prcikk: Újabb látogatócsúcs született a Művészetek Völgyében, a fesztivál történetében másodszor teltházas nap is volt | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Újabb látogatócsúcs született a Művészetek Völgyében, a fesztivál történetében másodszor teltházas nap is volt

10 nap alatt 2200-nál is több programra került sor Kapolcson és környékén. Az idei legfiatalabb látogató 5 hetes volt, a legidősebb pedig 84 éves.


Ismét látogatócsúcsot döntött az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja. Idén a tavalyi rekordot is megdöntötték, ezúttal 148 000 ember látogatott el a tíz nap alatt a Művészetek Völgyébe, a második szombaton pedig a fesztivál történetében másodszor kerülhetett ki a teltház tábla. 2200-nál is több program, jubileumok és búcsúkoncertek is várták idén a látogatókat, de rengeteg alkotás is született. Jövőre július 19. és 28. között találkozunk Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.

A Művészetek Völgye Fesztiválra idén tavalyhoz mérten 28 ezerrel többen látogattak el, ezzel együtt újabb látogatócsúccsal zárhattuk a 10 napos összművészeti programot.

A fesztivált a Bohemian Betyars koncertjével nyitották, a Quimby-vel zárták, a kettő között pedig olyan előadókra lehetett tombolni, mint a 30Y, az Aurevoir., a 10 éves Bagossy Brothers Company, a Blahalouisiana, a Budapest Bár, a Carson Coma, a Csaknekedkislány, Csík-Presser-Karácsony Dal a miénk 2.0 című előadása, az Elefánt, az Esti Kornél, a hiperkarma, az Irie Maffia, a Margaret Island, a Lóci Játszik, a Vad Fruttik, a különleges, félakusztikus koncerttel érkező Punnany Massif – akik először játszottak a Völgyben – és a szintén elsőbálozónak számító Belga.

A fesztiválon búcsúzott egy időre közönségétől a Middlemist Red, a Völgyben gyűlhettek össze a jazzrajongók a Magyar Jazz Szövetség Udvarában a Magyar Jazz Ünnepére, a Cirque du Tókertben hosszú idő után először adott fesztiválon koncertet Zorán, de velünk volt Dés László, Kern András, az idén 30 éves Danubia Zenekar, a Recirquel, a Duda Éva Társulat és az Operaház is.

A fesztivál látogatói azonban nemcsak a művészetet élvezni járnak ide, hanem alkotni is. A Kaláka Versudvar közösségi versírásain és a Versimprón 56 vers született, az Analóg Udvarban 2500-nál is több analóg fotó készült különféle analóg eljárásokkal, például sörösdobozból készült lyukkamerával. A Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum helyszínén kb. 130 darab 35 milliméteres film született, amelyet egy 100 év körüli vetítővel lehetett lejátszani, a praxinoszkópon pedig több mint 10 000 centiméternyi film és 6000 képkocka pörgött végig a 10 nap alatt. Az idén 20 éves Momentán Társulat udvarában összesen 50 előadást játszottak és 50 fős színész-, valamint stábcsapattal érkeztek.

Fotó: Dohi Gabriella

Fotó: Kuti Ákos

A Hagyományok Háza Folkudvarában idén három tájegység, Kalotaszeg, Bakony és Gyimes kultúrájával lehetett megismerkedni és hogy még hitelesebb legyen az élmény, ehhez az adott tájegységről kézműves, zenész és táncos mestereket is meghívtak. Legmesszebbről a közel 900 km-re lévő Gyimesközéplokról érkeztek az udvarba fellépni, de a helyi, kapolcsi gyerekek is megmutatták tánctudásukat a hét folyamán. A fesztiválozók 45 éneket tanulhattak meg az énektanítások alkalmával és 75 órán át szólt a talpalávaló a tánctanításokon és az esti táncházakban.

A Petőfi Kulturális Ügynökség által támogatott Petőfi és Póka Udvarban egy olyan összművészeti alkotás is született, amelyben az ügynökség négy szakmai programja együttesen jelenik meg: a közönség bevonásával szövegbe, dalba és képbe öntötték a Völgyélményt. A közösségi festményt Krizbai Gergely indította el, erre reagált Hegyi György dalszövege, amelyhez Szakadáti Mátyás szerzett zenét. A dalt a Legendás zenekar tagjai muzsikálták fel, a készülő klipben pedig maga Petőfi is megelevenedik egy marionett báb képében, melyet majd a PKÜ felületein lehet megnézni.

A színházrajongók idén 35 előadásra ülhettek be, amelyre már délutántól sorban álltak a fesztiválozók. Volt olyan darab, amit a nagy érdeklődésre való tekintettel végül kétszer is eljátszottak az idén debütált Színház Színpad Templomban. A Harcsa Veronika Udvar már reggelente megtelt jógázókkal, - a legtöbb napon 100-nál is többen indították itt mozgással a napot -, de a BalatonBIKE365 biciklitúráira is mindig beteltek a helyek, a legelszántabbak pedig terepfutóversennyel zárhatták a 10. napot.

A fesztiválon tartották meg a Némafilmhez filmzenét! döntőjét is, amelynek nyertesei Ocsovay Domján a Dódi karrierje című filmre szerzett zenével és Dénes Ábel a Mackó úr kalandjai megzenésítésével.

A Művészetek Völgye programjai közt valóban minden korosztály találhat magának való programot: az idei legfiatalabb látogató 5 hetes volt, a legidősebb pedig 84 éves. A fesztiválon 150 önkéntes segített abban, hogy a fesztiválozók önfeledten szórakozhassanak, a legidősebb 62 évesen jött el Völgymunkatársnak. A látogatók idén is tanúsították, hogy helyén van a szívük: ezúttal 977 ember adott vért, így mintegy 3000 embernek tudnak segíteni az itt összegyűjtött vérrel.

A Művészetek Völgye Fesztivál jövőre július 19. és 28. között vár mindenkit ismét a közös táncolásra, koncertezésre, alkotásra és kikapcsolódásra Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. Aki már most tudja, hogy 2024-ben is a Völgyben a helye, az a www.muveszetekvolgye.hu oldalon szuperkedvezményes áron szerezheti be jövő évi bérletét. A fesztiválról hamarosan részletes beszámolóval is jelentkezünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton
A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.


Havas táj, egy magányos alak griffendéles köpenyben a roxforti kviddicspálya felé tart – az HBO kedden lerántotta a leplet a készülő Harry Potter-sorozat első hivatalos fotójáról, egyúttal belengetve, hogy ma érkezik az első kedvcsináló előzetes.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Harry Potter (@harrypotter) által megosztott bejegyzés

A képen a fiatal Harry Potter látható hátulról, akit Dominic McLaughlin alakít, a poszt képaláírása pedig mindössze ennyi volt: „holnap”, egy villámcsapás-emoji kíséretében – írta a The Hollywood Reporter.

A szemfüles rajongók egy „Fred és George” feliratú molinót is kiszúrhattak a kép jobb felső sarkában, utalva a Weasley-ikrekre.

A sorozat J. K. Rowling hét fantasyregényét dolgozza fel újra, hűen követve a könyvek cselekményét: a tervek szerint minden évad egy-egy kötet történetét meséli majd el. A produkciót az HBO tapasztalt alkotókra bízta, a forgatókönyvet az Utódlás című sorozat egyik írója, Francesca Gardiner írja, a rendezői székben pedig több epizód erejéig a Trónok harca veteránja, Mark Mylod foglal helyet.

A főszereplő triót McLaughlin mellett Arabella Stanton (Hermione Granger) és Alastair Stout (Ron Weasley) alkotja. A felnőtt karaktereket is ismert nevek formálják meg: a kétszeres Golden Globe-díjas John Lithgow lesz Albus Dumbledore, az Ozarkból ismert Janet McTeer Minerva McGalagony, Nick Frost pedig a félig óriás Hagridot játssza. A szereposztás egyik érdekes csavarja, hogy az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb figurát, Perselus Piton professzort a színesbőrű Paapa Essiedu alakítja.

„Az HBO Max történetének, sőt talán a teljes streaming világának legnagyobb eseménye." nyilatkozta JB Perrette, a Warner Bros egyik igazgatója.

A sorozat bemutatóját 2027-re tervezik, így a mostani kedvcsináló egy hosszú és minden bizonnyal látványos marketingkampány első lépése. A Harry Potter-könyvekből világszerte több mint 600 millió példány kelt el, a nyolc mozifilm pedig összesen több mint 7 milliárd dolláros bevételt termelt, így a tét óriási.

A sorozat első kedvcsinálóját itt lehet megnézni:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem
A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.


A Quimby zenekar közleményben tudatta a rajongókkal, hogy Kárpáti „Dódi” József kórházba került, ezért nem tud részt venni a zenekar szombati, MVM Dome-beli születésnapi koncertjén.

Bár a zenész állapota már javul, a koncerttel járó terhelést egyelőre nem vállalhatja.

A zenekar szavaival élve nehéz napokon vannak túl, és nem csak a készülődés miatt. „Nehéz napok vannak mögöttünk, és nem csak azért, mert teljes erőbedobással készülünk a szombati születésnapi koncertünkre” – áll a Quimby közleményében. A csapat hivatalos üzenetben fogalmazta meg a döntés hátterét és okait.

„Dódi kórházba került, és bitang nehéz szívvel kellett tudomásul vennünk, hogy nem fog ott állni velünk az MVM Dome színpadán szombaton. Azonban számunkra is az a legfontosabb pillanatnyilag, hogy teljesen felépüljön, és mihamarabb együtt zenélhessünk. Hétfőn meglátogattuk, már sokkal jobban van, jókedvűen fogadott bennünket, de a koncerttel járó terhelésnek nem szeretnénk kitenni” – írja a zenekar.

A mostani koncert különösen fontos a zenekar életében, hiszen a Quimby a 35. születésnapját ünnepli. A jubileumi fellépést a tervek szerint megtartják, de Kárpáti József nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nagyobb, véresebb… de jobb is? Egy biztos, a magyar címe szörnyű - Aki Bújt 2: Jövök!
Az első rész friss és kegyetlenül szórakoztató volt, ezért a folytatásra a készítők többet akartak. Papíron működhetne, a gyakorlatban azonban egy testvérdráma, amit egy véres túlélőhorror közepébe erőltettek bele. A kérdés már csak az: megérte-e egyáltalán folytatni?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. március 26.



Az úgynevezett „ikerfilmek” jelensége régóta a hollywoodi filmgyártás egyik különös mellékterméke. Időről időre előfordul, hogy hasonló alapötletek szinte egy időben öltenek testet a vásznon, mintha a stúdiók kollektív tudattalanja egyszerre kapna ihletet ugyanabból a forrásból. Ez önmagában még nem probléma, sőt, izgalmas összehasonlításokra ad lehetőséget.

Ám amikor ezek az egyforma alkotások egy időben kerülnek a mozikba, elkerülhetetlenné válik a verseny a nézők pénztárcájáért.

Most is egy ilyen helyzetnek lehetünk szemtanúi, ahol két, kísértetiesen hasonló koncepcióra épülő film próbálja elnyerni a közönség kegyeit.

Az egyik film a Zazie Beetz nevével fémjelzett Meg fognak ölni. Korrekt szereplőgárdával és kellően humoros gyilkolásokkal csábítja a nézőket a mozikba. A másik ilyen produkció egy már ismert alapokra építkező folytatás, amely az előző rész sikerét igyekszik tovább kamatoztatni: az Aki bújt 2: Jövök! Az első film 2019-ben igazán friss, kis költségvetésű, energikus darabként robbant be: egyszerű, de hatásos koncepciójával. Egy mennyasszonynak túl kell élnie egy éjszakát, miközben férje őrült családja vadászik rá.

Feszes tempót, véres látványt és ironikus humort húztak rá. Nem véletlen, hogy sokak számára emlékezetes élményt nyújtott.

Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett rendezők, vagy ahogy az internet ismeri őket a Radio Silence csapata, visszatért a rendezői székbe és Matt még a forgatókönyvbe is besegített. De vajon képes lesz a Meg fognak ölnivel felvenni a kesztyűt az Aki bújt 2: Jövök!?

A főhősnőnk visszatér, ám ezúttal nem csupán egyetlen fenyegetéssel kell szembenéznie: a veszély megsokszorozódik, a tét emelkedik, a film világa pedig kitágul. A folytatás közvetlenül az előző végétől veszi fel a fonalat, szinte egyetlen lélegzetvételnyi szünetet sem hagyva szegény Gracenek (Samara Weaving). A készítők láthatóan mindent nagyobbra, hangosabbra és látványosabbra terveztek. Több helyszín, több szereplő, több akció, igazi klasszikus folytatás-logika. Ami nem biztos, hogy mindig működik.

A szereplőgárda valóban impozánsabb lett. Ismert arcok sorakoznak fel a vásznon, ami önmagában is ad egyfajta plusz élményt, különösen a műfaj rajongóinak.

A főszereplőnk Samara Weaving továbbra is karizmatikus és erőteljes jelenléttel bír, a mellékszereplők között pedig több olyan színészt is találunk, akiknek puszta feltűnése is nosztalgikus örömöt okozhat. Itt van Sarah Michelle Gellar, Elijah Wood, most a The Pittben sorozatban nagyot menő Shawn Hatosy, Nestor Carbonell, Maia Jae, Kevin Durand, de még David Cronenberg is beköszön egy epizódszerepre. Vicces volt látni a nagy horrorrendezőt, mint a sátánista házak urát. A dinamika különösen jól működik a főszereplőnk és testvére között. Ugyanis Grace-nek nem csak önmagát kell megmentenie most, hanem testvérét Faith-t (Kathryn Newton) is. A kapcsolatuk egyszerre feszültséggel teli és érzelmileg terhelt, ami papíron erős dramaturgiai alapot jelent.

Technikai szempontból is érzékelhető az előrelépés. A látványvilág gazdagabb, a díszletek tágasabbak, a vérgőzös jelenetek kidolgozottabbak. De vajon a több jobb? Az alkotók nem spóroltak az effektekkel, és ez sokszor valóban látványos eredményt hoz, ám nem üt annyira. A film tempója lendületes, az akciójelenetek energikusak, és akad néhány kifejezetten emlékezetes pillanat.

Mindezek ellenére azonban az összkép meglehetősen felemás. A legnagyobb probléma talán éppen abból fakad, hogy a készítők túlzottan komolyan vették a „nagyobb = jobb” elvet.

A történet világának kitágítása ugyanis együtt járt a misztikum elvesztésével. Ami az első részben sejtelmes és nyugtalanító volt, az itt túlrészletezett és túlszabályozott lett. A háttérben meghúzódó erők működését aprólékosan elmagyarázzák, szabályrendszereket állítanak fel, amelyek inkább terhelik, mint gazdagítják a narratívát. A néző képzeletének alig marad tere, hiszen szinte mindent készen kap, előre megrágva.

Ez a túlmagyarázás különösen a cselekmény rovására megy. A történet gyakran megtorpan, hogy újabb és újabb információkat öntsön a nyakunkba, miközben a feszültség fokozatosan elillan. Az akciók közötti átvezetők sokszor inkább didaktikusnak hatnak, mintsem organikusnak. Egy dolgon segít a nagy szabálymagyarázat, hogy a filmnek több ideje van mutogatni a díszleteit és jelmezeit.

A másik jelentős gyengeség a film érzelmi vonulata. A központi konfliktus: a két eltávolodott testvér kapcsolatának rendezése, önmagában érdekes lehetne, ám a megvalósítás teljesen logikátlan. A karakterek közötti párbeszédek gyakran mesterkéltnek, túlhangsúlyozottnak tűnnek. Az érzelmi kitörések sokszor nem a helyzetből fakadnak, hanem mintha kizárólag dramaturgiai kényszer szülte volna őket.

Különösen zavaró, amikor a szereplők irracionális döntéseket hoznak pusztán azért, hogy a cselekmény egy adott irányba haladhasson.

Egy életveszélyes helyzetben játszódó történet esetében az ilyen logikátlanságok könnyen kizökkentik a nézőt. Teljesen béna és klisés, amikor egy ponton azért veszik össze a két főszereplő, hogy a forgatókönyvírók elválasszák őket… átlátszó és gyenge írás. Amikor a karakterek nyilvánvalóan ésszerűtlenül viselkednek, az nemcsak hiteltelenné teszi a jelenetet, hanem a feszültséget is rombolja.

Összességében a film tipikus példája annak, amikor egy sikeres alapötletet megpróbálnak mindenáron felturbózni, ám közben elveszik mindaz, ami eredetileg működött. A látvány és a színészi játék sokszor kárpótol, de a történet túlterheltsége és az érzelmi szál erőltetettsége miatt az élmény nem válik igazán emlékezetessé. Pedig a Faculty – Az Invázium után majdnem harminc évvel egy filmben láthatjuk Shawn Hatosyt és Elijah Wood-ot. Ez volt az egyik kedvenc testrablós horrorfilmem, még mindig megvan DVD-n.

Akik kedvelték az első részt, valószínűleg ebben is találnak majd szórakoztató elemeket, még ha nem is érzik majd ugyanazt a frissességet.

Azok számára viszont, akik eddig kimaradtak ebből a világból, aligha lesz kihagyhatatlan darab. Egy korrekt, helyenként látványos, de összességében túlbonyolított akció-horror, amely inkább a túlzásairól, mintsem az erényeiről marad emlékezetes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Disznóürülékben fetrengő apa-fia csatározással támad a Peaky Blinders új filmverziója, de vajon szükségünk volt rá?
Tommy Shelby ezúttal igazán nagyban játszik. Cillian Murphy visszatért, és kapott maga mellé néhány nagy sztárt is.


Bár van hivatalos magyar címe is, azért az megfigyelhető a rajongók között, hogy szinte senki sem hivatkozik rá Birmingham bandájaként, megmaradt az itthoni közszájon is a Peaky Blinders cím (ahogy a Breaking Bad is Breaking Bad és nem Totál szívás, vagy a True Detective sem A törvény nevében, és még sorolhatnánk). A XX. század első felében játszódó brit gengsztersztori 2013-ban startolt Cillian Murhpy főszereplésével, és egészen 2022-ig kitartott, ez idő alatt pedig 6 évad és 36 epizód forgott le.

A széria viszonylag szép és kerek befejezést kapott, így sokan néztek nagyot, amikor a Netflix bejelentette, hogy egy egész estés (csúnya szóval) „utózmány” készül a Shelby család és híveik további megpróbáltatásaiból, avagy négy évvel a finálé után egy folytatás.

A készítők természetesen visszatértek, így a kreátor és forgatókönyvíró Steven Knight (Gyönyörű mocsokságok, Eastern Promises: Gyilkos ígéretek, Kolibri-kód, Locke: Nincs visszaút, Szövetségesek, Vihar előtt, Spencer, See, Maria, Ezer bokszütés stb.), valamint Tom Harper rendező (Vadrózsa, Léghajósok, Rachel Stone: Mindent vagy semmit) is, aki három epizódot vezényelt le a sorozatból.

A színészeknél már azért akadt változás. A Shelby famíliából mondjuk nem sokan maradtak életben, szóval túl sok mindenkit nem lehetett visszahozni egy extra menetre, Tommy Shelbyn (Cillian Murphy) kívül így csak a húga, Ada (Sophie Rundle), valamint a legidősebb fia és örököse, Duke tűnik fel most is.

Igaz, utóbbit már nem Conrad Kahn alakítja, mint az utolsó évad három epizódjában, a készítők ugyanis egy nagyobb nevet néztek ki maguknak a főszereplővé emelt karakterre: az Oscar-jelölt Barry Keoghant (Egy szent szarvas meggyilkolása, Dunkirk, Csernobil, Örökkévalók, A sziget szellemei, Saltburn, A levegő urai, A bűn útja), mivel ezúttal az apa-fia kapcsolat kapja a legélesebb reflektorfényt a sztoriban. És persze az utódlás kérdése.

Ott vesszük fel ugyanis a fonalat, hogy miután a gengszterkedést politikai pályára, majd remetés elvonulásra cserélő Tommy Shelby a könyvén dolgozik vidéki kúriájában csupán hű segítője, Johnny Dogs (még egy visszatérő Packy Lee alakításában) társaságában, addig „újdonsült” fia, Duke (Keoghan) átvette tőle a Peaky Blinderst, és helyette is gengszterkedik, immár 1940-ben, a második világháború közepette.

Legutóbb például Birmingham náci lebombázása után a sokak halálát okozó fegyvergyár megsemmisítését követően tulajdonít el nem kevés puskát a bandájával. A nagynénje, Ada pedig próbálja a lakosokat az unokaöccse ellen fordítani, s őt börtönbe juttatni. Emiatt azoban Tommy még nem térne vissza, ahhoz ugyanis az kell, hogy a nácik sok millió hamis angol bankjeggyel próbálják tönkretenni a brit gazdaságot, a behozatallal megbízott náci szimpatizáns Beckett (Tim Roth új beugró) pedig épp Duke-ot szemeli ki a terjesztésre.

Na, ez már elég nagy balhé ahhoz, hogy Tommy félbeszakítsa a száműzetését, és rendbetegye a fia „stiklijeit”, a visszatérése mögött ugyanakkor vastagon benne van Duke halott anyja, Zelda ikertestvére, a cigány javasasszony Kaulo (Rebecca Ferguson is friss játékos) is, aki hirtelen megjelenik Tommynál, és a fia segítségére küldi, természetesen hátsó szándékkal…

Ennyi lenne a történet (ami, lássuk be, nem túl combos), jöhet a menőzés! A Birmingham bandája mondjuk valahol mindig is erről szólt. Shelbyék menő felnyírt frizurával, menő cuccokban, hihetetlenül menő zenékre vonultak és gengszterkedtek. Knight és Harpert ezt tehát továbbra sem passzolták, és bizony a stílus ezúttal is felzabálta a sztorit és a karakterábrázolást, sajnos most sokkal inkább, mint korábban bármikor.

Bár A halhatatlan férfinak láthatóan volt rendes költségvetése, hiszen látványos, háborús jelenetek, nagyszabású külső díszletek, robbanások és akciók is helyet kaptak a játékidő 112 percében, azért mégis úgy érződik, mintha sorozatepizódokat néznénk.

A széttagoltság érzése egészen odáig fajul, hogy történet közepe táján, illetve annak egy cliffhangerrel tarkított pontján szinte várjuk a végefőcím beúszását. De az nem jön, hiszen hátra van még egy epizódnyi játékidő, amelyben Tommy és Duke először a bajszukat összeakasztva (a disznószaros bunyó mindenképp emléketetes, ott szinte érezzük az iszonyatos bűzt), majd vállvetve harcolnak a nácikkal, s ekkor már egészen erős kalandfilmes vibe-okat is érezni.

Barry Keoghan és Cillian Murphy alakításai azért mentik a menthetőt, őket tényleg jó nézni, és miattuk sok hiba felett szemet tudunk hunyi, de azért az kétségtelen, hogy a Peaky Blinders-film ennél mindenképpen többet érdemelt volna. Ettől függetlenül valahol érthető, miért kellett elkészíteni. Kellett egy lezárás Tommy sztorijához, amit amúgy szépen is meg is oldottak, és talán A halhatatlan férfi egyben egy jövőbeli, új generációs Peaky Blinderst is előrevetít… Reméljük, abban inkább a sorozat szellemisége köszön majd vissza!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk