MÚLT
A Rovatból

16 elfelejtett mese a múltból, amit minden gyereknek látnia kell

Vannak olyan mesefilmek, amik minden generációnak érdekesek, ettől számítanak klasszikusnak. Ti emlékeztek rájuk?


Nem ismered még a Mókusunkat?

Házi praktikák, receptek, DIY, napi mókusmóka, hasznos tippek, női lélek, gondolatébresztő témák... mindezekkel jön napról napra, úgyhogy érdemes követned!

Nem azt mondom, hogy mindennap rajzfilmnézés legyen a program hosszú órákig, de időnként egy-egy jó mese beindítja a kicsik fantáziáját, tanulságokkal szolgál és még élvezik is. Most olyan alkotásokat hozok, amik vagy régebbi klasszikusok a legjobb értelemben, vagy újabbak, de valamiért nem épültek be a köztudatba annyira, pedig nagyon szerethetőek.

Természetesen - mint minden lista - ez is szubjektív. Ha úgy érzed, valami kimaradt, írd meg kommentben!

1. Ico, a bátor lovacska (1983, Magyarországon 1987)

Ico egy erdőben született, mégis a király lova akar lenni, ha felnő. Elindul a vár istállójába, azonban egy félelmetes titokkal találja szemben magát. A gyerekkorából is jól ismert harangszót hallja minden teliholdkor, ami azzal jár, hogy a király istállójából minden alkalommal, amikor megszólal a harang eltűnik egy-egy ló. Ico barátnőjével elszántan erednek a furcsa események után, hogy kiderítsék mi áll a háttérben.

2. Beszélő kutyák csodacsontja (1988)

Milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol mi, emberek szót értünk kedvenceinkkel. Ebben a mesében ez teljesül. Egy nagy becsben tartott, mágikus csont lehetővé teszi, hogy az emberek megértsék a kutyákat és a macskákat. Azonban a gonosz tolvajok nemcsak elrabolják, hanem el is törik, így a varázslat megszűnik, és néhány bátor hős elhatározza, hogy visszaszerzi.

3. Szivárványocska és a csillagtörpe (1985, Magyarország 1990)

Szivárványocska és Csillagfény nevű lova rendre elhozzák a Földre a tavaszt, de valamiért ez most nem sikerül. Egy távoli gyémántbolygót kell felkeresniük a válaszért. Záporka és Ciklon nevű lova is csatlakozik a pároshoz, hogy megmentsék a Földet a minden elpusztító fagytól.

4. Hercegnő és a kobold (1991)

Angelika hercegnő otthonát a csúf koboldok fenyegetik, akiknek a fegyverek nem árthatnak. A király őrséget szervez, de ő nem tudja, hogy a fegyver nem árthat a dajkamesének hitt ellenségnek. A mesében feltűnik egy titokzatos segítő is, aki a királylány jószágos üknagymamájának szelleme, és egy varázsvonallal ajándékozza meg Angelikát. Kófic, a bányász fia azonban tudja, hogy a zene ereje kifog a koboldokon és bátran szembeszáll velük.

5. Ebek közt a legszemtelenebb (1991)

A mára sajnos elhunyt legendás, amerikai komikus, Rodney Dangerfield rejtőzik a főszereplő kutya mögött, akit Rover Dangerfieldnek hívnak. Egy las vegasi táncsosnő kutyája ő, akit egy nap, váratlan események egy tanyára sodornak. A lusta, de fényűző élethez szokott kutyus nehezen veszi fel a tempót a dolgos, de visszafogott élethez szokott tanya többi lakójával. Egy nap az eredeti gazdi előkerül és Rovernek dönteni kell két élete és megannyi kutyabarátja között.

6. Gondos bocsok (1985, Magyarországon 1993)

Van egy kis keverés ezzel a mesével kapcsolatban, mert a gondos bocsok sorozat legelső darabja, így nem kapott alcímet. Bár a sorozatnak rengeteg része készült a későbbi években, igazán kettőt érdemes megnézni. Az eredeti történet egy megárvult testvérpárról szól, akik elhatározzák, hogy többé nem szeretnek. A szíves bocsok (ezen a néven is emlegetik őket) világa azonban szeretet nélkül összeomlik, így lesietnek a Földre, hogy segítsenek a fiataloknak. Közben egy bűvésztanoncot is megismerünk, aki fekete mágiába ártja magát, hogy kiölje a szeretet a szívekből.

7. Gondos bocsok Csodaországban (1987, Magyarországon 1993)

Csodaország hercegnője pont a koronázása előtt tűnik el nyomtalanul, és a gondos bocsokat hívják segítségül. A leendő királynőt nem is olyan egyszerű megtalálni, így kényszermegoldásra szorulnak a bocsok. A kedves mackók egy - a Földről származó - hasonmás lányt kérnek fel, hogy játssza el a hercegnő szerepét, amíg ők tovább keresik a valódi szívhercegnőt.

8. Reszkessetek, nem hagyom magam (1994)

Az előszereplőt Macaulay Culkin játssza, aki egy elvarázsolt könyvtár segítségével átcsöppen a mesevilágba. Három társa lesz kalandjai során, egész pontosan három könyv: a mese, a kaland és a horror. Az utolsó hallatán nem kell megijedni, gyereknek készült alkotás.

9. Hüvelyk Panna (1994)

Hüvelyk Panna kalandjait rengetegszer átdolgozták már, mind könyvben, mind a filmvásznon. Ebben a történetben az elején rátalál a picike kislány az ő lovagjára, a tündérkirályfira. A lányka kalandos útját mutatja be a mese, ami elvarázsolja a nézőket.

10. Bűvös kard (1998)

Arthúr király kardját, az Excaliburt egy nap ellopják. Kayley minden vágya, hogy lovag váljon belőle, így a bűvös fegyver nyomába ered. Utazása során találkozik egy vak fiúval, aki egy erdő mélyén él, és megismerkedik egy vicces, de furcsa kétfejű sárkánnyal is. Kiemelkedően jó zenéje van!

Egy dal belőle:

11. Szuper haver (1999)

A Földre érkezik egy hatalmas robot, aki azonban elveszíti az emlékeit. Hogart a bátor kisfiú megtalálja és barátságot kötnek. De vajon mit szól ehhez a kormányügynöke? A teljes mese például a MeseKincsestár oldalán fent van.

12. Irány Eldorádó (2000)

Két vagány, mondhatni széltoló srácról szól, akiknek lételeme a kaland. Egy szép nap eljutnak egy a civilizációtól elszigetelt ősi faluba, ahol isteneknek hiszik őket, és valahogy rájuk jellemzően nem igyekeznek korrigálni a tévedést, inkább megpróbálnak megfelelni az elvárásoknak. Rengeteg elveszett kincs és egy cuki tatu is lesz a mesében... csak szólok! :)

13. Atlantisz (2001)

Az elsüllyedt várost különc szakértőkből álló felfedezőcsapat igyekszik megtalálni. A kalandorokból azonban nem mindenkit a tudományos leletek iránti vágy hajt, ami komoly veszélybe sodorja mesehőseinket, de amit találnak, az nem mindennapi. Felnőtteknek is jó szívvel ajánlom, mert nagyon jó poénok vannak benne. Ha megnézed a kis videó első 30 másodpercét, tuti beleszeretsz te is.

14. Szilaj, a vad völgy paripája (2002)

El sem hiszem, hogy 2002-es ez a történet, pedig én csak néhány éve fedeztem fel. Egy musztáng hányatott sorsáról szól, ami bár egy vadregényes tájon boldogan kezdődik, de később megismerkedik az emberekkel. A sok megpróbáltatás után megismerkedik egy jóravaló indiánnal is. Kicsit pityergős néhány helyen, de nagyon szép mese, amit felnőttként is érdemes megnézni.

15. Kincses bolygó (2002)

A fiúk imádnak rejtett kalóz kincsek nyomába eredni, nincs ez másképp Jim esetében sem. Bár térképet kap hozzá, de olyan rejtélyes az útvonalat rejtő gömb, hogy eddig még soha nem tudták kinyitni. A mese attól különleges, hogy űrvitorláson szelik át a bolygók közti távolságokat a kalózok kincse után, és megannyi érdekes fajjal találkoznak.

16. Szinbád, a hét tenger legendája (2003)

Szinbád a hírhedt tengerész, aki csak az önös érdekeivel törődik, egy nap szemben találja magát azzal a kihívással, hogy meg kell menteni barátja életét. Ehhez azonban át kell kelnie a fél világon és egy istennő eszén is túl kell járnia. A szerelemmel és rengeteg vicces helyzettel átitatott kaland egyformán szórakoztató kicsiknek és nagyoknak is.

Szó mi szó, én még a mai napig is nézek meséket és animációs filmeket, hiába... van aki soha nem nő fel. TV elé ültetni a gyerekeket lassan főbenjáró bűnnek számít, amiért megkövez a társadalom egésze, úgy általában. Igaz, megnevezés nélkül, vannak manapság olyan mesecsatornák, amik borzalmakat sugároznak és olyan gusztustalanok és agyatlanok a karakterek, hogy csodálkozik az ember, hogyan engedhetik ezeket adásba. Úgyhogy ha a maiak között nem találsz már olyat, amit megéri megnézni, válogass a régiek közül!

Pedig még emlékszem, milyen jó volt belebambulni a kedvenc mesekazettáimba és rongyosra nézni a VHS-eket. Remélem, találtál olyat a gyűjteményben, ami kellemes emlékeket idéz, vagy a gyereked lett kíváncsi rá!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Saját fia ölette meg Soproni Ágnest, majd könnyes szemmel kért segítséget „eltűnt” anyja felkutatásához
A fiú a vagyonért gyilkoltatta meg brutális kegyetlenséggel édesanyját. Azt hitte, tette után azonnal az övé lesz minden, de hatalmasat tévedett.
Fotó: Echo TV/Youtube - szmo.hu
2026. március 09.



Sokan emlékeznek még egy 2000-es, felkavaró bűncselekményre.

Ma, március 9-én, napra pontosan 26 éve történt.

A II. kerületi Üdülő utcai villa, amely egykor Soproni Ágnes otthona volt, ma szellemjárta romhalmaz, és szomorú mementója az egész országot megrázó anyagyilkosságnak.

Soproni Ágnes, született Schwartz Ágnes, az 1970-es és 80-as években filmekben, tévéjátékokban, színházban és szinkronban egyaránt foglalkoztatott színésznő volt. A sikeres pálya 2000 márciusában tragikus véget ért.

Négy nappal a gyilkosság után, 2000. március 13-án a színésznő fia, P. András jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy az édesanyja eltűnt.

Ezt követően a 21 éves fiatalember

egy televízió-műsorban könnyes szemmel kért segítséget édesanyja felkutatásához.

Fél éven át senki nem tudta, mi lehet a nővel, ám akkor az államigazgatási eljárásból gyilkossági nyomozás lett.

A rendőrség sajtótájékoztatón tette közzé, hogy a gyilkosság elkövetésével az áldozat fiát és annak barátját, a 26 éves L. Zsoltot gyanúsítják. Az ügy részletei szó szerint sokkolták a közvéleményt.

A vallomások szerint L. Zsolt egy kábeldarabbal fejbe verte az alvó asszonyt, aki erre felriadt. Dulakodni kezdtek, s eközben a fiatalember megfojtotta a nőt.

A gyilkosság után a holttest mellett néztek végig egy filmet, hogy miként tüntessék el a maradványokat. A két fiú ezután hajnalig kocsikázott, és 50 ezer forintot azonnal le is vettek az áldozat bankszámlájáról.

Az áldozat fia a Balatonra utazott, ahonnan anyja telefonjáról többször SMS-üzeneteket küldött a sajátjára, elterelő műveletként.

Az utolsó üzenet azt tartalmazta, hogy „etesd meg a kutyákat”. Barátja eközben feldarabolta a holttestet, nejlonzsákba csomagolta, majd a Solymár közeli erdőkben együtt ásták el.

A nyomozás során kiderült, hogy a motiváció a nyereségvágy volt. P. András és anyja kapcsolata évekkel azelőtt megromlott, egyrészt anyagi, másrészt generációs problémák miatt.

A fiút az anyagiasság állandóan feszítette, rendszeresen kért kölcsön, emellett mobiltelefonokkal üzletelt; hajléktalanokat vett rá, hogy a nevükre mobiltelefont vegyenek neki, amelyeket aztán ő pénzzé tett.

A barátjával ellopták Soproni Ágnes Fiat Seicentóját is, amit szétbontottak és az alkatrészeket értékesítették. A fiú úgy gondolta, akkor tud anyagiak terén új életet kezdeni, ha a számára "útban lévő" anyja meghal.

Mivel nem mert kezet emelni az anyjára, 8 millió forintot ígért barátjának a gyilkosságért, amiből végül 400 ezer forintot fizetett ki. Abban a tudatban élt, hogy a gyilkosság után azonnal hozzájut a vagyonhoz. „De magával a holttá nyilvánítási eljárással nem volt tisztában, nem tudta, hogy a vagyonhoz csak öt év múlva fér hozzá. Később ez komoly csalódást okozott neki” – jegyezte meg Petőfi Attila vezérőrnagy a Blikk cikke szerint.

Annak idején a bűnügy tárgyalásakor kiderült, hogy rendőri mulasztás is történhetett.

"A mindvégig zárt ajtók mögött folyt büntetőperről annyit közöltek a hatóságok, hogy a rendőrezredes 2000. február 14-én

olyan információ birtokába jutott, amely szerint egy "Pepó" gúnynevű személy meg akarja öletni az édesanyját.

A tiszt azonban erről csak Soproni Ágnes meggyilkolása után, március 30-án tájékoztatta elöljáróját" - írta az Index akkoriban.

Az ügy harmadrendű vádlottjának, D. Beátának pedig azért kellett a bíróság elé állnia, mert P. András neki is felajánlotta a 8 millió forintot a gyilkosságért. Ő sem tájékoztatta P. András terveiről a hatóságokat.

A Legfelsőbb Bíróság 2003-ban jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélte a tettest és a felbujtót; a döntés szerint L. Zsolt legkorábban 35, P. András 40 év elteltével bocsátható feltételesen szabadlábra.

A színésznő egykori budai villája a gyilkosság óta üresen áll. Mára nemcsak leromlott állapotú, hanem gyakorlatilag romhalmaz. Ami mozdítható és értékes volt, azt már elhordták a házból. A pusztuláshoz egy, az üres ingatlanba beköltözött hajléktalanok által okozott tűz is hozzájárult.

Már csak az urbexesek keresik fel, hogy évről évre bemutassák, hogyan néz ki a ház, mi maradt belőle.

Az ügy a magyar kriminalisztika egyik legbrutálisabb eseteként vonult be a történelembe.

Az alábbi videón az elhagyott villa látható:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
A 72-es szoba titka: Deák Ferenc húsz éven át élt feleség és saját otthon nélkül egy pesti hotelszobában
A haza bölcse élete utolsó évtizedeiben az Angol Királynő szállóban élt. Ez az életforma tudatos döntés volt, de nem két fillérbe került.


Képzeljünk el egy szobát a pesti belváros szívében. Nem egy palotát, nem is egy miniszteri dolgozót, hanem egy egybenyitott, kéthelyiséges szállodai szobát. Az egyik sarokban egy gyalupad áll, a levegőben „cabanos” szivar sűrű füstje terjeng. A falon költők arcképei lógnak, az asztalon pedig nem államiratok, hanem egy tölgyfa doboz. A díványon egy idősödő, köpcös úr ül, akihez reggeltől estig zarándokol a nemzet színe-java: arisztokraták, politikusok, újságírók. Ez a 72-es szoba az Angol Királynő szállóban, a lakója pedig Deák Ferenc, a haza bölcse. Itt, a forgács és a szivarfüst között születtek meg azok a gondolatok, amelyek elvezettek a kiegyezéshez és egy új korszakhoz.

Az ország legbefolyásosabb embere egy hotelszobából irányította a nemzet sorsát, miközben nem volt sem felesége, sem saját háztartása.

Deák Ferenc 1854. november 11-én, Szent Márton napján költözött végleg Pestre, hátat fordítva a zalai gazdálkodásnak. Pár nap után az Angol Királynőben telepedett le, amely a mai V. kerületben, a korabeli politikai és társasági élet epicentrumában állt, közel a mai Vigadóhoz. A döntés mögött egy tudatos stratégia húzódott: Deák felismerte, hogy a valódi befolyást csak a központból, a sűrűjéből lehet gyakorolni.

„Pest maga országunk fővárosa, s a míveltségnek, kereskedésnek és tudományoknak fészke…”

– írta már évekkel korábban. A hotel nem csupán lakhely volt, hanem egy nyitott ajtajú, informális politikai szalon, ahol a délelőtti órákban bárki felkereshette, aki az ország sorsát a szívén viselte. Amikor 1854-ben Pestre érkezett,

a Pesti Napló diadalmasan közölte: „Deák Ferencz megérkezett s ezentúl állandóul Pesten fog lakni.”

A kortársak szerint Deákot a „szinte megdöbbentő józansága” tartotta távol a házasságtól. Nem volt aszkéta, kedvelte a nők társaságát, de hiányzott belőle az a szenvedély, ami egy ilyen kötelékhez kell. Ezt a távolságtartást ő maga is finom öniróniával kezelte. Egy baráti beszélgetés során, amikor a nősülés került szóba, mosolyogva zárta le a témát. „No lásd, ha megházasodtam volna, most vén asszony várna rám a szobában s talán a nyoszolyában is” – rögzítette a pillanatot Eötvös Károly a Deák Ferencz és családja című művében.

A szállodai élet praktikus előnyökkel is járt: mentesítette a saját háztartás fenntartásának gondjaitól, így minden idejét és energiáját a közéletnek szentelhette.

A 72-es szoba világa a puritán egyszerűség és a szellemi pezsgés különös egyvelege volt. Nevelt gyámleánya, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona visszaemlékezései szerint a nappali központi eleme az íróasztal volt, amely felett Vörösmarty, Kisfaludy, Kölcsey és Berzsenyi arcképe függött.

A másik meghatározó bútor a dívány volt, amelyen üldögélve fogadta vendégeit. A lakosztály hamarosan fogalommá vált. „Pesten, Deák Ferenc szobája az »Angol Királynő« szálló hetvenkettedik száma alatt, volt az a hely, hova az ország előkelői, a nemzet művelt köre elzarándokolt…” A napirend egyszerű volt: a délelőtt a nyitott fogadóóráké, a délután pedig a bizalmas megbeszéléseké, amikor például gróf Andrássy Gyula érkezett egyeztetni.

Ha Deák magányra vágyott, a jelzés egyértelmű volt: a folyosó felől a zárban hagyott kulcsot egyszerűen bevette a szobába.

Amikor nem dolgozott, a gyalupad mellett talált kikapcsolódást, fafaragással, pipafejek és sétapálcák készítésével foglalatoskodott.

Egy ilyen életforma fenntartása komoly anyagi hátteret igényelt. Deák pénzügyi modellje éppolyan letisztult és racionális volt, mint a politikai stratégiája. Amikor 1854-ben eladta Kehida körüli, ezer holdas birtokát gróf Széchenyi István feleségének 55 000 forintért, az ügylet nem egyszerű adásvétel volt. A vételár egy részéből rendezte adósságait, a fennmaradó tőkéből pedig

a Széchenyi család évi 600 körmöci arany, azaz körülbelül 2912 forint életjáradékot biztosított számára.

Ehhez jött még hozzá az országgyűlési tevékenysége idején kapott évi 2100–2200 forintos képviselői tiszteletdíj.

A korabeli összegek mai értékének meghatározása két eltérő módszerrel lehetséges. Ha a forint vásárlóerejét vesszük alapul, egy 1867-es forint ma körülbelül 4758 forintnak felel meg. Ezzel számolva Deák teljes éves jövedelme mai áron 24–32 millió forint között mozgott, a kétszobás szállodai lakrész becsült éves díja pedig 2–5 millió forint körül lehetett. Egy másik megközelítés az aranyfedezet:

a 600 aranydukát körülbelül 2,09 kilogramm színaranyat jelent, amelynek piaci értéke a mai árfolyamokon meghaladná a 110 millió forintot.

A 72-es szoba azonban több volt, mint egy kényelmes lakhely; a modern magyar politika egyik legfontosabb műhelyévé vált. Itt formálódtak az 1861-es felirati javaslat kulcsmondatai, itt született meg a híres „Húsvéti cikk” koncepciója 1865-ben, és itt zajlottak a kiegyezéshez vezető legfontosabb háttéregyeztetések. Deák a puritán környezetben, a ceremóniákat mellőzve teremtett olyan légkört, ahol a lényegről lehetett beszélni. Jellemző, hogy 1867-ben Ferenc József koronázásának pompáját betegségre hivatkozva kihagyta, és a szobájában maradt.

Élete utolsó szakaszában egészsége megromlott. 1875 közepén elhagyta az Angol Királynőt, és nevelt gyámleánya otthonába költözött. A 72-es szoba csendes lett, a politikai zarándokhely bezárta kapuit. Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
17 évesen ment férjhez és 27 évesen lett özvegy Zrínyi Ilona, akitől az osztrákok bíborosa elvette a gyermekeit
A Habsburg király megbízottja hazugsággal szakította el tőle Ferencet és Juliannát, akiket soha többé nem láthatott.


Pontosan 360 éve, március 1-jén fejedelmi esküvő pecsételte meg nemcsak két fiatal, hanem az egész ország sorsát.

A 21 éves I. Rákóczi Ferenc Zborón vette feleségül a mindössze 17 esztendős Zrínyi Ilonát.

Ezzel a korszak két legbefolyásosabb családja, az erdélyi Rákócziak és a horvát Zrínyiek kötöttek szövetséget.

A menyegzőt országos jelentőségű eseményként szervezték meg, mely a kereskedelem és a politika közös érdekei mellett az országegyesítés terveit is szolgálta - írja a Rubicon Online. A vőlegény anyja, Báthory Zsófia uralkodói családból származó feleségről álmodozott fia számára, a menyasszony pedig apjával, Zrínyi Péter horvát bánnal és Aurorika húgával érkezett a Sáros vármegyei esküvőre.

A házasságból három gyermek született. Elsőszülött fiuk, György 1667-ben jött világra, de kisgyermekként meghalt.

1672-ben született lányuk, Julianna Borbála, majd 1676. március 27-én a borsodi Borsi kastélyában a várva várt fiú örökös, a későbbi szabadságharcvezető, II. Rákóczi Ferenc. A családi boldogság azonban nem tartott sokáig.

A legkisebb fiú születése után alig több mint három hónappal, 1676. július 8-án I. Rákóczi Ferenc elhunyt. Az ekkor csupán 27 éves Zrínyi Ilona özvegyen maradt gyermekeivel.

A tragédia után az özvegy elérte, hogy a gyermekei gyámja maradhasson. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez.

Második férje elfogása után egyedül védte Munkács várát a császári seregek ellen. Ám 1688-ban kénytelen volt feladni Munkácsot.

A Rákóczi-gyerekek az uralkodó gyámsága alá adattak, azon kikötéssel, hogy a fejedelemasszony velük együtt rangjához illő kísérettel Bécsben fog lakni.

I. Lipót a gyermekek neveltetésének felügyelőjévé Kollonics Lipót akkori németújhelyi püspököt jelölte ki.

Miután a család 1688. március 27-én Bécsbe érkezett, Zrínyi Ilona gyermekeit elszakította az anyjuktól. A 16 éves Juliannát személyesen vitte magával az orsolyák klastromába, Ferencet pedig jószágigazgatója lakására.

Négy nap múlva az ifjú II. Rákóczi Ferencnek búcsút kellett vennie édesanyjától, és elvitték a a csehországi Neuhausba, hogy a jezsuiták ottani kolostorában neveltessék.

Zrínyi Ilona soha többé nem látta a gyermekeit.

II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban így emlékezett vissza az utolsó találkozásra: „bárcsak Uram elibéd vittem volna könnyeimet, melyek anyám utolsó ölelésekor szemeimből ömlöttek. Utolsót mondok, mert többet nem engedték, hogy lássam őt… mert igen nagy volt köztem és néném közt a gyengéd érzelem, amely mindkettőnk részéről anyánkban egyesült, ő pedig viszonozta azt.”

Zrínyi Ilonát Bécsben tartották túszként. 1692-ben Thököly Imrének sikerült egy fogolycserével kiváltania, ekkor hagyta el végleg az országot.

Férjével az Oszmán Birodalomba, Nikomédiába (a mai İzmitbe) költözött, és 1703-ban bekövetkezett haláláig soha többé nem látta sem hazáját, sem a gyermekeit. Hamvait fiával együtt 1906-ban szállították Magyarországra, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Via Rubicon, Szinnyei József


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Néhány fillérért eladták” – ma 280 ezer forintot ér a papír, ami Kylie Minogue ősének kivégzéséről szól
A 19. századi kivégzési röpiratokat olcsó papírra nyomtatták, ezért nagyon kevés példány maradt fenn. A ritkaságnak és a meglepő családi kapcsolatnak köszönhetően a dokumentum a vártnál magasabb áron talált gazdára.


Kalapács alá került egy ritka 19. századi röpirat, amely a popsztár Kylie Minogue egyik ősének kivégzését meséli el. A dokumentum nem csupán egy korabeli bűneset történetét őrzi, hanem egy meglepő családi szálat is feltár.

A gloucesteri Chorley's Auctioneers árverésén 650 fontért talált gazdára a lap, jócskán felülmúlva a 400–600 fontos becsértéket – írta a Múlt-kor.

A röpirat a 69 éves Dinah Riddiford és a 22 éves John Williams halálának „igaz és részletes beszámolójaként” mutatja be az eseményeket. Mindkettőjüket 1816. szeptember 7-én végezték ki a gloucesteri börtönben.

A bíróság azért ítélte halálra őket, mert több házba betörtek, és különféle tárgyakat, köztük ruhákat, szalonnát és egy rézüstöt loptak el.

A korszakban az ilyen bűncselekményekért gyakran járt halálbüntetés, a kivégzések pedig nyilvános, elrettentésnek szánt események voltak.

A 19. század elején a kivégzésekhez gyakran kapcsolódtak röpiratok, amelyekben ismertették a bűncselekmény részleteit és az elítéltek sorsát.

A szóban forgó dokumentumot valószínűleg a kivégzés napján osztogatták a nézők között, hogy figyelmeztessék őket a bűn következményeire. Werner Freundel, a Chorley's Auctioneers munkatársa szerint az ilyen kiadványokat rendszerint az esküdtszéki tárgyalások idején nyomtatták.

Freundel elmondta, hogy a röpiratok nagyon olcsó papírra készültek, ezért kevés példány maradt fenn belőlük.

„Nagyon olcsó papírra nyomtatták őket, és időnként néhány fillérért eladták azoknak, akik haza akarták vinni és felolvasni a tágabb családnak” – mondta. Hozzátette, éppen a gyenge minőség teszi különösen ritkává, ha egy ilyen dokumentum fennmarad.

Via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk