KULT
A Rovatból

Toxikus kapcsolatban egy rappelő kandúrral, avagy a Cicaverzum a Liza, a rókündér nyomában lohol

Képzeld el, hogy hallod, amint egy fekete macska beszél hozzád, sőt, udvarolni kezd, ráadásul ellentmondást nem tűrően. Ebből az abszurd alapszituból épül fel a Cicaverzum pompásan kattant világa, amelyben senki sem kerülgeti a forró kását, a macska a legkevésbé…


Szeleczki Rozália író-rendező eddig rövidfilmekben utazott (Csodapunci, Mrs. Rozgonyi, Mióta velem jár), a Cicaverzum az első egész estés filmje, ennek okán pedig láthatóan próbált egy olyan történettel előállni, amely nem sikkad el a mozgóképes rengetegben, főként a magyar viszonylatok között. Nem sok ehhez hasonlót látni legalábbis.

Nem egy habkönnyű vígjáték, de nem is nyomasztó szociológiai, a társadalmunk visszásságaira minimalista módon rámutató mélydráma.

Sokkal inkább hasonlít Ujj Mészáros Károly 2015-ös remekére, a Liza, a rókatündérre abból a szempontból, hogy a főszereplője elméjében játszódó (hol elképzelt, hol valós), a realitástól gyakran elemelt, abszolút abszurd és a kiállításra, külcsínre sok gondot fordító stílusos mű született ezúttal is.

A történet szerint adott egy épp a harmincas éveibe belépő fiatal építész, Fáni (Törőcsik Franciska), aki az istennek nem talál magának párt, mert bár gyönyörű és kedves is, de akárhányszor találkozik valakivel, aki megtetszik neki, azonnal elképzeli/látja/behaluzza az illető halálát. Épp ezért inkább próbálja távol tartani magát mindenkitől, akivel bármi is kialakulni látszik. Szabadidejét így főként influenszer barátnőjével (Csobot Adél) és az édesanyjával (Udvaros Dorottya) tölti, akik folyamatosan próbálják őt összehozni valakivel.

Az építész céghez, ahol dolgozik, és amelyet Alföldi Róbert karaktere vezet, egy nap új munkaerőt vesznek fel, a többszörös díjnyertes Mihályt (Polgár Csaba), akit azonnal antipatikusnak talál Fáni, (vagyis tutira megtetszik neki), és aki épp a szomszédjába költözik be rengeteg szobanövényével és Sima Cica névre hallgató fekete macskájával.

Ez a kandúr azonban beszél. Legalábbis Fáni hallja, mindenki más, úgy tűnik, nem. A Patkós Márton (A besúgó) hangján búgó macsek azonnal rányomul a lányra, aki ráadásul Mihály elutazásakor egy időre magához veszi, és „járni” kezdenek.

A film persze nem árul zsákbamacskát, vagyis azt kapjuk, amit az előzetesek és a sztorileírások tartalmaznak, egy ember és egy cica plátói kapcsolatát, amely a lánynak eleinte izgalmas, és olyan fura jelenetekhez vezet, mint amikor például a pasijaként mutatja be a macskát az anyjának, vagy próbálja előteremteni a rappelésben elég penge cicus videóklipjének költségvetését. Vagyis teljesen alárendeli magát a kandúrnak, közben pedig szinte észre sem veszi, hogy az ő élete tönkremegy: elveszíti a munkahelyét, eladósodik, összeveszik a szeretteivel.

Máris láthatjuk tehát, hogy a Cicaverzum nem más, mint egy toxikus kapcsolat allegóriája.

Sima Cica pedig lehet akármelyik férfi, aki érzelmileg zsarol és kihasznál egy szeretetre vágyó nőt, akinek persze mindvégig ott van az orra előtt a tökéletes férfi is (Mihály), épp csak a szemét nem szúrja ki.

Szeleczki Rozália fontosnak tartotta, hogy ezt a sztorit karakteres külcsínnel támogassa meg, a látványvilág kialakításában pedig hatalmas dicséret illeti Pater Sparrow látványtervezőt (Kút, Budapest Noir, BÚÉK, Toxikoma), valamint M. Deák Kristóf operatőrt (FOMO: Megosztod, és uralkodsz, Látom, amit látsz).

Parádés vizuális ötletek és megvalósítások kísérik az egész filmet, kezdve a temetős főcímmel, amelyben a sétáló Fáni előtt tovasikló sírokon olvashatjuk az alkotók neveit.

Ilyen és ehhez hasonló gegek sorjáznak végig a Cicaverzumban, amiben tán a Liza, a rókatündér óta nem tapasztalt kiváló látvány a jussunk.

Persze a külső nem minden, és a film a fentiekben taglaltak tükrében próbál ügyelni a kellő mélységgel felruházott belbecsre is, ebben azonban kevésbé erős. Sokak számára elidegenítő lehet a stílus, pedig a Cicaverzum tényleg tud vicces és szellemes is lenni, a valóságtól elrugaszkodott atmoszféráját és a bizarr alapsztorit azonban nem veszi majd be mindenki gyomra. Akik azonban nyitottak erre a műfajra, azoknak egy vicces és akár elgondolkodtató stílusparádé lesz a jutalma, amelyet az éteri és törékeny Törőcsik Franciska és Patkós Márton orgánuma kétségtelenül elvisznek a hátukon. Kicsit talán sokat akart markolni a forgatókönyv, de ha itt-ott meg is botlik, végül mindig talpra esik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk