SZEMPONT
A Rovatból

A túlélésért küzdenek a vidéki klubok a kötelező védettségi igazolvány bevezetése óta

A koncertek átlagos nézőszáma a járvány előtti szint felére-harmadára esett vissza. Pályázati támogatások nélkül a többség lehúzhatná a rolót, de így is van, akinek be kellett zárnia.


Nagyjából egy hónapja részletes cikkben mutattuk be, milyen hatással volt a járvány negyedik hulláma a zeneiparra. Röviden összefoglalva, ezúttal hivatalos korlátozás sem kellett ahhoz, hogy tömegével maradjanak el koncertek.

Ennek fő oka, hogy a kötelező védettségi igazolvány, illetve a növekvő esetszámok okozta általános félelem miatt annyira megcsappant az érdeklődés, hogy lehetetlen lett volna akár csak nullára kihozni őket, nemhogy nyereségesre.

Budapesten és az egyetemi városokon kívül gyakorlatilag minden klubnak meg kellett kongatnia a vészharangot, olyan kevesen váltanak jegyet a programjaikra. Ennek hátteréről beszélgettünk szakmabeliekkel.

A koncert végén 40-50 ember toporog a bejáratnál, hogy jönnének szórakozni

„Ősszel egy olyan zenekarral nyitottunk, amire a járvány előtt közvetlenül még 183-an váltottak jegyet, most pedig 52-en voltak” – mondja Kovács Zoltán, a mezőkövesdi Boomerang Biliárdszalon vezetője.

A klub befogadóképessége 250 fő körül van, például P-Mobilon, Beatricén vagy Deák Billen rendszeresen össze is jött a telt ház korábban. Tavaly viszont az addig megszokott nézőszámoknak jó, ha a harmadát tudta hozni a fellépők túlnyomó része.

Ez pedig Kovács szerint egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány számlájára írható. Úgy tapasztalja, hogy a 30-50 közötti rockerközönségnek legalább a fele nincsen beoltva. Ráadásul, ha egy nagyobb társaság egyik része mégiscsak rendelkezik kártyával, viszont a többiek nem, akkor rendszerint mindannyian kihagyják az adott koncertet.

„Ennél is megdöbbentőbb volt szembesülni azzal, hogy egy közeli barátom, aki háromszor is be van oltva, még így sem mert eljönni az egyik koncertünkre tavaly év végén, annyira félt a megugrott fertőzésszámoktól” – teszi hozzá.

Az NKA Hangfoglaló Program pályázati pénzei nélkül a Boomerang biztosan nem tudott volna élő zenés programokat tartani, de így sincsenek eleresztve. Több zenekar vissza is mondta a lekötött koncertjét, mert nem lett volna gazdaságos eljönni nekik a becsült gázsit figyelembe véve.

Ganxsta Zolee és a Kartel a Boomerangban

A hely szerencséje, hogy a havi néhány (általában 2-3, legfeljebb 4-5) koncert mellett a nevéből adódóan biliárdszalonként is üzemel, ami plusz bevételi forrást jelent. Az első három hullám idején azonban ennek sem örülhettek.

„Nyolc hónapig zárva voltunk, ráadásul a járulékokat ezalatt is fizetni kellett, így összességében több milliós mínusz keletkezett, a megtakarításaim jó részét feléltem” – idézi fel Kovács. A forgalom tavaly június végétől már jó volt, csak a koncertek látogatottsága esett vissza. Utóbbi viszont gyakran kihatott az előbbire is.

Vegyünk mondjuk 40-50 embert, aki jegyet vált egy koncertre, ez tart 9-től 11-ig. Egyébként 6-kor nyitnék, de így a koncert végéig más nem jöhet be. Gyakran előfordul, hogy akkor már ott toporognak még egyszer ennyien, hogy jönnének szórakozni, viszont vagy nincs kártyájuk, vagy nem érdekli őket az adott fellépő.

Kovács Zoltán ezzel együtt sem szeretne felhagyni a koncertek szervezésével, de nem túl bizakodó a tavaszi szezonnal kapcsolatban: legfeljebb 50-60 százalékos kihasználtságra számít. Igyekszik kisebb költségvetésű (például unplugged) produkciókat hívni, miközben reméli, hogy őszre már helyreáll a régi rend.

„Ez most ilyen, túl kell élni. Szerencsére a zenészek között is sokan bevállalják elhivatottságból, hogy kevesebb pénzért is eljönnek szórakoztatni az embereket, mert tudják, hogy jelenleg egyszerűen nincs ennél több.”

A vidéki klubok 70 százaléka bezárt volna pályázati pénzek nélkül

„Nálunk átlagosan feleannyian vannak a koncerteken, mint a járvány előtt. Talán az alternatív zenekaroknál, mint például a Kiscsillag vagy az Esti Kornél, valamivel jobb az arány, de ott is erősen érezhető a visszaesés” – tudtuk meg a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezőjétől, Horváth Imrétől.

A 300 fős befogadóképesség határához idén ősszel az Elefánt került legközelebb: rajtuk nagyjából 250-en voltak, de mivel ők szombathelyi származásúak, a lényegében hazai pálya miatt ez nem annyira meglepő. Volt ugyanakkor olyan koncert is, amire mindössze 12 ember váltott jegyet.

Pályázati támogatást a zenekari gázsikra kapnak, a rezsire és a bérleti díjra viszont csak egyszeri alkalommal volt ilyen lehetőség, azóta magukra vannak utalva. A vendéglátás bevételéből kellene kigazdálkodniuk, de ilyen alacsony nézőszámok mellett ez óriási kihívás.

Horváth szerint bizonytalan a helyzet, nem tudná megtippelni, átvészelik-e a mostani válságot. A közeljövőben terveznek tárgyalni a főbérlővel a költségek csökkentéséről, ez mindenképp nagy segítség lenne.

„Vannak bőven beírt dátumok tavaszra, csináljuk addig, amíg tudjuk. Szeretnénk túlélni, mindent megteszünk érte, de most inkább 50-50 százalék esélyt látok rá, hogy sikerül” – fogalmaz.

Don Gatto a Végállomás Klubban

Az osztrák határ mentén fekvő másik nagyváros, Sopron klubjaiban is tapasztalják a nehézségeket: a tavaly őszi szezonban legalább 50-60 százalékkal csökkent a látogatottság a járvány előtti szinthez képest.

„Korábban 10 buliból 4 nagyon jó volt, 4 közepes, és 2 olyan, ami nem hozta az előzetes várakozásokat. Ez változott meg úgy, hogy 2 hozza nagyjából 80 százalékon a korábbi szintet, 4 tud mondjuk 50 százalékot, a maradék 4 pedig legfeljebb 20-30 százalékot”

– mondja Kovács ‘QQ’ Attila, a Hangár Music Garden és a Búgócsiga Akusztik Garden üzemeltetője. A fellépők szerinte majdnem minden vidéki helyszínen ezzel találkoztak, ezért teljesen érthető módon elkezdték lemondani a koncertjeiket, mivel még abban sem lehettek biztosak, hogy nullára ki tudják hozni a turnét.

Arra is volt példa, hogy Sopron közbeeső állomás lett volna egy Münchenbe tartó zenekarnak, de mivel a németek hetekkel korábban visszaléptek, így elindulni sem volt értelme nekik.

Mások ugyan az utolsó pillanatig kivártak, de az elővételes jegyek csekély fogyását nézve végül muszáj volt úgy dönteniük, hogy nem éri meg. Az is többször előfordult, hogy a zenekarból covidos lett valaki – mint például Péterfy Boriék vagy a Leander esetében –, emiatt kellett lemondani a bulit. Ezeket az esetek többségében tavaszra ütemezték át.

Voltak azért kivételek is: nagyon jól sikerült például a 30Y, a Carson Coma, vagy a Road koncertje, a fentebb említett 10-ből 2-es arányt sikerült hozni, de ez nagyon karcsú ahhoz képest, mi volt előtte.

Kovács Attila szerint is egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány okozta a visszaesést, novemberben ráadásul az esetszámok is emelkedni kezdtek, ezzel párhuzamosan nőtt a félelem. A kettő együtt tovább rontotta a helyzetet.

„Szerencsére majdnem mindenki kapott pályázati pénzt, aki jelentkezett. Nem sokat, de a minimális túlélésre ez is elég volt, enélkül a vidéki klubok 70 százaléka szinte biztosan bezárt volna” – mondja Kovács. Hozzátette: nekik is minden követ meg kellett mozgatniuk, családi kölcsönökre támaszkodtak, hogy ne menjen veszendőbe, amiért évtizedek óta dolgoztak.

Most abban bíznak, hogy az omikron variáns talán végre elhozza majd a régóta várt nyájimmunitást. Ha így lesz, a tavaszi szezont meg tudják csinálni 70 százalék körüli kihasználtsággal, nyárra-őszre pedig a korábban megszokott forgalom is helyreállhat.

„Arra nincs értelme építeni, hogy a mostaninál számottevően többen beoltatják magukat, de a járvány gyengülésével talán eljön majd az a pont, amikor a kötelező védettségi igazolványnak is búcsút mondhatunk” – összegez.

Esti Kornél a Hangárban. Fotó: Gergácz Dóra

„A vendégköröm 80 százaléka nem vette fel az oltást, így semmi értelme újranyitni”

Mézes Zsolt 2018-ban szállt be üzlettársként a békéscsabai Narancs Klub üzemeltetésébe. A hely már korábban is üzemelt, de leginkább sima diszkóként, onnantól viszont az élő zene lett a fő csapásirány.

Hazai előadók mellett rengeteg külföldi fellépőt is meghívtak, főként rock-metál-punk-blues műfajokból. Olyan amatőr zenekarokról van szó, akik gyakorlatilag önköltségen járják Európát, a céljuk annyi, hogy a lehető legtöbb helyen felléphessenek. Ha nullára ki tudják hozni a turnét, már elégedettek, ezért örömmel ejtették útba Békéscsabát is.

A 2019-es év nagyon erősre sikerült, a külföldiek mellett olyan ismertebb hazai nevek is játszottak a klubban, mint az Ektomorf, az Auróra, a Hétköznapi Csalódások, vagy a Müller Péter Sziámi Andfriends. Havi egy telt házas bulival már nyereséges volt a hónap, ezt pedig bőven tudták hozni – még úgy is, hogy csak hétvégente, ősztől tavaszig tartottak nyitva.

2020 elejére pont egyenesbe jöttek: majdnem kifizették a hátralékot, amit korábbról görgettek maguk előtt, le volt szervezve az egész tavaszi program. Tele voltak tervekkel és pozitív várakozásokkal, amikor beütött az első járványhullám.

„Akkora volt a bizonytalanság, annyira nem lehetett tudni, mivel jár ez a vírus, hogy mindent lemondtunk és még a kötelező tiltás előtt bezártunk” – idézi fel Zsolt.

Radzeer zenekar a Narancs Klubban

A helyet a városi vagyonkezelőtől bérelték, de hiába kérték őket, hogy a lezárás idejére engedjék el a bérleti díjat, erre nem voltak hajlandók. Bevétel nélkül pedig nem tudták kigazdálkodni, ezért még abban az évben annyi tartozást halmoztak fel, hogy az önkormányzat egyoldalúan felmondta a szerződést és visszavette a klubot.

Zsolt elmondása szerint nem is szóltak nekik róla, egyszerűen csak levágták a lakatot és a sajátjukat tették a helyére. Így fejeződött be méltatlanul, alig 2 év után a Narancs Klub sikersztorija.

„Szeretnék újranyitni, de amíg kötelezően védettségi kártyát kell kérnem, semmi értelme. A vendégkörömet ismerve 80 százalék nem vette fel az oltást, így bármennyire is próbálkoznék, biztosan nem lenne nyereséges” – magyarázza.

Így maradt Békéscsaba élő zenés szórakozóhely nélkül, pedig igény volna rá: „A mai napig keresnek zenekarok és a törzsközönség is, hogy mikor folytatjuk, de csak feleslegesen kockáztatnék. Nem szeretnék milliókat fektetni a klubba úgy, hogy pontosan tudom, gyakorlatilag elégetném ezt a pénzt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt
A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.


Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk