nyersolajat dolgoz fel, tehát az ukrán hadsereg közvetve orosz eredetű üzemanyagot használ.

A helyzetet az teszi lehetővé, hogy a Mol-csoport az Európai Uniótól kapott mentesség alapján továbbra is feldolgozhatja a Druzsba-vezetéken érkező orosz nyersolajat. Az EU tengeri olajembargója a vezetékes szállításra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt biztosít a magyar vállalatnak.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német lap állításaira reagálva hazugságnak nevezte, hogy a Mol lenne Ukrajna fő dízelszállítója. Állítása szerint az ukrán dízelimportnak mindössze 6 százaléka érkezett Magyarországról.

A piaci adatok szerint 2024-re és 2025-re azonban a kép jelentősen megváltozott. A behozatalnak már közel 80 százaléka Lengyelországból és Görögországból érkezett, miközben a magyarországi szállítások visszaestek. Ukrán üzemanyagpiaci szakértők szerint a magyar és szlovák forrásból származó üzemanyag aránya legfeljebb 10 százalék, és a magyar szállítások felfüggesztése nem okozott tartós piaci zavarokat.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője a logisztikát úgy vázolta fel, hogy az üzemanyag egy része vasúton, Lengyelországon át érkezik, míg Magyarországtól és Szlovákiától csővezetéken, Romániától pedig tengeri és vasúti úton is kapnak utánpótlást.

Kritikus hangok szerint Magyarország 2025-ben arányosan növelte az orosz kőolaj részarányát, annak ellenére, hogy technikailag lenne lehetőség a leválásra, és ezzel bevételt biztosít Moszkvának. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a vezetékes orosz nyersolaj behozatala jogszerű EU-mentesség alapján történik, és a régiós ellátásbiztonságot szolgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A titokban Lázár Jánosról készített hangfelvétel miatt nem tárgyal tovább a fuvarozókkal a minisztérium
A kormány egyoldalúan módosítja az útdíjrendszert, 2027-től jön a differenciált főúti díjszabás. A januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.


Zaj, dugó és bírságeső helyett az autópályákra terelné a tranzitforgalmat a kormány: a főutak díja a januári inflációkövető emelés után márciustól nem nő tovább, jövőre pedig különbséget tesznek az utak között. Eközben akár 400 ezer forintos bírság is várhat a szabályszegő kamionosokra, a gazdák viszont több kedvezménynek örülhetnek.

A kormány felfüggesztette a tárgyalásokat a szakmai és logisztikai érdekképviseletekkel az útdíjrendszer átalakításáról, mert egy zártkörű megbeszélésről titokban hangfelvétel készült. A kabinet szerint ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját, ezért ilyen körülmények között nem folytatják az egyeztetéseket. Ennek ellenére szerintük a kormány továbbra is a hazai vállalkozások oldalán áll, és képviseli a magyar gazdaság, a helyi lakosság és a logisztikai szektor érdekeit.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint 2027. január 1-jétől megkülönböztetik a főutak díjszintjét. Ettől kezdve a gyorsforgalmi úthálózattal párhuzamos főutakat más díjért lehet majd használni, mint azokat, amelyeket nem vált ki autópálya vagy autóút. A cél az, hogy a tranzitforgalom a gyorsforgalmi hálózatot válassza, és ne terhelje a településeken áthaladó főutakat.

Az intézkedéscsomag része, hogy a januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.

A szabályszegőkre súlyos bírság vár: a tranzitútszabályok megszegéséért kiszabható összeg 400 ezer forintra emelkedik. Az ellenőrző szervek határozottabban lépnek fel azokkal szemben, akik a magyar településeken keresztül próbálják elkerülni a fizetős gyorsforgalmi utakat. Ezzel egy időben a jogkövető magyar fuvarozók több könnyítésre számíthatnak: megszűnnek a teherforgalmi korlátozásokhoz kapcsolódó büntetőpontok, hibás tengelyszám-beállítás esetén pedig 60 perces türelmi idő jár bírság nélkül. Emellett jelentősen meghosszabbítják a viszonylati jegyek érvényességét. A mezőgazdasági termelőknek is kedveznek: a saját járművel szállítók továbbra is teljes díjkedvezményt kapnak, a kedvezményezett termékek köre pedig bővül a gabonafélékkel, élőállattal, tejjel, konzervipari alapanyagokkal és egyes takarmányfajtákkal. A kedvezményt – az üresfuvarok kivételével – kiterjesztik a fuvarozóval végeztetett szállításra is.

A mostani bejelentés egy hónapok óta tartó vita újabb fejezete, amely tavaly decemberben azzal indult, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium bejelentette a főúti és gyorsforgalmi díjszintek közelítését. A fuvarozói szervezetek, köztük a NiT Hungary és az MKFE, a költségek drasztikus emelkedése miatt tiltakoztak, decemberben kamionos demonstrációt is tartottak Budapesten.

Az egyeztetések után a kormány részben engedett, és a díjemelést két lépcsőben vezették be. Független elemzések szerint a magyar teherútdíj európai összevetésben is a legmagasabbak közé tartozik, a díjemelési kényszer mögött pedig a koncessziós autópálya-modell költségei és költségvetési szempontok is állhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Végignézte férje halálát a Srí Lanka-i elefánttámadásban: most idegenek karolták fel a gyászoló magyar özvegyet
Mónika teljesen összetört a Srí Lankán történt tragédia után, ahol két német turista támogatja a kórházban és a hivatalos ügyintézésben.


A szeme láttára taposta halálra egy elefánt a férjét annak a magyar nőnek, aki most jószándékú idegenek segítségével próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant és intézni a hivatalos ügyeket Srí Lankán. A házaspár egyénileg, nem szervezett úton utazott az országban, amikor február 16-án, hétfőn este, sötétedés után sétálni indultak egy őserdő melletti ösvényen a Pidurangala–Sigiriya térségben - írta a Blikk. Két település között haladtak, amikor hirtelen rájuk rontott egy elefánt.

Az állat a 64 éves férfit vette célba, ledöntötte a lábáról és megtaposta. Felesége, Mónika sértetlenül megmenekült, de mire a segítség a helyszínre ért, már késő volt, a férfit a Sigiriya kórházba szállították, ahol megállapították a halál beálltát. A tragédia utáni napon az özvegy a helyi kórházban várta a hatóságilag elrendelt boncolás eredményét.

A gyászoló nőt a szállodai szobaszomszédai, két német turista támogatja.

"Az özvegyet két német vette pártfogásába, a kórházba is elkísérték. Kiderült, hogy a magyar házaspár mellett lévő szobában laktak a szállodában, csupán innen ismerték őket. A magyar hölgy nagyon rossz lelkiállapotban van, és még a hivatalos ügyeket is el kell intéznie"

– mondta egy a helyszínen tartózkodó magyar kiránduló. A helyiek is igyekeznek segíteni, a szálloda tulajdonosa például a rendőrségre vitte be a szükséges papírokat.

A magyar Külügyminisztérium felvette a kapcsolatot az áldozat hozzátartozóival, és minden lehetséges segítséget megad. Mivel Srí Lankán nincs magyar nagykövetség, az ügyintézésben az Újdelhiben lévő képviselet illetékes.

A támadás helyszíne, a Sigiriya–Pidurangala környéke több nemzeti park és védett terület közelében fekszik, ahol az elefántok rendszeresen mozognak, ezért a vezető nélküli, sötétedés utáni séták különösen kockázatosak.

A támadás oka egyelőre rejtély. Barati Viktória, aki Thaiföldön mentett elefántokat gondoz, a Blikknek elmondta, hogy az elefántok alapvetően békés állatok. "Ha egy elefántnak rossz tapasztalatai vannak egy férfival, akkor előfordulhat, hogy ellenséget lát bennük és ezért támad kifejezetten rájuk"

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudni, a támadó állatot korábban bántalmazták-e. Helyi sajtóhírek szerint lehetséges, hogy egy arra haladó motoros dühítette fel az állatot, míg az RTL-nek a helyi rendőrség arról beszélt, hogy a házaspár fotózás közben állt meg, amikor az elefánt rájuk támadt.

Az ember-elefánt konfliktus súlyos probléma az országban: a sri lankai hatóságok adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 1200 ember és több mint 3400 elefánt vesztette életét ilyen összetűzésekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: ugrásszerűen növekednének a TISZA esélyei, ha Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltjük
Márki-Zay Péter egy Facebook-videóban javasolta a cserét. A Tisza energetikai vezetője szerint azonban „Péter a csapatkapitány”, és elutasította a felvetést.


Márki-Zay Péter, a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint a Tisza Párt jobban járna Kapitány Istvánnal, mint Magyar Péterrel – írta a 24.hu. Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a Tisza elnökét a közelmúltban lejáratták, és „nyilvánvalóan volt mivel lejáratni”.

„Ha őhelyette Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltje a Tiszának, hát őszintén szólva a Tiszának nem csökkennének a választási esélyei, hanem ugrásszerűen növekednének” – vélekedett Márki-Zay. A polgármester szerint Kapitány Istvánnal azok is a Tiszára szavaznának, akik a Fidesz kampánya miatt pártoltak el Magyar Pétertől, és a bizonytalanok is nagyobb eséllyel támogatnák a kormányváltást.

A felvetésre Kapitány István egy február 18-án megjelent interjúban reagált. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt ad annak, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, azt mondta: „Nulla százalékot”. Egyúttal megerősítette Magyar Péter vezetői szerepét a párton belül. „Péter a csapatkapitány” – tette hozzá a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.

A kormányoldal korábban élesen bírálta Kapitány Istvánt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is azt állította róla, hogy Brüsszelből azt a feladatot kapta, hogy „vágja el az olcsó orosz kőolajat és földgázt Magyarországtól”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „ezzel a rezsiköltségek nagyjából háromszorosára növekednének”.

Kapitány István a neki szegezett kérdésekre válaszolva a Tisza Párt céljairól is beszélt. „Nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: