A pénz miatt tartják bent a szülő nőket napokig

Könnyen konfliktusba keveredett az orvosával és az ellátó kórházzal az, aki már a szülés utáni napon haza szeretett volna menni újszülöttével a kórházból. A 24 órás vagy ambuláns szülés eddig is lehetséges volt, de a széles körben elavultnak tartott finanszírozási szabályozás miatt a kórházaknak az volt az érdeke, hogy minimum 3 napot az osztályon töltsön az anya és gyermeke. Ennek lehet most vége, de már innen jól látható, hogy

nem lesz, nem lehet általános gyakorlat rögtön hazatérni a problémamentes szülés után.

Egy héttel ezelőtt került nyilvánosságra az a rendelettervezet, ami 24 óra után hazabocsájthatóvá tenné a problémamentes szülésen átesett, egészséges anyát és újszülöttjét.

Ezt saját felelősségükre elvileg eddig is megtehették az anyák, de a kórházak anyagi ellenérdekeltsége miatt sokszor csak nagy harcok árán. A hatályos jogszabály szerint ugyanis minimum 3 nap kórházi ellátást kell igénybe venniük a természetes úton szülő nőknek ahhoz, hogy ellátásukat teljes mértékben finanszírozza az állam. Így az ellátás, ha a szülő nők egy nap után távoznak, fedezet nélkül marad.

Ha a kormány elfogadja az új rendeletet, ez változik meg: 72 óráról 24 órára csökken majd a finanszírozás alsó határa. Így elvileg a kórháznak sem áll már érdekében tovább bent tartani az egészséges anyát és újszülöttjét – minden technikai akadály elhárul az elől, hogy aki szeretné és teheti, már egy nap után elhagyhassa a kórházat.

Az azonban kérdéses, hogy a gyakorlatban mennyire élnek majd ezzel a lehetőséggel a szülő nők, és mennyire lelkesen ajánlják majd a szülészeteken dolgozó orvosok – egy olyan egészségügyben, ahol még mindig ennyire elterjedt a hálapénz intézménye.

1 pont az önrendelkezésnek

Viktória három gyerek édesanyja, mint mondja, szerencséjére mindhárom szülése, már az első is, teljesen problémamentes volt, és a szoptatással is minden rendben volt már az első naptól kezdve.

Bár tudott a lehetőségről, hogy az egészségügyi törvényben garantált önrendelkezési jogán bármikor elhagyhatja a kórházat, kezelőorvosa elmondta neki, hogy finanszírozási okokból lenne rá szükség, hogy bent maradjon három napig. Bent maradt, sőt, a második szülésénél is, csak ott már fizetett egy olyan szobáért, ahol egyedül lehetett, és maga látta el a kisbabáját. Harmadszorra már magánkórházban szült, ahol eleve szerződésben meghatározott ideig tart az ellátás, ahol egy családtag, az apa vagy a testvér is bent aludhat a kórházban.

– mesélte Viktória, aki úgy emlékszik, a vele egy időben a szülészeten fekvő anyukák közül szinte mindenki három napig maradt a kórházban.

Pixabay

Valójában szigorú szabályokhoz kötött

A mostani módosítással elvileg már mindenféle nyomásgyakorlástól mentesen, szabadon dönthetnek az anyák úgy, hogy ha ennek nincs egészségügyi kockázata, 24 óra után távozhassanak a kórházból. Ez nem okozna anyagi kárt a kórháznak, sőt, a háromnapos helyett egynapos ellátás jelentős kiadáscsökkenést jelentene az egészségügyi kasszának.

Valójában azonban nem lehet majd boldog-boldogtalannak hamarabb hazamennie. Az új szabályozás ugyanis szigorú feltételekhez köti a 24 óra utáni hazaengedést:

egy 13 pontos feltétellista minden elemének teljesülnie kell, hogy az orvos engedélyezze a távozást.

Például feltétel, hogy mindenképpen művi beavatkozástól mentes hüvelyi szülés történjen a terhesség 37. és a 41. hete között, az újszülött és az anya egészséges legyen, az anyán és a csecsemőn minden szűrővizsgálatot elvégezzenek, és a baba megkapja az első tuberkulózis elleni BCG oltását.

Az egyik ilyen feltétel, hogy a rendelettervezet az először szülő anyáknak nem, csak a többedszerre szülőknek engedélyezné a 24 óra utáni távozást.

Nem történik sok minden a kórházban sem

A Másállapotot a Szülészetben, a hazai szülészeti és nőgyógyászati ellátással kapcsolatos problémákkal foglalkozó civil csoport szerint ez a túlbiztosítás korlátozza a leginkább az egyébként progresszívnak számító intézkedést.

– magyarázta Keszler Viktória, a Másállapotot a Szülészetben egyik szervezője. A rendeletet alkotók szerinte abból indulnak ki, hogy egy először szülő nőnek sokkal több segítségre van szüksége a kórházban dolgozó szakembergárdától, mint a másodjára vagy harmadjára szülőknek.

Néhány szempontból, például a szoptatás helyes módjának elsajátítása, az anya és a baba állapotának megfigyelése és a baba gondozásához szükséges információk átadása miatt ennek az érvnek lehet is alapja. Keszler szerint azonban az állami kórházakban az ellátás jelenlegi színvonala mellett egyáltalán nem garantált, hogy az anya és a baba mindezeket a szolgáltatásokat megkapja, és nagyobb figyelemben, védelemben és kevesebb ártalomban részesülnek, mintha otthon pihennének.

Különösen aggasztó, hogy az anya-és gyermeke szeparációja még mindig jelen van az ellátásban, pedig az újszülött és az anya elválasztása nem kedvez sem a szoptatásnak, sem a baba szülés utáni adaptálódásának

– vélekedik Keszler, aki maga is háromszoros anya.

Abszurd ellentmondás jöhet létre

“Ha egy első szülő nő és az újszülött is egészségesek, és az anya nem igényli a kötelező vizsgálatokon kívüli szolgáltatásokat, vagy egyszerűen csak nem érzi jól magát a kórházi környezetben, meg kell adni neki is a lehetőséget, hogy hazamehessen, ha ott nagyobb biztonságban érzi magát” – mondta Keszler, majd hozzátette: ezzel a korlátozással ráadásul egy aránytalanság is létrejön a szabályrendszerben: az otthonszülést ugyanis már az első terhességnél is engedélyezik a jogszabályok.

Így az az abszurd ellentmondás jöhet létre, hogy az először szülő nő szülhet otthon, de ha kórházban szül, nem mehet haza már 24 óra után.

A 24 órás hazaengedés ilyen módú korlátozása az először szülők számára aránytalanul szigorú a Másállapotot a Szülészetben csoport szerint, és a nyugat-európai gyakorlatnak sem eleme. A rendeletről most induló társadalmi egyeztetés során a szervezet kezdeményezi is a korlátozás felülvizsgálatát.

Túl nagy plusz teher a háziorvosokon?

Amellett, hogy pozitívnak tartja az ambuláns szülés lehetőségének elérhetőbbé tételét, Siklós Pál szülész-nőgyógyász, a Róbert Károly magánkórház orvosigazgatója, a budapesti Szent István kórház korábbi osztályvezetője szerint félő, hogy az erősen hiányos házi gyermekorvosi ellátórendszer nincs felkészülve arra a plusz terhelésre, amit a 24 órás hazaengedés elterjedése okozna. Az országban – főként a keleti országrészben – elharapódzó háziorvos- és házi gyermekorvos-hiánnyal ebben a cikkünkben mi is foglalkoztunk.

A korai újszülött ellátás szakmai gyakorlata jelenleg hiányzik az amúgy is leterhelt házi gyerekorvos-állományból, és hasonló a helyzet a védőnők esetében is. Ahhoz, hogy a 24 órás hazaengedés működni tudjon, ki kell alakítani a megfelelő fogadórendszert. Ha probléma esetén nincs, aki azonnal ki tudna szállni az újszülötthöz, az komoly gond

– magyarázta Siklós. Hozzátette: kora újszülött korban a besárgulás az egyik legnagyobb kockázat a babára nézve, illetve a veleszületett betegségeket is az első pár napban fontos felismerni.

“A szülő nőnek 32 hetes terhesen fel kell vennie a kapcsolatot a házi gyerekorvossal, megbeszélni vele, hogy vállalja a születendő gyerek ellátását. Az erről szóló nyilatkozatot be kell mutatni a szülészetről való távozás előtt. Így elképzelhetetlen, hogy orvosok úgy bocsássanak haza anyákat és gyerekeiket, hogy nincs, aki ellássa őket” – mondta Csákány György, a dél-pesti Jahn Ferenc kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. Csákány a tervezet nyilvánosságra kerülése óta több fórumon is hangsúlyozta már:

az eddig megszokott három nap benntartózkodásra a finanszírozás miatt volt szükség, nem szakmai szempontok miatt.