Unalmas horrorparódia lenne a Zombieland 2, de a remek színészek megmentették
Ugyanúgy ülnek a poénok, mint az első részben, a karakterek ugyanolyan szerethetőek - a full laza Woody Harrelson és a szabálymániás, szorongó Jesse Eisenberg kábé magát játssza - és minden pillanatról süt, hogy ezt a mozit szuperjó hangulatban forgathatták.
Még az is lehet, hogy tök unalmas lett volna a Zombieland 2, ha nem ezek a színészek bilincselnek le minden rezdülésükkel, és ha nem ilyen remek párbeszédek hangzanak el, és nem ilyen tűpontos a ritmus. Mert ezek lendítik tovább az érdeklődést. Meg a vizuális feliratokkal is megjelenített szabályok, amiket már előszörre is jókat röhögtünk: hőseink már lazán szétlőnek egy támadó zombicsapatot együtt, és nem gondolkodnak, hogy duplán durrantsanak-e a lények fejébe, biztos, ami biztos.
Ami azért néha picit leül a sztori, különösen, ha az előző film helyzeteit próbálják biztonsági játékként visszahozni az írók. Ami viszont telitalálat, az Madison karaktere, akire egy bevásárlóközpontban bukkannak rá szőkén, naivan és bután, és aki az egyik szereplő szerint csak azért maradhatott életben, mert a zombik agyat esznek, neki pedig olyanja nincs. Zoey Deutch zseniálisan hozza a rózsaszín melegítős, üres, de jószándékú figurát, akinek olyan örökbecsű mondatokat köszönhetünk, mint a számonkérő "Éveken át masztiztam a fagyban!"
A film akciójelenetei ezúttal talán még viccesebbek, jobban megkoreografáltabbak és ütősebbek, mint az első résznél, a forgatókönyv pedig jólesően tele van pakolva popkulturális utalásokkal. Az alkotók - Rhett Reese és Paul Wernick, a két író már a szintén vicces Deadpoolon is ott hagyta kézjegyét az első részen kívül, hozzájuk társult Dave Callaham, a Wonder Woman 1984 írója - egyfelől megadták a kultikussá vált első film rajongóinak a nosztalgikus pillanatokat, a néha túl copy paste-telt jeleneteket, ismét hangsúlyozták az összetartás erejét , másfelől picit emelték a téteket, és ami a legfontosabb: megtartották a humorukat. Mert a zombiapokalipszisben - és ennek lehet egy kis szimbolikája is - csak lazán, összetartva és humorral lehet túlélni. Ja, és aki Bill Murray-ért is megy a moziba, az sem fog csalódni.