MÚLT
A Rovatból

A szárnyas vízitaxitól a kompmoziig – eszement balatoni hajójáratok a múltból

Nem vicc: még bútorvásárlásra szakosodott hajójárat is volt. Vajon ma is sikeresek lennének ezek?
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Nagy Gyula - szmo.hu
2019. október 06.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A fordított arányosság és a piacbővítés

A balatoni hajózás egy igen speciális területe az ország hajóközlekedésének, hiszen

a tavon közlekedő menetrendszerinti járatok és turista hajók forgalma szinte pontosan fordítottan arányos az időjárással. Ha kisüt a nap, akkor a nyaralók, turisták inkább keresik a fürdőzés örömeit, mint a hajók nyújtotta élményt.

Persze mindez nem mai jelenség. A Mahart Balatoni Igazgatósága az előző rendszerben is küzdött ezzel a jelenséggel és a legkülönbözőbb, speciális járatokkal próbálták a fedélzetre csalogatni a vízből az embereket. Szükség is volt erre, hiszen – az év eleji nagyotmondások ellenére – soha nem sikerült az utasszámokat jelentősen feltornázni.

Míg a Balaton aranykorának a kezdetén, vagyis a hatvanas évek elején általában 1,6 millióan váltottak jegyet a magyar tenger hajóira, addig a rendszerváltás előtt ez a szám stabilan 2 millió köré állt be. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az egyetlen megbízható forgalmat adó ág, az átkelő hajózás az új kompok 70-80 évekbeli forgalomba állásával a korábbinál is nagyobb szeletet hasított ki az éves forgalomból.

Jöjjön hát egy csokor az egykori speciális hajójáratokból, melyek egyikének sem sikerült megváltani a világot.

A vízitaxi

Amikor 1962-ben a Dunán először végzett próbautat egy szárnyashajó, a Mahart azonnal potenciált látott a hagyományos kirándulóhajóknál akár ötször-hatszor gyorsabb vízijárművekben. Az eladó Szovjetuniónak pedig a folyón ma is közlekedő nagyobbak mellett voltak kicsi, Volga gépkocsimotorral hajtott, hatszemélyes hajói is. A Mahart ezeket szánta a Balatonra, mint vízitaxit és a szándékot tett követte, hiszen 1963-ban már a tavon végezte próbaútját az első modell.

Népszava, 1963. június 29.

A szolgáltatás még azon a nyáron létrejött és

a Fecske névre keresztelt vízitaxik Tihanyrév – Szántód, illetve Tihanyrév – Földvár között szállítottak, 55 kilométeres óránkénti sebességgel.

Egy kis ideig úgy tűnt, hogy a vízitaxik megtalálják a célközönségüket, mivel a kompok éjféli üzemzárása után ezek maradtak az átkelés egyetlen eszközei, így számuk 1966-ra már 13 darabra nőtt. Azonban a komphoz mért közel tízszeres feláruk még a nyugati turistákat is elrémítette, és a motorcsónakok hetvenes években bevezetett tilalma pedig végképp megpecsételte a szolgáltatás sorsát.

Mivel speciális felépítése miatt akár 50 centiméteres vízben is tudott manőverezni, így úgy képzelték, hogy a nagyobb üdülők közelébe úszva összegyűjti az embereket és a nyílt vízen, mint mesterséges strandsziget működik majd.

Az ötlet azonban nem vált be.

9-kor indul, 1 órakor érkezik vissza, délután fél 3-kor fogadja vendégeit, majd 3 órakor indul ismét Szentendre, Visegrád felé. A strandhajó sehol nem áll meg, nem köt ki, napozni, zuhanyozni lehet rajta. Egyszerre 350-en napozhatnak kényelmesen, lehet kérni raffiaszőnyeget, nyugágyat, széket A hajón büfészolgálat és étterem működik. Gondoskodtak zenéről is, minden második hét keddjén a RÖLTEX strandcikkbemutatót tart A dunai napozással egybekötött hajós körséta húsz forintba kerül. Esti Hírlap, 1967. június 7.

Ahogyan szintén nem aratott osztatlan sikert a Mahart strandhajója sem. Ők a Dunán már a hatvanas évek közepén működő Panoráma Strandhajóról vették a mintát, mely a napozás élvezetét kombinálta a folyami kirándulással.

Az 1974-ben indult balatoni hajón öltözőkabin és fedélzeti zuhanyzó is várta a tó közepén napozni vágyókat, ám a siker elmaradt.

A napozásért a partokon már nem kellett felárat fizetni, míg a hajón kellett volna...



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
A 17 évesen meghalt szépségkirálynő, Molnár Csilla tragédiájáról nyilatkozott a börtönben ülő testvére
A Blikk exkluzív interjút készített Molnár Csilla börtönben ülő testvérével, aki egy vétlen nőt gyilkolt meg az utcán. Fásy Ádámmal és Csehák Hajnalka pszichológussal próbálták megfejteni, mi vezethetett a tragédiához.


Az egész országot megrendítette, amikor 1986-ban Molnár Csilla, a Magyarország Szépe verseny győztese öngyilkosságot követett el.

Kilenc hónap alatt Molnár Csilla a legnagyobb magasságokból olyan mélységbe zuhant: 1985. október 5-én a fonyódi lányt, amikor a Kongresszusi Központban megnyerte a Miss Hungary szépségversenyt, majd 1986 júliusában a 17 éves gimnazista lány öngyilkosságot követett el.

A Blikk TV Fásy Ádámmal és Csehák Hajnalka pszichológussal próbálta megfejteni, mi vezethetett a tragédiához. Exkluzív interjút készítettek Molnár Csilla börtönben ülő testvérével, aki egy vétlen nőt gyilkolt meg az utcán.

A videót itt lehet megnézni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Hitler egykori főhadiszállásánál rejtélyes csontvázakat találtak
Felnőttek és gyerekek maradványaira is bukkantak, ráadásul a kezek és a lábak hiányoztak.


Kéz- és lábnélküli csontvázak kerültek elő Adolf Hitler egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a Farkasveremnél, a mai Lengyelország területén – írja az MTI.

A helyszínen öt csontvázat azonosítottak: három felnőtt, egy csecsemő és egy gyerek maradványaira találtak rá, méghozzá Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában.

A leleteket egy amatőr régészekből álló csoport fedezte fel, sőt megtörténhet, hogy a maradványok nem a második világháború idejéből származnak, talán később temették őket oda.

Az ügyben a hatóságok nyomozást indítottak, eredményt azonban még nem született.

A Farkasveremként elhíresült búvóhely a Harmadik Birodalom elsőszámú főhadiszállása volt a keleti fronton. A komplexumot maguk a nácik próbálták lerombolni 1945-ben, amikor visszavonultak az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4

Link másolása
KÖVESS MINKET: