KULT

„Ugyanolyan félnótás hippi vagyok, mint húszéves koromban” – 75 éves Török Ádám, a fuvola Kereszteslovagja

Gyönyörű Bartók-lemezzel és Erkel Színházi koncerttel ünnepli születésnapját.

Link másolása

Mindig nagy öröm egy régi baráttal találkozni, különösen akkor, ha egy súlyos betegség után látjuk felépülni. Sokan aggódtunk Török Ádámért másfél évvel ezelőtt, de ez az örökifjú muzsikus nemcsak talpra állt, hanem talán élete egyik legszebb lemezét készítette el.

Nehéz elhinni, hogy Ádi 75 éves, és már a mi közös történetünk is három és fél évtizedes: 1988-ban az óbudai Zichy-kastélyban készítettem vele az első interjút, és negyedszázada alkottuk meg közösen az első róla szóló könyvet. Akkor rendszeresen a Horgásztanya vendéglő kerthelyiségében beszélgettünk hatalmas rántott borjúláb-falatozások közepette. Most, korunkhoz illő némi visszafogottsággal a Pata Negrában spenótos tapas mellett idéztük fel a régi szép időket, amelyek a jelenben is folytatódnak. Alig néhány hete jelent meg ugyanis a Mini Akusztik Trió Nyitott kapu Bartók költői világára című albuma. Ezek után e szavakkal felel köszöntésemre: „Ugyanolyan félnótás hippi vagyok, mint húszéves koromban.”

– Születésnapodon számunkra a legnagyobb ajándék, hogy ismét köztünk vagy, ismét a régi lelkesedéssel zenélsz. Én biztos vagyok abban, hogy a családod gondoskodása, szeretete mellett a Zene is sokat jelentett gyógyulásodban.

– Ez nagy valószínűséggel így volt. És az is, hogy úgy éreztem: van még néhány hang a zsákomban – ennek egyik eredménye az új Bartók lemez – és szerettem volna még tovább zenélni, és úgy tűnik, ha vannak is még kisebb-nagyobb gondok, sikerül.

– Egészen különleges Bartók zenéjének ez a megközelítése, egy zongora-fuvola-hegedű trióval.

– 2016. január 1-én jártak le a Bartók-örökösök jogai, innentől kezdve lehet ezeket a feldolgozásokat engedély nélkül kiadni. Papp Gyuszival éppen 50 éve kezdtünk el Bartókot játszani, és az új lehetőséggel élve valami újat szerettünk volna csinálni és kitaláltuk a vonósnégyest.

A 2016-os paksi Gasztroblues fesztiválon Varga János bandájában hallottam egy nagyon szép lányt, aki úgy hegedült, hogy majd elájultam. Ő volt Kézdy Luca, akit egy kiállításmegnyitón újra hallottam, akkor mondtam el neki a tervünket, és kértem, hogy „szerezzen még három ilyen csinos lányt.” Néhány nap múlva felhívott, hogy megvan a vonósnégyes! A korábbi formáció után most trióban játsszunk. Lucában egy igazi „fehér gyöngyszemre” találtam, a napokban választották meg ismét az év jazz-hegedűsének. Zseni a kislány, és szeret velünk játszani, nagy öröm, hogy látott bennünk fantáziát. Gyuszkó pedig talán minden idők legjobb magyar rock-zenésze és vagyok én, csodásan gurul az egész, szinte végig improvizálunk az eredeti Bartók-témákra.

– Már 1972-ben készültek rádiófelvételek, amelyek azonban sajnos elvesztek.

– 1971 telén jutottunk be először a rádióba a Minivel, a Délelőtt című dalunkat vettük fel. Az ebben lévő swing-részt a basszusgitáros Nagy Pista és a dobos Nemecsek (Németh Tamás) remekül elkapta, és erre jött Gyula óriási Hammond-szólója. Utána behívott minket Kiss Imre, a jazz-műsorok főnöke, zenénket „jazz-beatnek” nevezte és további zenéket kért tőlünk. Amikor Bartókot említettük, elkerekedett a szeme és néhány napon belül szerzett nekünk stúdióidőt, ami akkor nagyon nagy szó volt. A felvételünket Kiss Imre bevitte Bágya Andráshoz, a könnyűzenei osztály vezetőjéhez, aki Bartók-tanítvány volt és elájult tőle. Erdős Péterék is hallották és rögtön ki akarták adni lemezen. Ifjabb Bartók Béla azonban azonnal letiltatta és letöröltette az egészet. Nagy Pistának megvolt egy ideig magnószalagon, amit aztán elloptak tőle… A tervet azonban soha nem adtam fel. Amikor 2011-ben jött a Mini „aranycsapatának” 40. évfordulója, Gyuszi visszajött és visszahozta Bartókot is…

– Nyitott kapu… Bartókkal közös nevezőtök a végtelen zenei nyitottság. Éppen ezért éreztem mindig, hogy az örökösök ellenállása ellentétes Bartók szellemével.

– A legnagyobb magyar géniusznak és rendkívül modern embernek tartom Bartókot. És nem utolsósorban bátor volt, hiszen a fasizmus ellen is fellépett a legkeményebb Horthy-korszakban. Kezdte a közép-európai népzenék gyűjtését Kodállyal, de az Allegro Barbarótól már elkezdődtek az elvontabb művei, hihetetlen hangokat talált meg. A mai jazznek és rock-nak is nagyon sokat adott hangszereléseivel, ritmikai megoldásaival. Engem a dallamvilága ragadott meg, talán saját közép-európaiságom miatt. Emlékszem, anyám gyakran hallgatta főzés közben a rádiót, ezek voltak az első élményeim. De nagyon szerettem Kodályt, különösen a Háry Jánost. Aztán 1971-ben, amikor Gyuszi bekerült a Minibe, már a harmadik héten hozta a Bartók-témákat. Akkor alig egy éve fuvoláztam, nem volt könnyű ezeket megtanulni, de örülök, hogy azóta is csinálom.

– Amikor Te elkezdtél fuvolázni, a rock-zenében viszonylag ritka volt ez a hangszer. Merész, de végülis remek választás volt részedről.

– Most, az internet korában kezdek rájönni arra, hogy azokban az években nemcsak az angolszász világban, hanem egész Európában volt egy erős progresszív vonulat, nagyszerű zenekarok voltak Németországban, Hollandiában, Olaszországban és fuvola szinte mindenütt volt. De akkor ezeket nem ismertem. Sosem felejtem el: 1968. július 7-én lépett fel a Traffic a Kisstadionban. Akkoriban már ordibáltam rock-bandákkal, és valami hangszert kerestem magamnak. A szaxofonos Chris Wood egyszer csak elővett egy addig általam sosem látott hangszert, máig a fülemben vannak azok a csodálatos hangok. Először azonban blockflőtével próbálkoztam, miután láttam egy képet Ian Andersonról, aki ezen játszott. Csak utána hallottam a Jethro Tullt egy haveromtól. Végül 1970-ben vett nekem anyukám egy fuvolát és teljesen autodidakta módon tanultam meg. Mégis sikerült bekerülnöm az amerikai fuvolisták szövetségének listáján a világ legjobb rock-fuvolásai közé.

– A 70-es évek elején a magyar progresszív rock világszínvonalú volt, mégis az akkori nagy bandákkal, a Syriusszal, a Taurusszal, a V73-mal mostohán bántak a lemezgyárban. A Mini is csak 1978-ban jutott először nagylemezhez.

– Amikor 1973-ban Papp Gyuszit elcsábították a Skorpióba, még nemigen értettem a zenekarvezetéshez. Jobban érdekelt a csajozás, miközben rengeteget koncerteztünk, volt évente 150 bulink is. Az ORI-ban valahogy szerettek bennünket. Ugyanakkor utáltam bejárni Erdőshöz, aki egyszer azt mondta nekem, hogy én olyan szép ember vagyok és jól mutatok a kalapommal – akkoriban kalapban játszottam – és ha beveszek a zenekarba három szép lányt, világsztárt csinál belőlünk. Ez még a Neoton Familia előtti időkben történt. 1973 elején pedig kitalálta, hogy Gyulával írjunk musicalt a Koldus és királyfiból. Azt sem tudtam, mi az a musical… Gyula végül elkezdett írni néhány dalt, de aztán elment és többé szó sem esett a darabról. Végül 1976-ra jutottunk el oda, hogy az új formációval – Németh Lojzi, Németh Karcsi, Szivacs (Balogh Jenő) – elfogadták az anyagunkat, de a Vissza a városba LP további másfél évet csúszott. De az is nagyon jó banda volt, ha az első jelentette a Mini „aranykorszakát”, akkor ez volt az „ezüstkorszak”. Ez a négyes lesz az egyik főszereplő a májusi 75/55 koncerten az Erkel Színházban…

– Minden nehézség ellenére szép diszkográfiát mondhatsz Magadénak…

– Több mint 50 CD-m és DVD-m ,LP ém jelent meg, és most a Moiras Recordsnál Kovács Laci ki akarja adni dupla LP-n az 1993-as paksi koncertünk CD-jének anyagát, amelyet a magyar rock-zene egyik mérföldkövének tekint. Minden szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy valóban nagyszerű lemez. Azon szerepelt először „álnéven” a Bartók-átirat – Éjféli találkozás Béla bácsival a csíki havasokban – olyan legenda lett, hogy egyszer egy lemezbörzén 15 ezer forintot adtak egy dedikált példányért.

– Legtöbbünkben mégis elsősorban koncertzenészként élsz… Számodra a színpad, az élő fellépés maga az élet.

– Mindig nagyon szerettem a kisebb, intimebb helyeket, a klubokat, de tudtam játszani nagyobb tereken is a Tabántól kezdve a Sportcsarnokig. Ma is imádom az élő bulikat, ahol sokat lehet improvizálni, nemcsak a zenében, sokszor hirtelen átírtam magamban a szövegeket is.

– A több mint 9000 koncertből álló „élő” életművednek a Bem-rockpart, a Tabán, Paks csupán „pillérei” voltak évtizedeken át…

– Az I. kerületben három helyen is házigazda lehettem. A Bem-rockpart 1969-ben kezdődött, majd 1970-ben indult a legendás tabáni koncertek sora Margó néni (Kuhajda Istvánné, az I. kerületi művelődési ház vezetője) segítségével, és utána jött a Budai Ifjúsági Park. 1974-től keddenként voltak a Mini-P.Mobil-Tűzkerék koncertek. A legnagyobb bulit itt 1979. szeptember 2-án tartottuk a Mini 10 éves születésnapján – csak értünk 7000-en jöttek el. De emlékezetes maradt az 1978-ban a Szolidaritási Rockfesztivál a BNV-n a P-Mobillal és a Piramissal. A tabáni ingyenes koncerteken az LGT-vel, a Syriusszal 50 ezren is hallgattak bennünket. És annak idején Kaktusz, aki a paksi atommérnökökkel járt Finnországban, és ott látta a rock és a gasztronómia találkozását, engem keresett meg, hogy csináljunk valamit hasonlót itthon.

– Ahogy hallgatlak, egymás után jutnak eszembe ezek a felejthetetlen bulik. Paksról még arra is emlékszem, hogy volt kispályás foci, és én is beszálltam egy közös zenész-újságíró csapatba.

– Nekem a foci örök szerelem marad. Miután abbahagytam a nagypályát a Vasasban, a 70-es, 80-as években állandóan rúgtuk a labdát kispályán. A legnagyobbakkal játszottunk, még Törőcsikkel is, a Palatinus strandon, a Tabánban, Óbudán. Egy időben én voltam a rock-válogatott kapitánya. A 80-as évek elején telt ház előtt játszottunk a Sportcsarnokban az újságírók válogatottja ellen.

– Nevezhetnénk Téged akár a „magyar John Mayallnak” is, annyi mindenkivel játszottál és sok fiatal zenészt Te indítottál el a pályán.

– Nem is tudnám felsorolni hányan voltak Németh Lojzitól Ferenczi Gyuriig, szegény Kerékgyártó Fülestől, akinek mostanában hallgatom újra a zseniális felvételeit, Fehér Ádámig, aki 10 éves volt, amikor felfedeztem. Úgy látszik, jó szemem van és szinte mindig az ösztönös megérzéseimre hallgattam. Gyakran cserélődtek körülöttem a zenészek, mert ebben a műfajban kevés pénz van, de emiatt soha nem haragudtam.

– A május 8-i Erkel Színházi koncert több lesz, mint egy egyszerű születésnapi buli.

– A két éve működő mai Minivel kezdünk, Németh Karcsival és a Las Vegasból hazatért Szivaccsal, Az első rész második felében bemutatjuk a trióval Az ÚJ Bartók CD-t, utána megvalósítom régi tervemet: 50 éve volt az első Syrius-Mini jam-session, most újra játsszunk az egykori Syrius-tagokkal, Pataki Lacival, Tátrai Tibusszal, valamint Turai Tomival és Rudán Joe-val, Orszáczky Jackie emlékére, aki nagy mentorom és barátom volt. Sosem felejtem el a Syrius-hajót, ugyanazt a három számot játsszuk el, amit 1972-ben.

– A Facebook-on létezik egy „Kossuth-díjat Török Ádámnak” nevű csoport...

– Kanadai magyar zenészek találták ki, akikkel Vancouverben játszottam és nagy Mini-rajongók. Én is szeretném, nem magam miatt, hanem hogy hagyjak valamit a családomra.

– A jó ételeknek mindig is nagy barátja voltál. És szeretsz tenni-venni a konyhában is.

– Leginkább a töltött káposztát szeretem  és lecsót tudok csinálni, ez utóbbit mindenféle variációban. De szeretem a különböző krémeket, a padlizsánt, az avokádót is.

– Mit kívánsz magadnak a születésnapodra és az újévre?

– Mindenekelőtt azt, hogy épüljek fel teljesen, jöjjön rendbe a hangom, ez nagyon fontos lenne nekem…

– Látom, a csuklódon egy életfa van.

– Kaptam valakitől. Virágozzon még egy ideig...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megvan a legdurvább horrorfilm? Szívrohamhoz közelítő pulzusszámot okoz a The Outwaters, volt, aki el is hányta magát tőle
Már a film előzetesében is felkavaró képsorok jönnek egymás után.

Link másolása

Februárban mutatták be az Egyesült Államokban a The Outwaters című filmet.

A found footage horrorfilm állítólag annyira sokkoló, hogy a nézők okosórái is jelzik a heves szívdobogásukat, és riasztást is küldenek a megemelkedett pulzusszám miatt.

Az egyik néző pulzusa 120-ra ugrott, az átlagos szám pedig 60 és 100 között van - írja a LadBible.

"A found footage horrorok közül ebben a filmben láttam az egyik legborzalmasabb és legfelkavaróbb jelenetet" - írta az egyik néző.

"Zavarba ejtő, nyugtalanító, szorongást okozó élmény volt, egy igazi utazás a pokolba" - jellemezte egy másik.

"Még fel kell dolgoznom. Nem tudom, bejött-e nekem. A hangosítástól szédülni kezdtem, ki kellett jönnöm a moziból hányni. Ilyen korábban még sosem történt velem. Inkább felkavaró mint félelmetes élmény, ha van ennek értelme"

- írta le valaki a filmet a Twitteren.

A filmet Robbie Banfitch írta és rendezte, illetve ő játssza az egyik főszerepet is. A történet szerint egy baráti társaság a Mojave sivatagba utazik videoklipet forgatni, ahol valami szörnyűvel találkoznak. A film pedig a memóriakártyáik alapján lett összevágva.

A nézők mellett a kritikusoknak is tetszett: volt, aki azt írta, hogy

a The Blair Witch Project - Ideglelés óta nem látott ilyen hatásos horrort.

Jelenleg 72%-on áll a kritikusok értékeléseit összegző Rotten Tomatoes oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Döbbenten hallgatták az utasok, ahogy a Follow the Flow énekese a tömött 4-es metrón énekelni kezdett
A máris nagyon népszerű felvételen jól látszik, hogy a metrón utazók először meglepetten figyelik Gergő produkcióját, aztán nagy örömmel videózzák.

Link másolása

Már több mint egymillióan látták, két nap alatt 260 000 lájkot kapott TikTokon az a videó, amelyben először hallható a Follow The Flow hamarosan megjelenő albumának első dala.

Szakács Gergő a 4-es metrón, egy mini flashmob keretében mutatta be a Szélcsend című szám refrénjét – hangszeres kíséret nélkül, kórus segítségével.

A performanszról videósorozat is készült – ennek első darabja került most ki és máris elképesztően népszerű a TikTokon.

A kisfilmben jól látszik, hogy a metrón utazók először meglepetten figyelik Gergő produkcióját, aztán nagy örömmel videózzák.

VIDEÓ: Az ének

@followtheflowofficial Március végén érkezik a Szélcsend című dalunk, aminek a refrénjét itt épp a 4-es metrón adjuk elő ? #followtheflow #szelcsend #blr #furacse #szakacsgergo #singing #metro #m4 #chorus #flashmob ♬ original sound - Follow The Flow

A sorozat következő epizódjai hamarosan érkeznek az együttes TikTok-oldalára. A Follow The Flow új albuma májusban érkezik, a lemezbemutató koncert május 27-én lesz a Budapest Parkban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Sztárban sztár: Marics Peti vagy nagyon szerelmes, vagy nagyon nagy gázsit kap
Tóth Andi többször szembeszállt zsűritársaival a pontozásnál, két versenyző kiesett, de több remekül teljesítő sztár is veszélybe került.

Link másolása

Az ötödik adást az El Clásico tiszteletére Camila Cabello Don’t Go Yetjével indították a megmaradt versenyzők, majd belibbent a retinaégető öltönyben pompázó Tilla és indult az agyzsibbasztó bazsalygás a zsűrivel.

Ebből túl sok érdekeset nem tudok kiemelni, legfeljebb annyit, hogy Kökény Atilla megígérte, Valkusz Milán produkciója alatt felkéri lambadázni Tóth Andit, aki kegyesen felvette Attilát a táncrendjébe.

Egy tökéletes világban ez nem érdemelne említést, de a műsor első kb 10 percének ez volt a csúcspontja, ami azért sokat elmond.

Andit egyébként nem akarom bántani, egyre inkább úgy érzem, hogy ő az egyetlen a zsűriben, aki azt próbálja csinálni, amiért ott van, de erről majd később.

Ezzel együtt ki kell még térnem Andi öltözködésére: ezúttal csupaflitter sellőnek öltöztették. Azt már megszoktuk, hogy a stylistok imádnak hülyét csinálni a show műsorok hölgy szereplőiből. Az viszont új elem, hogy ott ül a szóban forgó hölgy párja is.

Szegény Marics Petit rendre Andihoz öltöztetik, ami önmagában nem is lenne baj, én is szeretek összeöltözni a feleségemmel. Meg hát nincs is beleszólásom. No de hogy Peti hajlandó volt flitterkesztyűt húzni, hogy passzoljon szíve választottjához… maradjunk annyiban, hogy ez a fiú vagy nagyon szerelmes, vagy nagyon nagy gázsit kap. (Persze a kettő egyszerre is igaz lehet.)

Volt szabálymódosítás is. Nem tudom, eredetileg is így tervezték-e, vagy a nézettségi adatok tükrében döntöttek úgy, felpörgetik kicsit a műsort, minden esetre ebben az adásban már nem egy, hanem két versenyzőt küldtek haza.

Kamarás Iván nyitotta az egyéni produkciók sorát. Karel Gott érdekes figura. Kíváncsi lennék, ki tud a Lady Karneválon kívül akár csak egy slágert említeni tőle. A nagyon tájékozottak még tudják, hogy ő énekelte a Maja a méhecske főcímdalát, de ennyi.

Iván hozta a kötelezőt. Nekem néhol kicsit paródiába hajlott a produkciója, nem vette teljesen komolyan magát, de azért itt is kiviláglott, mennyire remek színész. A hangutánzás sem volt tökéletes, de mindenképp jó hangulatot csinált.

A zsűri mindig fogadkozik, hogy szigorú lesz, ezért Iván „csak” 48 pontot kapott 50 helyett.

Amikor megtudtam, hogy Oláh Ibolya Pikotarót kapja, azt gondoltam, a szerkesztőknek végképp elment az esze.

Lássuk be, képtelenség annyira kitágítani az „énekes” és „zenész” szavak értelmezését, hogy Pikotarto beleessen.

Nincs is rászorulva, hisz a japán úriember alapjában véve komikus, PPAP című YouTube slágere óriási trollkodás.

No de mit tud kezdeni ezzel Magyarország egyik legjobb énekesnője? Mint kiderült, mindent. Ibi ugyanis nemcsak szuper énekesnő, de nagyszerű előadó is (a kettő nem minden esetben ugyanaz).

Nagyszerű humorral teljesítette a feladatot, nem csinált belőle paródiát, igaz, az előadása végégre becsempészett egy kis saját ízt, ami szigorúan véve kilóg a műsorból (amelyben az elvárás az eredeti előadó és klip szolgai leutánzása lenne), de az egész mégis annyira rendben volt, hogy le a kalappal.

Számomra Ibi jobb volt Kamarás Ivánnál, de a zsűritől csak 47 pontot kapott.

Kis kitérő. Alapjában véve nem értek egyet Sheldon Cooperrel és John Cleese-zel abban, hogy az etnikai humor a létező legviccesebb humor, ugyanakkor azt sem gondolom, hogy kivétel nélkül minden esetben muszáj megsértődni rajta.

Lékai-Kiss Ramóna azonban alighanem új rekordot állított fel az egyetlen megszólalással megsértett népek számában. Értékelését ugyanis azzal kezdte, hogy „ez se nem kici, se nem ócó”. Egyrészt a kínaiakkal kapcsolatban ez a poén már annyira elcsépelt, hogy közhelyszámba megy. Másrészt Pikotaro japán.

Oké, nem állítom, hogy egy távol-keleti úriemberről ránézésre meg tudom mondani, melyik országból érkezett, no de a zsűri nemcsak azért kapja a gázsiját, hogy ott üljön és heherésszen, hanem hogy felkészüljön egy-egy adás előtt.

Sipos Tomi igazán testhezálló feladatot kapott. Alice Cooper sem tartozik a sokslágeres előadók közé. Hey Stupid, és ha egy zenei szerkesztő nagyon fel akar vágni, akkor még ott a Poison. Slussz. (Tudom, van még sok nótája, de a rádiókban ezeket nem nagyon játsszák.) Andi szigorúnak bizonyult, csak 7 pontot adott. Figyelemreméltó tény, amire felhívnám a többi zsűritag figyelmét, hogy nem szakadt le az ég.

Kiss Ernő Zsolt Harry Styles alakításába nem tudok belekötni, megoldotta a feladatot. Amiért mégsem igazán tett nagy hatást rám, az nem Ernő hibája, hanem Harry Stylesé. Habár Marics Peti szerint Styles a mai kor egyik legnagyobb pop ikonja, számomra az As It Was tömény unalom, mind a dal, mind az előadásmód.

Ha Ernő nem tudott magával ragadni az csak azért van, mert visszaadta az eredeti fílinget.

Kökény Attila szerint ez volt Ernő eddigi legjobb produkciója. 47 pont röppent.

Molnár Tibi a műsor egyik nagy felfedezettje számomra, de szerintem nem vagyok ezzel egyedül. A Boney M együttes egyik arcát, Bobby Farrellt kapta feladatul, ami azt jelenti, valójában egyszerre két személyt kellett eljátszania, hiszen Farrell helyett valójában Frank Farian, a banda producere énekelt, mint az közismert.

A Raszputyinban a tánc alighanem nagyobb kihívást jelentett, mint az ének, de Trap kapitány mindenképp megérdemelten zsebelte be az 50 pontot.

Gubics Petra is az idei év egyik favoritja, ehhez kétség sem fér, bár kérdés, a múlt heti Rúzsa Magdi után hova lehet még emelni a lécet. Azariah-val nem sikerült, de ez aligha róható fel Petrának. Ez az a feladat, amit nőként nem lehetett ennél jobban megcsinálni.

Valkusz Milán Lambada előadása merüljön a feledés homályába. Szegénynek valószínűleg esélye sem volt, és itt meg kell jegyeznem, Kökény Attila valóban felkérte lambadázni Andit, de azért nem vitte túlzásba.

Soblocher Barbara Liza Minellije megosztotta a zsűrit. A többség nem győzött hozsannázni, és szórni a 10 pontokat. És itt kell visszacsatolnom Tóth Andira. Ő az egyetlen, aki próbál tényleg valós szakmai érveket mondani az értékeléseiben, és nem fél lepontozni.

Ő elmondta, hogy Barbara eddigi produkcióihoz képest ez bizony nem sikerült olyan tökéletesre, és árral szembe úszva 8 pontot adott.

Félreértés ne essék. Nagyon színvonalas Cabaret interpretációt láttunk és hallottunk, de Liza Minelli hangja és előadásmódja csak nyomokban volt felfedezhető.

Közeledett a vég. Gyorsan megtudtuk, hogy Oláh Ibi az adás első. Következett az első kieső. Kamarás Iván és Sipos Tomi kapta holtversenyben a legkevesebb pontot az összesítések alapján. Köztük végül az döntött, ki kapott több szavazatot a nézőktől – Tomi megmenekült.

Következett a másik kieső „megtalálása”. Itt már minden úgy ment, ahogy eddig. Az utolsó hármasból – Molnár Tibi, Schoblocher Barbara és Kiss Ernő Zsolt – a zsűri 4:1 arányban Barbit mentette meg, a nézők pedig Trap kapitányt. Így Ernőtől búcsúztunk.

Jövő héten újabb csavar következik, a szólóprodukciók mellett ugyanis párbajokban is színre lépnek a versenyzők. A párbajok részleteit hét közben fogják csepegtetni, addig is nézzétek meg, ki milyen feladatot kapott:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Baj lehet abból, hogy túl valósághűen mutatják be Diana halálos autóbalesetét A koronában
Előkerült egy fotó a forgatáson használt kocsi roncsáról, ami felkavaró lehet a nézők számára.

Link másolása

Sok kritika érte már A korona című sorozatot, amely a brit királyi család életét mutatja be többnyire valósághűen, de fiktív történésekkel keverve. A soron következő hatodik évadban jut el a cselekmény oda, amikor Diana hercegné halálos autóbalesetet szenved Párizsban. Ezeket a minden bizonnyal megrázó jeleneteket tavaly októberben vette fel a stáb a francia fővárosban, a filmezéshez pedig egy olyan fekete Mercedes autót használtak, amely tökéletes hasonmása annak a kocsinak, amelyben Diana, a párja és a sofőr utazott azon a bizonyos 1997. augusztus 31-én.

Miután a forgatásról több fotó is megjelent a sajtóban, a Netflix igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy A koronában nem fogják megmutatni az ütközés pillanatát.

Egy most kiszivárgott fotó alapján viszont már az is felkavaró lehet a nézők számára, ha meglátják a sorozatban a fekete Mercedes roncsát. A kép tanúsága szerint ugyanis teljesen valósághűen törték össze az autót: szinte pontosan ugyanúgy néz ki, ahogy Dianáék Mercedese a baleset után.

A fotót a Daily Mail hozta nyilvánosságra, ide kattintva megnézheted. A lapnak nyilatkozó forrás szerint ha a kocsi így jelenik meg a sorozatban is, probléma lehet belőle a nézők és a királyi család részéről is.

„Szerintem sokan undorítónak fogják tartani, hogy ennyire részletekbe menően rekreálták az autó összetörését. Sőt, ez a királyi családban is nagy felháborodást fog okozni. Ha más családról lenne szó, nem hiszem, hogy ezt megcsinálnák.”

A Netflix nem akarta kommentálni ezt a Daily Mail megkeresésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET: