News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

10 meglepő világrekord, amit katonák állítottak fel

Nem csak a világűrbe lépő első ember volt katona, sok más rekord is az övék - a katonai világrekordok közt egy magyar is van.

Link másolása

hirdetés

A Honvédelem.hu szubjektív tízes listájába ezúttal olyan világrekordokat gyűjtöttek össze, amelyeket katonák vagy harcjárművek állítottak fel.

1. Chuck Yager és a hangsebesség

1yager

Chuck Yager az Egyesült Államok légierejének pilótája volt, neve mára eggyé vált a hangsebesség áttörésével. Az Edwards légitámaszponton (akkori nevén Muroc Army Air Field) szolgáló berepülőpilótát a Bell Aircraft kérte fel a rakétameghajtású Bell X–1 vezetésére, mivel a cég saját berepülő pilótája, Chalmers Goodlin százötvenezer dollárt kért volna a hangsebesség átlépéséhez. Yeager 1947. október 14-én, 13 700 m (45 000 láb) magasan lépte át először a hangsebességet, az 1 Machot.

hirdetés

Természetesen azóta ennek a többszörösét is átlépték már, ám a maga korában ez hatalmas teljesítménynek számított. Yeager ezután több magassági és sebességi rekordot is megdöntött. Amerikai pilótaként az elsők között volt, aki MiG–15-tel repülhetett, miután a géppel együtt észak-koreai pilótája Dél-Koreába disszidált. 1953 második felében Yeager az USAF által indított X–1A programban is részt vett, amelynek célja egy 2 Mach sebességet elérő repülőgép kifejlesztése volt.

2. Még mindig az An−225 a legnagyobb

2anrepgep

Az An−225-öt az Antonov tervezőirodában kezdték el fejleszteni 1985-ben azzal a céllal, hogy képes legyen szállítani a Buran űrrepülőt. A gép olyan nagyra sikerült, hogy a mai napig ez számít a világ legnagyobb aktív repülőgépének. A repülő teljes hossza nyolcvannégy, szárnyfesztávolsága pedig 88,4 méter, amellyel abszolút rekorder az aktív típusok között. A korábbi konstrukciók közül is csupán a Hughes H4-es szárnyalja túl a maga 97,5 méteres szárnyfesztávolságával, de ez a gép nem került soha forgalomba. Az An−225 kétszáz tonna hasznos terhet 4500 kilométerre tud szállítani, maximális hasznos terhelése pedig 250 tonna.

3. A világ legnagyobb helikoptere

3helikopter

A világ legnagyobb helikoptere is az egykori Szovjetunióban került ki a gyárból, ez volt a Mi–12, más típusjellel V–12, amely a NATO berkeiben a Homer kódnevet kapta. A gigantikus helikopter fejlesztésének fő célja egy olyan forgószárnyas létrehozása volt, amely képes nagy méretű és tömegű katonai eszközök szállítására. Tervezését 1963-ban kezdték a Mihail Mil vezette tervezőirodában. Ez volt az utolsó helikopter, melynek tervezésében még az idős Mil is részt tudott venni. A prototípus építése 1965-ben indult, és 1968. július 10-én emelkedett először a levegőbe. 1969 februárjában 31 030 kilogrammos tömeget emeltek vele 2951 méter magasságra. Majd ugyanezen év augusztusában már 44 205 kilós súllyal is megpróbálkoztak, amit több mint két kilométeres magasságba emelt fel a hatalmas helikopter. Ez utóbbi teljesítmény mind a mai napig világrekordnak számít.

4. A világ legnagyobb munkaadója

4munkaado

Az amerikai hadsereg számít a világ legnagyobb munkaadójának az alkalmazottak száma alapján a brit BBC televízió adatai szerint. Az amerikai hadsereg fizetési listáján, a tartalékosokat is beleszámítva összesen 3,2 millió személy található, ami világrekordnak számít. Érdekesség, hogy a kategória második helyezettje szintén egy hadsereg – a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a maga 2,3 millió alkalmazottjával. Civil cég csak utánuk következik a ranglistán, méghozzá az egész Egyesült Államokat átfogó Walmart, 2,1 millió szerződéses alkalmazottal.

5. Mesterlövész-világrekord Afganisztánban

5afganisztan

A Kaliberinfo.hu hírei szerint a legfrissebb mesterlövészrekordot két ausztrál mesterlövész egyszerre állította fel, akik nagyjából egyidejű tüzeléssel 3079 yardról, azaz 2815 méterről küzdöttek le egy tálib parancsnokot. Az ausztrálok a lövéshez két Barrett M82A1. 50 BMG kaliberű öntöltő rombolópuskát használtak, amelyeket nem kifejezetten precíziós célokra szoktak használni. Az is figyelemre méltó, hogy a lövedékek közel hat másodpercig voltak a levegőben, így a célpontok nem is hallhatták a lövések dörejét.

6. Többszörös rekorder lett a világ első női berepülőpilótája

6noipilota

A francia Jacqueline Auriol több szempontból is rekorder. Ő volt a világ első női katonai berepülőpilótája, és munkája során több sebességi repülési világrekordot is jegyzett. Ő volt az első nő, aki egy Mistral vadászgéppel száz kilométeres távon 818,181 kilométer/óra sebességet teljesített. Ezzel történelmi, új világrekordot állított fel, az előző csúcseredmény 755,668 kilométer/óra sebesség volt. Egyben ő lett az első nő, aki 800 kilométer/óra sebességnél gyorsabban repült. 1953-ban az amerikai Jacqueline Cochran egy időre átírta ugyan a sebességi rekordját, de Auriol 1962-ben egy Mirage III vadászgéppel 1849 kilométer/óra sebességgel megint átvette az amerikai pilótanő sebességi rekordját. Az immár többszörös rekorder pilótanő élete során több mint száz különböző típusú repülőgépen és helikopteren repült, és részt vett a legendás szuperszonikus Concorde tesztelésében is.

7. Az első ember a világűrben

7gagarin

Jurij Alekszejevics Gagarin, az első ember a világűrben a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. A pilótát, aki addig egy légibázison teljesített szolgálatot, 1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. Társaival együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint kitűnő teljesítménye és kis termete alapján választották ki az űrutazásra. Maga a híres repülés száznyolc percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet. Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő.

8. Baumgartner zuhant a leggyorsabban

8baumgartner

Felix Baumgartner, az osztrák hadsereg korábbi helikopterpilótája 2012-ben mintegy 39 000 méteres magasságból hajtott végre bázisugrást. Ezzel több csúcsot is megdöntött, mivel ő szállt a legmagasabbra légballonnal, illetve ő ugrott ki a legmagasabbról. A harmadik rekord pár perc múlva abszolválódott, amikor a zuhanási sebessége elérte, majd túl is szárnyalta a hangsebességet, az új rekord 1342,8 km/h lett. Bár a magassági rekordot azóta megdöntötte Alan Eustace, a Google-konszern egyik vezetője, a sebességi rekordot azóta is az osztrák férfi tartja. (Az Eustace által elért legnagyobb sebesség óránként 1320 kilométer volt.)

9. Vicces rekord az indiai hadseregben

9indiai

Nemcsak komoly területeken döntenek világrekordokat a katonák, ezt bizonyítja az indiai hadsereg ötvennégy katonája, akik motorra szálltak – együtt, és egy darab motorra. Ráadásul világrekord is született, amikor az ázsiai ország hadseregének ötvennégy tagja utazott egyszerre egyetlen motoron, mégpedig egy ötszáz köbcentiméteres Royal Enfield Bulleten. Ebben a „műfajban” korábban is az indiai katonák tartották a csúcsot, akkor negyvennyolcan fértek fel a motorra, ám ez az eredmény is elég volt ahhoz, hogy átvegyék a vezetést a brazil hadseregtől, hiszen a dél-amerikaiak „mindössze” negyvenheten tudtak összezsúfolódni egy motorkerékpáron.

10. Világrekord légifotó a Pákozdi Katonai Emlékparkról

10pakozd

A válogatás végén következzen egy magyar rekord: két éve a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezete megbízásából az Interspect kutatócsoport elkészítette a világ legnagyobb részletességű légi térképét a katonai emlékparkról. A magyar világrekord negyvenszeresen előzi meg a kémműholdak felvételeit és háromszázszorosan szárnyalja túl a legjobb földmegfigyelő szatellitek felbontását. Ez a legrészletesebb légi térkép, ami valaha repülőgépről készült. (A rekordról annak idején mi is beszámoltunk.)

Ha érdekes volt a lista, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

hirdetés

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

hirdetés

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

hirdetés
Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: