Tóth Barna az Oscar-shortlistről: „Sokkal komolyabban vesznek mindenhol”
Bár pontos adatokat nem találtam, Tóth Barna alighanem magyar filmtörténelmet írt azzal, hogy egymás után két évben is sikerült egy-egy alkotással az Oscar-díj shortlistre kerülnie.
Mint azt megírtuk, Magyarország az Akik maradtakat nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriájában az egyik legrangosabb filmes elismerésre, amihez most még egy fokkal közelebb került. A rendezőt telefonon sikerült elérnünk a bejelentés után.
- Szívből gratulálok. Mondhatnám, hogy megint sikerült, de ha jól sejtem, ez a shortlist valamivel többet nyom a latban, mint a rövidfilmeké.
- Összetett kérdés. Azt kell mondjam, igazad van, én is érzem, hogy most nagyobb a tét, nagyobbak a szereplők. Pedig én a kisfilmek szerelmese vagyok, és a tavalyi siker volt az első, az még teljesen váratlanul jött. Most azonban több hónapja tudjuk, hogy minket neveztek, nagyobb volt a megfelelési kényszer, az elvárás.
Na és persze minden rendező arról álmodik, hogy nagyfilmet készítsen.
Én is látom, érzem, hogy sokkal komolyabban vesznek mindenhol.
- Talán olyan szempontból is, hogy tetszik vagy nem tetszik, egy nagyjátékfilm kapcsán sokkal többen felfigyelnek az ember nevére, mint egy kisfilm esetében.
- Igen, ez teljes mértékben így van.
- Tudom, már csak babonából sem szeretnek a filmesek ilyenkor találgatásokba bocsátkozni, de mégis csak meg kell kérdeznem: hogy látod, mennyi az esély bejutni a legjobb ötbe?
- A hivatalos verzió az, hogy 50%, ezt mondja a matematika. Nem szívesen bocsátkoznék jóslatokba, mert én egészen más filmeket vártam a legjobb tízbe is. Hat kelet-európai film van. Majdnem mind „kicsi”, a hozzá kapcsolódó nevek vagy a mögötte álló forgalmazók szempontjából. És van négy óriás, akik egész más ligába tartoznak.
Már fél éve tanulmányozom, hogyan működik ez a szavazási rendszer, de még mindig nem teljesen értem, úgyhogy tényleg bármit elképzelhetőnek tartok.
- Már ez is óriási dolog. Nem is tudom, volt-e már olyan magyar rendező, akinek sikerült kétszer shortlistre kerülni, pláne egymás után követő években.
- Nem tudom, de jó lenne, ha valaki utánanézne, engem is érdekel.
- Ez az eredmény nyilván kihat a pályádra. Mennyire kell félnie a magyar mozilátogatóknak attól, hogy felszippant Hollywood, és Te rendezed a következő Alien vs Predator filmet?
- (nevet) Azért nemcsak a kötelező szerénység, hanem a józanság is azt mondatja, hogy nem én vagyok az első, akár csak az utóbbi tíz évet nézve, akire felfigyelt Amerika, és a többieken is látom, hogy nagyon nehéz ott igazán komoly munkát kapni rendezőként. Nyilván operatőrként is, de rendezőként különösen, színészként meg pláne. Valóban, már kapcsolatban állok szakmabeliekkel, akár ügynökről, akár produkciós cégekről beszélünk.
Már filmterv is megfordult az asztalomon, de nem merek semmit mondani.
Az biztos, hogy én nyitott vagyok akár más nyelven, más kultúrában is filmet készíteni. Mindenképp inspirálna. Két-három filmet csináltam Franciaországban, kettőt Afrikában. Amerika nyilván még fajsúlyosabb, még nagyobb, teljesen szűz terület nekem.
- A stábbal ünnepeltek?
- Most még rengeteg dolgunk van, égnek a vonalak, pörög a közösségi média, ezért szerintem megvárjuk a jelölés bejelentését január 13-án. Ha jelölnek, akkor azért ünneplünk, de ha esetleg mégsem, úgy érzem, akkor is van mire koccintanunk.
Tóth Barnával az Akik maradtakról készült interjúnk itt olvasható, mint ahogy interjúztunk a női főszereplővel, Szőke Abigéllel is.
