MÚLT
A Rovatból

10 jelentéktelennek tűnő esemény, ami átírta az emberiség történelmét

Mi az a pillangóhatás a világtörténelemben?
ListVerse - szmo.hu
2018. január 31.



Pillangóhatásnak is szokás nevezni, amikor egy apró esemény olyan láncreakciót indít el, aminek az eredménye óriási jelentőséggel bír. Kicsit túlzó megfogalmazással "egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon". A Listverse most tíz ilyen eseményt gyűjtött össze.

1. Elian Gonzalez okozta az iraki háborút

Amikor Szaddám Huszein az akasztófa tövében állt, aligha sejtette, hogy a kivégzéséhez vezető eseményeket az okozta, hogy egy kubai kisfiú Amerikába szökött. Annak idején hazánkban is nagy visszhangot keltett a 7 éves Elian Gonzalez története. A kisfiú édesanyjával és annak barátjával indult el 2000-ben, egy csónakon Amerikába, hogy menedéket kérjenek, édesanyja azonban sajnos vízbe fulladt. Eliant az amerikai hatóságok eleinte édesanyja floridai rokonainál helyezték el, de végül visszaszállították Kubába az édesapjához.

És hogy jön ide az iraki háború? Bármilyen hihetetlen, George W. Bush Eliannak köszönhette a megválasztását. A Floridában élő kubai emigránsokat ugyanis annyira feldühítette, ahogy a demokraták a kisfiú ügyét kezelték, hogy mintegy ötvenezren inkább Bushra szavaztak. Bush 537 szavazattal nyert Floridában, és a floridai győzelem döntötte el, hogy ő lett az elnök. Tehát ha Elian nem kel útra Floridába, valószínűleg Al Gore lett volna az elnök, az iraki háborúra szinte biztosan nem kerül sor, és egész más lenne ma a világ.

pillango01

2. Jeri Ryan csinált elnököt Obamából

Barack Obama, amikor először foglalt helyet az ovális irodában, akár tudhatta is, hogy Jeri Ryannek köszönhetően jutott oda – ő az a hölgy, aki Hét Kilencedet alakította a Star Trek Voyagerben.

Barack Obama menetelése az elnöki székig azzal indult, hogy szenátor lett. A szenátori székért vívott küzdelemben pedig a színésznő férje, Jack Ryan volt az ellenfele. Sosem derül ki, hogy önerejéből is le tudta volna-e győzni, vagy sem – de hála Ryan "furcsa" szexuális szokásainak, erre nem is volt szükség.

A választások alatt a sajtó ugyanis kiszivárogtatta Ryan válási papírjait, ezekből pedig kiderült, hogy Jack Ryan egy meglehetősen „rendhagyó” klubba cibálta el a nejét. „Nagyon bizarr hely volt. Ketrecek, ostorok és más eszközök lógtak a plafonról” - idézte fel Jeri Ryan a válási papírokban. „Jack azt akarta, hogy ott szeretkezzünk, miközben egy másik pár nézi. Elutasítottam.”

A botrány hatására Jack Ryan visszalépett a választástól, így Obama könnyedén győzött. Szenátorként pedig tovább haladhatott az úton, hogy ő váljon az Egyesült Államok első fekete elnökévé.

pillango02

3. Woodrow Wilson figyelmen kívül hagyott egy levelet – ez okozta a vietnami háborút

Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke 1919-ben részt vett a versailles-i béketárgyalásokon, amikor levelet kapott egy ifjú szocialistától, aki találkozót kért tőle. Wilson elfoglalt volt, ezért visszautasította. Az ifjú szocialistát úgy hívták, Ho Si Minh, aki akkoriban még nyitott volt a különböző ideológiákra. Nem akart más, mint függetlenséget Vietnamnak. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot tartotta példának, és azt remélte, az amerikai elnök majd támogatja Vietnam elszakadását Franciaországtól.

Ám Wilson elutasítása után Ho Si Minh fokozatosan kiábrándult Amerikából, és inkább a Szovjetunióba ment, ahol Marxot tanulmányozta, találkozott Trockijjal és Sztálinnal, és bigott kommunistává vált. Amikor Vietnam kiharcolta a függetlenségét, Ho Si Minh vezette azt a kommunista csoportot, amely kettészakította az országot. Kitört a vietnami háború, ami talán sosem történik meg, ha Wilson annak idején szán néhány percet a lelkes ifjúra.

pillango03

4. Egy kocsmai verekedés vezetett a Brexithez

2012-ben Eric Joyce munkáspárti képviselő alaposan berúgott egy kocsmában. Azt kezdte kiabálni, hogy túl sok tory párti van a bárban, és ütni kezdte a közelében lévőket. Miközben letartóztatták, azt ordítozta a rendőrségnek: „Nem nyúlhattok hozzám! Képviselő vagyok!”.

A történtek után a Munkáspárt belátta, hogy le kell cserélnie Joyce-t. A pártot azzal vádolták, hogy egy bőkezű mecénás döntheti el, ki legyen Joyce utódja. A párt elnöke, Ed Miliband, hogy elejét vegye ennek a pletykáknak, megengedte, hogy bárki, aki hajlandó fizetni 3 fontot (körülbelül 1000 forint), beléphessen a pártba, és szavazhasson. Több ezren csatlakoztak így, és ekkor választották meg Jeremy Corbynt pártelnöknek.

Corbyn sosem lehetett volna elnök a háromfontos szavazatok nélkül, és sokan öt okolják a Brexitért. Többek között a saját pártja is. Miután kiderült, hogy a britek az EU elhagyására szavaztak, bizalmatlansági szavazást tartottak ellene. De már elkéstek. Nagy-Britannia egy kocsmában hőzöngő részeg miatt hagyja ott az EU-t.

pillango04

5. A király beszédtanára hozta létre a Fox News csatornát

A Király beszéde című filmnek köszönhetően nálunk is sokan ismerik Lione Logue személyét. Ő volt az a beszédtanár, aki segített VI. György királynak leküzdenie a dadogását. De tudtán kívül a modern amerikai politikát is befolyásolta.

Mielőtt királyokkal kezdett volna foglalkozni, Logue már segített egy Keith Murdoch nevű lelkes, kezdő riporternek is megbirkóznia a dadogásával. Neki köszönhetően Murdoch sikeres karriert futott be mint újságíró és sajtómágnás. Amikor Ketih meghalt, a vállalatát a fiára, Rupert Murdoch-ra hagyta. Rupert pedig megalapította a Fox Newst.

A Fox több mint egy tévéadó a sok közül. Olyan erő, amely megváltoztatta az amerikaiak gondolkozását. Egy tanulmány szerint a Fox News nézőinek mintegy nyolc százaléka lett demokratából republikánus a hatására. Az amerikai elnökválasztások egyik legfontosabb szereplőjének is szokták nevezni.

pillango05

6. Ferenc Ferdinánd azért halt meg, mert eltévesztettek egy kanyart

Mind tudjuk, hogy az osztrák trónörökös halála miatt robbant ki az első világháború. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy talán sor sem kerül az első világégésre, ha a kocsis megnézi a térképet.

Ferdinándnak már eleve elég rossz napja volt. Úgy tűnt, Szarajevóban mindenki az életére akar törni, már-már hajlamos volt azt hinni, hogy nem látják szívesen. Korábban bomba robbant a közelében, és bár ő sértetlenül megúszta, a kíséretéből többen kórházba kerültek.

Talán jobban teszi, ha ezt intő jelnek veszi, és inkább hazatér, de ő mindenképp meg akarta látogatni sebesült barátait. Sajnos a kocsisa nem ismerte a várost, ezért rossz irányba fordult. Elhajtott egy kávéház előtt, amely előtt épp ott üldögélt valaki, aki a halálát akarta: Gavrilo Princip. Az ifjú merénylő nem tudta elhinni szerencséjét. Nem volt könnyű dolga, mert át kellett törnie a tömegen, hogy a kocsi közelébe jusson. Valahogy sikerült neki, és egyetlen lövéssel háborúba taszított egy egész kontinenst.

pillango06

7. Egy szóvivő bakija miatt omlott le a berlini fal

A berlini fal leomlása egy korszak végének szimbóluma. A keletnémet rendszer összeomlását szorosan követte a Szovjetunió szétesése is, és mindezt annak köszönhetjük, hogy a német kommunista párt szóvivője, Günter Schabowski bakizott egyet.

1989. november 9-én valaki egy cédulát adott át neki, ami nagy változásról számolt be. Eszerint a keletnémetek átmenetileg lehetőséget kaphatnak, hogy átlátogassanak Nyugat-Németországba, ha engedélyt kérnek és kapnak rá. Az intézkedést később akarták bejelenteni.

Az üzenet azonban félreérthetően sikerült. Schabowski szó szerint felolvasta, a közönség pedig úgy értette, hogy bárki, akinek útlevele van, szabadon átmehet a berlini falon. Amikor egy riporter megkérdezte, mikor lép életbe a rendelet, Schabowski az üzenetre nézett, de nem talált rajta dátumot, ezért hasból azt felelte: „Azonnal.”

Hirtelen több ezer ember rohanta meg az ellenőrző pontokat. A határőrök nem igazán tudták, mi történt, de miután nem akartak erőszakot alkalmazni, átengedték őket. A berlini falnak lényegében vége lett.

pillango07

8. Egy Reader's Digest miatt szavazták meg Bill Clintont

1962-ben egy Ross Perot nevű fiatalember a borbélynál várakozva átlapozta a Reader’s Digest ott talált példányát, ami örökre megváltoztatta az életét. Perot az IBM-nél dolgozott, ahol úgy érezte, az ötleteit nem értékelik, és rosszul érezte ott magát. A magazinban olvasott egy Henry David Thoreau idézetet, ami szíven ütötte: „Emberek sokasága él csöndes kétségbeesésben.”

Másnap otthagyta az IBM-et, és megalapította saját cégét, az EDS-t. Perot hihetetlenül meggazdagodott, és ő lett az Egyesült Államok valaha volt legnépszerűbb független elnökjelöltje. 1992-ben George Bush és Bill Clinton ellen indult, és rengeteg szavazatot vett el Bush szimpatizánsaitól - így győzhetett Clinton.

Ha Perot nem indul, nemcsak az amerikai történelem következő nyolc éve alakul másként, de nem jutnak lehetőséghez olyan későbbi elnökjelöltek sem, mint Al Gore vagy Hillary Clinton. Ha a borbély a People egy számát teszi ki olvasnivalónak annak idején, az elmúlt 25 év története egészen másként alakul.

pillango08

9. Egy könyörületes brit katona okozta a holokausztot

1918-ban Henry Tandey a brit hadsereggel harcolt Franciaországban. Épp Marcoing visszafoglalásáért harcoltak, és a németek vesztésre álltak. Az ellenség katonái egymás után megfutamodtak. Tandey egy menekülő németre emelte a fegyverét, de látta, hogy az illető sebesült, és az életét menti – nem bírta rászánni magát, hogy meghúzza a ravaszt. A német hálásan biccentett neki, és elszaladt.

A hősies és jóképű Tandey felkerült egy propagandaposzterre is. Húsz évvel később a poszter a legvalószínűtlenebb helyen tűnt fel: Adolf Hitler vidéki rezidenciáján. Amikor Neville Chamberlain, brit miniszterelnök meglátogatta Hitlert, megkérdezte, miért rakott ki egy brit propaganda posztert. A válasz igen meglepő volt: "Ő az, aki majdnem lelőtt."

A történet hitelességét sokan megkérdőjelezték, de évekkel később a Green Howards Múzeum bizonyítékot talált. Birtokukba került egy 1937-es levél Hitler titkárától, amelyben megköszönte a posztert. Mint leírta, azért van rá szüksége, mert „a Führert természetesen nagyon érdekli minden, ami saját háborús élményeihez kapcsolódik.”

pillango09-horz

10. Egy városi tanácsos megölt egy kutyát – és megteremtette a modern terrorizmust

1933-ban egy texasi városi tanácsosnak, Charles Hazardnak elege lett a szomszéd kutyájából, ezért üvegszilánkot kevert az állat eledelébe. Ezzel megölte a kutyát, és megváltoztatta a világtörténelmet.

A kutya a 13 éves Charlie Wilsoné volt, aki bosszút esküdött. Házról házra járva mesélte el mindenkinek, mit tett vele az újraválasztásért versengő politikus. 95 szavazót fordított Harad ellen, aki végül 16 szavazattal vesztett. A siker arra ösztönözte Charlie Wilsont, hogy politikus legyen. Kongresszusi képviselő lett, és amikor kitört a szovjet-afgán háború, történelmet írt. Azért kampányolt, hogy Amerika segítsen az afgánoknak. Stinger rakétakilövőkkel fegyverezték fel őket, ez pedig megváltoztatta a háború kimenetelét.

Wilsonnak köszönhetően az afgán mudzsahidek megnyerték a háborút. A Szovjetunió veszített, ami nem kis mértékben hozzájárult a széthullásához. Hatalomra kerültek a tálibok, létrejött az al-Kaida, Oszama Bin Laden pedig végrehajthatta a történelem legsúlyosabb terrortámadását. Elkezdődött a modern terrorizmus kora. Mindez azért, mert egy városi tanácsos megölt egy kutyát.

pillango10

+1 Egy magyar vonatkozású „pillangó”:

1954-ben Jurij Vlagyimirovics Andropov volt a szovjetunió magyarországi nagykövete. Ő az egyik felelőse annak, hogy 1956-ban a szovjet hadsereg bevonult Magyarországra. Ez az „érdeme” alapozta meg azt a politikai pályafutást, aminek eredményeképp a KGB főnöke, majd Brezsnyev halála után, 1982. november 10-én ő lett az SZKP főtitkára, a Szovjetunió vezetője lett.

Andropov patronáltja volt az a Mihail Gorbacsov, aki 1985-ben az Szovjetunió első és egyetlen olyan főtitkára lett, aki az 1917-es forradalom után született, és akinek kormányzása alatt megkezdődött a keleti blokk felbomlása. Tehát közvetve igenis az 56-os forradalomnak köszönhetjük a vasfüggöny leomlását.

pillango11

Képek: Wikipédia, Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
A nő, aki elsőként fedezte fel, miből áll az univerzum és a csillagok, de hazájában még diplomát sem kaphatott
Cecilia Payne volt az első hölgy a világon, akinek sikerült megszereznie a csillagászati PhD- fokozatot, sőt, a Harvard professzori címét is. Mindezt abban az időben, amikor Nagy-Britanniában a nők még diplomát sem kaphattak.


Eléggé igazságtalan, hogy a legtöbb találmányhoz automatikusan hozzákapcsoljuk a feltalálóját is, akikkel tele vannak a tankönyvek is, míg mások neve a feledés homályába vész. Pedig igazán nem lehet azt mondani, hogy mellékes információ, amire a brit származású amerikai csillagász, Cecilia Payne (1900-1979) rájött: hogy az univerzum legelterjedtebb eleme a hidrogén.

Eleinte még a saját édesanyja sem támogatta az egyetemi tanulmányait, mert nevetségesnek gondolta, hogy nőként tudományos pályát válasszon. Pedig Cecilia a középiskola után elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre, ami nem volt kis dolog – akkoriban sem. Ott fizikát és kémiát tanult, majd miután elmélyült beszélgetést folytatott egyik professzorával, Arthur Eddington asztrofizikussal az egyetem obszervatóriumának nyílt napján, a csillagászat került érdeklődése középpontjába. Eddington, látva a lány tehetségét, rábízta az obszervatórium könyvtárának gondozását.

Nem meglepő módon Ceciliát még az egyetem alatt a Királyi Csillagászati Társaság tagjává választották, de Cambridge-ben 1948-ig érvényben volt az a rendelkezés, hogy nők ugyan járhatnak az egyetemre, de diplomát nem kaphatnak. Tehát a női hallgatók arról nem is álmodhattak, hogy kutatók lesznek, legfeljebb pedagógusnak állhattak.

Eddington professzor azonban bemutatta őt az Angliába látogató Harlow Shapley amerikai csillagásznak, aki – diploma hiánya ide vagy oda – felajánlott neki egy ösztöndíjat a Harvard Egyetemre, a Radcliffe College-ba a PhD dolgozatának elkészítésére. Cecilia nem csupán élt a lehetőséggel és Amerikába költözött, hanem mindössze két év alatt meg is szerezte a doktori fokozatot. Ezzel ő lett a világtörténelem első nője, aki a Harvardon valaha ledoktorált, méghozzá 25 évesen.

Ebben a dolgozatában mutatta be fő tudományos eredményét: spektroszkópiai módszerrel kimutatta, hogy a Nap tömegének döntő többsége hidrogén. De még jópár alapvető módszertani, illetve tudományos problémát oldott meg benne, sőt a változó csillagok kutatását máig az ő elméletére alapozzák. Óriási megdöbbenést keltett azzal, hogy leírta: a csillagok anyaga nem a Földéhez hasonló, hanem zömmel hidrogénből és héliumból állnak.

A Princetoni Egyetem professzora, akivel a dolgozatot lektoráltatták, az eredményt „nyilvánvaló képtelenségnek” minősítette – de később nyilvánosan belátta a tévedését, miután saját maga is elvégezte más módszerrel az erre irányuló kutatásait, teljesen hasonló eredménnyel. Otto Struve csillagász azonban kapásból így jellemezte a PhD disszertációját:

„A legbriliánsabb tézis, amit valaha írtak a csillagászat területén.”

A sikeres védés után állást kínáltak neki a Harvard Egyetemen, de itt is beleütközött a nemi diszkrimináció könyörtelen üvegplafonjába: nőként csak „technikai asszisztens” besorolást kaphatott, férfi kollégáinál jóval alacsonyabb fizetéssel, miközben az elvárások ugyanazok voltak felé is. Ettől függetlenül kiharcolta magának szakmai munkájával a professzori kinevezést, amelyre 56 éves koráig kellett várnia. Azonban azt a rekordot senki nem vehette el tőle, hogy ezzel ő lett az első professzornő a Harvard történetében. Továbbá később kinevezték a csillagászati tanszék élére is, ezzel pedig ő lett a Harvard Egyetem első női tanszékvezetője is.

Cecilia érthető módon szakmán belül választott magának férjet: 34 évesen hozzáment az orosz származású amerikai csillagászhoz, Sergei Illarionovich Gaposhkinhoz. Közösen is sokat kutattak, főleg a Tejútrendszert és a Magellán-felhők változó csillagait, méghozzá komoly eredményekkel.

A természettudományi szakma immár vitathatatlanul ítélte meg az érdemeit: 43 évesen elnyerte az akadémiai tagságot, 76 évesen pedig kiérdemelte a Henry Norris Russell-díjat, azaz az Amerikai Csillagászati Társaság nagydíját. Köszönőbeszédében ezt mondta:

„A fiatal tudós jutalma az az érzelmi izgalom, hogy ő lehet az első a világtörténelemben, aki látott vagy megértett valamit.”

1979-ben rákban hunyt el, de nem sokkal előbb még megírta az önéletrajzát. A hír hallatán azonban nem robbant fel a gyászjelentés-rovat az újságokban, sőt a tudományos munkássága előtti tisztelgés később kimerült egy egyetemi emléktáblában és egy róla elnevezett díjban. Úgyhogy most legalább a saját elménkbe véssük fel mélyen Cecilia Payne nevét, aki felfedezte, miből vannak a csillagok és miből épül fel a Nap.

(Források: 1, 2, 3)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Jeanne Calment hihetetlen története: 100 évesen még biciklizett, 114 évesen filmezett, 122 évesen halt meg
A francia Jeanne Louise Calment döntötte meg a leghosszabb igazolt emberi élettartam rekordját. 85 évesen kezdett el vívni, 117 évesen szokott le a dohányzásról, és amikor a 120. születésnapján megkérdezték tőle, milyen jövőre számít, azt felelte: „egy nagyon rövidre”.


Ha bármikor kiejtenéd a szádon, hogy „az én koromban ezt már nem kéne”, gondolj az Arles-ban 1875-ben született Jeanne Louise Calmentre, aki fittyet hányt az efféle sztereotípiákra, és úgy alapvetően az élet törvényeire is, hiszen 122 évet és 164 napot élni nem éppen szokványos. 100 évesen még simán biciklizett, 114 évesen szerepelt az életéről szóló filmben, és 115 évesen rászánta magát egy csípőműtétre is, sőt, a cigiről is majdnem egy évszázad után szokott le – igaz, nem a tüdejével volt gond, hanem csak azért döntött így, mert a megromlott látásával utált tüzet kérni másoktól.

Madame Calment izgalmas korban született Franciaországban, hiszen az Eiffel-tornyot 14 éves korában építették fel, és ezidőtájt találkozott – a nagybátyja boltjában festéket vásárló – Vincent van Gogh-gal, aki a megítélése szerint „koszos, rosszul öltözött és ellenszenves volt”.

A munkahelyi stressz nem rövidített az életén, hiszen 21 éves korában hozzáment másod-unokatestvéréhez (dédnagybátyja unokájához), a dúsgazdag üzlettulajdonos Fernand Calment-hoz, és sosem dolgozott egyetlen percet sem. Helyette leginkább teniszezett, kerékpározott, úszott, görkorcsolyázott, zongorázott és operába járt. Életfilozófiája az volt, hogy amin nem tudsz változtatni, azon ne stresszelj, és soha nem használt szempillaspirált, mert gyakran nevetett sírásig. Híres volt hatalmas életkedvéről, valamint nagy étvágyáról, különösen az édességek iránt.

Jeanne végig megőrizte éles szellemi képességeit, de közben tragikus dolgokat kellett megélnie: hosszú élete során a saját lánya, sőt, unokája is elhunyt. Pedig közeli hozzátartozói is rendkívül hosszú ideig éltek: idősebbik bátyja, François 97, édesapja 93, édesanyja pedig 86 évig.

Amikor Jeanne 90 éves lett, örökös híján leszerződött az akkor 47 éves, André-François Raffray nevű ügyvéddel, aki szerződésben vállalta, hogy havi 2500 frankot fizet az idős hölgynek azzal a feltétellel, hogy a halála után ő örökli a lakást. Raffray azonban a legrosszabb rémálmában sem gondolta, hogy végül nem csak 30 évig fizeti Jeanne-nak az ígért havidíjat, hanem a hölgy még túl is éli őt.
Miután az ügyvéd 77 éves korában meghalt, annak özvegye köteles volt tovább fizetni Calmentnek élete végéig a törvény értelmében.

Jeanne olyan legendás idézeteket hagyott az utókorra, mint például hogy „fiatalnak lenni lelkiállapot, nem a testtől függ. Valójában még mindig fiatal vagyok, csak az elmúlt 70 évben nem néztem ki olyan jól.” Vagy hogy „a mi jó Istenünk elfelejtett engem”. Az egyik interjúja végén az újságíró azt mondta: „Asszonyom, remélem, valamikor jövőre újra találkozunk”. Erre Jeanne azt válaszolta: „Miért ne? Annyira azért nem vagy öreg, még mindig itt leszel!”

Források: 1,2,3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Új részletek derültek ki a Titanic kapitányáról – annak is híre ment, hogy túlélte a katasztrófát
Egy friss könyv szembemegy a régóta terjedő pletykákkal Smith kapitánnyal kapcsolatban. Feltárult a Titanic első emberének igazi sorsa.


Egy új könyv teljesen más képet fest a Titanic tragédiájának egyik legismertebb szereplőjéről, Edward John Smith kapitányról, mint amit a róla terjesztett szóbeszédek, cikkek, dokumentumfilmek vagy a sok esetben pontos mozifilm alapján sejtettünk.

Dan E. Parkes író A Titanic öröksége: A kapitány, a lánya és a kém című – magyar nyelven egyelőre kiadatlan – könyvében azt állítja, hogy Smith nem lőtte főbe magát, ahogy azt sok pletyka sugallta, és nem is a hajóhídon ölte meg a vezetőfülkébe betörő jeges ár, ahogyan azt James Cameron 1997-es sikerfilmjében láthattuk.

A könyv több korabeli pletykát is cáfol, például azt, hogy a kapitány ittasan vezette a hajót, figyelmen kívül hagyta a jéghegyekre vonatkozó figyelmeztetéseket, vagy felelőtlenül siettette az utazást.

Parkes megemlíti a kötetben, hogy a Titanic elsüllyedése után három hónappal egy Baltimore-i férfi azt híresztelte, hogy Smith életben van és Maryland államban bujkál. Később a Life magazin írta meg, hogy egy ohiói hajléktalan férfi Smith kapitánynak vallotta magát. E történetek egyike sem nyert bizonyítást, és lássuk be, nem is valószínű, hogy bármelyik igaz lenne.

Forrás: Wikipedia

A könyv az Unilad szerint felidézi a tragédia utáni újságcikkeket is, amelyek a kapitány öngyilkosságáról számoltak be. A Los Angeles Express 1912. április 18-án például azt írta: „E.J. Smith kapitány főbe lőtte magát”, míg a Daily Mirror egy nappal később hasonló címmel adott ki szenzációnak szánt írást; azt írták, „Smith kapitány főbe lőtte magát a hídon.” Parkes viszont hangsúlyozza, hogy a szemtanúk ugyan hallottak lövéseket, de ezeket azóta sem sikerült a tiszthez kötni.

A könyv inkább a túlélők beszámolóira alapoz: egyikük, a tragédia idején 27 éves Robert Williams Daniel például azt vallotta, látta a kapitányt a hídon, amikor a hajó süllyedni kezdett, és szerinte „hősként halt meg.”

Frederick Hoyt, egy gazdag utas arról számolt be, hogy visszatért a fedélzetre, ahol találkozott Smith-szel, és megosztottak egy italt, mielőtt ő maga a vízbe ugrott.

Isaac Maynard, egy 31 éves szakács azt mondta, látta, „ahogy a kapitányt a hídon elragadja a víz”. Valószínűleg ezt a vallomást vette alapul Cameron is a film forgatókönyvénél, ám nem teljes egészében, mert a férfi később még úszni látta Smith-t, és biztos volt benne, hogy őt, mert felismerte az egyenruháját és a sapkáját. Ezt a verziót más túlélő is megerősítette, valószínűleg az a személy, aki utoljára látta élve.

Egy tutajhoz kapaszkodó férfi próbálta kimenteni a kapitányt: kezet nyújtott neki, de az nem hagyta, csak azt kiáltotta: „Vigyázzatok magatokra, fiúk”. A szemtanú hozzátette: nem tudja, ezután mi lett vele, mert többé nem került a szeme elé, és úgy gondolta, a vízbe fulladt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
„A hülyeség és a hülye intézetek, különös tekintettel Magyarország hülyéire” – ez volt az első könyve a gyógypedagógia hazai úttörőjének, aki szellemi fogyatékkal élőkkel foglalkozott
Frim Jakab egész életét a gyógypedagógiára tette fel, amely fogalom is hozzá köthető. Bár nem volt szakképzett, hatalmasat lendített az elmebetegek helyzetén, és ő hozta létre az Első Magyar Hülyenevelő- és Ápoló Intézetet is.


1898-ban még egészen más színezete volt a hülye szónak, mint mostanság: ekkor írta A hülyék és gyengeelméjűek budapesti prospektusa című kiadványt is Frim Jakab (1852-1919).

Már egészen fiatalon, 14 éves korában megszületett a körmendi születésű fiúban az elhatározás, hogy segítsen a fogyatékkal élő embereknek, miután látott egyet, majd a fővárosi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Jakab már akkor érzékenyített, amikor ez még nem volt divat: az volt az életcélja, hogy a szellemi fogyatékossággal élőket integrálja az életbe, megfelelő munkát találjon nekik – a számukra lehetséges szakmákat külön tanulmányozta is –, a társadalmat pedig arra ösztönözze, hogy átérezzék a helyzetüket és fogjanak össze az érdekükben.

Így nyilatkozott ezzel kapcsolatban:

„Az értelmi fogyatékos gyerekeket nem elég megóvni, menhelyet létesíteni számukra, hanem gyógyítani, nevelni és képezni kell, hogy legalább félig hasznavehető egyéniségekké válhassanak.”

Ugyan nem készített tantervet vagy órarendet, de akkoriban szokatlan szemléletével úgy vélte, hogy fontos a hozzá kerülő gyermek korábbi adatainak, életeseményeinek ismerete is, megteremtve ezzel az anamnézis, azaz kórtörténeti lap fogalmát. A vallásos nevelést és a zenét tartotta a legfontosabb képzőeszközöknek, valamint az emlékezet fejlesztését történetek újramesélésével.

Olyannyira komolyan foglalkozott a témával, hogy 1876-ban a philadelphiai egyetem a pszichológiai tudományok doktora címmel tüntette ki, három évvel később Párizsban pedig aranyérmet kapott a világkiállításon.

Ahogy az lenni szokott, hazánkban csak jóval később ismerték el a munkásságát, de Magyarországon is több intézményt neveztek el róla.

A tanítónál kéz a kézben járt a tudományos és a gyakorlati nevelőmunka: a betegek oktatása és gondozása mellett folyamatosan képezte magát a pszichiátria területén, bújva a legújabb szakirodalmat. 1884-ben Frim Jakab vezette be a gyógypedagógia fogalmát a magyar szakirodalomba. De hogy jutott idáig a karrierjében?

Diplomája után maga Trefort Ágoston miniszter küldte Frimet európai tanulmányútra, amelynek során – a látott külföldi intézetek példáin felbuzdulva – itthon is hasonló intézmény megalapítására törekedett. Így nyílt meg a tapasztalataira alapozva 1875-ben a Munka elnevezésű gyógyintézet Rákospalotán. (Ez az érdeklődési kör a családban igen erős lehetett, hiszen testvére, Antal szintén gyógypedagógus volt, siketek számára magánintézetet működtetett.) Frim Jakab tehát elsőként tárta fel Magyarországon az értelmi fogyatékosok nehéz sorsát és hozott létre számukra nevelőintézetet, humánus kötelességnek nevezve a hivatását.

Bár az intézete folytonos anyagi problémákkal küszködött, az elért eredmények mégis közismertté tették, és két éven belül – némi létszámbővülés és Pestre költöztetés után – ebből lett az Első Magyar Hülyenevelő- és Ápoló Intézet, amelyet Frim saját költségén intézett.

Ez a későbbi ápolóintézeteknek is jó alapot adott. A gyermeki tompaelméjűséget a gyógypedagógus három kategóriára osztotta: a tompaelméjűekre, akiket szoktatni lehet; a betegelméjűekre, akik fejlődésre képesek; valamint a gyengeelméjűekre, akik képesíthetőek. A hülyeséget elmebetegségnek nevezte, bár szerinte az őrültség, amely ugyancsak elmebetegség, nem azonos a hülyeséggel.

Híres türelmét otthon is kamatoztathatta, hiszen feleségétől nem kevesebb, mint kilenc gyermeke született.

Pedagógiai felfogását Frim így foglalta össze egyik szakkönyvében:

„az elnyomorult, gyenge, elkorcsosult testet a rendes irányban kell kifejteni, erősíteni, gyógyítani, a szunnyadozó lelket felébreszteni, a sötét, tévelygő szellemet összegyűjteni és azt legalább 'a legáltalánosabb és legszükségesebb ismeretekre' tanítani; főképpen azonban a felébresztett szellem alapján 'erkölcsöt' kell beléjük oltani.”

Források:1,2,3,4


Link másolása
KÖVESS MINKET: