A világ 10 legfurcsább járműtemetője
A járműtemetők titokzatos és egyben elszomorító helyek, ahol a már használaton kívüli járműveket egy idő után felfalja a rozsda. A bomló járművek gyakran hátborzongató látványt nyújtanak és a legnagyobb járműtemetőkről meglehetősen furcsa történetek keringenek. A Lisverse 10 elképesztő helyet mutat be.
10. Bolívia vonattemetője
Magasan az Andokban, Bolívia délnyugati részén található a Salar de Uyuni, a világ legnagyobb sós síksága. 1888-ban virágzott a helyi bányászipar. Brit mérnököket hívtak, hogy vasúthálózatot építsenek ki egészen a Csendes-óceánig. Az Aymara őslakosok úgy vélték, hogy a vasút az életüket veszélyeztetheti ezért folyamatos támadásokkal próbálták meghiúsítani az építkezést. A zavargások ellenére 1892-ben elkészült a hálózat. Az 1940-es években a bányászat megszűnt, amikor az ásványkincs készletek kimerültek. Mivel a vasútvonalat nem használták, rengeteg gőzmozdony maradt a sós síkságon. A vonattemető ma is furcsa látvány: rozsdásodó gőzgépek hosszú sora áll kitéve a perzselő nap sugarainak. Mivel nincs se kerítés se őrség, a vonatok fém alkatrészeinek nagy részét ellopták, többi részük a környező területen elszórva fekszik. Tervezik, hogy múzeummá alakítják a helyet, de addig a vonatok ki vannak téve a helyieknek és az időjárás viszontagságainak.
9. Chatillon autótemető
Egészen mostanáig, a kis belga várost körülvevő erdőség négy autótemetőt rejtett, több mint 500 rozsdás és mohával benőtt járművel. A járművek eredetével kapcsolatban van némi nézeteltérés. A leggyakrabban emlegetett történet szerint a járműtemető „élete” a második világháború végén kezdődött, amikor amerikai katonák nem tudták hazaszállítani az autóikat ezért egyszerűen az erőben hagyták őket, amelyek mellé aztán további járművek kerültek az évek során. Egy másik, kevésbé érdekes történet szerint a hely csupán egy elhagyott szeméttelep maradványa. A legtöbb autót az ’50-es és ’60-as években gyártották és némelyikükért a gyűjtők is sokat fizettek volna. Számos alkatrész hiányzik az autókról, amiket valószínűleg gyűjtők menthettek meg, vagy szuvenírvadászok hurcoltak el. A temető maradványait 2010-ben számolták fel környezetvédelmi okokból, de a helyről készült képek máig fennmaradtak.
8. Oranjemundi gyémántbánya járműtemető
Oranjemund egy namíbiai kisváros, melynek tulajdonosa egy Namdeb nevű cég. Ez a cég a namíbiai kormány és a De Beers gyémánt kartell közös vállalkozása. A város az Oranje folyó torkolatához közel épült hatalmas gyémántlelőhelyek közelébe, hogy szállást adjon a bányában dolgozók számára. A terület rendkívül zárt: fegyveres őrök járőröznek a területen és még a repülőtéri beléptető kapukon sem lehet átjutni engedély nélkül. Akit jogosulatlan gyémántbirtokláson kapnak, 15 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. A munkások gyakran próbáltak kicsempészni drágaköveket orrlyukaikban vagy megpróbálták a kerítésen túlra juttatni azokat házi készítésű íjakkal. Egy alkalommal egy postagalambot találtak. Az állat kis kabátkát viselt, ami tömve volt gyémántokkal. Oranjemund rendelkezik a világ egyik legnagyobb földmunkagép flottájával. Ha egy jármű belép a bánya területére, soha többé nem hagyhatja el azt, így próbálják kiküszöbölni, hogy kicsempésszék a gyémántokat. Néhány rozsdás gép már az 1920-as évek óta ott van, köztük számos második világháborús tank, amit homokegyengetésre használtak. A vállalati vezetők korábban büszkén mutogatták a gyűjteményt, de a közvéleményben róluk kialakult kép ismeretében már nem engedélyezik a fényképezést a járműtemető területén.
7. Nouadhibou hajótemető
Közel százezer fős lakosságával Nouadhibou Mauritánia második legnagyobb városa és egyben ez a világ egyik legszegényebb nemzete. A város kikötője, ami egy széles öbölben található, kiváló menedéket nyújt a hajók számára és átjárót biztosít a világ legjobb halászati területei felé. A közelben bányászott vasércet a kikötőből exportálják, ami kisebb kereskedelmi központként üzemel. Az 1980-as években, a helyiek kezdték az öböl sekély vizében hagyni az elavult és nem kívánt hajókat. Nemsokára hajók ezrei érkeztek a világ minden tájáról Nouadhibouba, aminek a helyi hatóságok igencsak örültek, hiszen csak kenőpénz fejében voltak hajlandók eltekinteni a szabálytalanságoktól. Halászhajóktól kezdve a haditengerészeti cirkálókig mindenféle hajó rozsdásodik az öböl sekély vizében. Az egyik legnagyobb a United Malika, ami 2003-ban zátonyra futott hatalmas halrakománnyal a fedélzetén (a legénység 17 tagját a mauritániai hatóságok kimentették). Azóta meg sem mozdították. Az intézkedések ellenére az elhagyott hajók száma továbbra is növekszik, bár lassabb ütemben, mint korábban. Mivel a város jelentős vasérc exportőr, a helyieknek nem állt érdekükben szétdarabolni a hajókat. Azonban, a hajótemetőnek van jótékony hatása is. A félig elsüllyedt hajók kiváló életteret biztosítanak a halak számára és a helyi halászok gyakran a hajótestek közé feszítik ki a hálóikat. A kormány jelenleg azt tervezi, hogy mesterséges zátonyokat hoznak létre a hajókból a mélyebb vizekben, de 2001 óta nem sok előrelépés történt az ügyben.
6. Szovjet tengeralattjárók a Kola-félszigeten
A Nezametnaya-öböl az Északi-sarkkörön belül, Oroszország északi részén található. Az öböl valójában egy szovjet tengeralattjáró temető. A ’70-es évektől kezdve, katonai tengeralattjárókat – köztük atommeghajtásúakat – hagytak az öbölben, az elszigetelt Kola-félszigeten. A szovjet hajógyárak nyilvánvalóan túlságosan elfoglaltak voltak, hogy teljesítsék az új tengeralattjáró megrendeléseket és nem törődtek a régiek szétszerelésével. A területre engedély nélkül belépni tilos ezért csak korlátozott ismereteink vannak a helyről. Néhány tengeralattjárót a ’90-es években szétszedtek és elszállítottak a területről a vízszennyezéstől való félelem miatt, de a Google Earth képen még ma is hét tengeralattjáró látható az öböl.
5. Barry járműtemető
1955-ben az újonnan államosított brit vasúttársaság bejelentette, hogy az öregedő állományt leselejtezik. Ez 650.000 vasúti kocsit és 16.000 gőzmozdonyt érintett. A nagy járműmennyiség leselejtezésével a társaság nem boldogult ezért több vonatot magánkézben lévő roncstelepeknek adtak el. Köztük volt a Woodham Brothers rocstelep a dél-walesi Barryben. Először a gőzmozdonyokat bontották szét nem sokkal a megérkezésük után, de 1965 őszén a tulajdonos úgy döntött, hogy inkább a könnyebb munkára koncentráljanak és inkább a vagonok kezdjék bontani. A rozsdásodó gőzmozdonyokat ott maradtak a telepen és a hely hamar Barry turistalátványosságává vált. A vonatrajongók rájöttek, hogy a Woodham Brothers lehetőséget ajánlott, hogy néhány ritka mozdonyt újra beiktassanak az újonnan megnyitott vasútvonalakon – a telepen lévő mozdonyok legtöbbje igazi ritkaságnak számított. 1968 szeptemberében, az első „megmentett” gőzmozdony elhagyta a telepet és az ütem a ’70-es évek során felgyorsult. Végül 213 gőzmozdonyt mentettek meg. Az utolsó 2013 márciusában hagyta el Barry városát. A tulajdonos, aki 1994-ben meghalt, többször hangoztatta, hogy rendkívül büszke arra, hogy sikerült megmenteni ezeket a gépeket a jövő generáció számára. Számos megmentett mozdony még ma is üzemel.
4. Motortemető
Az Erie-csatorna mellett Lockportban állt egy öregedő raktár, amely legendássá vált a motoros társadalomban. A raktár tulajdonosa egy Kohl nevű férfi volt, aki állítólag számos motorkerékpár márkakereskedés tulajdonosa volt élete során. Japán gyártmányú motorbiciklikből és a kereskedések készletéből hamar elképesztő számú járművet halmozott fel. Az 1970-es években vásárolta meg az épületet a hatalmas gyűjtemény eladási előtti tárolására, amire 1997-ben került sor. Kohl 2002-ben halt meg 80 éves korában. A vevő egyszerűen Frank-ként ismert és a saját motoralkatrész cége beindítása miatt vásárolta meg a raktárt. Azonban az épület rendkívül elhanyagolt állapotban volt és Frank képtelen volt kifizetni a felújítás költségeit. Végül a raktár a helyi hatóságokhoz került, akik elzárták a gyűjteményt a nyilvánosság elől. 2010 novemberére kiürítették a raktárt, sok motorkerékpárt leselejteztek. A temetőt bemutató képek először 2010 áprilisában jelentek meg az interneten, rajongók ezreit csábítva a motortemetőhöz. Néhányan közülük ritka motorokat és alkatrészeket vásároltak. Chris Seward fotós így emlékezik a helyre: "Kétség kívül az egyik leghátborzongatóbb, legfurcsább hely, amit valaha láttam."
3. RAF Folkingham
A Lincolnshire-ben található helyet eredetileg 1940-ben nyitották meg álreptérként, álrepülőgépekkel és személyzettel mielőtt az amerikaiak átvették az irányítását 1944 elején. Olyan Douglas C-47 Dakota típusú gépek állomásoztak a reptéren, amilyeneket a partraszállás során használtak. A bázis 1945 áprilisában újra a királyi légierőhöz került majd 1947-ben bezárt miután egy brit Forma 1-es csapat tesztpályának használta a kifutókat. 1959-ben a királyi légierő újra megnyitotta és termonukleáris rakéták tárolására használta egészen az 1963-as második bezárásáig, amikor mezőgazdasági területnek nyilvánították. A hely jelenleg a Nelson M. Green & Sons Ltd. tulajdonában van. A cég alkatrészforrásként használt járművek százainak tárolására tartja fent a régi repteret. A járművek között vannak Caterpillar buldózerek, üzemanyag tartályhajó, daruk, és a vontatók valamint ex-katonai teherautók és páncélozott járművek még a második világháborúból. Itt található még egy DUKW típusú kétéltű jármű is, amit a normandiai partraszállás során használtak. A telepen még megtalálható a hely, ahol az említett rakétákat tárolták. A járművek a mai napig ott sorakoznak, sorsukra várva.
2. Csernobili roncstemető
A csernobili nukleáris katasztrófa után nem csak az emberek és épületek voltak kitéve a sugárzás káros hatásainak, hanem rengeteg jármű is, melyeket a tűzoltáshoz és takarító munkálatok során használtak. A katasztrófa óta a járművek nagy része hatalmas telepekre került. Ezek közül a legnagyobb Rassokhában található. Azonban nem minden jármű került a telepekre. A tűzoltó autókat, amik elsőként mentek a katasztrófa helyszínére mélyen beásták a földbe. A legtöbb járműtemető közepén tűzoltó helikopterek találhatók, amelyek pilótái és legénysége a legsúlyosabb sugárterhelést szenvedték. A helyeik megpróbálták lebontani a fém részeket a járművekről a hatalmas kockázat ellenére is. Az ukrán rendőrség több embert is letartóztatott, aki megpróbált megmenteni M-8 típusú helikopter, amit kávézónak akartak használni
1. Repülőgép temető Arizonában
Hivatalos nevén a Davis-Monthan légierő bázis egy hatalmas repülőgép raktár az arizonai sivatag közepén. Az 1430 focipályányi területen több mint 4200 összesen körülbelül 35 milliárd dollárt érő repülőgépet tárolnak. Ez a világ legnagyobb katonai repülőgép temető. Itt a repülőket négy kategóriába sorolták. Az 1000-es számmal ellátott kategóriába azok a gépek tartoznak, amiket felújítottak és szükség esetén újra repülhetnének. A 2000-es kategóriába az alkatrészek tartoznak. A 3000-es kategóriába a jó állapotú gépek vannak a 4000-esben pedig az elavult repülők, amik múzeumi darabok lehetnének. A repülőgépek között van számos ikonikus B-52-es bombázó, amit 1991 után selejteztek le az Oroszországgal kötött fegyverzetcsökkentési szerződés értelmében. Arizona tökéletes hely a létesítmény számára, hiszen a száraz időjárás segít megakadályozni a gyors állapotromlást. Nem meglepő, hogy folyamatosan próbálják bebizonyítani, hogy a kormány nem pénzkidobás a hely, hanem inkább bevételi forrás az alkatrészek eladása révén. A hely olyan hírnévre tett szert, hogy még túrákat is szerveznek a telepen.
Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!
