MÚLT

14 színészlegenda, aki a Farkasréti temetőben nyugszik

Halottak napja előtt kiváló színészeinkre emlékezünk.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. október 31.

Idén 120 éves budapesti temetőnk talán leginkább a párizsi Père Lachaise temetőhöz hasonlítható, amelyben sok híresség nyugszik, szép környezetben. A Farkasréti elsősorban a kegyelet, az emlékezés helye, ám nemcsak szeretteink sírjához látogatunk ide. Ha egyedüllétre vágyunk, a gondolatainkat szeretnénk rendezni, akkor is itt kötünk ki. Bárhol kezdjük a sétát a Farkasrétiben, tudósaink, képzőművészeink, íróink vagy éppen színészeink sírjába botlunk. Legutóbbi sétánk alkalmával néhány kiváló színművészünk végső nyughelyénél álltunk meg egy-egy percre, hogy alakjukat újra felidézzük.

Bajor Gizi

1893-1951

A főbejárat közelében, a Farkasréti temető ravatalozójában, a 11. sírboltban nyugszik Bajor Gizi, a magyar színjátszás tündöklő alakja. Nem csak művésznőként tudta, hogy a közönséget mivel lehet elvarázsolni; életét is a nagyvonalúság, a csillogás, az élet szeretete hatotta át. Tragikusan ért véget a legendás díva élete: harmadik férje, a neves orvos, Germán Tibor 1951. február 12-én a reggel a szokásos B-vitamin injekció helyett halálos adag morfiummal vetett véget felesége életének, majd utána a sajátjának is. A feleségén imádattal függő Germán Tibor annyira aggódott szerelméért, hogy azt képzelte, Bajor Gizi egy korábbi betegségéből nem gyógyult fel, halálos beteg. A súlyos, gyógyíthatatlan bajtól félve mindkettejük halálát választotta. Utólag kiderült, a művésznőt nem fenyegette további szövődmény, de Germán Tibornál súlyos agysorvadást állapítottak meg - ez okozhatta a mentális zavart.

Bajor Gizi az első Kossuth-díjas színészünk, a Nemzeti Színház örökös tagja; itt kezdte, és itt fejezte be pályafutását. Budai villája ma a Gobbi Hilda által megszervezett Bajor Gizi Színészmúzeum. A Stromfeld Aurél út 16. szám alatt.

Básti Lajos

1911-1977

Básti Lajos is a Farkasréti temetőben nyugszik. Síremlékét Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész készítette. A síremlék - amelyen egy trónra terített színházi palástot és koronát láthatunk - azt jelképezi, ami Básti volt: a színészkirályt, a szerepeket, az eleganciáját, a halhatatlanságot.

Legendás színházi alakításait nem láthatta mindenki, de filmekben tv-játékokban egy egész ország láthatta. Mindenki ismerte, elismerte, szerette. Ő volt csupa nagybetűvel a SZÍNÉSZ, aki nem eljátszotta szerepeit, hanem ő maga is azzá vált azokban a percekben, órákban, akit alakított. Ki ne emlékezne utolsó filmjére, az Abigélre? Már halálos betegen, mégis emberfeletti önfegyelemmel játszotta végig. Básti Lajos nem megformálta Torma Gedeon, a Matula Intézet igazgatójának alakját, hanem elhitette velünk, hogy ő maga a szigorú, puritán és becsületes Torma Gedeon, aki nem adta ki Vitay Georginát a náciknak.

1945-től haláláig (pár év vígszínházi tagság után) a Nemzeti Színház színésze volt. Érdemes művész, a Kossuth-díj birtokosa, Kiváló művész.

Domján Edit

1932-1972

Negyven évet élt a magyar színjátszás azóta is pótolhatatlan, utánozhatatlan alakja, Domján Edit. Mindig valami titokzatosság, varázslatosság volt körülötte. Aki egyszer is hallotta hangját, látta játékát, soha nem felejti el. Magányos volt akkor is, mikor sokan voltak körülötte barátok. Hiába volt megértő társa a férje, Kaló Flórián. A nagy és végzetes szerelemmel, amely Szécsi Pálhoz fűzte, nem tudott megbirkózni. Szécsi PÁl iszákossága és depressziója miatt szakított, majd újra összejöttek, ám miután a férfi elhagyta, Domján Edit 1972 őszén úgy döntött, véget vet életének. Szécsi Pált mélyen megrázta Domján Edit halála, még másfél évig próbált az emlékével és saját életének kudarcaival szembenézni, mindhiába, így követte a nőt a halálba.

Domján Edit 1960-ban a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, 1964-től a budapesti Madách Színház tagja volt. Feledhetetlen alakításai voltak. Molnár Ferenc Üvegcipőjében Irma alakja, de játszott többek között Shakespeare, Goldoni, Molière, Németh László darabjaiban. Szerepelt játékfilmekben, tv-játékokba, így az egész ország ismerhette. Most a Farekasréti temetőben nyugszik. Ha a temetőben jártok, tegyetek egy szál virágot a sírjára.

Bajor Imre

1957-2014

Emléke még friss. Hosszú és nehéz küzdelmet vívott a betegséggel, mégis kimondott vagy kimondatlan kívánsága volt, hogy azokra a vidám pillanatokra emlékezzünk, amelyeket a nézőknek okozott. Főként szabadfoglalkozású színészként dolgozott, állandó szereplője volt tv-műsoroknak (Heti hetes), és sorozatoknak (Szomszédok). Ismerhettük rádiókabaréból, önálló estekből, filmekből (Meseautó). Leghíresebb szinkronszerepét a Jó reggelt Vietnam! Című filmben alakította, amikor Robin Williams magyar hangját kölcsönözte. Sírján még frissek a virágok.

Bubik István

1958-2004

Tíz éve, november 28-án, autóbalesetben vesztette életét Bubik István. A főiskola után a tehetséges friss diplomás színészt azonnal a Nemzeti Színház szerződtették, ahol kezdőként is jelentős szerepeket kapott. A rendszerváltáskor egy évre Londonba utazott, hogy átgondolja életét, pályáját. Visszatérve kapta nevezetes szerepét az Advent a Hargitán című Sütő-darabban, amelyben Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett játszhatott. Emlékezetes színházi alakításain kívül a közönség szinkronszínészként is ismerte. Ő volt Tom Hanks magyar hangja a Forrest Gump című filmben. Számos elismerést kapott, többek között Jászai Mari- díjat kapott, és Érdemes művész volt. Fiatalon távozott, ám teljes színészi pályafutást hagyott maga mögött.

Márkus László temetésén elénekelte Mikes Éva számának híres refrénjét: "Engem nem lehet elfelejteni/Értem könnyeket illik ejteni/Lehet így, lehet úgy, de az álmok mezején/Találkozunk még te meg én!" 19 évet kellett várni a nagy találkozásra...

Garas Dezső

1934-2011

Talán soha még senki nem tudta úgy megformálni a csetlő-botló, esendő kisember alakját, mint Garas Dezső. De nagy formátumú, vagy lírai szerepeire is emlékszünk. Elmentünk megnézni a Játékszínbe a Kései találkozás című Abuzov darabban, ahol Törőcsik Mari volt a partnere, mert Garast látni kellett, amíg lehetett, de láttuk a Nemzeti Színházban is, ahol utolsó éveiben játszott. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 110, rendezőként 17. (Wikipédia)

Számos színházi alakítása, játékfilmjei, tv-filmjei tették ismertté egy ország előtt. A filmek közül ő volt a Liliomfiban az az ifjú Schnaps, a Szamárköhögésben Feri, az apa, a Régi idők focijában Minarik, a mosodás. 23 díj birtokosa volt, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Érdemes művész; többek között Jászai-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillagot kapta művészetéért. Sírján egyszerű fejfa áll.

Hofi Géza

1936-2002

Hoffmann Géza néven született. Sikertelenül felvételizett a színművészeti főiskolára, ezért beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, és a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában kezdett játszani. 1960-ban a debreceni Csokonai Színház Hofi Géza néven szerződtette. Kis színházi szerepeket kapott, az előadások után parodizálta a színpadon felvonultatott karaktereket, és ezzel olyan sikert aratott, hogy önálló fellépéseket vállat, és visszaköltözött Budapestre. A Magyar Rádió 1968-as szilveszteri műsorával, a táncdalfesztivál paródiával vált országosan ismertté. Színpadi és tévés produkciókat is készített. Mindenki kívülről fújja az 1971-es Rózsa Sándor-paródia egy-egy emlékezetes mondatát. A Madách Kamarában a Hoféliát ötszázszor játszotta. Az Élelem bére című darabja 1987-től 2001-ig folyamatosan futott napi eseményekkel frissítve - 1500 előadást ért meg. Volt idő, amikor a szilveszteri kabaré elképzelhetetlen volt Hofi nélkül.

Számos díjjal is kitüntették, érdemes művész és kiváló művész címmel jutalmazták. Hatvanadik születésnapja alkalmából 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 1998-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. 1997-ben a közönség a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé választotta. Sajnos szívbeteg volt, 2002. április 10-én hajnalban álmában érte a halál. Eredeti síremlékét 2007 nyarán megrongálták. Ellopták a bronzból készült installációkat, ezeket még abban az évben kőből faragott díszekkel pótolták.

Jávor Pál

1902-1959

A húszas években kezdte pályáját, és a két világháború közti színjátszás emblematikus figurájává vált. Számtalan színpadi és filmes szereppel bizonyította tehetségét. Volt Kukorica Jancsi, Noszty Feri, A tanítónő című darab ifjabb Nagy Istvánja, Peer Gynt a szintén legendás Gobbi Hilda mellett, játszott Ibsen és Shakespeare darabokban. Kora igazi filmsztárja lett, a nézők imádták a Hyppolit, a lakájban, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Halálos tavasz, vagy a Valamit visz a víz című filmekben. Híres volt arról, hogy nem szimpatizált a szélsőjobb nézeteivel, és nem értett egyet a zsidótörvényekkel, emiatt a nyilas hatalomátvétel után letartóztatták. Sopronkőhidára, majd a németországi Pfarrkirchenben raboskodott, és csak 1945 nyarán térhetett haza.

1946-ban Amerikában próbált szerencsét, ám hibátlan angol nyelvtudás híján átütő sikereket nem érhetett el. 1957-ben hazatért Magyarországra. A Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében lépett fel, 1959-ben a

Nemzeti Színházhoz szerződött, de egyre betegebbé vált, emiatt nem kapott szerepeket. 1959. augusztus 14-én hunyt el, és a városi legenda szerint a kórházba cigányzenészeket hívott, hogy utoljára még egyet mulasson.

Karády Katalin

1910-1990

Nehéz sorsú családba született és 17 évesen házasságba menekült, pár év múlva elvált. Kávéházi énekes lett, így fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, ő találta ki számára a Karády nevet. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt, amelyben az akkor már ismert Jávor Pál volt partnere. Nem csupán a film lett sikeres, a film betétdala az Ez lett a vesztünk című dal is hihetetlenül népszerű lett, így a színészi pályával párhuzamosan énekesként is dolgozott. Bármiben is játszott, a mozik tele voltak, a neve mágnesként vonzotta a nézőket. A Valamit visz a víz, a Szováthy Éva és az Egy tál lencse című filmekre is sokáig emlékezett, aki látta.

A korabeli színésznők közül nem tehetségével, hanem erőteljes és megosztó személyiségével, mély hangjával, magasságával, karakteres arcával tűnt ki. A hírszerzés főnökével folytatott szenvedélyes viszonyt, emiatt később politikailag megbízhatatlannak tartották. A német megszállás után letartóztatta a Gestapo, befolyásos barátok segítségével szabadult. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, ám később szovjet fogságba esett. Mivel a berendezkedő kommunista állam nem kért belőle, szerepeket nem kapott, 1951-ben emigrált. New Yorkban saját kalapszalont vezetett, fotózni nem engedte magát, és csupán egyszer, 1973-ban adott interjút. Halála után hazahozták földi maradványait.

Márkus László

1927-1985

Gyermekkorától készült a színészi pályára. Szülei válása után anyjával élt Pesten, a nyilas uralom alatt tizenkétszer hajtották őket a Duna felé. Bár megmenekültek, az élmény Márkusnak haláláig rémálma maradt. 1945-ben állt először színpadra, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1951-ben végezte el. A Debreceni Csokonai Színházban már megmutathatta, mennyire sokoldalú - a kisujjában volt a színészet. Kár, hogy mi nem láthattuk Moliére darabjainak címszerepeiben. Tragikus és komikus műfajban egyaránt otthonosan mozgott, Claudiusként, csehovi figuraként, ugyanakkor a Játék a kastélyban című vígjáték főszereplőjeként is kiváló alakítást nyújtott.

Filmes és televíziós munkával is elhalmozták. Az ötödik pecsét című filmben feledhetetlen a rettegő, végül hőssé váló kisember szerepében. Remekül énekelt, értett a paródiához - erre az egyik bizonyíték A fotel című bohózat vagy A három nővér paródia Körmendi Jánossal és Haumann Péterrel. Gyakran lépett fel kabaréműsorokban. Háromszor kapta meg a Jászai Mari-díjat, a Kossuth-díjat pedig 1983-ban vehette át. Akkor már súlyos beteg volt, kevés fellépést vállalt. 1985. december 30-án az újévi műsor főpróbáján lett rosszul a Kongresszusi Központban, a szíve nem sokkal ezután megállt.

Páger Antal

1899-1986

A makói születésű színész gyermekkorában bejáratos volt a színházba, mivel édesanyja jegyszedőként dolgozott - az előadóművészt itt fertőzte meg. Kacskaringós úton jutott a színjátszásig, mivel iparos édesapja egyáltalán nem pártolta fia elképzeléseit, sem a zenei, sem a képzőművészeti pályát nem támogatta. Páger Antal eleinte amatőr előadásokon lépett fel. Az első világháború alatt katonaként szolgát, majd vidéken lett színész. 1931-ben költözött Budapestre. Színpadi fellépései mellett filmszerepeket is vállalt - többek közt a Köszönöm, hogy elgázolt, Pesti mese, Péntek Rézi című filmekben. Jobboldali nézeteket vallott, és 1944-ben elhagyta az országot. 12 évig élt külföldön, végül különféle diplomáciai manővereknek köszönhetően 1956 augusztusában tért haza. Elárasztották filmszerepekkel és színpadi munkával, élete utolsó napjáig aktív volt. 87 évesen éppen egy előadásra készült, amikor rosszul lett, de életét a gyors kórházba szállítással sem tudták megmenteni.

Az egész országban népszerű volt. Remekül formált meg paraszti származású embereket, kispolgárokat. Hihetetlen mennyiségű filmben és színdarabban szerepelt. Színpadon az Adáshiba, a Jó estét nyár, jó estét szerelem!, a Szent Johanna, Az esőcsináló vagy Charlie nénje című darabokban láthatta a közönség. Emlékezetes alakítást többek között a következő filmekben nyújtott: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Pacsirta, Hattyúdal, Isten hozta őrnagy úr!, Keménykalap és krumpliorr, Szent Kristóf kápolnája. Kiváló művész díjat és Kossuth-díjat is kapott pályája során. Második felesége, Szilágyi Bea mellett nyugszik, aki nem sokkal élte őt túl...

Ruttkai Éva

1927-1986

Russ Éva alig három évesen lépett színpadra először Lakner Artúr híres gyermekszínházában. A későbbi Ruttkai Éva új nevét is itt kapta. Tudatosan készült a színészi pályára, a legjobbaktól tanulva. 1945-ben robbant be a színházi életbe, amikor a beteg Tolnay Klári helyett A hattyú című darab főszerepét vállalta el. Neve összeforrt a kor két neves színészével. Gábor Miklós a férje volt, Latinovits Zoltán pedig később társa, élete nagy szerelme. A neves színésznőt pályája csúcsán érte a halál hosszú, súlyos betegség után. Színpadi szerepeiben nem csak a nézők láthatták, de az akkori színházi közvetítéseknek köszönhetően a tv nézők is. Az ötvenes-hatvanas években készült legtöbb filmje, köztük a Butaságom története, az Egy pikoló világos, amelyek a filmtörténet szempontjából is érdekes alkotások voltak. A legendás színésznőről ma színház van elnevezve Budapesten. Síremlékét Nagy István János szobrász készítette.

Schütz Ila

1944-2002

Jövőre, veled, ugyanitt! Több, mint háromszázszor játszotta ezt a darabot partnerével, Sztankay Istvánnal. A Madách Színház és a József Attila Színház sokoldalú színésznője számos elismerést kapott: Jászai Mari-díj, Déryné-díj, Érdemes művész, Kiváló művész. Egy ország rajongott játékáért, sajátos humoráért. Senki sem sejtette, hogy közben a depresszióval küzd. 2002-ben úgy döntött, véget vet életének. Hangját, alakját számos film és színházi felvétel őrzi. Játéka ma sem vesztett fényéből, varázsából. "Tragikus sorsú komika vagyok" mondta magáról Schütz Ila "Tragikus hősnőket hordozok magamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor komikaként megyek a színpadra".

Sztankay István

1936-2014

A Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész volt. 1963-ban a Hattyúdal című filmben tűnt fel, majd a Bors című sorozatban lett ismert. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 130 (Wikipédia) Játékfilmekben, tv-filmekben szerepelt, jelentős szinkronszínész volt. Jean-Paul Belmondót és Tony Curtist az ő hangjával ismerte meg a közönség. Nem csak a közönség rajongott érte, pályatársai is szeretettel emlékeznek rá, különösen Bodrogi Gyulához fűzte baráti kapcsolat, akit annyira megrendített barátja halála, hogy félt, meghatottság nélkül nem tud tőle a nyilvánosság előtt elbúcsúzni a gyászszertartáson. Együtt szerepeltek a Van, aki forrón szereti című, már klasszikusnak számító film feledhetetlen szinkronizálásban is. Schütz Ilával legendás színpadi párost alkottak, a magánéletben is jó barátok voltak. A Farkasréti temetőben egymást közelében nyugszanak

VIDEÓ: Varnus Xavér és az Amandina Mozart Requiemjét játssza a Művészetek Palotájában, 2010-ben, mindenszentek napján.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

60 ezerért vette a kocsit, amit egy 5 éves kisfiúval együtt loptak el – ezt állítja a gyanúsított

A bíróság folyosóján még azzal védekezett, hogy a kocsit egy vasútállomáson vette, gyerek nélkül. A bírót nem hatotta meg a mese, egy hónapra rács mögé küldték.

KÉK HÍREK

Nyílt állkapocstörése volt, mégis hazaküldték a veszprémi kórházból, Ausztriában azonnal megoperálták

Egy karácsonyi családi verekedés után került kórházba a férfi, akit azonban hazaküldtek. Ausztriában viszont életmentő beavatkozás várt rá, miután légzési nehézségei lettek.

KÉK HÍREK

Cukros bácsi szólítja le gyerekeket Budaörsön, már háromszor próbálkozott, a rendőrség nyomoz

Egy alsós kislányt azzal próbált meg elcsalni, hogy az anyja küldte érte, de a gyerek nem hitt neki. A rendőrök most térfigyelő kamerák felvételeit elemzik, és megerősítették a járőrözést.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

55 éve halt meg, mégis üresen áll Rákosi Mátyás sírhelye Farkasréten – rejtély, hová tűnt a diktátor urnája

Pontosan 55 éve halt meg Rákosi Mátyás. Különös élet várt rá a Szovjetunióban a bukása után.

Fehér Adel, Fotó: Fortepan / Bauer Sándor - szmo.hu
2026. február 05.

Egy túlméretes orosz urna, amelyet egy bőrből készült aktatáskában, szinte kézipoggyászként csempésztek át a határon. Egy titkos temetés, amelyről alig néhányan tudtak, és egy szűkszavú, mínuszos hír a Népszabadságban. Így ért véget 1971. február 16-án a Farkasréti temetőben annak az embernek a története, akit a magyar állam tizenöt éven át igyekezett kitörölni a köztudatból, miközben a háttérben gondosan menedzselte száműzetésének kényes ügyeit.

Pontosan 55 éve, ezen a februári napon halt meg a Szovjetunióbeli Gorkijban Rákosi Mátyás, Magyarország egykori teljhatalmú ura.

De milyen életet élt a bukása után, ki fizette a mindennapjait, és hová tűntek a hamvai, amelyeknek sorsát ma is rejtély övezi?

A végjáték 1956 júliusában kezdődött, amikor Rákosit a hivatalos pártzsargon szerint „gyógykezelésre” küldték a Szovjetunióba. A valóságban ez politikai száműzetést jelentett, amelynek első állomása a Moszkva melletti Barvihában, a pártelit szanatóriumában volt.

A szovjet vezetés hamar megelégelte, hogy a leváltott főtitkár a fővárosból próbál intrikálni, ezért 1957-ben a Fekete-tenger melléki Krasznodarba költöztették.

Itt kezdődött a száműzetés „aranykora”. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága gondoskodott róla, hogy Rákosi és felesége ne szenvedjen hiányt semmiben: egy ötszobás, minden kényelemmel felszerelt lakást kaptak, házvezetőnőt – aki egyben a KGB megbízottja is volt –, ingyenes étkezést, saját autót és havi 2000 rubel költőpénzt. Mindezt természetesen a magyar állam fizette. Nyaranta a gelendzsiki pártüdülőben pihenhettek. A kényelem azonban nem jelentett szabadságot.

„Önök árnyék nélküli emberré tesznek engem” – panaszolta egy 1960-as találkozón,

jelezve, hogy a luxuskörülmények ellenére is fogolynak érezte magát.

A hatvanas évek elejére a szovjetek türelme végleg elfogyott. A kényelmes krasznodari életet 1962-ben a kirgizisztáni Tokmok zord valósága váltotta fel.

A birodalom peremén egy kétszobás, komfort nélküli lakás várta őket. A vizet a kútból kellett hordaniuk, az udvaron volt a vécé, és a kemény, mínusz 20-30 fokos teleken fával fűtöttek.

Az egykori diktátor számára ez a környezet jelentette a valódi bukást. A következő években egyre távolabb került a hatalom központjától: 1966-ban Arzamaszba, majd 1967 őszén a külföldiek elől elzárt Gorkij városába költöztették. Itt érte a vég, miután egészsége megromlott. Több szívroham után, 78 éves korában hunyt el.

Rákosi a száműzetés évei alatt egyetlen dologról nem mondott le: a hazatérés reményéről.

Levelek tucatjaival bombázta a szovjet és a magyar pártvezetést, Hruscsovtól Brezsnyevig, Andropovtól Kádár Jánosig.

A Budapest Főváros Levéltára által közzétett dokumentumokból egy makacs, a valósággal szembenézni képtelen ember portréja rajzolódik ki. Követelte a hazatérését, érvelt az egészségi állapotával, és intézte a magyarországi nyugdíját, amelyhez a hatvanas évek végén már ügyvédet is fogadott. Egyik, Kádár Jánosnak címzett levelében így fogalmazott:

„…Ez év márciusában és júniusában közöltem a kormánnyal, hogy vissza kívánok térni Magyarországra. Választ nem kaptam. Ezért újra közlöm, hogy vissza kívánok térni.”

A kérések süket fülekre találtak. A Kádár-rendszer számára Rákosi élő kísértet volt, akinek hazatérése megzavarta volna a nehezen felépített politikai konszolidációt.

Halála után a magyar állam diszkréten, de hatékonyan lépett. Nem úgy, ahogy egy állam hazahozza a „nagy halottat”, hanem úgy, ahogy egy állam hazahozza a problémát: diszkréten, minimalizálva a nyomot, menedzselve a kellemetlenséget.

A források szerint az urnát menetrend szerinti járattal hozták haza. Úgy utazott, mint bármelyik csomag, amihez senki nem kér extra figyelmet.

A hamvakat 1971. február 16-án, egy szűk körű ceremónián helyezték el a Farkasréti temető egyik urnafülkéjében. A korabeli sajtó mindössze egy rövid MTI-hírt közölt, amely szerint Rákosi Mátyás, „aki gyógykezelés céljából tartózkodott a Szovjetunióban”, elhunyt. Az urna sorsa azonban a temetés után sem hagyta nyugodni a kedélyeket.

A sírhelyet a hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen megrongálták, ezért a nevét tartalmazó táblát eltávolították, és egy ideig csak az „R. M.” monogram utalt rá, ki nyugszik a fülkében.

A történet legújabb, bizarr fordulata 2015-ben következett be. Június 24-én két, magát leszármazottnak mondó személy jelent meg a Budapesti Temetkezési Intézetnél, és hivatalosan kikérte az urnát. A Farkasréti temetőben azóta üres a fülke. Hogy Rákosi Mátyás hamvai ma hol vannak, arról nincs nyilvános információ. Az egykori teljhatalmú vezetőnek, akinek képe mindenhol ott függött, ma már sírhelye sincs.

Kapcsolódó

Pottyondy Edina összehasonlította az Orbánnak és a Rákosinak Oroszországból írt születésnapi köszöntéseket: „Megnyugtató tudni, hogy most sokkal szívélyesebb a viszony”

A stand upos szerint a nyilvánvaló különbségek mellett letagadhatatlan hasonlóságok is vannak. Idézte a szovjet kommunista párt és Kirill pátriárka szülinapi üdvözletét is.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Letartóztatják a férfit, aki egy ötéves kisfiúval a hátsó ülésen lopott el egy kocsit

A visszaeső férfit az sem tartotta vissza, hogy már eljárás folyt ellene. A hatóság szerint legalább 5 autót lopott el az utóbbi időben.

KÉK HÍREK

Tragédia a Tátrában: Két magyar férfi vesztette életét egy lavinában

Egy 30 és egy 37 éves férfit sorodt el a lezúduló lavina. A rendőrségi közlés szerint a Csorba-tótól néhány kilométerre lévő Tupá hegycsúcs alatt történt a tragédia.

KULT

A rajongók tiltakoznak, a stúdió magyarázkodik – a Star Trek: Csillagflotta Akadémia tényleg ekkora katasztrófa lenne?

A Paramount szerint ez forradalmi modern sci-fi a SkyShowtime-on, a rajongók szerint inkább baleseti jegyzőkönyv. TikTok-dialógusok, kánontiprás és kartonpapír-figurák: nem lehet megmenteni a legendát?

MÚLT

„Ő volt az egyetlen rend az életemben” – így szeretett bele gróf Széchenyi István egy elérhetetlen, többgyerekes asszonyba

Plátói szerelem, titkos levelek, évtizedes várakozás – így kezdődött minden, mielőtt a legnagyobb magyar feleségül vette volna Seilern Crescence-t. A szerelmük nemcsak Széchenyit változtatta meg, de talán a magyar történelmet is egy kicsit.

Hegedűs Noémi, Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2026. február 04.

Este fél nyolc volt, amikor a Krisztinaváros úgynevezett Vérkápolnájában a legnagyobb magyar és a szívét tíz éve fogva tartó grófnő kimondta az igent – és ettől a perctől kezdve a szerelem nemcsak egy férfi életét, de egy ország sorsát is tovább formálta. Február 4-én 190 éve, hogy gróf Széchenyi István és Seilern Crescence grófnő Budán, a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban házasságot kötött.

A diszkrétnek szánt, esti ceremóniára a korabeli sajtó szerint a templom és annak karzata is megtelt kíváncsi nézőkkel.

A szertartást Majsch Jakab plébános végezte, a tanúk között ott állt Keglevich Gábor és Prónay Albert is. Maga a vőlegény a naplójába jegyezte fel a pillanat lényegét, amely túlmutatott a külsőségeken. „Meggyóntunk és megáldoztunk Crescence-szal. Lelkem felette megnyugodott.”

Ez a házasság egy több mint egy évtizedes, plátói szerelem beteljesedése volt.

Egy találkozás, ami mindent megváltoztatott

Széchenyi István 1823-ban találkozott először Seilern Crescence-szel, aki ekkor már férjes asszony volt, háromgyermekes anya, a Zichy család tagja. Az alkalom egy családi esemény volt, és a gróf visszaemlékezéseiben úgy írta le ezt a napot, mintha villámcsapás érte volna:

„Abban a pillanatban beleszerettem. Nem tudtam ellene tenni semmit.”

A férfi, aki a katonai pályából kiábrándulva kereste a helyét, élete értelmét, olyan inspirációt kapott, amit talán semmilyen politikai esemény, semmilyen forradalom nem adott volna meg neki: egy nő csendes jelenlétét, aki nem vált a szeretőjévé, mégis felforgatta az egész világát.

A vonzalom szellemi és lelki partnerséggé mélyült, amely a reformkor hajnalán Széchenyi közéleti fordulatát is segítette.

A kettejük közti levelezés, amelyet ma a Széchenyi István Levelezései kritikai kiadás őriz, tanúsítja, hogy Crescence nem pusztán reprezentációs társ, hanem egyenrangú partner volt, akinek véleményére a gróf a legfontosabb döntéseiben is számított.

Az első találkozás után Széchenyi rendszeres vendég lett a Zichy-házban, de soha nem lépte át a határt, amit a kor társadalmi normái és Crescence házassága kijelölt. Ő csak udvarolt – elegánsan, távolságtartóan, szenvedélyesen.

A kortárs beszámolók szerint Zichy Károly tisztában volt Széchenyi érzéseivel a felesége iránt, de mégis kulturált, fegyelmezett kapcsolatot tartottak fenn,

nem rivalizálás vagy konfrontáció jellemezte őket. Széchenyi a Zichy család otthonában is rendszeresen megfordult, a társasági élet részeként. Sőt, Széchenyi és Zichy Károly néha együtt aggódtak Crescence egészségéért — például akkor, amikor gyengélkedett vagy a gyermeke születése körül voltak komplikációk. Ez olyan viszonyra utal, amely túllépett a puszta udvariasságon, és inkább közös emberi aggódást tükrözött.

Széchenyi levelei szerint valóban plátói érzelmekről volt szó, olyan mély és tiszta szerelemről, amely nem a testet, hanem a lelket akarta magához ölelni.

„Crescence, te vagy minden, amit nem kaphatok meg, mégis minden vagy, amiért érdemes élni”

– írta egyszer.

Ezek a mondatok nem a romantikus túlzás jegyében születtek. Széchenyi ekkoriban számos belső vívódással küzdött, és egyes kutatók szerint Crescence volt az, aki révbe vezette. Ő volt az a belső pont, ami mentén felépítette új önmagát: politikust, reformert, nemzetépítőt.

Szerelem, ami nem akart múlni

Zichy Károly, Crescence férje 1834-ben 49 évesen meghalt. A társadalmi illem szerint egyéves gyászt kellett tartani, így Széchenyi – a maga türelmével és kitartásával – tovább várt. Több mint tíz év vágyakozás, fájdalmas visszafogottság és lassan épülő érzelmi kötődés után végre eljött a pillanat: 1836. február 4-én, Budán, a Krisztinavárosi templomban Széchenyi István feleségül vette Seilern Crescence-t.

„Nem a szenvedély sodrásában, hanem a hűség csendjében szerettek egymásba.”

Ez volt az a mondat, amit később egy kortársuk írt róluk, és amely talán a legszebben összefoglalja, miért más ez a szerelem, mint amiket megszoktunk a történelemből. Nem tragédia, nem dráma, nem titkolózás volt – hanem kitartás, tisztelet és méltóság. Az asszony hét gyereket hozott a házasságba, és alig egy évvel később fiút szült Széchenyinek is. Béla fiukat két évvel később Ödön követte. Három közös gyermekükből a kislányuk, Júlia csecsemőként elhunyt.

A romantikus kapcsolat hivatalossá válása után Crescence nemcsak feleségként, hanem egyik legfontosabb szellemi társaként is jelen volt Széchenyi életében.

Ő kezelte az ügyeket, amikor a férfi már betegen, visszahúzódva élt, ő tartotta kézben a levelezéseket, és ő volt az egyetlen ember, akiben Széchenyi még akkor is megbízott, amikor már senki másban nem tudott.

A döblingi naplókban – ahol a gróf mentális állapota egyre inkább romlott – több bejegyzés is szól Crescence-ről:

„Ha ő nem lenne, már rég nem lennék.”  vagy máshol: „Ő az egyetlen rend az életemben.”

Szövetség egy életre

A családi szövetség a méltatlan utolsó években is működött. Széchenyi 1848 szeptemberében került a Bécs melletti döblingi Goergen-féle magánszanatóriumba. Az intézmény a korabeli „őrültek tornyával” szemben akkoriban modernnek számító, humánus módszereket alkalmazott. A gróf külön lakosztályt kapott, amelynek a temetőre néző ablakait részben befalaztatta.

A mindennapokról fennmaradt beszámolók szerint keveset aludt, sokat sétált a szobájában, sakkozott, fuvolázott. Falk Miksa visszaemlékezése szerint Széchenyi „ama mélabús magyar népdalok egyikét fújta…”.

A döblingi évek azonban nem a szellemi leépülésről szóltak. Az 1850-es évek végére a gróf visszatért a politikai íráshoz: Londonban, németül jelent meg 1859-ben az Ein Blick (Pillantás) című röpirata, amely élesen bírálta az osztrák neoabszolutizmus propagandáját.

A röpirat miatt a bécsi rendőrség hamarosan lecsapott. 1860. március 3-án öt detektív és tizenhat rendőr szállta meg a döblingi intézetet, házkutatást tartva Széchenyinél és körének több tagjánál. Az iratok egy részét elkobozták, és a hatóságok egyértelművé tették: a szanatórium többé nem menedék. A fokozódó nyomás és a börtönnel való fenyegetés hatása a naplóbejegyzésekben is tükröződik.

„Nem tudom megmenteni magam!” – írta néhány nappal a halála előtt.

1860. április 8-án, húsvét vasárnapjára virradóan Széchenyi a döblingi lakosztályában pisztolylövéstől meghalt. A korabeli hatósági vizsgálat és a történészi konszenzus ma is az öngyilkosságot fogadja el.

A „nő szerepe” a tragédiában

De hol volt ebben a drámában „a nő szerepe”? Egyrészt ott volt a feleség, Seilern Crescence, aki Bécs közelébe költözve a döblingi időszakban is a belső kör része maradt. Ő intézte a családi és gazdasági ügyeket, támaszt nyújtva a férjének. Ő írta alá például a Deák Ferenccel kötött, 50 000 forintos kehidai birtokügylet szerződését is, amely évi 600 körmöci arany évjáradékot biztosított a családnak.

A levelezés és a dokumentumok a gondviselő, adminisztráló, hűséges társ alakját rajzolják meg, akit Széchenyi így jellemzett fiaiknak írt levelében: „Anyád minden tekintetben eszményi képviselője nemének.”

- írta Széchenyi István a fiához, Béla grófhoz intézett levelében. Ezzel szemben a történetben felbukkan egy másik nő is: Cibbini Matild báróné, Inkey Eduárdné. A kutatások szerint az ő besúgói jelentései vezettek a rendőri rajtaütésekhez.

Cibbini a bécsi udvar köreihez kapcsolódó kémnőként kulcsszerepet játszott a hatósági eljárások megindításában, amelyek végül a tragédiához vezettek.

A halál körülményeit illetően a magyar történetírás domináns álláspontja szerint az 1860. márciusi házkutatás és a fenyegetés olyan pszichés nyomást gyakorolt a grófra, amely a kimenetelt meghatározta.

A közvélekedés egy része és egyes publicisztikák máig nem zárják ki a politikai gyilkosság lehetőségét.

A halálhír után a Magyar Tudományos Akadémia gyásznapot tartott. A temetésre 1860. április 11-én Nagycenken került sor. Az esküvő helyszínén, a krisztinavárosi templom falán ma emléktábla őrzi a házasság emlékét.

Kapcsolódó

Széchenyi István leszármazottja: Tiborcz pontosan az az új arisztokrata, akit Széchenyi gyűlölt volna

A Londonban élő újságíró nevetségesnek és szánalmasnak tartja azt is, amikor a magyar kormány idegen ügynöknek bélyegez mindenkit, aki a viselt ügyeikről ír.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Másfél milliós drogfogás: még a Kinder-tojásokba is kábítószert rejtett egy zuglói férfi

A 35 éves férfit lakásában 350 gramm marihuánát és közel 25 gramm kristályt találtak. A körülbelül 400 adagnyi kábítószer feketepiaci összértéke megközelíti a másfél millió forintot.

KÉK HÍREK

Életfogytiglanra ítéltek egy magyar szakácsot a volt párja meggyilkolása miatt Ausztriában

A salzburgi bíróság nem jogerős ítéletet hozott a magyar férfi ügyében, aki egy találkozó után közvetlen közelről lőtte fejbe az exbarátnőjét. A szakács Hollandiáig menekült, de öt nappal később elfogták egy boltban.

KÉK HÍREK

Kiderült: vonat elé vetette magát szerelmi bánatában Kontra György, az M1 híradósa

A szörnyű részleteket a tévés édesanyja árulta el. A tragédia Kiskunfélegyházán, Kontra György otthonának közelében történt csütörtök hajnalban.

MÚLT

114 éve született a Titanic utolsó, legtovább élt túlélője, aki emléktárgyait árulta, hogy fizetni tudja a számláit

Millvina Dean idős korára nehéz anyagi helyzetbe került. A hír eljutott a Titanic sztárjaihoz is, akik egy váratlan gesztussal segítettek.

Szabó Anikó, Illusztráció: Wikipédia - szmo.hu
2026. február 02.

114 évbvel ezelőtt jött a világra Elizabeth Gladys „Millvina” Dean, a Titanic legfiatalabb utasa és utolsó túlélője.

Alig két hónapos csecsemőként lett részese a világ leghíresebb hajószerencsétlenségének, egy olyan utazáson, ami a családja számára az új életet jelentett volna.

Szülei Angliából készültek Amerikába kivándorolni, hogy a kansasi Wichitában dohányboltot nyissanak. A korabeli szénsztrájk miatt azonban az eredeti hajójegyüket a Titanicra módosították, ahol a harmadosztályon kaptak helyet.

A végzetes éjszakán, amikor a hajó jéghegynek ütközött, Millvina apja azonnal a kabinba rohant, felöltöztette a gyerekeket, és a fedélzetre küldte a családot.

Anyja később így emlékezett vissza az utolsó pillanatokra: „Búcsút intettem, ő pedig azt mondta, később utánunk jön.” Millvina, az édesanyja és testvére mentőcsónakba került, és a Carpathia mentőhajó fedélzetén élték túl a katasztrófát. Édesapjuk odaveszett.

Millvina egészen nyolcéves koráig nem is tudta, hogy a Titanicon utazott.

Évtizedekig csendes életet élt, a tragédia emléke csak a hetvenes éveiben kezdte újra foglalkoztatni, miután a roncs 1985-ös felfedezése után hirtelen a figyelem középpontjába került.

„Amíg 1985-ben meg nem találták a Titanic roncsait, senkit sem érdekeltem. Ki számít rá, hogy ilyen idősen lesz híres?”

– mondta később egy interjúban. Ezt követően a világ számos pontjára hívták meg rendezvényekre és kiállításokra. 1998-ban az Egyesült Államokba utazott egy Titanic-rendezvényre Springfieldbe, majd 1999-ben Montréalba is ellátogatott. Tervei szerint 2006-ban is részt vett volna a katasztrófa 94. évfordulójára rendezett megemlékezésén, de egy csípőtörés megakadályozta ebben.

2007 októberében, Barbara West Dainton halála után Millvina Dean lett a Titanic utolsó élő túlélője. Idős korára azonban anyagi nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt a Titanicról származó emléktárgyait elárverezni, hogy fizetni tudja az idősotthon költségeit.

A hírre a Titanic című film rendezője, James Cameron, valamint a főszereplők, Leonardo DiCaprio és Kate Winslet is felfigyeltek, és egy alapítványon keresztül támogatták őt. „Megtiszteltetés számunkra, hogy hozzájárulhatunk a Millvina Alapítványhoz” – nyilatkozták közösen.

Millvina sosem nézte meg az 1997-es filmet, és kritikusan viszonyult a tragédia szórakoztatóipari feldolgozásaihoz.

Amikor a Doctor Who című sorozat egyik epizódjában egy „Titanic” nevű űrhajó szerepelt, élesen bírálta az ötletet. „A Titanic története tragédia volt, ami annyi családot szakított szét. Elvesztettem az apámat, aki ott fekszik a roncsok között. Tiszteletlenségnek tartom, hogy egy ilyen tragédiából szórakoztató műsort csináljanak.”

Millvina Dean 2009. május 31-én, 97 éves korában hunyt el.

Az alábbi archív felvételen arról beszélt, hogyan kerültek a Titanicra:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert

A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.

KÉK HÍREK

Saját lakása előtt lőtték meg Putyin egyik legfontosabb kémtábornokát Moszkvában

Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, a GRU igazgatóhelyettesére egy ismeretlen fegyveres lőtte rá. A tábornokot kritikus állapotban szállították kórházba, a támadásért senki nem vállalt felelősséget.

KÉK HÍREK

Nyílt állkapocstöréssel hazaküldték a Kutyapárt passzivistáját Veszprémben, Ausztriában életmentő műtétet hajtottak végre rajta

Az aktivistát 2025. december 25-én küldték haza a magyar kórházból. A veszprémi zárójelentést napokkal később állították ki, miközben ő már az osztrák műtéten is túl volt.

MÚLT

60 milliárdos adósság, 7 ezer utas a földön: 14 éve ezen a napon állt le a 66 éves MALÉV

A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án, reggel 6 órakor függesztette fel működését, miután két gépét külföldön visszatartották. A Budapest Airport elvesztette legfontosabb partnerét és 1,5 millió utasát.

Dobó Petra, Fotó forrása: Fortepan.hu/Bojár Sándor - szmo.hu
2026. február 03.

Pontosan 14 éve, 2012. február 3-án, reggel hat órakor a Ferihegyi repülőtér indulási oldalának kijelzőin egyre több járat mellett jelent meg a „Cancelled” felirat. A betonon kék-fehér festésű gépek sorakoztak, de már egyik sem készült felszállásra. Ezzel a képpel írta be magát a magyar polgári repülés történetébe a nap, amit sokan csak „Fekete Péntekként” emlegetnek: 66 év után leállt a MALÉV.

A légitársaság vezetése hivatalosan reggel hat órakor függesztette fel a teljes kereskedelmi üzemét, miután a pénzügyi helyzet tarthatatlanná vált. A döntés közvetlen előzménye az volt, hogy hitelezők két repülőgépet – egyet Dublinban, egyet Tel-Avivban – nem engedtek felszállni, a leállás pedig aznap több mint hétezer utast hagyott a földön.

A végső lökést az Európai Bizottság január 9-i döntése adta meg, amely kimondta, hogy a magyar állam 2007 és 2010 között tiltott állami támogatást nyújtott a cégnek.

A Brüsszel által visszakövetelt összeg gyakorlatilag elvágta a további állami finanszírozás lehetőségét, a partnerek pedig bizalmukat vesztve azonnali előrefizetést kezdtek követelni a szolgáltatásaikért.

A leállás pillanatában a MALÉV adósságállománya körülbelül 60 milliárd forintot (akkori árfolyamon 270 millió dollárt) tett ki. A flotta 22 lízingelt utasszállítóból állt, a vállalat pedig közel 2600 embernek adott munkát. „Fájdalmas… ameddig lehetett, próbáltuk működtetni a Malévet, de meg kellett állnunk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a leállás napján a Kossuth rádiónak, ahogy arról a The Irish Times is beszámolt. A hivatalos közlemény szerint a partnerek előrefizetési igénye felgyorsította a pénzkiáramlást. „Elnézést kérünk minden utasunktól” – zárult Limburger Lóránt vezérigazgató nyilatkozata. Egy vezető tisztségviselő a helyzetet így foglalta össze: „Egyetlen cég sem tudja teljesíteni a hónapokkal előre kért fizetéseket.”

A MALÉV bedőlése azonnali és súlyos következményekkel járt a Budapest Airport számára is, amely egyik napról a másikra elveszítette legfontosabb partnerét és az évi nagyjából másfél millió átszálló utasát.

A menedzsment 250 fős csoportos létszámleépítést jelentett be, és felfüggesztett több, összesen 60 millió eurót (akkori árfolyamon több mint 17 milliárd forintot) meghaladó értékű fejlesztést. A magyar légiközlekedésben keletkezett űrt a versenytársak villámgyorsan igyekeztek betölteni. A Ryanair már a leállás napján bejelentette, hogy két héten belül bázist nyit Budapesten, 31 új útvonalat indít, és 9,99 eurós (körülbelül 3000 forintos) bevezető árakkal csábítja az utasokat. A Wizz Air szintén megduplázta budapesti kapacitását, két új gépet állított forgalomba, és „rescue fare” néven speciális, kedvezményes jegyeket kínált azoknak, akiknek érvényes MALÉV-foglalásuk volt.

A leállás azonnal politikai vitát robbantott ki. A kormányoldal az Európai Bizottság döntését tette felelőssé, hangsúlyozva, hogy a kabinet a megelőző napokban csődvédelmi intézkedésekkel és egy rendkívüli vagyonfelügyelő kinevezésével próbálta menteni a helyzetet. Az ellenzéki MSZP szerint a csőd a kormány felkészületlenségének és semmittevésének az eredménye, és egy új, piaci alapon működő nemzeti légitársaság elindítását sürgették.

A „Fekete Péntek” hosszú távon is átrajzolta a budapesti légi forgalmat: bár az utasszám helyreállt, a fővárosi repülőtér elvesztette regionális elosztó, úgynevezett hub-szerepét. A MALÉV által fenntartott kiterjedt hálózat és az átszálló utasforgalom hiányát a piacot azóta domináló fapados légitársaságok modellje nem pótolta. Forrás

Kapcsolódó

48 éve küzd László, hogy a felszínre hozzák felesége holttestét – felrobbantott repülőgépen halt meg a stewardess

Technikai akadálya nem lenne a kiemelésnek. A Malév 240-es járata 1975-ben zuhant a tengerbe, miután támadás érhette. Azóta is fájdalmasan keveset tudni a katasztrófáról.