KULT
A Rovatból

Világhíres festők

A 26 kötetes sorozatból megismerhetitek a világ festőóriásainak életét és műveiket. Kalandok, tragédiák, csalódások és rengeteg szépség.


Sandro Botticelli itáliai festő, a korai reneszánsz idején a firenzei iskola legjelesebb képviselője volt.

1_Botticelli_600x639

Leonardo da Vinci festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Festményei a világ legismertebb alkotásai közé sorolhatók.

Paul Gauguin a déltengeri szigetvilág ősi kultúrájának megörökítője. Kalandos életet élt s önmagával is harcot kellett vívnia azért, hogy megőrizze saját alkotó énjét.

Pierre-Auguste Renoir derűs természet volt, és semmi sem tudta megtörni az életbe vetett bizalmát. A lehető legnagyobb természetességgel lett az örök nyár festője.

Claude Monet a francia impresszionista festészet "szülőatyja" volt. Az életrajzi összefoglaló ennek a páratlan alkotói életnek és művészi pályának a legfontosabb momentumait ismerteti meg.

8_Monet_600x638

Gustav Klimt képei egészen sajátos, varázslatos hangulatot teremtenek. Képi világának központjában valóban a női test csodája áll a maga érzékiségében és szentségében.

J. M. W. Turner A sötétségtől a fényig – Turner festészete a látvány világának e két véglete között fokozatosan teremtette meg a nyugati művészet történetében talán legszélesebb ívű életművet.

Paul Cézanne a modern művészet atyjának tekintik őt, aki talán a 19. század legösszetettebb művésze.

Picasso már életében a nagyok sorába került, azokéba, akiknek neve a művészet szinonimájaként elismert jelentőségűvé nőtt. Sok korszakra tagolódó változatos pályaképében együtt van tréfa és komolyság, szépség és fintor, dráma, tragédia, s minden őszintén. Művészete egyre több emberhez kerül közel.

11_Picasso_600x638

El Greco halálakor „minden vagyonként csupán 200 vázlatos festményt hagyott hátra”. A spanyol miszticizmus festője két évvel előzte meg halálával nagy kortársát, Cervantest.

Francisco Goya 82 évet élt, s ez idő alatt elképesztően hatalmas életművet alkotott – körülbelül 500 olajfestményt és falképet, közel 300 rézkarcot és litográfiát, valamint több száz rajzot hagyott hátra. Festőként és grafikusként is termékeny művész volt, aki számos technikával kísérletezett – még élete vége felé is egy új nyomtatási eljárás úttörője lett, ő készítette az első művészi litográfiát.

Amadeo Modigliani, az „utolsó igazi bohémnak” tartott festő műveiben a toszkán festészet hagyományai ötvöződnek a modern francia képzőművészeti törekvésekkel. Alakjaiból kecses szépség és megkapó erotika árad. Henri Matisse -t mind a kortársak, mind a művészettörténészek a tiszta színek kifejezőerejére, az éles színkontrasztokra építő „Vadak” vezéralakjaként igyekeztek beállítani őt, alkotásaival szemléltetve az irányzat alkotói sajátosságait.

Albrecht Dürer a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.

Van Gogh a délvidéki vakító napfény szerelmese sok képet festett, ám életében csupán

egyetlenegyet adott el – ma néhány műve minden idők legdrágább festményei közé tartozik.

2_Van_Gogh_600x637

Salvador Dalí minél többet mutatott meg magából nyilvánosan, annál jobban elrejtette magát. A magára öltött álcák egyre nagyobbak és egyre pompázatosabbak lettek: úgy beszélt magáról, mint „Istenhez mérhető géniuszról”. De hogy milyen volt a valóságban a Dalí mögött elrejtett ember, az továbbra is titok. Edgar Degas, a modern nagyvárosi élet talán egyik legismertebb festője hatvan éven át fáradhatatlanul, kitartóan dolgozó és szenvedélyesen kísérletező, új utakat kutató sokoldalú művész volt.

Peter Paul Rubens nevét világszerte ismerik: a XVII. századi németalföldi festő megkerülhetetlen alakja az európai művészetnek, életművét általánosan mérföldkőnek tekintik földrészünk kultúrájának fejlődésében.

Hieronymus Bosch a 15. században született nagy flamand festő életművének értelmezése és értékelése körül évszázadokon át folytak a viták, s tartanak még ma is.

18_Bosch_600x637

Rembrandt képein az emberi arc magán hordozza az átélt sors rajta hagyott nyomait. A nagy németalföldi mestert főként „az ember és lelkiállapota” foglalkoztatta. Minél idősebb lett, annál többször érzékeltette a megfestett modellek belső magányosságát, ez Rembrandt szemében a személyiség lelkiismeretes ábrázolásának alapvető feltétele.

Kandinszkij. Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a 20. század Kandinszkijjal kezdődött, és vele is ért véget. Reputációját nem a mostoha sorsnak – csakis a művészetének köszönhette.

Marc Chagall képeiről az elbeszélő őszintesége sugárzik, aki félbe tudja szakítani magát, ha megdöbbentik vagy megnevettetik a saját szavai. Nem véletlen, hogy Chagall festészete zenei terminusokat csal ki a kritikus vagy a történész tollából.

20_Kandinszkij_600x639

Velázquezt az utókor a XVII. század egyik legnagyobb festőjeként tiszteli. Már legkorábbi képein is megfigyelhető a mindennapi élet részletei iránti érdeklődés és páratlan érzéke azok megörökítésére valamennyi műfajban, legyen szó vallásos, mitológiai vagy történelmi témákról, zsánerképekről vagy portrékról

Joan Míró katalán festőművész, grafikus, szobrász és keramikus. A gyermekrajzok varázsa és az avantgárd újító szabadsága fonódott eggyé műveiben. Toulouse-Lautrec groteszk műveiben Párizs, a menthetetlenül dekadens város mítosza emelkedik művészi magaslatokba.

Michelangelo neve egyet jelent a „művészi géniusz” fogalmával. Ő volt az a művész, akinek személyében és műveiben, hosszú és teljes életében a reneszánsz humanizmus törekvései maradéktalanul kiteljesedhettek.

A teljes sorozat 46 800 Ft helyett most csak 19 900 Ft

Vilaghires festok

A Kossuth Kiadó 2013. július 1-jétől 6 nagy sikerű sorozatát kínálja rendkívüli kedvezménnyel.

Ha érdekel a többi sorozat, vagy rendelnél, KATTINTS IDE


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: