KULT
A Rovatból

Van-e értelme még egy streaming-szolgáltatónak? – A SkyShowtime eljött Magyarországra!

Új streaming-szolgáltató érkezett, baráti áron, hihetetlen katalógussal. Vajon lenyomja a Netflixet?

Link másolása

Jelenleg hatalmas háború zajlik a streaming szolgáltatók között. Miután a Netflix kikövezte az utat, sorra jelennek meg az újabb stúdiók vagy techcégek, akik akarnak egy szeletet a tortából. Az HBO Max a Warner stúdióé, a Disney+-t mindenki ismeri, kié (Disney), bár a Fox stúdió tartalmai itt találhatóak meg. Mellettük sorakoznak fel a főként saját tartalmat készítő streamingek is, a méltatlanul elfeledett Prime Video és AppleTV+, a magyar próbálkozásokat már nem is említve, például az RTL+ és TV2 oldaláról. A probléma ezzel az, hogy jómagam is egyre több embertől hallom: „túl nagy a választék, és nincs erre ennyi pénz és idő". Annyira nem hangzik soknak, ha azt mondom 1.000-2.000 Ft egy előfizetés, de

ha már többre is pénzt áldoz a néző, akkor egészen magas lehet a digitális rezsije.

Főleg, ha belegondolunk, hogy az eredeti, ősanya Netflix prémium előfizetése már több mint 4.000 forint. Ebbe az amúgy is telített piacra szükségünk volt még egy SkyShowtime?

Egy biztos, a katalógus mennyisége és minősége megkérdőjelezhetetlen. Mik is tartoznak a SkyShowtime szárnyai alá? A Paramount és Universal stúdió klasszikus filmjei, a Dreamworks és Nickelodeon gyerektartalmai, a Paramount+ és Peacock amerikai streaming-szolgáltatók, valamint a Sky (brit) és Showtime (amerikai csatornák sorozatai és filmjei. Ez így leírva tisztességes mennyiség, még a Netflix is elismerően bólintana.

Papíron jóval több tartalomnak kellene fenn lennie, mint a többi szolgáltató repertoárjában.

Azért írtam feltételes módban, mert a lokalizáció miatt azért még vannak nagy hiányosságok. A Universal és Paramount stúdió filmjei közül sok kasszasiker hiányzik, a Nickelodeon ’90-es évek meséi sem találhatóak meg. Sok sorozat felkerülése még csak tervben van, vagy nem kompletten érhető el. Sokak nagy kedvence, az NCIS is csak a 12. évadtól a 17.ig szerepel a kínálatban. Az Amerikai Pitét is csak a 2. résztől nézhetjük meg. Nem látok benne logikát, hogy mi miért hiányzik, de biztos van benne valami jogi csavar.

Mi az, ami egyértelműen előnye a többiekkel szemben? Az ára. Jelenleg az egyik legolcsóbb streaming-opció a 990 Ft-os előfizetési lehetőség ekkora mennyiségű katalógus mellett, illetve az amerikai újdonságok is csábítóak lehetnek: Halo-sorozat, 1923, Yellowstone, Top Gun: Maverick, Rohammentő.

Egyedül az Amazon Prime Video 890 Ft-ja vetekszik vele,

de nem reális az összehasonlítás, hiszen a techcég összevonja a Prime Video szolgáltatását rengeteg mással, így ott ha rendelünk az Amazonon keresztül, már alapból megéri előfizetni a kedvezmények miatt. Aki gyerekkori kedvenceket keres, például az Indiana Jonest, A cápát vagy A Keresztapát, az nem az Amazonra megy, hanem a SkyShowtime-ra. Mesék terén a DreamWorks és Illumination neve azért ott van a Pixar és Disney mellett a pidesztálon, még ha sokan nem is szeretik az animációs filmjeiket, azért elismerésre méltóak. Még nem kerültek fel a Universallal való egyesülés előtti Shrekek, reméljük, ezeket majd idővel sikerül pótolni.

Lokalizáció terén sincs okunk panaszkodni. Az app magyar nyelvű, a tartalmak nagy része minimum feliratos, de legtöbbjüket magyar hanggal is ellátták. Előfordul, hogy nem a klasszikus szinkronnal találkozunk, például A múmia is már a második DVD szinkronjával került fel, nem az eredeti mozissal. De

ezt már megszokhatták az emberek, örülni kell, ha valami magyarul szólal meg,

ebbe futottam bele karácsonykor is, amikor is családommal meg akartuk nézni a Drágán add az életed-et a Disney+-on. A jól ismert magyar szinkron helyett a TV-re szánt 12-es karikás, káromkodásmentes verzió csendült fel, nagy csalódottságunkra. Így nem meglepő, hogy a SkyShowtime-on is hasonló módon járnak el.

Az app maga még gyerekcipőben jár, anno a Disney+ is ilyen gyerekbetegségekkel küzdött az indulásakor. Nem tudod megmondani egy filmről, hogy mik a választható hangsávok és feliratsávok. Vannak apró jelzések, figyelmeztetések megfelelő korhatárra és erőszakos tartalomra, de nem egyértelműek, és nagyon picik. A menü leginkább a régi HBO Go appra hasonlít, amivel nincs baj, letisztult és átlátható. A színkombinációja és a dizájnja egy kicsit zavaró, ez a lila-rózsaszín párosítás olyan érzés, mintha a marketingesek keresték volna, melyik színeket nem vitte még el konkurencia, és hát ez maradt.

De a legnagyobb problémám: a név. SkyShowtime.

Nem egy felépített brandre húzták rá a szolgáltatást, hanem összevonták a két itthon legkevésbé ismert márkáit a szolgáltatásuknak és ezen a néven dobták őket a levesbe. Eddig bárkinek mondtam, hogy mire fizettem elő, mindenki visszakérdezett, hogy az meg mi? Én meg magyarázkodhattam, hogy Universal, Paramount stúdiók filmjei és sorozatait összefogó szolgáltatás. Azért ezt a két céget szerintem többen ismerik idehaza, mint a Showtime csatornát, ahol a Kaliforgia vagy a Dexter futott, vagy a brit Sky-t.

A rossz brandinget félretéve: ha sikerül a régi tartalmakat is lokalizálni és feltölteni, a SkyShowtime könnyen az egyik legjobb szolgáltató lehet, főleg ezen az áron, ha tudják ezt tartani. A most előfizetőknek örökre szóló, 50%-os kedvezményt biztosítanak a későbbi csatlakozókhoz képest.

Az megdöbbentő, hogy amennyiben valaki ma lemondja a prémium Netflix előfizetését, abból elő tud fizetni az Amazon Prime Video-ra, az HBO Max-ra és a SkyShowtime-ra is.

Úgy gondolom, a közeljövőben nagy bajban lesz mindenki kedvenc piros streaming-szolgáltatója, ha nem változtat az árazásán, de ez legyen már az ő problémájuk. Csak láthassuk a Stranger Things utolsó évadát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk