News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

9 kevésbé ismert részlet az 1956-os forradalomról

Hogyan állították meg tányérokkal a tankokat a Corvin-közben, és hogy borult piros-fehér-zöldbe a New York-i Szabadság-szobor?

Link másolása

hirdetés

1956. október 23-ról nehéz újat mondani, jól ismerjük a tüntetések menetét a Bem tértől a Kossuth téren át a Rádióig, Nagy Imre beszédét, majd az első lövéseket. A forradalom eseményeit azonban nehéz elejétől a végéig pontosan felidézni, hiszen több helyszínen, párhuzamosan történt nagyon sok minden. Ebben a cikkben sorra veszünk néhány érdekességet, amelyekkel próbáljuk kicsit közelebb hozni azt a kilátástalan harcot, amelybe ’56 hősei belekezdtek, és amellyel felkeltették a világ figyelmét is.

1. Nagy Imre híres „nyelvbotlása”

Amikor a tömeg 23-án este a Kossuth térre ért és a korábbi miniszterelnököt, a reformpárti Nagy Imrét követelte, ő ki is állt az Országház erkélyére, és beszédet intézett a tüntetőkhöz. Jól ismert jelenet ez, a beszédében éltette a korábban foganatosított reformokat, majd hazatérésre szólította fel a tüntetőket. Erre nem került sor, többen elégedetlenségükben ezután mentek a Rádióhoz, hogy hajnalra elfoglalják. Nagy Imre beszédét kissé óvatlanul az „Elvtársak!” felkiáltással kezdte, hogy véletlenül-e, arról nincsenek források, de a tömeg mindenesetre hangos fütyülésbe kezdett. Nem egy politikusi álom a füttyszóval indított beszéd, az egyszer biztos.

2. Ki várta ’56-ban leginkább a Mikulást?

r1

hirdetés

Rajzok: Szalai Attila

Ez bizony Sztálin volt, a vicc 1956 október-novemberében terjedt el, miután 23-án este a tüntetők ledöntötték a városligeti Sztálin-szobrot, de a csizmája ott maradt. Szimbolikus jelenete ez a forradalomnak, a szobrot ezután a mai Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházhoz vitték, ahol feldarabolták, sok otthonban őriznek azóta is darabot Sztálinból. Külön érdekesség még, hogy a pesti folklórban ezután nagyon sokáig - a börtönbüntetés árnyékában is – Csizma térnek hívták a területet, ahol a szobor állt. Pontosabban csak a csizmája.

3. Majdnem a harcok áldozata lett egy szovjet vezető

fehervariutmzskorterfelol

A hirdetés felett: a Fehérvári út a Móricz Zsigmond körtér felől - Fotó: Fortepan

Október 25-én a Kossuth téren bekövetkezett az első sortűz, ez szintén jól ismert tény, az ezt követő harc során azonban áldozatul esett a közeli Pártközpont is. Lövések érték azt a tanácstermet is, amelyben éppen a magyar pártvezetők tárgyaltak szovjet kollégáikkal, köztük a miniszterelnök-helyettes Mikojannal. A kissé balszerencsés eset után a pártvezetők jobbnak látták a pincében folytatni a tárgyalásokat. Mikojan egyébként Hruscsov híveként került be a felső vezetésbe, de korábban is befolyásos volt. A forradalom során azonban szembehelyezkedett főnökével, mivel nem támogatta, hogy a hadsereg fojtsa el a forradalmat. Na, nem az áldozatokat sajnálta, hanem attól félt, hogy ezzel igencsak romlana a Szovjetunió nemzetközi megítélése. Sajnos ez az érv nem hatotta meg Hruscsovékat.

4. A ravasz Corvin köziek tányérokkal állították meg a szovjet tankokat

1956-Nagykorut-Corvin-koz-Prater-utca

A Nagykörút a Corvin-köznél

A Corvin köz és környéke a forradalom egyik legfontosabb harci csomópontja volt, hetekig keményen tartották magukat itt a forradalmárok. Október 26-án pedig egészen zseniális húzásra vetemedtek: levesestányérokat tettek ki az útra, oda, ahonnan a tankok érkeztek. A tankok nem is mentek tovább, mivel azt gondolták, hogy a magyarok aknákat tettek az útjukba, ezzel sikerült megállítani őket. Ezután jöhetett a harcok másik kedvelt forradalmi fegyvere, a Molotov-koktél. A csavaros magyar észjárás tehát nem hagyta cserben a hősöket sem.

5. Vörös zászló lobog a magyar mellett

mzskorter

Forradalmi "életkép" a Móricz Zsigmond körtéren - Fotó: Fortepan

Egy másik harcoló csoport tagjai nem az észjárásukkal, hanem egy szimbolikus üzenettel hívták fel magukra a figyelmet. A Tűzoltó utcai szabadságharcosok szintén sokáig ellenálltak. Olyannyira, hogy az országot november 4-én elözönlő szovjet hadsereg ellen még hetedikén is tartották magukat. Mivel ez volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja, a csoport vezetője, Angyal István a magyar zászlók mellé felhúzatta a vörös lobogókat is, ezzel üzenve a szovjeteknek, hogy munkások ellen harcolnak.

Az üzenet egyértelmű volt, és kifejezte azt is, hogy a forradalom tagjai és vezetői között is bőven voltak baloldali érzelműek. Ezek közül Angyal mellett a másik leghíresebb természetesen maga Nagy Imre, aki korábban miniszterelnök is volt. Ők is érezték ugyanakkor, hogy a kommunista blokk országaiban létrejött rendszer - bármennyire is bizonygatja a propaganda - valójában nem munkáshatalom, hanem elnyomás, ez pedig ellenkezett az elveikkel.

6. Miért ítéltek halálra egy kiskorút?

mansfeld

Mansfeld Péter

Mansfeld Péter a forradalom egyik emblematikus alakja, a cikk szerzőjéhez talán az ő sorsa áll legközelebb. Mansfeld 15 éves esztergályostanuló volt a forradalom során, anyjával és testvérével élt Budán. A forradalom kitörésekor csatlakozott a Széna téri harcolók csoportjához, ahonnan először elküldték, de ő nem volt hajlandó távozni, ezért összekötőként alkalmazták, jogosítvány nélkül furikázott a csoportok között.

A forradalom leverése után röplapokat terjesztett, fegyvereket gyűjtött és rejtett el, majd többedmagával a forradalom felélesztésén dolgozott. Végül kocsilopásért köztörvényes bűnözőként kezelték, 1957-ben elkapták és halálra ítélték. Ekkor még mindig csak 16 éves, kiskorút pedig nem lehetett kivégezni, ezért megvárták, hogy nagykorú legyen, 1959-ben pedig azonmód ki is végezték. Ma a második kerületben, Gül baba türbéje fölött egy emlékmű áll a legfiatalabb kivégzett tiszteletére.

7. Forradalmárból köztársasági elnök

gonczarpad

Göncz Árpád - Fotó: Fortepan

Egy munkás forradalmár után emlékezzünk meg egy értelmiségi sorsáról is. A közelmúltban elhunyt Göncz Árpádra többek között 1956-os szerepe miatt is felnézhetünk. A fiatal, ambiciózus politikusnak hamar fel kellett adnia ilyen irányú szerepvállalását, mivel a háború után a kisgazdapárt tagja volt. 1956-ban azonban a Magyar Parasztszövetség tagjaként dolgozott. A Parasztszövetség egy 1943-48 között működő tömörülés volt, amely a parasztok érdekérvényesítését és védelmét tűzte ki céljául, de 1947-48 során egy sajtóperrel és a híres kommunista „szalámi-taktikával” felmorzsolták.

A forradalom alatt aztán újjáalakult, ekkor dolgozott náluk Göncz, aki ebbéli minőségében a kormánnyal és a felkelőkkel is tárgyalt. Részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom memorandumainak elkészítésében is, a forradalom leverése után pedig ő csempészte külföldre Nagy Imre híres kéziratát, a „Magyar nép védelmében” címűt. 1957-ben végül a forradalomban betöltött szerepe miatt letartóztatták. Szerencsére nem jutott Mansfeld sorsára, de így is életfogytiglanra ítélték. 1963-ban, az általános amnesztia idején szabadult.

8. Nem csak Budapesté: az egész ország forradalma volt

mosonmagyarovar_aldozatok

Az október 26-i mosonmagyaróvári sortűz áldozatai

A figyelem általában inkább a budapesti eseményekre hárul az emlékezések idején, de nem szabad elfelejteni, hogy szerte az országban voltak tüntetések és harcok, szinte mindenhol a diákság vezetésével. E sorok írója még gimnáziumi évei alatt járt Mosonmagyaróváron, ahol sikerült egy remek előadás keretében megtudnia, hogy 1956 egyik, ha nem a legvéresebb sortüze ebben a városban dördült el. A sortűzben október 26-án 56 civilt végeztek ki a Határőrség tagjai. Ezen a napon azonban több vidéki városban is voltak sortüzek: Esztergomban 20 körül volt az áldozatok száma, Miskolcon 9-en haltak meg.

Kevésbé ismert tény, hogy az első véres események Debrecenben történtek, ahol 23-án már délután a tömegbe lőttek az ÁVH tagjai. Voltak tüntetések Veszprémben, Kecskeméten és Nyíregyházán is, sőt, Lillafüreden egy egész ellenállócsoport alakult, amely még össze is csapott a szovjetekkel és Bükkszentkereszten is volt harc. A miskolci munkások pedig gyűjtést is szerveztek, hogy támogassák a „fiúkat a hegyekben”.

9. Elvis is felszólalt a magyar forradalmárok érdekében, a New York-i Szabadság-szobor piros-fehér-zöldbe borult

r2

Szerte a világban nagy visszhangja volt a forradalomnak, több ország elítélte a Szovjetuniót, a lengyelek ruhákat, élelmet küldtek. Még Elvis Presley is felszólalt a magyarok érdekében, a Time magazin pedig az év emberének a „magyar szabadságharcost” választotta. A sors furcsa iróniája folytán a következő évben ugyanez a díj Hruscsovnak járt.

1956. november 18-án pedig New York-i emigránsok egy csoportja felment a Szabadság-szoborba és amíg a csoport fele a többi turistát lassította, addig Mártonffy István mérnök - akinek a testére volt csavarva egy magyar zászló - és néhány társa leverték a Szabadság-szobor fáklyájához vezető szűk lépcső lakatját, majd kitűzték a magyar zászlót és a feliratot: „Stop genocide, save Hungary” („Állítsák meg a tömeggyilkosságot, mentsék meg Magyarországot"). Mártonffyékat végül nem tartóztatták le, az esemény pedig hihetetlen médiavisszhangot keltett az Egyesült Államokban, valódi foganatja azonban sajnos nem sok volt.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

hirdetés

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

hirdetés

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

hirdetés
Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: