KULT
A Rovatból

Valkusz Milán az X-Faktor mentorairól: „Kölcsönösen szívjuk egymás vérét”

Gáspár Laci szerint kifejezetten jó, hogy néhány rossz énekest is tovább engednek, Valkusz Milán eleinte nem találta a helyét, Verebély Marcell porducer pedig még nem temetné a Voice-ot sem.


Egy év kihagyás után ismét lesz X-Faktor. Csaknem teljesen kicserélődött a mentor csapat, hiszen Gáspár Laci maradt egyedül a régi gárdából, a többi mentori széket Valkusz Milán, Tóth Andi és Majoros Péter „Majka” foglalja el. Van új műsorvezető is: Miller Dávidot Pápai Joci erősíti.

Az évadnyitó sajtótájékoztatón megnézhettük az első adást, ami alapján annyit előzetesen is mondhatok, hogy jót tett a műsornak a szünet és a vérfrissítés. A vetítés után volt lehetőség beszélgetni a mentorokkal, készítőkkel. Elsőként Verebély Marcellt, az X-Faktor producerét kérdeztem.

– Mi lehet az oka, hogy tehetségkutató műsorok jönnek-mennek, de az X-Faktor az egyetlen, ami több, mint tíz éve folyamatosan fent tudott maradni?

– Szerintem az egyik ok az a megújulás. Arra törekszünk, hogy évadról évadra újítsunk valamit. Legyenek új műsorvezetők, új mentorok, új szabályok. Aztán persze vannak ilyen időszakok, mint a mostani, amikor gyakorlatilag minden megújul. Az új szabályokat a válogatókon még nem annyira érzékelhetik a nézők, a tábortól gyökeres változásokra számíthatnak.

A siker másik oka pedig, hogy azok, akik ezen a műsoron dolgoznak, akár a kamera előtt, akár a kamera mögött állnak, mind imádják csinálni. Állítom, hogy ez látszik a végeredményen.

– Azért valami mégis lehet magában a formátumban. A Voice hiába volt teljesen új minden szempontból, mégsem tudott olyan sikeres lenni. Különben most is Voice lenne és nem X-Faktor.

– Én büszke vagyok rá, hogy megcsináltuk a Voice-t.

Ugyanakkor vannak olyan sikeres dolgok, amik bizonyos helyen adott időben nem kellenek a fogyasztóknak.

Ez a második próbálkozás volt Magyarországon, és el lehet mondani, hogy nem aratott akkora sikert, mint az X-Faktor, de ettől függetlenül nem írnám le. Simán lehet, hogy pár év múlva újra megpróbálkozunk vele.

– Milyen okok húzódnak meg egy ekkora váltás mögött, amikor szinte a teljes mentorcsapat kicserélődik?

– Van olyan, amikor mi érezzük azt, hogy valaki elfárad, és van olyan, amikor ő maga érzi úgy, hogy mindent megcsinált, amit egy ilyen műsorban meg lehet csinálni.

Laci esetében nem is volt kérdés, hogy marad, mert ahogy a zenéjében, úgy tévészereplői mivoltában is mindig képes megújulni. Az, hogy három vadonatúj ember ül mellette, az rá is hatással van. Új kémia alakul ki.

– Valamiért a mentorhölgyek cserélődnek a leggyakrabban. Ennek mi az oka?

– Talán az az oka, hogy az előző férfi trió – Gáspár Laci, Bye Alex és Puskás Peti – olyan erős triumvirátussá alakult az évek alatt, hogy a megújulásokhoz elég volt, ha új női energia érkezik közéjük. De nincs benne tudatosság, egyszerűen így hozta az élet. Volt aki maga jelezte, hogy nem tud többet vállalni, volt olyan, akivel közös megegyezéssel búcsúztunk el egymástól. Azt sem tudom, jövőre mi lesz, de hiszek ebben a négyesben. Nagyon erős mentorcsapatunk van az idén.

Marcell után Gáspár Lacit szólítottam le, mint a mentorcsapat legrutinosabb tagját:

– Milyen volt úgy visszatérni, hogy teljesen más emberek ülnek melletted?

– Nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Nagyon színes a mentorcsapat, mindenkinek más a véleménye és a látásmódja, de a végső cél ugyanaz. Akkor jó egy zsűri, ha őszinte. Ha nem megúszni akar egy-egy megszólalást, egy-egy értkelést, hanem elmondja amit gondol, ahogy látja. Szerintem ez mindenkinél megvan.

Lehet, hogy nem mondunk mindig jót, nem látjuk mindig a tutit, hisz emberek vagyunk. De a lényeg, hogy amit látunk, gondolunk, az elmondjuk.

Nem forgatjuk ki azért, hogy népszerűek legyünk.

– Változik évről évre, hogy mit vársz a versenyzőktől?

– Nekem mindig ugyanaz az alap. Hogyha mondjuk horgászversenyen lennénk, akkor fontos, hogy a horgász meg tudja fogni a horgászbotot. Egy zongoristának fontos, hogy használja az ujjait. Egy énekesnél pedig fontos, hogy tudjon énekelni. Ez az alap. Persze sok minden számít még, de ez az első.

– Az egyik legmegosztóbb eleme az X-Faktornak, hogy a válogatók során rendszeresen tovább engedtek olyan versenyzőket, akik teljesen egyértelműen nem ide valók.

– Nincs ilyen, hogy nem oda való. Az kell. Ettől nem olyan monoton. Ha azt vesszük, ennyi erővel akkor már a stúdióba sem kellett volna beengedni.

Mindaddig, amíg a trollkodásból továbbjuttatott versenyzők miatt nem éri hátrány a tehetségeket, addig nincs gond. Persze vannak, akik nem is olyan rosszak, de nem is elég jók, de ők sokkal érdektelenebbek, mint az igazán bűn rosszak.

De aztán idővel megkomolyodik a helyzet és a műsor elér abba a szakaszba, ahol tényleg nincs helyük. Egyébként, ha azt nézzük, nem is baj, hogy a rosszak is ott vannak a táborban.

Sok énekesnek ez egy plusz feladat, hogy ha bekerül a csapatába egy olyan, aki nem találja a hangot vagy a ritmust, vagy egyiket sem, az mennyire tudja kizökkenteni.

Ez is benne van ebben a szakmában. Ez nem olyan, hogy kitalálunk valamit, és az pont úgy van mindig. Bármikor közbe jöhet valami, akár koncerten is. Nem szól az egyik monitor, leesik valaki melletted a színpadról vagy akár te esel el. Nem zökkenthet ki semmi. A show megy tovább.

Ez egy mélyvíz, ami megmutatja, mennyi alázat van valakiben. Volt olyan, aki közölte, hogy fel sem megy így a színpadra. Mennyire tudsz koncentrálni, mennyire vagy céltudatos? Ha az vagy, akkor nem számít, hogy melletted valaki trollkodik. Tudod, hogy mi a dolgod, mi a célod, és csinálod.

– Melyik kategóriát szeretnéd kapni idén?

– Erről még nem szabad beszélnünk.

Laci sokat sejtető végszava után az abszolút újoncot, Valkusz Milánt kaptam el pár mondat erejéig:

– A műsor elején kicsit azt láttam az arcodon, hogy „Úr Isten, hova kerültem?”, kicsit mintha meg lettél volna szeppenve.

– Igen, így is volt. Bele kellett szokni. De a nagy múltú öreg rókák mellett jöttek az impulzusok. Nyilván új feladat volt ez számomra, és a műsor ritmusát is fel kellett venni. De talán pont ez a varázsom, hogy bennem van a fiatalság, az „éretlenség”.

Ösztönszerűen megyek előre, nem gondolkodom, hanem csinálom amit jónak érzek az adott percben.

– A végére viszont megérkeztél, szórtad a poénokat, finoman be-beszóltál Lacinak és Majkának.

– Lement rólam az izgulás, a kezdeti megfelelési kényszer.

Sokat röhögünk, kölcsönösen szívjuk egymás vérét merő szeretetből, és így könnyebb volt ellazulni.

– Te vagy az egyetlen, aki még soha nem volt hasonló zsűriben. Olyan, amilyenre számítottál?

– Igen. A mentorság, a zsűrizés nem egy ördöglakat, nem olyan nehéz feladat. Ha az ember magát adja, és a szakmában megedzett fülét, eszét odarakja, abból nem lehet baj. Én is ezt tettem, szerintem csak így lehet.

– A mentorságban az talán a legnehezebb, hogy adott esetben olyan embereknek kell segíteni, akik egészen más stílusban mozognak. Ez menni fog?

– Ez nem feltétlenül így van. Mindenki olyan stílusú versenyzőket választ, aki illik hozzá. Például sosem választanék operaénekest. Ugyanakkor mindenkinek tudnék tanácsokat adni, akkor is, ha más stílusban mozog, mint én. Ha megtisztel engem egy előadó, hogy kikéri a véleményemet, akkor nagyon szívesen segítek, ahogy csak tudok.

Fotó: Rtl Klub, X-Faktor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: