News here
hirdetés

KULT

Új klip: megjelent Metzker Viki első dala feleségként

A dögös lemezlovas KKevinnel hozta el a Balaton idei legzúzósabb klubjelképét Plázs címmel.

Link másolása

hirdetés

Épp, hogy kimondta a boldogító igent a Fonogram-díjas DJ/producer, Metzker Viki második nagy szerelmét a zenét sem hanyagolja és június 24-én elindítja a siófoki Plázson bulisorozatát Metzker Viki & Friends néven. Az apropóból

a dögös lemezlovas KKevinnel közösen pedig elhozta a Balaton idei legzúzósabb klubjelképét „Plázs” címmel.

Festői látképpel, fülig érő, ragyogó mosollyal házasodott meg június 2-án Metzker Viki, aki idén nyáron végre teljes erőbedobással élhet másik szenvedélyének, a zenélésnek:

„A június számomra felhőtlenül boldog pillanatokkal indult és a hátralévő része is legalább ennyire örömtelinek ígérkezik, hiszen rengeteg fellépésem van betervezve, és már nagyon vártam, hogy végre korlátozások nélkül, felszabadultan állhassak a lemezlejátszók mögé” – meséli Viki, aki hiánypótló szerepet tölt be a hazai elektronikus és popzene színterén.

Az előadó slágereit mind a szakma mind a közönség csodál: a „The Rhythm Of The Night” például Fonogram-díjas szerzemény lett, a Curtis-szel közös „Szívemen szárny” pedig platinastátuszt elérő, a több mint négy és fél milliós YouTube-nézettségével Viki egyik legnépszerűbb trackje lett, ahol egyébként Viki nemcsak producerként, hanem rapper/énekesként is lehengerlő, akárcsak a Miss Mooddal közös aranylemezes „21”. Nem mehetünk el a sztár fellépései mellett sem, hiszen DJ-szettjeivel szinte az összes földrészt bejárta már Koreától, Ibizán, Japánon, Ausztrálián át Amerikáig.

Viki nemzetközi színvonalú bangereit pedig maximálisan átélhetjük itthon, ugyanis június 24. péntektől egészen augusztus 19-éig forrósítja az Aranypart legnagyobb szórakozóhelye, a Plázs homokos színpadát több kiemelt fellépővel együtt. Most pénteken a tehetséges KKevin lesz Viki vendége, akivel közösen létrehozták a Plázs idei himnuszát mély zongoraakkordokkal és csontig hatoló beatekkel.

hirdetés

„Nagyon szeretem KKevin munkáit, úgy érzem, jól összeillik az általunk képviselt két stílus. A „Plázs” felvétele során flottul ment minden, egy stúdiózás alatt elkészült, aminek szövegét KKevin írta, én pedig a zenei alapot álmodtam meg” – mondta el Viki, aki azt is elárulta, hogy újdonsült férjével, Ferenczi Gáborral is egy színpadra lép majd az eseménysorozat keretein belül, aki egyben hazánk népszerű formációjának tagja.

A vérpezsdítő dal parádés, vízparti klippel debütál a Balaton partján.

VIDEÓ: Metzker Viktória feat. KKevin – Plázs



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Poszttraumatikus stressz szindrómát kapott a Jeffrey Dahmer-sorozat egyik stábtagja
Nemcsak a sorozat témája nehezen emészthető, a forgatás is egy horrorral érhetett fel számára.
Fotó: Netflix - szmo.hu
2022. október 01.


Link másolása

hirdetés

A Netflix új sorozata, a Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori egyik stábtagja azt állítja, hogy PTSD-t, vagyis poszttraumatikus stressz szindrómát kapott, miután megtekintette a széria trailerét, mivel az felidézte benne, hogy milyen borzalmasan bántak vele a stábtagok.

A stáb két fekete női munkatársa közül egyikük, Kim Alsup szerint folyamatosan összetévesztették egy másik fekete nővel, aki szintén a műsorban dolgozott. A nő odáig ment a Los Angeles Times beszélgetése során, hogy a Jeffrey Dahmer-sztori volt

„az egyik legrosszabb műsor, amelyen valaha dolgoztam... igazán kimerítő volt.”

A megkönnyebbülést csak a hatodik rész hozta el számára, amit a szintén fekete Janet Mock írt, és Paris Barclay rendezett. Alsup szerint a stáb több szabályt sem tartott be, mint például a mentális egészségügyi koordinátorok biztosítása, amiről korábban a Netflix azt nyilatkozta, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tették.

Alsup mindenesetre nem nézi a szériát, mivel túl sok rossz emléket idézne fel benne, amitől csak felerősödik a poszttraumatikus stressz szindrómája. Nem ő az egyetlen, aki a streaming óriás sorozata ellen felszólalt az utóbbi időben.

hirdetés

Rita Isbell, Jeffrey Dahmer áldozata, Errol Lindsey húga, aki 1992-ben Dahmer perében érzelmes nyilatkozatot adott, neheztelte, hogy a sorozat alkotói nem keresték meg a műsorral kapcsolatban.

Szerinte illet volna megkérdezni tőle, hogy nem bánja-e, ha feldolgozzák a történteket. Így ugyanis felszakították a régi sebeit, és a sorozat felidézte számára a tragikus történéseket.

Mindenesetre a Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztorit elképesztő sikerként könyvelheti el a Netflix, ami az egyik legjobb évadpremiert produkálta. A kategóriájában mindössze négy sorozat előzi meg, vagyis ezek produkálták a legjobb nyitányokat eddig, illetve azóta, hogy a szolgáltató órákban és nem megkezdett percekben méri a nézettséget: a Nyerd meg az életed, a Mindannyian halottak vagyunk, a Stranger Things negyedik évada és A Bridgerton család második évada.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Amerika legbetegebb sorozatgyilkosa így úszta meg évekig – A Jeffrey Dahmer-sztori
Miből lesz a cserebogár, avagy hogy lesz egy furcsa kisfiúból a rettegett Jeffrey Dahmer.

Link másolása

hirdetés

Jeffrey Dahmer szörnyeteg volt. Jeffrey Dahmer egy elhanyagolt gyerek volt. Jeffrey Dahmer embereket ölt, savban oldotta fel őket és/vagy megette a húsukat. Jeffrey Dahmer magányos volt. Jeffrey Dahmer egy magányos, beteg, szánandó, borzalmas tetteket elkövető ember volt, akit végül utolért a sorsa: letartóztatása után a börtönben agyonverték 34 évesen. Jeffrey Dahmer sérülékeny, kapcsolódni képtelen, sokszoros személyiségzavartól szenvedő emberi roncs volt. Körülbelül ezeket az első pillantásra egymásnak ellentmondó minőségeket jeleníti meg a zseni veterán sorozatkreátor, Ryan Murphy (American Crime Story) a Dahmer – Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori című netflixes miniszériájában.

Az ellentmondásos minőségekkel pedig kábé annyit akarhat, amit eddig is mindig minden sorozatával, melyek egytől egyig – még a Glee is – érzékenyíteni akart, árnyalatokat mutatni, elfordulni a fekete-fehértől, az egymás megbélyegzésétől a tényleges emberismeretig. De azért valljuk be, nagy fába vágta a fejszéjét – vagy húsbárdját -, amikor Amerika Ted Bundy és Ed Gein mellett leghírhedtebb sorozatgyilkosának életét tervezte bemutatni. Hogyan lehet úgy elmesélni egy ilyen iszonyatos történetet, hogy lekösse a nézőt, legyen kapcsolódási pontja, ha már azonosulni nehezen is tud, és ne hagyja abba már az első rész után a sorozatot az iszonytól? Mert Dahmer lefelé, és egyre mélyebbre süllyedő spiráljában benne lenni nem komfortos érzés.

Ezt a sorozatot nem élvezettel nézzük, maximum az emberi természet legsötétebb oldalára kíváncsi elrettenéssel.

Úgy lehet sikeresen ezt megtenni, és Murphynek sikerült, hogy szenvtelenül, minden filmes eszközzel – színészi játék, dramaturgia, vizualitás stb. – azon dolgozik, hogy ezt a sztorit a lehető legnagyobb távolságtartással, ugyanakkor megértéssel is mesélje el. A kettő ugyanis nem zárja ki egymást. Undorodhatunk valamitől úgy is, hogy közben értjük, miért vált ilyenné.

Dahmer minden emberi képzeletet alulmúló tettei mögött, mint minden patológiás eset mögött, sok személyes történeti is motívum áll.

A terhesség alatt is végletesen gyógyszerfüggő, instabil anya gyakorlatilag végig drogozza a magzatot, aki mások számára „furcsa” gyerekként már ekkor magában izolálni és szégyellni kezdi a másságát. Mindezt a hatvanas-hetvenes évek Amerikájában, ahol a konzervatív értékekhez társuló álszentség a Dahmer feletti generáció képében még erősen megbélyegezte a melegeket (Dahmer is meleg volt).

Onnantól meg, hogy valakit a társai nyominak bélyegeznek a suliban, már csak háttér kérdése, mennyire viszi magasra az önbecsülését, vagy épp ellenkezőleg: mennyire löki a legmélyebb, legzsigeribb harag pokoli bugyraiba, ahol már az élő nem is vonzó, csak a kontrollálható zombi az, és a szétcsonkolt testrészek.

hirdetés

Jeffrey Dahmer háttere egy pillanatig sem volt biztonságos érzelmileg: a pszichiátrián kikötött anyával, az apával, aki valójában érzelmileg nincs jelen, a tényleges törődés hiánya , azaz a tökéletes magány vette körül. A lejtőn való elindulást egyértelműen a 17 éves kiskorúként hónapokra magára hagyottság indította el, ekkor kezdett el kimaradni az iskolából, fiktív valóságot gyártani és masszívan alkoholizálni.

Murphy tehát nem bagatellizálja el a hátteret, de sötét, homályos, füstös-mocsárszínű képeivel folyton azt sugallja, a pokolban járunk ezzel az emberrel együtt, akinek kábé fogalma sincs, hogy ő maga kicsoda, csak a legzsigeribb ösztönei után megy.

Evan Petersnek már azért is taps jár, hogy elvállalta ezt a hatalmas kihívást jelentő szerepet, amiben nemhogy helytáll, hanem képes úgy ábrázolni Jeffrey Dahmert, hogy minden árnyalatát meg tudja mutatni a torzult személyiségnek: a szorongásait, a drámáját – lásd az első gyilkosságot – és a beteg elméjéből érkező vágyakat, amiknek nem tud ellenállni.

Sem a kreátor, sem a színész nem mentik fel Dahmert, de a remekül megírt Amerikai Crime Story alkotója már ráérzett arra, ezt a sorozatot 2022-ben meg lehet csinálni, és végig lehet merni nézni anélkül, hogy öncélúnak éreznénk az erőszakot. Sőt, ellenkezőleg: fájdalmasnak látjuk, mint ahogy megerőltető végignézni mindazt, amit művel, de mivel látjuk, hogy jut el A-ból B-be, aztán C-be stb., végig érthetőek a folyamatai. És tehetetlenül dühösek is vagyunk, hogy mekkora ziccert hagy ki a rendőrség éveken keresztül.

És akkor még nem beszéltünk a társadalmi vetületről, ami csodásan tükröt tart az amerikai szociális/rendfenntartó szisztémának:

egy szőke, fehér srác hosszú éveken át tudta úgy megúszni egy feketék lakta környéken, hogy bár volt dolga a rendőrséggel, - őrizetbe vették és nyilvántartásba is került -, bárki is komolyan vegye akár a fűrészhangra zokogva elalvó szomszéd nő sirámait vagy a lakásából áradó bűzt

– Dahmer itt tárolta a hullákat és a testrészeket - , csak azért, mert inkább hittek egy jól színészkedő sorozatgyilkosnak, mint a becsületes, de háborgó feketének. Az áthallások itt sem félretehetők. Ha nagyon didaktikus akarna lenni Murphy, azt is mondhatná a Dahmerrel, hogy kapja be a társadalom, így figyeltek egymásra, magatokra, a magzataitokra, a gyerekeitekre, a feketékre, és egyáltalán, így néztek magatokba – és ezzel ilyen szörnyszülötteket hoz mindez létre. De nem különösebben didaktikus, úgyhogy mindez a sorok között marad.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Új klip: Megjelent Kulka János legelragadóbb dala az érkező lemezéről
Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak és a nyüzsgés megszűnik.

Link másolása

hirdetés

Különleges természeti jelenségnek lehetünk fül- és szemtanúi a zene segítségével, mert megérkezett „a Hold a párkány szélére ül”.

Kulka János színművész hamarosan megjelenő, személyesen dedikáltatható kiadványának harmadik előfutárában, az „Esti dal”-ban hangzanak el ezek a sorok, amely az egyik legszebb szerzemény a korongról. Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak, és a nyüzsgés megszűnik.

Az október 7-én debütáló, sorban harmadik ’Pálmaszív’ című nagylemez hét évig készült - Tövisházi Ambrus zeneszerző és Tariska Szabolcs szövegíró a színész betegsége előtt kezdtek a közös munkába, és az „Esti dal” volt az első olyan, közös felvétel, amelyet Kulka János élőben is előadott, köztük a legendássá vált utolsó, Müpás koncertjén.

„A Merényi Dávid által rendezett, különleges kameramozgással felvett videóetűd legnagyobb kihívása talán az volt, hogy mik legyenek azok a tárgyak, amelyek körülveszik a színészt - az eredmény bár rövid, de semmihez nem hasonlítható, érzelmes mozgóképes élmény lett” – osztotta meg a szerzőpáros a zeneszámhoz társuló kisfilm hátterét.

A napokban Kulka János további örömhírt jelentett be hivatalos Facebook-eseményében, ugyanis az előadó személyesen is dedikálja a hallgatók frissen megszerzett fizikai példányát október 11-én, 16 órakor az MG Records Lemezboltban.

Az albummegjelenés további fejleményeiről bővebb infók ITT

hirdetés

VIDEÓ: Kulka János - Esti dal


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
Marilyn Monroe nem ilyen életet akart volna – A Szöszi tragédiája
És sejthetően nem ilyen életrajzi filmet magáról, amit Ana de Armas döbbenetes alakítása ment meg. Kritika.

Link másolása

hirdetés

Azóta, hogy láthattuk a képeket Ana de Armasról a Szöszi forgatásán, sejthető volt, hogy a Blonde című netflixes mozi nem lesz közömbös a néző számára. Nem is az, nem tud az lenni, de legalább olyan ellentmondásos film, mint amilyen megítélése Marilynnek volt az életében. Jobb biopicot érdemelt volna, mint ahogy jobb életet is, mint ahogy az utolsó pillanatig jobbra vágyott. Bár ennyire azért nem ilyen egyszerű a helyzet.

A Joyce Carol Oates regénye alapján készült Szöszi arra tesz kísérletet egy stílszerűen kísérleti filmnyelven, hogy Norma Jeane, azaz későbbi művésznevén Marilyn Monroe történetét a színésznő elméjének szűrőjén keresztül mutassa be, és mindent ennek a szándéknak rendel alá. Születtek már hasonlóan eredeti stiláris eszközökkel és szimbólumokkal dolgozó életrajzi mozik az utóbbi időben, például a Jackie – Jackie Kennedy JFK meggyilkolását követő időszakáról és a Spencer,a Diana-film Kristen Stewart főszereplésével – mindkettő Pablo Larraín rendezésében -, melyek sikerrel tették átélhetővé a szereplők szubjektív élményeit. A Szöszinek is vannak ilyen pillanatai, és

érezhető benne a tehetség, mind rendezői (Andrew DominiK), mind vizuális, de leginkább színészi oldalról, de éppen az hiányzik belőle, amitől Marilyn története az általunk ismert narratívában izgalmas volt: a szuggesztivitás.

Monroe 36 évet élt, de ezalatt a csekélyke számú év alatt több dráma és tragédia történet vele, mint három másik random emberrel. És még nem is tudunk mindent róla. Máig rejtély övezi a halálát, lehet, hogy volt abortusza, lehet, hogy nem, bár a film szerint igen, de ez is visszásan ábrázolt, ugyanis sajnos az ötvenes években tartotta magát a hollywoodi szabály, miszerint a színésznők nem rendelkezhetnek a testükkel, sőt, ha kell, kényszeres abortusznak is alá kell vetniük magukat, ha így vagy úgy becsusszan egy terhesség.

Önmagában a szereposztó dívány – jelen esetben asztal – megléte a mai #metoo-tól feltüzelt atmoszférában már poszttraumás helyzeteket hoz a felszínre. Marilyn életének azonban mindössze egy-egy súlyos epizódja volt a még súlyosabbak között, hogy Hollywood vezető férfiarcai non-stop eltárgyiasították a személyét és testét minden porcikájáig kihasználták.

Mert mit várhat az élettől egy olyan árva, akit évekig ide-oda dobálnak, az anyja megőrül, apja nincs, és egész életében szeretetre vágyik, de nincs támasza, csak kizsigerelői? Körülbelül ezt a kérdést teszi fel a film,

ami Norma Jean gyerekkorától követi a színésznő sorsát, és epizodikusan, kevés párbeszéddel, lírai képekkel, lassításokkal, fekete-fehér és színes jelenetek váltásaival és sokszor experimentális stílusban meséli el a történetét. Csakhogy a Szöszi épp ezek miatt a stiláris keveredések miatt nem lesz egységes. Olyan, mintha két film lenne: néha jön egy jól megírt, hatásos jelenet, olykor pedig elúszunk a túldramatizált és hatást kereső, öncélúnak tűnő melankóliában. Ezt is össze lehetne gyúrni, de mégsem sikerül, ezért a néző folyton kibillen.

hirdetés

Egyvalami mégis velünk marad: a szomorúság, ami az elvetélt kapcsolódási kísérletek és a kielégíthetetlen szeretetvágy mögött van a főhősben, az olykor erősen emlékezetes képek, és

Ana de Armas  mélyen átélt alakítása és átalakulása. Minden benne van, ami Marilynben életrajzírói szerint megvolt: a lelki törékenysége, az intellektusa, az esze, a művészi érzéke, vagyis minden, ami a köz előtt többnyire rejtve maradt.

És ez a film erénye is: sikerül rámutatnia arra, a világ mennyi mindenről lemaradt Marilynnel kapcsolatban, és ezért ő is mennyi mindenről lemaradt, amit még megmutathatott volna a világnak. Az egyik fontos jelenet például az, melyben Arthur Miller (Adrien Brody) maga is elképed, Monroe mennyire ráérzett egy karakterre Miller darabjában, még talán jobban, mint ő, sőt, még csehovi párhuzamot is von. Brody szuper Miller szerepében, és jól eltalált a dialógus is, amiben többször megkérdezi a nőt: Ezt ki mondta magának? Kazan? És aztán leesik neki, hogy Marilyn igazán érti Csehovot. Ki gondolta volna egy Szösziről.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
„Örökké hiányozni fogsz, szerelmem. Teljesen összetört a szívem” – így búcsúztak a katonától, aki II. Erzsébet királynő koporsóját őrizte
Jack Burnell-Williams mindössze 18 éves volt, családja és barátai összetört szívvel emlékeznek rá.

KÉK HÍREK
„Volt, hogy valakit a hajánál fogva húzott végig a termen” – a Thália Tanoda bántalmazottai beszéltek egykori tanárukról
Az egykori diákok között olyan is volt, aki a könnyeivel küszködve próbálta felidézni a történteket.

hirdetés
Ajánljuk
KÉK HÍREK
„Volt, hogy valakit a hajánál fogva húzott végig a termen” – a Thália Tanoda bántalmazottai beszéltek egykori tanárukról
Az egykori diákok között olyan is volt, aki a könnyeivel küszködve próbálta felidézni a történteket.

KULT
Poszttraumatikus stressz szindrómát kapott a Jeffrey Dahmer-sorozat egyik stábtagja
Nemcsak a sorozat témája nehezen emészthető, a forgatás is egy horrorral érhetett fel számára.

KÉK HÍREK
A fiatal lány WC-nek nézte a gardróbot, ami agyonnyomta egy hotelszobában
A hotellel szemben egészségügyi és biztonsági vizsgálatot indítottak.

SZTÁRVILÁG
„Felülmúlta minden várakozásomat” – Puskás Peti már most megtalálta álmai versenyzőjét
Peti már nagyon várta Marcit, és nem is tagadta, hogy idén ő az egyik kedvence.

HÍREK
Árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az oroszok Ukrajnából, miközben elvesztették Limant is
Zelenszkij elnök szerint az ukránok „Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak!”

FELFEDEZŐ
Eladó a brutális sorozatgyilkos, Jeffrey Dahmer szemüvege, egészen botrányos összeget kérnek érte
A Netflix-sorozat alapjául szolgáló hátborzongató sorozatgyilkos szemüvegét elárverezik.

KÉK HÍREK
Több mint 170-en meghalhattak egy stadionkatasztrófában Indonéziában
A rendőrség könnygázzal kezdte lefújni a meccs után a pályára berohanó több ezer szurkolót, ekkor tört ki a pánik. Az emberek a kijárat felé kezdtek menekülni, és agyontaposták egymást.