KULT
A Rovatból

Tóth Barna az Oscar-shortlistről: „Sokkal komolyabban vesznek mindenhol”

Az Akik maradtak már a legjobb tíz között van az Oscar-díjért folyó versenyben. Tóth Barna tehát megismételte a tavalyi bravúrt: akkor a Susotázs került fel rövidfilm kategóriában a shortlistre. Villáminterjú.


Bár pontos adatokat nem találtam, Tóth Barna alighanem magyar filmtörténelmet írt azzal, hogy egymás után két évben is sikerült egy-egy alkotással az Oscar-díj shortlistre kerülnie.

Mint azt megírtuk, Magyarország az Akik maradtakat nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriájában az egyik legrangosabb filmes elismerésre, amihez most még egy fokkal közelebb került. A rendezőt telefonon sikerült elérnünk a bejelentés után.

- Szívből gratulálok. Mondhatnám, hogy megint sikerült, de ha jól sejtem, ez a shortlist valamivel többet nyom a latban, mint a rövidfilmeké.

- Összetett kérdés. Azt kell mondjam, igazad van, én is érzem, hogy most nagyobb a tét, nagyobbak a szereplők. Pedig én a kisfilmek szerelmese vagyok, és a tavalyi siker volt az első, az még teljesen váratlanul jött. Most azonban több hónapja tudjuk, hogy minket neveztek, nagyobb volt a megfelelési kényszer, az elvárás.

Na és persze minden rendező arról álmodik, hogy nagyfilmet készítsen.

Én is látom, érzem, hogy sokkal komolyabban vesznek mindenhol.

- Talán olyan szempontból is, hogy tetszik vagy nem tetszik, egy nagyjátékfilm kapcsán sokkal többen felfigyelnek az ember nevére, mint egy kisfilm esetében.

- Igen, ez teljes mértékben így van.

- Tudom, már csak babonából sem szeretnek a filmesek ilyenkor találgatásokba bocsátkozni, de mégis csak meg kell kérdeznem: hogy látod, mennyi az esély bejutni a legjobb ötbe?

- A hivatalos verzió az, hogy 50%, ezt mondja a matematika. Nem szívesen bocsátkoznék jóslatokba, mert én egészen más filmeket vártam a legjobb tízbe is. Hat kelet-európai film van. Majdnem mind „kicsi”, a hozzá kapcsolódó nevek vagy a mögötte álló forgalmazók szempontjából. És van négy óriás, akik egész más ligába tartoznak.

Már fél éve tanulmányozom, hogyan működik ez a szavazási rendszer, de még mindig nem teljesen értem, úgyhogy tényleg bármit elképzelhetőnek tartok.

- Már ez is óriási dolog. Nem is tudom, volt-e már olyan magyar rendező, akinek sikerült kétszer shortlistre kerülni, pláne egymás után követő években.

- Nem tudom, de jó lenne, ha valaki utánanézne, engem is érdekel.

- Ez az eredmény nyilván kihat a pályádra. Mennyire kell félnie a magyar mozilátogatóknak attól, hogy felszippant Hollywood, és Te rendezed a következő Alien vs Predator filmet?

- (nevet) Azért nemcsak a kötelező szerénység, hanem a józanság is azt mondatja, hogy nem én vagyok az első, akár csak az utóbbi tíz évet nézve, akire felfigyelt Amerika, és a többieken is látom, hogy nagyon nehéz ott igazán komoly munkát kapni rendezőként. Nyilván operatőrként is, de rendezőként különösen, színészként meg pláne. Valóban, már kapcsolatban állok szakmabeliekkel, akár ügynökről, akár produkciós cégekről beszélünk.

Már filmterv is megfordult az asztalomon, de nem merek semmit mondani.

Az biztos, hogy én nyitott vagyok akár más nyelven, más kultúrában is filmet készíteni. Mindenképp inspirálna. Két-három filmet csináltam Franciaországban, kettőt Afrikában. Amerika nyilván még fajsúlyosabb, még nagyobb, teljesen szűz terület nekem.

- A stábbal ünnepeltek?

- Most még rengeteg dolgunk van, égnek a vonalak, pörög a közösségi média, ezért szerintem megvárjuk a jelölés bejelentését január 13-án. Ha jelölnek, akkor azért ünneplünk, de ha esetleg mégsem, úgy érzem, akkor is van mire koccintanunk.

Tóth Barnával az Akik maradtakról készült interjúnk itt olvasható, mint ahogy interjúztunk a női főszereplővel, Szőke Abigéllel is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk