MÚLT
A Rovatból

11 híresség, aki rejtélyes körülmények között, nyomtalanul tűnt el

Talán soha nem tudjuk meg, mi történt Petőfivel, a szakszervezeti elnökkel, az ünnepelt táncosnővel vagy a kicsapongó életet élő politikussal.


1. Petőfi Sándor

A hivatalos változat az, hogy 1849. július 31-én, csata közben esett el és halt meg Segesvárnál. Azonban máig erősen tartja magát az a történet, amely szerint a költő túlélte a csatát, és az oroszok hadifogolyként elhurcolták.

A segesvári csatában Bem József serege csapott össze Szkarjatyin tábornok orosz csapataival- a túlerőben lévő oroszok megverték a szabadságharcosokat. A magyar sereg egyik orvosa, Lengyel József később azt írta levelében, hogy a csata alatt együtt volt Petőfivel; lőtávolon kívülről figyelték az eseményeket. A költőt Bem nagyon szerette, többször is maga mellé vette, de ha akart, Petőfi bármikor távozhatott. A csatát is távolról nézte, ugyanis a tábornok nem szerette volna, hogy a költőnek baja essen. Amikor az oroszok kezdték körbezárni a magyar sereget, mindenki futásnak eredt.

Lengyel József lóra pattanva menekült, állítása szerint ő ezért jutott ki élve a területről, visszanézve pedig látta a menekülő Petőfit. A levelet a történészek hiteles forrásnak tekintik.

segesvar

A csata

Az elmúlt több mint másfél évszázad alatt többen is látni vélték a költőt vagy a holttestét. Sőt, időnként Petőfi Sándort utánzó szélhámosok is felbukkantak. Majd szárnyra kapott egy új történet, amely szerint Petőfi Sándort az oroszok hadifogolyként Szibériába hurcolták, s itt még pár évig élt. Az 1940-es években egy Svigel Ferenc nevű nyomdász állította azt, hogy megtalálta Petőfi Sándor sírját – ennek a történetnek ment utána egy ukrán újságíró 1984-ben, így merült fel Barguzin neve, és így indult Morvai Ferenc vállalkozó és Kiszely István antropológus közös expedíciója Petőfi földi maradványainak felkutatására. (Az erről szóló korábbi cikkeinket itt és itt találjátok.)

Igazából máig egyetlen dologban lehetünk biztosak: 1849. július 31-én látták utoljára életben Petőfi Sándort. Ezután nyoma veszett. Talán egyszer kiderül az igazság a halálával kapcsolatban.

2. Ambrose Bierce

A 19. század második felének egyik neves újságírója és írója volt, Edgar Allan Poe-hoz hasonlóan sötét tónusú műveivel lett híres. Élete is különös és tragikus fordulatokban bővelkedett, eltűnése vagy halála pedig egyenesen rejtélyes.

Fiatalon az északiak oldalán harcolt az amerikai polgárháborúban, a vadnyugaton kalandozott, majd éjjeliőr lett San Franciscóban, azután írni kezdett. Magánélete nem volt szerencsés. A felesége szeretőt tartott, elváltak, és nem sokkal később a nő meghalt. Ambrose Bierce mindkét fiát eltemette: egyikük szerelmi bánatában lett öngyilkos, a másik fia ivott, és alkoholmérgezésben halt meg.

iro

Ambrose Bierce 1913-ban határozta el, hogy Mexikóba megy, mert ott kitört a forradalom, és úgy gondolta, hogy „ott végre történik valami”. 1913 októberében New Orleans és San Antonio érintésével Laredóba utazott. Novemberben El Pasónál lépte át a mexikói határt, Ciudad Juárezbe ment.

Ettől fogva már nem lehet semmi pontosat tudni arról, hogy hol volt Ambrose Bierce, mit csinált, mi történt vele, és főleg: hogy hová tűnt.

Állítólag decemberben Chihuahua városába ment, később többen is azt állították, tudják, hogyan halt meg, mások szerint öngyilkos lett, sőt, volt, aki az Egyesült Államokban látni vélte őt évekkel az eltűnése után. De soha nem derült ki, mi történt az íróval.

3. Roald Amundsen

A norvég kutató már életében legendás alak volt. Expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot, 1911. december 14-én, és ő hajózott át először az Északnyugati átjárón. A világon először Amundsen mondhatta el magáról, hogy járt az Északi- és a Déli-sarkon is.

1925-ben Lincoln Ellsworth, Umberto Nobile és még három ember társaságában megpróbálta repülővel elérni az Északi-sarkot. Alaszkából indulva eljutottak az é. sz. 87° 44'-ig, de a sarkot nem érték el. Két géppel indultak, melyekkel egymástól néhány kilométerre értek földet. Miután megtalálták egymást, az épen maradt gép számára próbáltak felszállópályát kialakítani a jégen. Néhány hetes munka után sikerült, így a csapat hazatérhetett.

1926-ban már nagyobb csapattal, de Ellsworth és Nobile társaságában próbálták meg átrepülni az Északi-sarkvidéket.

1928-ban Umberto Nobile léghajója, az Italia lezuhant, Amundsen pedig 1928. június 4-én repülőgépen indult a megmentésére. Soha többé nem látták.

Amundsen holttestét sem találták meg, csupán a gép pár darabját.

Amundsen_in_fur_skins20130404-18371020130404-180630

4. Amelia Earhart

Az 1897-ben született amerikai nő igazi úttörőnek számított. A 20. század elején már az is forradalmi tettnek számított, hogy pilótaigazolványt szerzett, és 23 évesen női magasságrekordot állított fel.

Miután Charles Lindberg 1927-ben egyedül repülte át az Atlanti-óceánt, Amelia Earhart 1928-ban Wilmer Stutz pilótával és Lou Gordon navigátorral átrepült az óceánon. A több mint 20 órás út után Walesben szálltak le. Amelia Earhart híres lett.

ae

1932-ben ugyanezt az utat már egyedül tette meg, és annak ellenére sikerült elérnie Írország partjait, hogy útközben viharba került, elromlott a magasságmérő, kis híján lezuhant, és több technikai problémája is akadt.

Amelia Earhart ezután folytatta a rekordok felállítását, és támogatója is akadt: a Purdue University vezetője egy új, modern repülőgéppel, egy Lockheed Electrával ajándékozta meg.

A vakmerő pilóta 1937-ben elhatározta, hogy Föld körüli útra indul. Fogadkozott, hogy ez lesz az utolsó útja, aztán abbahagyja a hosszú távú repülést. Prófétának bizonyult, valóban ez lett az utolsó útja… Soha többé nem látta senki.

1937. június elsején indult Miamiból indult Fred Noonan navigátorral. Brazíliába repültek, onnan Afrikába, az Arab-félsziget érintésével jutottak el Indiáig, majd Ú-Guineáig. Lae-ról a Howland-szigetre akartak eljutni, ez volt a következő állomás. Július elsején felszálltak.

Amelia Earhart július 2-án időjárásjelentést kért rádión, és azt is mondta, hogy alacsony az üzemanyagszint. Ez volt vele az utolsó kommunikáció. Ezután a gép nyomtalanul eltűnt.

Az Amerikai Haditengerészet hosszú ideig kutatott utánuk, hiába, így 1939-ben hivatalosan is halottnak nyilvánították Amelia Earhartot és Fred Noonant.

2014-ben azonosították a Kiribatihoz tartozó Nikumaroro-atollon a gép 1991-ben fellelt egyik darabját. Ennyit lehet ma tudni róluk, a holttestük soha nem került elő.

5. Jimmy Hoffa

Az amerikai Teamsters szakszervezet elnöke legendás figura volt. 1913-ban született, és még csak 20 éves volt, amikor sztrájkot szervezett.

Gyorsan népszerű lett, magával ragadó egyéniség volt, keményen harcolt a munkásokért. 1957-ben választották meg a Teamsters elnökévé. Hoffa terve az volt, hogy a szervezet Észak-Amerika teljes közúti fuvarozását és légi közlekedését is vonja ellenőrzése alá, és hogy ők ellenőrizzék a többi fuvarozót. Kiderült, hogy Jimmy Hoffa jó kapcsolatot ápol a szervezett bűnözéssel, és 1971-ig tartó elnöksége idején csalásért és megvesztegetésért ültették le. Csupán Nixon közbenjárására engedték szabadon.

hoffa_wikipedia

1975. július 30-án egy Detroit-környéki étteremből tűnt el, ahol egy New Jersey-i szakszervezeti vezetővel és a detroiti maffia egyik vezetőjével volt találkozója.

A partnerei késtek, Hoffa felhívta a feleségét, hogy elmondja, még vár egy kicsit. Ekkor beszéltek egymással utoljára.

1982-ben hivatalosan is halottnak nyilvánították az egykori szakszervezeti vezetőt.

3675e43ad48c2257d53777e009767343

Évtizedekkel később Richard Kulinski, aki az alvilág hírhedt bérgyilkosa volt, azt állította, hogy ő ütötte le és szúrta tartón Jimmy Hoffát, állítása szerint 40 ezer dollárt kapott a gyilkosságért. Azt is mesélte, hogy egy New Jersey-i roncstelepre hajtott a holttesttel, amelyet hordóba zárt, amit később felgyújtott és elásott. A holttestet a könyv szerint később kiásta, majd egy ócskavasként eladott autó csomagtartójába zárta.

Nem Kulinski az egyetlen, aki Hoffa meggyilkolásával dicsekedett. Frank Sheeran, a delaware-i teherfuvarosok egyik volt funkcionáriusa, egyben a maffia bérgyilkosa egy 2004-ben megjelent életrajzi könyvben maga is azt állította, hogy ő ölte meg Hoffát.

Utoljára 2013-ban reménykedtek a hatóságok abban, hogy megtalálhatják Jimmy Hoffa földi maradványait. Az Index ezt írta akkor: „Az FBI az elmúlt évtizedek alatt ezernyi nyomnak járt utána eredmény nélkül. A szövetségi nyomozóiroda most egy 85 éves ismert maffiózótól, Anthony Zerillitől kapott új tippet, amelyet „száz százalékosan" hitelesnek tartanak. Zerilli beszámolója szerint a megkötözött Hoffát, akinek a száját is kipeckelték, kocsival vitték a helyszínre, ahol egy ásóval leütötték és élve egy betonlap alá temették.” A kutatás nem járt sikerrel, a helyszínen nem találtak emberi maradványokat. Marad tehát a rejtély.

6. Antoine de Saint-Exupéry

A kis herceg szerzőjéről sokan nem tudták, hogy kitűnő pilóta volt. A második világháborúban

1944. július 31-én (már megint egy júliusi dátum!) tűnt el, miután bevetésre indult, hogy egy német alakulatról szerezzen információkat.

A gép az íróval együtt eltűnt. 1998-ban került elő ezüst karkötője, 2000-ben pedig a repülőgépe, Marseille közelében. Egy német pilóta azt állította, ő lőtte le a gépet, de ezt különböző korabeli adatokkal cáfolták. Volt, aki szerint a zilált lelkiállapotú, italozó író öngyilkos lett. Lehet, hogy már soha nem tudjuk meg, mi történt valójában.

7. Glenn Miller

Tehetséges, híres jazz-zenész volt, együttese, a Glenn Miller Orchestra az USA egyik legnépszerűbb együttese volt. Egyedi hangszerelésükkel, a fúvós szekció erősítésével taroltak.

Glenn Miller az Egyesült Államok hadba lépésekor missziójának érezte, hogy az amerikai katonákat lelkesítse, erősítse, szórakoztassa. A lelki hadviselés, illetve a buzdítás nem tréfadolog, Marlene Dietrich például pszichológiai csodafegyver volt a második világháború alatt, reklámszövegírók írták számára a dalokat.

VIDEÓ: A Glenn Miller Band

Glenn Miller 1942-ben önként belépett a hadseregbe, a haditengerészethez. Az Army Air Force Band vezetője lett. Hatalmas sikert arattak a koncertjeik a katonák körében.

1944-ben Angliába ment, ott folytatta a munkát. Glenn Miller 1944. december 15-én Párizsba készült, Bedfordban felszállt a gép, ám ezután eltűnt. Azóta is csak találgatni lehet, mi történhetett: lelőtték a gépet, fogságba estek, véletlenül kaptak egy bombatalálatot - vagy ki tudja...

Glenn Millerről és az eltűnésével kapcsolatos elméletekről a Konspirációs teóriák blogon olvashattok egy hosszú, ám végtelenül izgalmas bejegyzést.

8. Barbara Follett

Hihetetlenül tehetséges kislány volt, 12 évesen jelent meg az első regénye, a Ház ablakok nélkül. (Ami azt illeti, a nővére is intelligens lány volt, ő lett ez első nő, aki diplomát szerzett a Princeton Egyetemen.) Egy csapásra téma lett a tizenéves lány élete, és az, hogy nem fog-e ártani neki, ha ennyire fiatalon dolgozik.

Miután Barbara Follett szülei szétváltak, Barbarát az édesanyja, hogy a lelki megrázkódtatáson túljussanak, világ körüli vitorlás útra vitte. Ebből az élményből született a lány második könyve, a Norman D. utazása.

eltuntlany

Barbara hazatérésük után titkárnői állást vállalt, hogy a családnak legyen pénze. 1933-ban férjhez ment. Az első éveik boldogságban teltek, de a kapcsolatuk tönkrement, Barbara erről panaszkodott is egy barátjának. A férje állítólag megcsalta. Barbarát ez nagyon megviselte.

1939. december 7-én Nick és Barbara összeveszett. Barbara ezek után elment otthonról. A 25 éves nőt soha többé nem látta senki. A férje csak 2 héttel az eltűnése után jelentette a rendőrségnek.

Barbara eltűnéséről az édesanyja írt könyvet 1966-ban.

9. Harold Holt

Ausztrália egykori miniszterelnöke nem sokáig töltötte be ezt a pozíciót. Az 1908-ban született Harold Holt 27 évesen kezdett politikával foglalkozni. Több mint három évtizedet töltött a szigetország parlamentjében.

A magánélete bővelkedett kétes izgalmakban. Sok szeretőt tartott, annak ellenére, hogy háromgyermekes családapa volt. 1966. január 26-án választották miniszterelnöknek.

eltuntpolitikus

1967. december 17-én vasárnap reggel indult el otthonról a szomszédasszonnyal, Marjorie Gillespie-vel (aki állítólag a titkos szeretője volt), a szomszédasszony lányával, a lány barátjával, és a Gillespie család egyik barátjával, hogy megnézzenek egy hajót.

Délután Holt kedvenc helyére, a Cheviot Beachre mentek, mert a férfi úszni akart egyet. El is indult, de egy idő után eltűnt a többiek szeme elől. Ők a legrosszabbtól tartva értesítették a rendőrséget. Búvárral és helikopterrel is keresték, de nem akadtak Harold Holt nyomára.

Cheviot_Beach

A partszakasz, ahonnan utolsó útjára indult Harold Holt

Két nappal később halottnak nyilvánították a férfit. Természetesen azonnal elindult az ő esetében is a pletyka és a találgatás halálának okairól és körülményeiről. Tudni vélték, hogy megölték, de azt s, hogy valahol álnéven új életet kezdett, és eltűnése csak fedősztori volt.

10. Richey Edwards

A Manic Street Preachers gitárosa 1995. február 1-jén tűnt el, aznap, amikor találkoznia kellett volna a zenekar énekesével, hogy az Egyesült Államokba repüljenek egy turnéra.

Richey Edwards walesi otthonába ment, aztán állítólag látták Newportban az okmányirodában és a buszpályaudvaron. Az énekessel nem találkozott.

hiresseg

Február 14-én csupán Edwards autóját találták meg egy parkolóban a Severn-hídnál, ami az öngyilkosok egyik kedvelt helye volt. Emiatt sokan tudni vélik, hogy megölte magát, mint annak idején a Joy Divison tagja, Ian Curtis – szintén egy amerikai turné előtt.

Később persze többen is felismerni vélték az utcán. De nem tudhatjuk, mi történt vele, sem ő, sem a holtteste nem került elő. Hivatalosan 2008-ban nyilvánították halottnak.

11. Aranyváry Emília

A magyar balerina születéséről szinte semmit nem lehet tudni, de a haláláról sem. Az első magyar prímabalerina valamikor az 1830-as évek környékén születhetett, és valószínűleg a neve sem ez volt eredetileg.

Aranyváry Emília a pesti Német Színház francia balettmesterétől tanult táncolni, első fellépése a Nemzeti Színházban volt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A nő később elhagyta Magyarországot, Párizsban lett prímabalerina. Néhány évvel később visszaköltözött Magyarországra, aztán vidéki, majd külföldi társulatok tagja volt, míg végül 1870-ben nyomtalanul eltűnt.

Egyetlen kép maradt fenn róla. Aranyváry Emília életéről és titokzatos eltűnéséről az Index írt cikket.

aranyvari

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél
A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.


Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
583 áldozat a kifutón: 49 éve történt a tragikus baleset, amely örökre megváltoztatta a repülést
Két Boeing 747, - a KLM 4805 és a Pan Am 1736 - a tenerifei Los Rodeos futópályáján ütközött 1977. március 27-én. A Las Palmas-i bombariadó, a köd és a kommunikációs hibák együtt vezettek a katasztrófához.


Ma van a repüléstörténet legsúlyosabb katasztrófájának évfordulója:

1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Los Rodeos repülőterén két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe ütközött össze a futópályán. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a tragédiát, amely egy sor emberi és technikai hiba végzetes láncolatának következménye volt.

A katasztrófa napján egy bombamerénylet miatt lezárták a Las Palmas-i repteret, ezért az érkező járatokat, köztük a KLM és a Pan Am gépét is a jóval kisebb, felkészületlenebb tenerifei Los Rodeos repülőtérre irányították. A hirtelen megnövekedett forgalom miatt az előtér és a gurulóutak is megteltek, így a hatalmas Jumbo Jeteknek a futópályán kellett manőverezniük. A helyzetet tovább rontotta, hogy az időjárás egyre rosszabbra fordult, és sűrű köd ereszkedett a reptérre, a látótávolság helyenként 700 méter alá csökkent.

Nem sokkal 17 óra előtt a KLM gépe engedélyt kapott, hogy végigguruljon a futópályán, a végén egy 180 fokos fordulattal pozícióba álljon, és ott várjon a felszállási engedélyre. A Pan Am gépét arra utasították, hogy kövesse a hollandokat, de a C3-as gurulóúton hagyja el a pályát. A Pan Am pilótái azonban a ködben nem voltak biztosak a dolgukban, és mivel a C3-as kijáratnál egy rendkívül éles, 135 fokos fordulót kellett volna végrehajtaniuk, inkább tovább gurultak. Eközben a KLM befejezte a fordulót, és Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány gázt adott a felszálláshoz.

A másodpilóta ekkor közbeszólt: „Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, majd azt mondta: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!”

A KLM személyzete rádión közölte, hogy felszállásra készen állnak, és várják az irányítási engedélyt. A torony válaszul a felszállás utáni útvonalat adta meg nekik: „KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.” Van Zanten kapitány ezt tévesen felszállási engedélynek értelmezte, újra gázt adott, és hollandul közölte: „Megyünk.”

Ezzel egy időben a Pan Am pilótái jelezték a toronynak, hogy még a pályán vannak: „Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.” Ez a rádióüzenet azonban a KLM pilótafülkéjében egy zavaró sípolásként jelent meg, mert a másodpilóta éppen az útvonalengedélyt olvasta vissza. A torony nyugtázta a Pan Am helyzetjelentését: „Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.” Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke megkérdezte a kapitánytól: „Még nem ment le a Pan Am?” A kapitány válasza egy félreérthető „Igen” volt.

Ez volt az utolsó lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Pár másodperccel később a két gép személyzete a sűrű ködben megpillantotta egymást.

A Pan Am kapitánya a gázt tövig nyomva próbált balra, a fűre letérni a pályáról, a KLM pilótája pedig olyan erővel húzta fel a gépet, hogy annak farokrésze száz méteren keresztül szántotta a betont. A holland gép elemelkedett, de már nem tudta átugrani a Pan Am törzsét.

A KLM futóművei és hajtóművei letarolták az amerikai gép tetejét és vezérsíkját, majd a felszállás előtt teletankolt holland repülőgép 150 méterrel odébb a pályára zuhant és felrobbant. A Pan Am gépe szintén kigyulladt. A KLM fedélzetén tartózkodó 248 ember mind életét vesztette. A Pan Am gépéről 61-en menekültek ki, de 335-en a lángok között rekedtek.

A kivizsgálás egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófa legfőbb oka az volt, hogy a KLM személyzete felszállási engedély nélkül kezdte meg a nekifutást. A spanyol hatóságok hivatalos jelentése szerint azonban több tényező is hozzájárult a tragédiához: a rossz időjárási körülmények, a földi gurítóradar hiánya, a rádió-kommunikációs félreértések, a reptér felkészületlensége, valamint a KLM személyzetére nehezedő időnyomás. A baleset nyomán a nemzetközi légi közlekedésben szigorították a rádiós frazeológiát, és bevezették a pilóták közti hatékonyabb együttműködést célzó képzési programokat. Egy évvel később megnyitották Tenerife déli, korszerűbb repülőterét is, amely átvette a nemzetközi forgalom nagy részét.

Via Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása
A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”


1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Így lett legenda Puskás Ferenc: mindenki tudta, mit fog csinálni, mégsem tudták megállítani
99 éve született Puskás Ferenc, aki arról lett híres, hogy a védők a befelé húzós csele ellenére sem tudták megállítani a bal lábát. Ennek legismertebb példája az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as mérkőzésen lőtt ikonikus gólja.


Mindenki tudta, merre húz és melyik lábbal lő – mégsem tudták megállítani.

Puskás Ferenc, aki 99 éve, 1927. április 1-jén született Budapesten, áttörte kora korlátait.

Az egész világon népszerűvé vált, és máig ő az egyik legismertebb magyar híresség.

Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, de a futballpálya lett az otthona. A család 1937-ben magyarosította a nevét, de a legenda mégsem Puskás néven indult.

11 évesen a kispesti kölyökcsapatban még „Kovács Miklós” néven játszott.

A kivételes tehetség hamar utat tört magának.

Mindössze tizenhat és fél éves volt, amikor 1943. december 5-én bemutatkozott az NB I-ben, egy héttel később pedig már az első „felnőtt” gólját is belőtte.

Első szezonjában 18 meccsen hétszer talált be, utána pedig szinte minden második mérkőzésen lőtt egy gólt.

A klubszintű áttörést gyorsan követte a címeres mez. 1945. augusztus 20-án, az Ausztria ellen 5:2-re megnyert meccsen debütált a válogatottban, és rögtön az első gólt ő szerezte. Ekkor kezdett kiépülni a mítosz a nem tipikus atlétaalkatú zseniről, akit az ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni, amíg a bal lába el nem döntötte a meccset.

Ennek karriernek a csúcspontja az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as diadal egyik gólja, amikor egy zseniális visszahúzással küldte el az angol védőt, majd a kapuba bombázott.

A történelem azonban közbeszólt. Az 1956-os forradalom után Puskás a Honvéd több játékosával együtt külföldön maradt.

A bizonytalanság és a FIFA-eltiltás időszaka után, 31 évesen, sokak meglepetésére a Real Madrid szerződtette. A legtöbben már leírták, ő azonban 18 kilót fogyott, és újra a világ elitjébe küzdötte magát.

Madridban rácáfolt a kétkedőkre: 262 tétmeccsen 242 gólt szerzett, és több Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert. Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt lőtt, az 1962-es fináléban pedig mesterhármast szerzett. Spanyolországban négyszer lett gólkirály.

Döntéseiben végig mellette állt a családja: 1950-ben vette feleségül a 18 éves Hunyadvári Erzsébetet, lányuk, Anikó 1952-ben született, és 1956-ban ők is elhagyták az országot.

Játékos-pályafutása után „Panchóként” járta a világot edzőként. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amellyel 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe, ahol csak a korszakos Ajax tudta megállítani őket.

A rendszerváltás után hazatért Magyarországra. Négy mérkőzés erejéig szövetségi kapitány is volt, és képviselte az országot az MLSZ és a kormány delegációiban.

Egészsége azonban megromlott, az Alzheimer-kór egy speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. A Real Madrid egy budapesti gálameccsel tisztelgett előtte.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Örökségét ma a Puskás Aréna és a legszebb gólért járó, róla elnevezett FIFA Puskás-díj is őrzi, ahogy 85 válogatott meccsen lőtt 84 gólja is a magyar futballtörténelem csúcsa marad.

A „Puskás-legenda” azért működött, mert mindenki ismerte a fegyverét, de a technikai tudás, a játékintelligencia és a merészség olyan elegyet alkotott, ami ellen nem tudott védekezni az ellenfél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk