KULT
A Rovatból

Vége a szuperhősfilmeknek? Mi a baj a Marvelnél?

2023 végeztével ez egy nagyon fontos kérdés. Miért buknak sorra a szuperhősfilmek? A 2010-es évek slágerfilmjeiben mi változott?

Link másolása

Marvel, a Disney első számú fejőstehene

Ha nem számítjuk a Titanic újra moziba küldését, akkor a Bosszúállók: Végjáték minden idők legsikeresebb filmje. 2019-ben majdnem 3 milliárd dolláros bevételt hozott világszinten, ami egy nagyon átgondolt, felépített terv csúcsa volt.

Több mint 10 év alatt egy egész univerzumot hozott létre nekünk Kevin Feige és a Disney.

A csúcsról pedig már csak lefelé vezet az út. Ezt követni, gyakorlatilag a nulláról indulni egy új csapattal nagyon nehéz lett volna, ezért nem is ezt tették. Fogták a meglévő karaktereiket és próbáltak egy új nagy főellenséget kreálni nekik, aki betölthette a Thanos által hagyott hatalmas űrt.

A probléma ott kezdődött, hogy ötletük sem volt, hogy kellene folytatni. Mivel nagyon szoros volt a megjelenési naptár, valahogy kellett egy kis idő: itt jött képbe a Fekete özvegy, ami egy régi elmaradása volt a Disneynek. A koronavírus beütött, mindenki kedvenc özvegye pedig csak a streamingen tudott hódítani, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Elég nagy bukta lett Scarlett Johansson hattyúdala. Ezután jött egy új hős, Shang-Chi, ami nagyon szórakoztató, de nem igazán sikerült még itt az új főgonoszt bevezetni.

Mivel jól debütált a film, a pandémia is a végéhez közeledett, egy tisztességes 430 milliót összeszedett, ami a körülményekhez képest pozitív számadat.

Valószínűleg legjobb esetben is csak nullszaldóra jött ki belőle a Disney. Ezt követte az első, hatalmas bukás, az Örökkévalók, akiket nem is érdemes megjegyezni, egy filmmel kiírták magukat az MCU-ból. Sajnos hiába pakoltak bele nagy nevű színészeket, ez sem tudta becsalni az embereket a moziba. A Pókember: Nincs hazaút végre elhozta a hőn áhított anyagi sikert a stúdióknak (itt Sony és Disney közös projektről van szó), a majdnem 2 milliárd dolláros bevétellel. Ez annak volt köszönhető, hogy visszahozták a két korábbi, nem Disney-s Pókembert és

mindenki kíváncsi volt rájuk, egy rajongó sem akart lemaradni a nosztalgiavonatról, főként ez hozta a nagy bevételt.

Ami még ezt a nosztalgia-faktort meg tudta valamennyire lovagolni, az a Doktor Strange az őrület multiverzumában volt, az X-mennel, bár ez már fele annyit se hozott a konyhára, mint Pókember kalandja.

Itt jött a fekete leves. Két nagyobb nevű, eredeti bosszúálló is bukás volt a kasszáknál saját filmjeikkel. A Thor: Mennydörgés és szerelem nagyon blőd és fárasztó lett, a szájhagyománnyal így nem jóhíre terjedt, csak 760 millióra futotta Hemsworthéknek.

A Fekete párduc második része, immár a tragikus gyorsasággal elhunyt Chadwick Boseman nélkül jóval az első rész számai alatt teljesített, csak 860 millióra futotta.

De nem csak az anyagiak, a történet is harmatgyenge volt. Innentől beszélünk 2023-ról, amikor is A Hangya és a Darázs: Kvantumánia a maga jó nyitásával és második heti hatalmas esésével – 69%-ot csökkent az első héthez képest a második hét bevétele, ez kiemelkedően nagy esés, főleg egy ekkora film szempontjából – megkezdte a Disney a Marvel háza táján döngetni a vészharangot. Ugyanis ez lett volna az első film, amiben tényleg szerepel az új bosszúállók-szintű főgyenó: Kang, a Hóditó. A maga 476 millió dolláros világszintű bevételből pedig az jött le, hogy nem sokan ismerték meg Thanos 2.0-át.

Idén érkezett egy kakukktojás, a Galaxis őrzői 3. része, vagyis James Gunn búcsúja a Marveltől.

Átszerződött a DC képregények világába és ez volt az öröksége. Tisztességes bevétel, egy keserédes tisztelgés eddigi munkája iránt. De nem találkozhattunk Kanggal benne – nem volt igazán köze a nagy Marvel univerzumhoz. A viszonylagos siker itt annak volt köszönhető leginkább, hogy Űrlord és társai szinte a Bosszúállók felfutásától velünk voltak, és a rajongók szívéhez nőttek. Ezt követte a Marvelek, ami minden idők egyik legnagyobb buktájának tekinthető. A probléma összetett, benne volt a Covid, a forgatás idejében hatalmas gondot okozott a vizuális effekt cégek elégedetlenkedése a képregényfilmek irányában, sőt, az amerikai író és színész szakszervezet sztrájkja is beleszólt a promócióba. Minden drágább lett, és nagyon lassan készült el a film, többször halasztották, egyszerűen vert helyzetből indult a produkció.

A 250 milliós költségvetés és még egyszer ennyi marketing költség mellé 204 millió dolláros bevételből látszik, hogy iszonyat bukást produkált.

Ezen a pénzen ugyebár a stúdió még osztozik kb. 50-50 arányban a mozikkal, tehát a tényleges bevétel 100 millió dollárra becsülhető a körülbelül 500 milliós költségvetés mellett.

Mi a baj a Marvellel? Egyrészt az átlagnézők kiszálltak, csak a rajongók maradtak, akiket pedig nehéz kielégíteni és akkora vásárlóerejük nincsen. A 2010-es években felépített Bosszúállók nem csak a fanokat, hanem asz átlag nézőket is összefogta egy olyan „kultuszt” hozott létre ezzel a Disney, mely ténylegesen a Végjátékkal ért véget.

A legtöbb embert a klasszikus csapat Thanos-szal való küzdelme érdekelte.

Nem érdekel igazán senkit egy Marvel kapitány, vagy Hangya, ha nincs ellenük valami jól felépített főgonosz. Itt szintén hiba csúszott a gépezetbe, hiszen, akit kinéztek, Kang szerepére, az amúgy zseniális színész Jonathan Majors belekeveredett egy családon belüli erőszak ügybe. Mivel most húzódik a per, újra kell castingolni a szerepet, a Disney ezzel gyakorlatilag kirúgta. Hatalmas gond, mert Majorsnak olyan szerződése volt, hogy Kang-ot csak ő játszhatja, mert multiverzum karakter volt, így lehet nem is Kang lesz a soron lévő főellenfél már.

A következő veszélyes komponens a mozi kérdéskörben a streaming. Sok család inkább vár 4-5 hetet, mert úgy is látja majd a filmeket a Disney+-on. Nem rohannak az emberek a mozikba egy új filmért, főleg, hogy a mozijegy árak is kezdenek elszállni. Idehaza a legnagyobb mozihálózatnál egy normál 2D jegy lassan 3000 jó magyar forint. Ez egy család esetében hatalmas kiadás.

Hasonló problémával küzd az animációsfilm részleg is az egeres cégnél.

Sorra buknak a nagyobb költségvetésű mesék. Valamint a Marvel-sorozatok is gyengécskék és futószalagszerűek a Disney+-on, ami negatívan befolyásolhatja a mozis részleget is. Egy szerencséje van a Disneynek: nem a filmekből élnek. A 2019-es eddigi legsikeresebb filmes évük teljes bevétele csupán 7%-át képezi a teljes vállalat bevételeinek, így pénzügyileg bírják még. Egyelőre.

Az adósságokkal terhelt DC háza tája

Na itt kezdődnek az érdekesebb kérdéskörök. A DC-nél egy-egy váratlan sikeren kívül szinte csak anyagi és kritikai kudarcok vannak. Itt csavarok egyet és a legfrissebbtől haladok visszafelé az időben, kezdjük a heti premierünkkel.

Aquaman legújabb kalandját előre elkönyvelték veszteségnek – a megérkezett első heti adatok alapján, teljesen jogosan.

Az előző rész szintén karácsonyi első heti bevétele 67 millió dollár volt, ez a második résznek, szintén az ünnepek alatt, 27 millió dollár lett. Csak úgy, mint a Marvelek, ez a film se tud majd felnőni elődjéhez, hosszú ideje húzódik a forgatás, Amber Hearddel kapcsolatban folyamatosan voltak visszásságok. Az eddigi kritikai visszhangok szerint szörnyű a film, 36%-on áll a rottentomatoes.com-on, így még a szájhagyomány sem fog neki segíteni. A Kékbogár csak azért nem tekinthető akkor buktának, mint a Marvelek, mert jóval kevesebből készült, de így is horribilis a 130 millió dolláros világszintű bevétel. A Flash talán még a Marveleknél is nagyobb veszteség a Warnernek, nagyon sokáig húzódott a forgatás, a főszereplő hatalmas botrányokba keveredet. Aki gondolja nézzen kicsit utána, ijesztő mit művelt Ezra Miller. Szinte totál vesztes helyzetből indultak és nem sokat értek el, egy állítólagos 270 milliós bevétellel a 300 milliós plusz még egyszer ennyi marketing költségekhez ez édes kevés.

A Shazam második része teljesen felejthető volt, amellett, hogy hatalmas anyagi veszteség.

A Black Adamet a Dwayne Johnson se tudta megmenteni a bukástól – ami nagy szó, hiszen a Sziklának külön rajongótábora van, akármennyire is rossz egy film stabilan kitartanak a színész mellett –, de már most lemondott a Warner a karakterről.

Az egyetlen mentsvár a DC oldalán A Batman volt, ami szerény forgatási költség mellett jó számokat hozott és a kritikusok is szerették.

A Sucide Squad James Gunn egyik legjobb filmje, mégis utódai sorsára jutott, nem aratott sikert a nézők körében. Mondjuk itt erősen közrejátszott a Covid, a teljesen jogos 18+-os korhatár, és hogy a marketingköltségeken spórolt a Warner.

A Wonder Woman 1984 szörnyű, mind bevételileg, mind minőségileg. Egy buta izzadságszagú CGI szörnyeteg, pénzért se nézném meg még egyszer, pedig rengeteg potenciál volt benne. A Jokerig már nem mennék vissza, de jól látszik, hogy a két anyagilag is sikeres működő láncszeme a DC-nek Joker és Batman. Mindkettőt folytatják majd a jövőben, a Joker második része már 2024-ben várható és a musical zsánerében készült, érdekes lesz.

A Warnernél egyébként is nagy a baj. Nemrégen átvette egy üzletember David Zaslav a vezérigazgatói posztot, aki gondolkodás nélkül öli meg projekteket. Már kidobott két elkészült filmet is, amik csak bemutatóra vártak, egy teszt vetítéseken jól szereplő vígjáték és a Batgirl-film is a kukában landolt, csak mert adóvisszatérítést kapott így a cég. Ő egy tipikus „számok embere”, aki jelenleg a kárrendezéssel foglalkozik.

A Warner stúdiónak jelenleg hatalmas, 45 milliárd dolláros adóssága van, így mindent pénzé próbálnak tenni.

Rengeteg filmjüket, sorozatukat törölték a streaming platformjukról, hogy ne kelljen miattuk jogdíjakat fizetni, vagy eladták más streaming szolgáltatóknak. A DC alapvetően későn akart felülni a szuperhős-univerzum sikerhullámvasútjára, és ennek ez lett az eredménye. A kezdetekben még sikerült kasszasikereket produkálni, lásd például Wonder Woman, vagy Aquaman, de ez a hajó úgy látszik kifutott.

A már nem létező Fox és a szenvedő Sony

Ez a két stúdió tényleg csak szenvedett. A Fox egyetlen sikeres próbálkozása a Deadpool sorozat volt, de őt már beolvasztották a Disney-Marvel égisze alá. Az X-men mutánsos projektek többségét pedig nem folytatják soha, lehúzták őket a wc-n. Várhatóan majd a Deadpool 3. része vezeti be a mutánsokat és a Fantasztikus négyest a Marvel univerzumába – bár ezeket már a legújabb Doktor Strange-film és a Marvellek belengették kicsit. A kérdés, hogy egyáltalán lesz-e belőlük valami, ha igen mennyire vonzza majd a közönséget.

A Sony pedig húzott egy váratlant és összeállt a Marvellel, közösen hozták kalap alá a Tom Hollandos Pókember filmeket.

Amikor a Sony egyedül próbálkozott, csak olyan egyszer nézős filmek voltak az eredményei, mint a két Venom film, a röhejes Morbius vagy a szörnyű Vin Diseles Bloodshot film. A jövőben jön még egy Kraven és egy Madame Webb mozifilm is a japán vállalattól, amik az első előzetesek alapján inkább a Morbius minőségi szintjén lesznek, mint a Pókemeberekén.

Ezek szerint az embereket már nem érdeklik az új képregényfilmek? Ez így nem kijelenthető szerintem, mert mindig van egy-két sikeres kivétel, például a Galaxis őrzői, vagy A Batman. A streamingen néha érkezik egy-egy kiemelkedő sorozat (Loki, Peacemaker), de ez se biztos, hogy jó hatással van a nagyfilmekre. De akkor mikor dől el tényleg, hogy kidurrant-e ez a lufi? Én azt mondanám akkor tudjuk majd kijelenteni, hogy tényleg vége a szuperhős-film korszaknak, ha az új Bosszúállók-film lesz bukta. Ha az a film veszteséges lesz, a Marvelnél a Disney valószínűleg gyökeresen változtatni fog.

Egyelőre kibír a Disney még egy-két bukást, de el fog jönni a pillanat, amikor az egeres cégnél is betelik a pohár.

A Warnernél, ha a James Gunn vonal nem válik be, valószínűleg kiszállnak a DC mögül és hagyják a képregényfilmeket, a Sony pedig próbálkozik-próbálkozik, de valószínűleg nem fog sokat elérni az új mesés nevű SSMU-val (Sony’s Spider-Man Universe). Azért reméljük egy Morbius folytatás még bele fog férni nekik, mert annál viccesebb, szánalmasabb, „annyira rossz, hogy az már jó” filmet nagyon régen láttam. Meglátjuk mit hoz a jövő.

Források: imdb.com, boxofficemojo.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk