prcikk: „Ha évi száz koncertünk lenne, lehet, hogy nem élnénk túl” – Wake Up 1230 interjú és lemezpremier | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„Ha évi száz koncertünk lenne, lehet, hogy nem élnénk túl” – Wake Up 1230 interjú és lemezpremier

Új szupergroup alakult Baksa-Soós Attila, Frenk, Papp Szabi és Beck Zaza részvételével. Első albumuk megjelenése alkalmából beszélgettünk kettejükkel.


Wake Up 1230 néven alapított közös zenekart a hazai underground négy jelentős alakja, akiket például a Supernemből, a 30Y-ból, a Frenk zenekarból, vagy épp a Rühös Foxiból lehet ismerni.

Együtt viszont kompromisszummentes punkrockot játszanak.

Wild Colors című első lemezük ebben a cikkben meg is hallgatható, a banda születésének körülményeiről pedig a dalszerző-szövegíró páros, Frenk és Baksa-Soós Attila meséltek.

– Mind a négyen elég régóta ismeritek egymást. Miért pont most fűztétek szorosabbra a viszonyt?

Attila: Szabival és Zazával 2012 környékén álltunk össze először alkalmi jelleggel egy dalra (ez volt a Loretta), majd ezt időről időre megismételtük. Frenkkel pedig 2014-ben vettük fel a Wild Colors című számot, ami a mostani lemezre is felkerült.

Frenk: Nagyobb lökést tavalyelőtt kapott a dolog, de nem volt igazán fordulópont, egyszerűen csak jött magától. Felmentem Attihoz, elkezdtem játszani valamit, ő adta hozzá a szöveget, és nagyjából fél óra alatt készen volt egy dal. Improvizációkból született minden, soha nem kész témákat vittem.

Attila: Van ennek egy rituáléja.

Általában egy irgalmatlanul nagy, legalább háromszor egy méteres csomagolópapírt szoktam leragasztani a padlóra, arra írom ott helyben, ami eszembe jut.

Tavalyelőtt két új dal született ezzel a módszerrel, idén év elején pedig Szabi vetette fel, hogy ebből akár rendes, működő zenekar is lehetne.

Mondhatjuk, hogy ez egy hobbiprojekt?

Attila: Nem szeretem ezt a megnevezést, mert számunkra élet-halál kérdés, hogy minden egyes dalnál a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból. A lényeg, hogy minden egyes koncert, próba. vagy csak sima találkozás egy-egy ünnep legyen.

Frenk: Mivel mindenkinek elég sok dolga van, úgy tervezzük, hogy évi 8-10 koncertünk lesz. Ez persze nem olyan sok, de nem is bírnánk ennél többet, olyan rossz hatással vagyunk egymásra... (nevet) Ha évi száz koncertünk lenne, lehet, hogy nem élnénk túl.

A név mögött van valami konkrét sztori?

Attila: Nagyjából 25 éve írom a számomra kedves potenciális zenekarneveket, és most valahogy erre esett a választás. Voltaképpen annyi van mögötte, hogy mindannyian éjszakai üzemmódban élünk, utálunk korán kelni, így a kora délutáni időpont nagyjából megfelelő. Amúgy meg ébresztő van!

Hogy jött a punkrock? Szabin kívül egyikőtök se kimondottan erről a műfajról ismert.

Frenk: Mondhatjuk, hogy ezt dobta a gép. Nem is gondolkodtunk rajta egyáltalán. Én egyébként utoljára Dunaújvárosban a garázsban játszottam ilyen zenét, de nagyon élvezem.

Magyar szövegeken nem gondolkodtatok?

Attila: Többször is felmerült, legutóbb a menedzserünk mondta, hogy következőnek jó lenne egy magyar nyelvű anyagot is összerakni. Az, hogy ez ilyen lett, leginkább annak köszönhető, hogy engem most épp az angol szövegek foglalkoztattak.

Frenk: Szerencsénk van, mert a zenekarban minden tag írt már szöveget, úgyhogy könnyen lehet, hogy kitágítjuk majd a többiekre is az eddigi páros alkotói módszert. Egy szöveget már el is kezdtünk összerakni, gyakorlatilag felváltva bedobálva a sorokat.

Attila, a Rühös Foxihoz képest mennyiben más itt a hozzáállásod?

Teljesen más a kettő, nem is nagyon lehet egy mondatban említeni őket. Nem szeretném felcímkézni egyiket se, szerintem nem az én dolgom a műfaji besorolás. Ezzel együtt mindkettőt imádom.

Ami viszont közös pont mindegyik zenekarban, az a barátság: mindenki külön-külön is nagyon jó viszonyban van a többiekkel.

A frontemberszerep mennyire testhezálló számodra?

Attila: Gyakorlatilag így születtem, nagyon pici korom óta folyamatosan szerepelek. Nem is feltétlenül zenekarban: akár egy könyvvel, performansszal, színjátszással, vagy épp klasszikus zenével. Érdekesség, hogy hosszú idő óta a közelmúltban – pont az első és eddig egyetlen Wake Up koncerten – fordult elő először, hogy teljesen józanul léptem fel. Utoljára talán akkor volt ilyen, amikor gyerekként a Zeneakadémián adtam koncerteket. Szokatlan volt, de nagyon jól esett.

Frenk, te viszont mindig a középpontban vagy, amióta abbahagytad a dobolást. Milyen érzés, hogy ebben a zenekarban viszont nem?

Arra vagy kíváncsi, derogál-e? (nevet) Valójában nagyon élvezem, sokkal kényelmesebb pozíció és kisebb felelősség, mint amikor frontemberként mindenki rád figyel. Az is nagyon jó, hogy tiszta rock n’ rollt játszunk, gerjed a gitár, ráléphetek a torzítóra… Persze valamennyire itt is én irányítom a zenekart, de inkább gördül magától az egész. A stúdiózást se bonyolítottuk túl, egyszerűen csak bementünk egy egyben feljátszottuk az egész lemezt.

A teljes lemez itt meghallgatható:

A dalokról egyenként

Times: Egy vágyképet fogalmaztunk meg arról, hogy szeretnénk egy sokkal nyíltabb, befogadóbb, szeretetre épülő társadalomban élni. Van benne egyfajta görbe tükör-hatás is, amikor felhozzuk, milyen most az emberek egymáshoz, vagy épp az állatokhoz való viszonya.

Skip The Routine: Ez egy országúti rock n’ roll dal, eredetileg lassú balladának indult, de amikor levittük próbára, sehogy sem akart összeállni. Aztán Szabi bedobta, hogy gyorsítsuk fel, és már készen is volt.

Fuzzy Pink Dice: Reflekció az ‘50-es évek hot rod kultúrájára, amikor gyors autók versenyeztek egymással, a visszapillantó tükrökön pedig plüss kockák lógtak.

Nem számított semmi, csak a jó kedv és a vidámság, közben viszont ez az időszak a modernkori Amerika legsúlyosabb rasszizmusát próbálta feledtetni. Ezt a kontrasztot próbáltuk bevinni a dalba.

Zeneileg rockabilly stílusban készült, egy nagyon kedves ismerősünk azt mondta róla, hogy pontosan így kellene megújítani ezt a műfajt.

Bye Bye: Egy az egyben hozza a tipikus New York-i hangulatot, lett volna benne egy Frank Sinatra-betétdalrészlet is, de végül kihagytuk.

Western Sky: Ez egy country ballada, méghozzá jó okkal. A vinyl verzión ugyanis ez az A oldal utolsó dala, ami sosem lehet túl gyors, ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy ledobja a legbelül pörgő tűt a lejátszó.

Baby Star: Attila Ligeti Gyurival közösen írta még 5-6 évvel ezelőtt, ez az egyetlen szám, amiben nem Frenk volt a társszerző. Viszont most újra feljátszottuk, így a lemezen nem az eredeti verzió hallható.

Russian Tzar: Egyike annak a két dalnak, amit két évvel ezelőtt írtunk együtt. Idén tavasszal klipet is forgattunk hozzá.

Sympathy Fuck: Arról a jelenségről szól, amikor egy egészen szürreálisan gyönyörű nő egy éjszakára összejön egy olyan csávóval – vélhetően sajnálatból –, aki ezt egyáltalán nem érdemli meg.

Wild Colors: A címadó dal, egyben az első közös számunk. Ugyanaz a verzió került a lemezre, amit annak idején felvettünk. Itt köszön leginkább vissza a rock n’ roll mellett a pszichedelikus vonal, ami egyébként a szövegekben máshol is jelen van.

(A lemezbemutató koncert október 21-én lesz a Robotban.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal
A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.


A legforróbb politikai pillanatban, az országgyűlési választások estéjén tér vissza a képernyőre a legendás Heti Hetes.

Az urnazárást követően, április 12-én 19:30-tól újra felcsendül a legendás főcímdal: „Minden, ami érdekes: politika, botrány, Duna-parti duma-party, bulvár, pletyka, sztárhegyek – ez a Heti Hetes!”.

A premier után a műsor vasárnap esténként 21:00-tól lesz látható az RTL-en, és egyúttal elérhetővé válik az RTL+ Premium streamingplatformon is.

A csatorna közleménye szerint a megújult formátum a régi hagyományokat követve ígér kíméletlen szatírát, célkeresztben a politika, a közélet és a bulvármédia szereplőivel, akiknek a készítők ígérete szerint újra feltálalják a „feketelevest”.

Az új hetesfogat műsorvezetője a közösségi médiából ismert Nagy Ádám lesz, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport csatornák arca. Az már biztos, hogy a csapatot erősíti Hajós András és Majoros Péter, azaz Majka is.

A további szereplők kilétét a csatorna a választásokig hátralévő időben, fokozatosan fedi fel.

A visszatérés időzítése nem véletlen: a műsor a választási kampány lecsengése után, a szavazatszámlálás feszült órái alatt kínál szórakoztató kikapcsolódást a nézőknek.

A Heti Hetes eredetileg 1999-ben indult, és hosszú éveken át a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb közéleti-humoros műsora volt, mielőtt 2017-ben megszűnt. A formátum 2020-ban egyetlen online különkiadás erejéig már újra összeállt. A mostani visszatérés körüli legnagyobb kérdés, hogy kik ülnek majd az asztalnál a már bejelentett nevek mellett.

via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát
Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.


A hazai két nagy kereskedelmi csatorna kicsit olyan, mint az irigykedő szomszédok. Ha a Józsiék vesznek egy új fotelt, nekünk is feltétlenül be kell újítani egyet. Amennyiben lecserélik az autót, szégyenben maradunk, ha a tíz éves, ütött-kopott szappantartóval furikázunk. Mindkét csatornának kell, hogy legyen saját énekes tehetségkutatója, főzőműsora, álarcos-zenés idétlenkedése, ingatlanos realityje. És persze műtárgy-felfedező showja is.

Amikor Kolosi Péter 2023 tavaszán bejelentette, hogy megvásárolták a dán Best Bid formátumot, a TV2 körülbelül fél órán belül előállt azzal, hogy náluk az angol Cash or Trash formátum debütál Kincsvadászok címen. Az RTL végül elhalasztotta a saját műsorát. Hogy a konkurencia miatt, vagy más tényezők is közrejátszottak, azt nem tudom, mindenesetre, míg a Kincsvadászok már a 4. évadnál tart, végre megérkezett A legjobb ajánlat is, először az RTL+-ra, de hétfő estétől már a tévében is látható.

Hiába az eltérő forrás, a két műsor kísértetiesen hasonlít egymásra. Úgyhogy el is intézhetnénk annyival, hogy aki bírta a Kincsvadászokat, az ezt is fogja, aki utálta, az ne erőltesse ezt se.

De azért ha alaposabban megnézzük, ez nem teljesen igaz.

Ha esetleg valakinek sikerült volna elkerülnie ezt a formátumot, a lényeg, hogy hétköznapi emberek hoznak különböző értékes, vagy annak vélt régiségeket és műtárgyakat, amit felbecsül egy szakértő. Aminek egyébként annyi a jelentősége, hogy a néző képbe kerüljön a tárgy értékét illetően, magában az eladásában semmi szerepe nincs. Az, hogy mi és mennyire kel el, az egyedül a gyűjtőkön múlik, akik természetesen a saját pénzükből licitálnak.

A legjobb ajánlatban fontos különbség, hogy nem csak padláson porosodó régi írógépek és gyertyatartók kerülnek terítékre, hanem kitörési lehetőséget kereső, magukban bízó művészek is jelentkezhetnek műalkotásaikkal.

A műsorvezető Sváby András, aki jóval mackósabb, mint a Kincsvadászokban állandóan fészkelődő, energikus, röhögcsélő Tilla. Míg Tilla a stúdióban találkozik először az eladókkal és a tárgyakkal, A legjobb ajánlatban a keretsztori szerint maga Sváby járta be az országot, hogy megtalálja a legjobb tárgyakat. És valóban, ha felbukkan egy-egy jobb sztori, akkor meg is mutatják a "családlátogatást".

A műkincsgyűjtőket itt "felfedezőnek" nevezik. Köztük találjuk a Londonban saját galériát működtető Kováts Dávidot, Pápai Joci testvérét Pápai Pétert és a belsőépítész Szendrő Pétert.

Hasonlóság a konkurens műsorral, hogy a profi gyűjtők mellett van egy művész is. A TV2-n a Tankcsapda dobosa, Fejes Tamás, az RTL-en Alföldi Róbert aki magát gyűjtőnek és amatőr festőnek titulálja.

Sajnos a négy pasi között itt is csak egyetlen hölgynek osztottak lapot.

Igaz, a görög származású Eleni Korani nem kispályás, hiszen férjével közösen irányítják az Ernst Galériát, hogy mást ne mondjak, 2005-ben ők hozták haza Amerikából Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festményét.

Maga a licitálás folyamata itt bonyolultabb. A gyűjtők a licit elején egy táblára felírják az ajánlatukat – ami persze lehet nulla is. Ezután a két legalacsonyabb ajánlat kiesik, és hárman licitálnak egymásra. Ha megvan a legmagasabb ajánlat, a két kiesett "kolléga" dönthet úgy, hogy visszaszáll a versenybe és még feljebb srófolhatja az árat.

Az első két adás alapján A legjobb ajánlat sokkal inkább épít az egyéni történetekre. Az eladók között láthatunk feleségét elvesztő, fiait egyedül nevelő apukát, feleséget, aki a férje gyűjtőszenvedélyének áldozata, 14 éves leendő műkereskedőt. Időről-időre a felfedezők is elárulnak egy-egy saját történetet, amit bizonyos tárgyak hoznak elő belőlük.

Van a műsornak némi edukációs szándéka is, például arról, miből lehet felismerni egy hamisított festményt, vagy mi az értéke egy Dali által tervezett, sorozatgyártott dísztárgynak.

A legjobb ajánlatnak egyelőre nincs VIP változata, de azért a második adásba két celebecskét is becsempésztek. Farkas Ádám azaz VV Ádi egy bűnronda, hamis Glatz Oszkár-festménnyel érkezett. Mivel a vételárból egy kutyamenhelyet akart támogatni, a felfedezők megegyeztek, hogy összedobnak neki egy kis lóvét, csak vigye a festményt előlük.

Végül Alföldi Róbert vitt még egy kis csavart a történetbe, de azt nem lövöm le, nézzétek meg.

A másik ismerős arc Merucza Zsolt, aki a tavalyi X-Faktorban tűnt fel mint rapper. A mentorok akkor teljesen beleszerettek a művészetébe, amit kicsit csodáltam, mert szerintem nem volt akkora nagy szám.

Most kiderült róla, hogy hobbifestő is. A festményei jobbak, mint a rapszövegei, de hogy ténylegesen mire elég a tehetsége, azt nem én vagyok hívatott megítélni. Mindenesetre az kiderült, hogy nehéz körülmények között él, és mivel nincs pénze vászonra, a háza falaira fest. Azért jött a műsorba, hogy lehetőséget kapjon a kitörésre és a fejlődésre. A felfedezőket teljesen megvette a megható sztorival és az egyéniségével, Kováts Dávidék hiteles művészt láttak benne.

Nekem árnyaltabb a véleményem róla, szerintem hatalmas pozőr, persze ettől még lehet óriási művész, a kettő nem zárja ki egymást, sőt.

Alföldi Róbert itt is hozza önmagát, kedves, humoros és szerethető. Szerintem élvezi, hogy itt nem kell hű de mélynek lenni, megfeledkezhet művészetről, közéletről, az egész egy nagy játék. A felfedezők közül Pápai Pétert kedveltem meg legjobban, aki olyan, mint egy aranyos nagybácsi, mindig kedvesen szól az eladóhoz, van benne valami, amitől biztonságban érzi magát az ember.

Amikor elkezdtem nézni A legjobb ajánlatot, az volt a legerősebb érzésem, hogy ez egy Kincsvadászok pepitában. Ez azonban csak a felszín. Mire az első adás végére értem, megszerettem a műsort. Valahogy az egész összkisugárzása lágyabb, szerethetőbb, mint a konkurensé.

Sokkal befogadóbbnak érzem ezt a közeget. Ha jön is egy-egy gagyi tárgy, nem oltják szét a fogalmatlan laikust, hanem edukációs lehetőségként fogják fel, és összességében a tárgyak szeretetét próbálják átadni. Kíváncsian várom, meddig lesz érdekes, illetve tudnak-e később olyan új elemeket behozni, ami frissíti kicsit a formátumot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt
Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.


Március 24-én lenne 96 éves Steve McQueen, a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja, akinek legendája évtizedekkel a halála után is dollármilliókat ér.

A története arról szól, hogyan lehet a semmiből, egy javítóintézet mélyéről eljutni a világ csúcsára, és közben soha nem felejteni el, honnan indult az ember.

Terrence Stephen McQueen 1930. március 24-én született Indiana államban, élete első évtizedeit pedig az instabilitás jellemezte.

Erőszakos nevelőapák és egy magára hagyó anya mellett sodródott, míg végül a kaliforniai Boys Republic nevű nevelőintézetbe került. Ez a hely lett az első igazi otthona, a fordulópont, amely struktúrát és esélyt adott neki.

A hálája sosem múlt el: miután befutott sztár lett, rendszeresen visszajárt, személyesen beszélgetett a fiúkkal, és jelentős összegekkel támogatta az intézményt. Ez a kötelék ma is él: a Friends of Steve McQueen Car & Motorcycle Show minden évben az intézet javára gyűjt adományokat.

A fegyelem és a rend iránti vágya a hadseregbe vitte: 1947-ben csatlakozott az Egyesült Államok Tengerészgyalogságához.

A lázadó természete itt is megmutatkozott – egy engedély nélküli eltávozás miatt negyvenegy napot töltött a fogdában –, de végül megtanulta a leckét, és tisztes szolgálattal szerelt le.

A civil életben ez a belső feszültség, a fegyelem és a düh keveréke vált a védjegyévé a filmvásznon. Olyan klasszikusokban formálta meg a szűkszavú, tettre kész hőst, mint A hét mesterlövész, A nagy szökés vagy A Thomas Crown-ügy. Az igazi áttörést és a halhatatlanságot azonban az 1968-as Bullitt (A chicagói tanú) hozta el.

A film legendás, tízperces autós üldözése San Francisco meredek utcáin újraírta az akciófilmek szabályait.

Peter Yates rendező a puszta látvány helyett a feszültségkeltésre és a realizmusra törekedett, McQueen pedig a jelenetek jelentős részében maga vezette a sötétzöld Ford Mustang GT-t, amivel örökre beírta magát a film- és az autótörténelembe.

A sebesség iránti szenvedélye a magánéletében is központi szerepet játszott. Profi autó- és motorversenyző volt, a megszállottságát pedig az 1971-es Le Mans című filmben vitte vászonra. Bár a film a maga idejében nem lett kasszasiker, mára kultikussá vált.

A főhős, Michael Delaney szájából hangzik el a mondat, amit tévesen gyakran McQueen saját hitvallásának tartanak: „A versenyzés maga az élet. Ami előtte vagy utána történik, az csak várakozás.”

A sebesség és a vászon mögött egy bonyolult, érzelmekkel teli ember rejtőzött, aki a szerelmet is a legmagasabb fordulatszámon élte meg. Élete nagy románca Ali MacGraw színésznőhöz fűzte, akivel A szökés című film forgatásán szerettek egymásba. Kapcsolatuk viharos és szenvedélyes volt, tele vonzással és pusztító vitákkal.

„Bárcsak együtt öregedtünk volna meg józanul” – emlékezett vissza később MacGraw.

A sikerek csúcsán, 1979-ben azonban McQueen lesújtó diagnózist kapott: pleurális mezoteliómát, egy ritka és agresszív daganatos betegséget állapítottak meg nála, amelyet vélhetően a katonaságnál és a versenyzés során viselt azbeszttartalmú védőruházat okozott.

Mivel az amerikai orvosok lemondtak róla, Mexikóba utazott, ahol vitatott alternatív kezeléseknek vetette alá magát. A nyilvánosságot hónapokig kerülte, de 1980 októberében megtörte a csendet.

„A testem lehet, hogy összetört, de a szívem és a lelkem nem”

– üzente a rajongóknak. Nem sokkal később, november 7-én egy műtét utáni szívroham következtében, alig 50 évesen elhunyt Mexikóban.

Halála után a legendája csak tovább nőtt. A „menőség királya” máig az egyik legjobban jövedelmező halott híresség, arca és neve márkává vált. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a Bullitt-ban használt eredeti Ford Mustang sorsa. Az autó évtizedekre eltűnt, majd 2020 januárjában egy árverésen elképesztő összegért, 3,4 millió dollárért kelt el, ami mai árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnak felel meg.

Steve McQueen története a kitartás és a belső démonokkal vívott harc krónikája. A javítóintézeti fiúé, aki a világ csúcsára jutott, de sosem tudott teljesen megszabadulni a múlt árnyaitól. A szűkszavú ikoné, akinek a vásznon egyetlen pillantása is többet mondott ezer szónál, és akinek öröksége ma, 96. születésnapján is elevenebb, mint valaha.

Via Los Angeles Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem
A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.


A Quimby zenekar közleményben tudatta a rajongókkal, hogy Kárpáti „Dódi” József kórházba került, ezért nem tud részt venni a zenekar szombati, MVM Dome-beli születésnapi koncertjén.

Bár a zenész állapota már javul, a koncerttel járó terhelést egyelőre nem vállalhatja.

A zenekar szavaival élve nehéz napokon vannak túl, és nem csak a készülődés miatt. „Nehéz napok vannak mögöttünk, és nem csak azért, mert teljes erőbedobással készülünk a szombati születésnapi koncertünkre” – áll a Quimby közleményében. A csapat hivatalos üzenetben fogalmazta meg a döntés hátterét és okait.

„Dódi kórházba került, és bitang nehéz szívvel kellett tudomásul vennünk, hogy nem fog ott állni velünk az MVM Dome színpadán szombaton. Azonban számunkra is az a legfontosabb pillanatnyilag, hogy teljesen felépüljön, és mihamarabb együtt zenélhessünk. Hétfőn meglátogattuk, már sokkal jobban van, jókedvűen fogadott bennünket, de a koncerttel járó terhelésnek nem szeretnénk kitenni” – írja a zenekar.

A mostani koncert különösen fontos a zenekar életében, hiszen a Quimby a 35. születésnapját ünnepli. A jubileumi fellépést a tervek szerint megtartják, de Kárpáti József nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: