X-Faktor: erősnek tűnt a mezőny, de a mentorházban szinte mindenki leszerepelt
Többen nehezményezték, hogy nem említettem meg: Kiss Ramóna babát vár. Egyrészt úgy voltam vele, hogy nyilván én vagyok az egyetlen az országban, aki még nem tudta, másrészt a műsorhoz ennek nem sok köze van – amúgy ma az első szakaszban úgy öltöztették fel, mintha egy Antonioni-filmből lépett volna elő.
A másik. Felfigyeltem egy furcsa félreértésre. Rengetegen kérdőjelezik meg a mentorok alkalmasságát, és kicsit megkapargatva a dolgot mindig kiderül, hogy azért, mert az illetőnek nem tetszenek Radics Gigi/Bye Alex stb számai/hangja, mit tudom én. Márpedig ez egy alapvető félreértés. Az, hogy ez a négy (viszonylag) fiatal mennyire jó mentor, az semmilyen mértékben nem függ össze azzal, hogy mennyire jó énekes, zenész, vagy mennyire tehetséges előadó. Egy jó X-Faktor mentornak értenie kell a sóbizniszhez, és kell, hogy legyen annyi pedagógiai vénája, hogy segíteni tudjon a rábízott versenyzőknek. Mentorálni egészen más jellegű munka, mint énekelni vagy mondjuk gitározni. A műsort kitaláló Simon Cowellről sem láthatunk zenés videókat a neten, mégsem kérdőjelezi meg senki, hogy helye van a zsűriben.
No de térjünk a lényegre.
Mára a fiúk és a zenekarok maradtak. Puskás Peti csapata kezdett, abból is „Pápaijoci Krisztián”, ahogy Peti elnevezte versenyzőjét. De mindenki megnyugodhatott, Krisztián ezúttal nem Pápai Joci dalt hozott, igaz, azért Horváth Tamás Meggyfájával nem távolodott el olyan nagyon tőle. Annál inkább az X-Faktortól, mert hogy nem sikerült meggyőznie Petit.
Erdélyi Barnabás Calum Scott You Are The Reasonjéval érkezett, mert mint elmondta, erre táncolt a feleségével az esküvőjükön. A produkció után elmondta Kiss Ramónának, hogy nem könnyebbült meg, amiért túlesett a feladaton – és hát volt is miért izgulnia.
Jött a nagy visszatérő, Nagy Krisztián. Nagy örömömre Máté Pétert hozott, de nem az elcsépelt nóták egyikét. Nem hiszem, hogy a Mondd, miért szeretsz te mást valaha is elhangzott a honi tehetségkutatók során (bár a külföldieken sem valószínű). Krisztián produkciója után a mentorok ixedszer is újból elrinyálták, hogy neki tavaly volt a nagy pillanata, Alexet már nem tudja izgalomba hozni, és a többi és a többi. Csak a szokásos. Pedig nem lehet kétséges, hogy Krisztián az egyik legnagyobb esélyese ennek a műsornak.
Szekér Gergő arról énekelt, hogy Nobdy’s Perfect, és rögtön be is bizonyította, mennyire igaz ez. A mentorok szerint legalábbis nem énekelt túl jól, mintha visszafogta volna a hangját.
Egyik személyes kedvencem, Balog Krisztofer meglepően nagyot énekelt magához képest Berki Tamás dalával. Nem volt hibátlan, de rendkívül hiteles volt, akárcsak Kovács Pali. Pali saját dalt hozott, amit saját elmondása szerint a tavalyi kiesése ihletett, amely után eléggé padlóra került.
Eljött a döntés ideje, Alex megállapította, hogy Petinek legalább egy jó énekest haza kell küldenie. Végül Pápaijoci Krisztián lett az. Barnabásnak sem volt maradása, aki nem lepődött meg, mint mondta: „Én egy nagyon egyszerű énekes vagyok.”
Nagy Krisztián esélyt kapott, hogy javítsa a Krisztiánok renoméját az X-Faktor történetében, és elfeledtesse velünk azt a traumát, amit néhány éve JFK (Jimmy Fia Krisztián) okozott.
Szekér Gergő is fellélegezhetett. Krisztofer és Pali között pedig a mentortársak választhattak. Gigi és Laci Krisztofer mellett érvelt, de Alex hamar meggyőzte őket, hogy ő nem eléggé különbözik Peti két választottjától, Palival színesebb lesz a csapat és a műsor. Így hát Palinak idén sikerült bejutni az élő show-ba.
Következett az utolsó etap a Mentorházban, a zenekarok. Rendre ez a leggyengébb csoport, annak dacára, hogy tavaly végül zenekar győzött. A válogatók után nekem erősnek tűnt a mezőny, de ma szinte mindenki leszerepelt. A What’sUpci egész mostanáig nagyon tetszett, de a mentorok valamiért úgy döntöttek, nem lehet olyan, hogy egy zenekarnak ne legyen frontembere, ezért a hegedűst előretolták. Az eredmény lagymatag, élettelen produkció lett. Azt énekelték, hogy Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen. Remélem, hazafelé menet is ezt énekelgették maguknak, és vigaszt merítettek belőle.
Alex kedvencei, az USNK – igen, ők az én drága rapper duóm – azt csinálták, amit eddig is: letépték az arcunkat egy saját számmal. Gigi szerint „Baromi jók voltak”. Nem volt kérdéses, hogy bejutnak az élő műsorba, úgyhogy végre megtudhatom a választ a kínzó kérdésre: De mit csinál egy rapper duó, ha teszem azt swinget kell majd énekelni? Őszintén kíváncsi vagyok, mi lesz ebből. Nekem még mindig olyan, mintha hokisokat neveznének jégtáncra, mondván korcsolya - korcsolya.
A Helo Zept a Sweet Dreamst hozta, szigorúan a Marilyn Manson-féle verziót alapul véve. Nekem tetszettek, de a mentorok szerint gyenge volt a produkció, lapos, mint a föld.
A Ricky and the Drunken Sailors megint jó kis rockabillyt tolt, Bozont viszont a Gentleman Band élén elvérzett az Aerosmith-dallal. Sajnálom, mert szívesen láttam volna Bozontot a döntőkben. Gáspár Laci odáig ment, hogy Bozont nem tud énekelni, de hát szerinte Taka sem tud, úgyhogy Lacival nem is foglalkozunk tovább ezen a ponton.
Már Kocsis Zoltán, sőt Bartók Béla is megmondta, hogy a zeneszerzésben a téma kitalálása a legkevesebb. Egy dallam önmagában nem oszt nem szoroz. A Stolen Beat ezúttal Pixától hozta a Paparazzit, és bebizonyították, hogy ilyen gyönge zenéből is lehet színvonalas előadást varázsolni.
A What’Upci csomagolhatott, akárcsak a Hello Zep! Az USNK és a Stolen Beat ott lesz az élő műsorban, és a mentortársak szavazása eredményeként a Ricky And the Drunken Sailors is.
Jövő szombaton végre jön az első élő show. Talán mostantól kevesebb agysejtet pusztít el a műsor rendszeres követése. Egy tökéletes világban Antal Timi – Nagy Krisztián döntő jönne a végén, de tudjuk, hogy a világ nem tökéletes.
