A vasárnap véglegessé vált eredmények alapján nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin.
Az észak-írországi tanácsi választásokat csütörtökön tartották meg, és a vasárnap ismertetett hivatalos végeredmény szerint a Sinn Féin 144 mandátumot szerzett, 39-cel többet, mint a 2019-es előző helyhatósági választáson.
A katolikus párt így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A DUP, amely a mostani választáson 122 tanácsi mandátumot szerzett meg, hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége.
A 11 észak-írországi tanácsi körzetben 462 választott tanácsnoki helyért versengtek a jelöltek.
A Sinn Féin az érvényes voksok 30,9 százalékát szerezte meg, 7,7 százalékponttal többet, mint 2019-ben.
A DUP jelöltjeire 23,3 százaléknyian szavaztak, 0,8 százalékponttal kevesebben, mint legutóbb.
A Sinn Féin egy éven belül másodszor aratott jelentős választási győzelmet. A párt a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választáson is - ugyancsak addig példátlan módon - megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és azonnal jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
A tavalyi választás nyomán a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O'Neill személyében először lenne katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul.
A kormányalakítást azonban a DUP bojkottálja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba - vagyis az Európai Unió egységes belső piacára - ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék Észak-Írország területéről.
E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
Vasárnap, a tanácsi választások eredményének ismertté válása után Michelle O'Neill felszólította a DUP-t, hogy hagyja abba a Stormont bojkottját, és tegye lehetővé a felekezetközi kormányzat újbóli megalakulását.
A vasárnap véglegessé vált eredmények alapján nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin.
Az észak-írországi tanácsi választásokat csütörtökön tartották meg, és a vasárnap ismertetett hivatalos végeredmény szerint a Sinn Féin 144 mandátumot szerzett, 39-cel többet, mint a 2019-es előző helyhatósági választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A régóta bíróként dolgozó húgom felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük
A leendő miniszterelnök bemutatta a 16 fős Tisza-kormányt, amelyben sógora, Melléthei-Barna Márton kapja az igazságügyi tárcát. Magyar Péter a családi szerepvállalás miatt szigorú átláthatósági szabályokat is ígért.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Magyar Péter szerint az új kormányzással „Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország”.
„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.
„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”
Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.
„A miniszterek nem a miniszterelnök, hanem a nemzet szolgái” – írta, hozzátéve, hogy a most kapott bizalom nem pozíciókról, hanem alázattal elvégzett munkáról szól.
Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.
Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.
Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.
A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.
„Most a régóta bíróként dolgozó húgom is hoz egy újabb áldozatot, és a férje, illetve az én kormányzati megbízatásom idejére felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük” – közölte.
Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vagy már leszedtek?” – Németh Szilárd a bíróságon nem tudta, betölti-e még a posztját
A fideszes politikus tanúként jelent meg a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia elleni 534 millió forintos perben. Németh Szilárd a tárgyaláson több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett.
„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.
Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.
A politikus a CsepelInfo beszámolója alapján a vallomásában több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett – írta a 24.hu. Németh Szilárd nem tudta megmondani, hogy 2015-ben mi történt az önkormányzatban a pert indító Csepeli Birkózó Club pénzeivel, arra hivatkozva, hogy akkor már nem volt önkormányzati képviselő.
A pert a csepeli klub azért indította, mert álláspontjuk szerint eredetileg ők voltak a kedvezményezettjei azoknak az állami támogatásoknak, amelyeket Németh Szilárd alapítványa használt fel a csepeli Duna-partra tervezett akadémia felépítéséhez.
A per tétje 534 millió forint: a Csepeli Birkózó Club a 400 millió forintos támogatás összegét, valamint 134 millió forint kártérítést kér vissza.
A 24.hu összefoglalója szerint a klubvezetés azért engedte át a pénzeket, mert arra számítottak, hogy az új épület egy részét saját edzőcsarnokként használhatják majd. A Csepeli Birkózó Club álláspontja szerint azonban az akadémia elkészülte után olyan magas bérleti díjat kértek tőlük, amit nem tudtak kifizetni.
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a Magyar Birkózók Szövetsége korábban politikai támadásnak nevezte az ügyet, és azt állította, hogy a felajánlott bérleti díj kedvezményes lett volna.
A mostani vallomás azért is figyelemre méltó, mert a per menetét korábban több technikai hiba is hátráltatta. Egy májusi tárgyalásról készült hivatalos videófelvétel ugyanis egy rendszerhiba miatt eltűnt, ami miatt az eljárást meg kellett ismételni.
Az ismételt tárgyaláson azonban ismét leállt a videórendszer, a bíró pedig maga is megjegyezte, hogy amióta a rendszerrel dolgozik, soha nem fordult elő hasonló.
A májusi tárgyalás felvételének eltűnése miatt az eljárást decemberre kellett megismételni, ahol ismét gond adódott a videórendszerrel.
„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.
Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Bence Magyar Péternél és a leendő belügyminiszternél járt, rendvédelemről beszélgettek
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy Pósfai Gáborral és Szabó Bence századossal a rendvédelem előtt álló kihívásokról, feladatokról egyeztetett. Szabót korábbam a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz hívta dolgozni.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.
A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.
A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.
Szabó Bence a Gundalf-ügyként elhíresült titkosszolgálati botrányból lehet ismerős. Ő az a korábbi NNI-s százados, aki a sajtóval megosztott információkat a Tisza Párt informatikusai elleni állítólagos szolgálati akcióról, mely során kamu pedofilgyanúval tartottak házkutatást az ellenzéki párt IT-szakembereinél. A kitálalása után a rendőrt retorziók érték, felmentették pozíciójából, Pintér Sándor belügyminiszter pedig árulónak nevezte.
Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy szívesen látná valamilyen kormányzati pozícióban Szabó Bencét. Azt mondta, hogy a hamarosan megalakuló korrupcióellenes kormányszerv, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban számít az exnyomozó szakértelmére.
Pósfai Gábort Magyar Péter még tavaly mutatta be a TISZA Párt operatív működésének vezetőjeként, aki a Decathlontól érkezett a párthoz.
Pósfai Gábor szerepe azóta megváltozott: Magyar Péter tegnap jelentette be, hogy őt kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére, a rendvédelem és a sport felügyeletével.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.
A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.
A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esettanulmány az Erdélybe importált pártállami rendszerről - Jelentés tárta fel a súlyos visszaéléseket az erdélyi levélszavazásnál
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom átfogó jelentése szerint rendszerszintű problémák jellemezték a levélszavazást. A dokumentum az RMDSZ kettős szerepét és a szavazás titkosságának megsértését is kifogásolja.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy eleve hibás rendszer működéséről – ezzel a megállapítással összegzi az erdélyi levélszavazás tapasztalatait a szervezet friss jelentése. A dokumentum azt állítja,
az RMDSZ kettős szerepe, vagyis a szavazatok begyűjtésének gyakorlati megszervezése és a Fidesz melletti nyílt kampányolás alapjaiban kérdőjelezi meg a folyamat tisztaságát,
amelynek végén a Fidesz–KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg a 2026-os országgyűlési választáson.
A közel félszáz önkéntes megfigyelő munkájára és lakossági bejelentésekre épülő jelentés szerint a jelenlegi rendszer súlyosan sérti a szavazás titkosságát, átláthatóságát és pártatlanságát. A mozgalom konkrét tereptapasztalatokat is rögzített: a jogszabályi kiskapuk lehetővé tették, hogy az RMDSZ informális gyűjtőpontokon, akár meghatalmazás nélkül is begyűjtse a kitöltött szavazatokat.
A dokumentum szerint több helyen menzákon, közösségi terekben, polgármesteri hivatalokban töltötték ki a szavazólapokat, gyakran a titkosságot biztosító feltételek nélkül.
A jelentés azt is írja, hogy a szavazatokat sokszor nyitott, improvizált dobozokban gyűjtötték, az őrzés és szállítás körülményei pedig ellenőrizhetetlenek voltak. A dokumentum kitér arra is, hogy az informális szavazóhelyeken Fideszhez és Orbán Viktorhoz köthető kampányanyagok voltak kifüggesztve, és előfordult, hogy egy személy több családtagja helyett is szavazott.
A 2026-os választáson beérkezett 335 591 érvényes levélszavazatból a Fidesz–KDNP 282 028-at, míg az országosan győztes Tisza Párt mindössze 46 482-t szerzett. Korábban az RMDSZ és a hozzá köthető Eurotrans Alapítvány kommunikációja technikai segítségként mutatta be a levélszavazatok begyűjtését, amellyel biztosítják, hogy a voksok időben célba érjenek Magyarországra.
Az ügyben közben jogi lépések is történtek: a Legfőbb Ügyészség a rendőrségre továbbította azt a feljelentést, amely RMDSZ-es tisztségviselőkkel szemben született. A beadvány szerint a választási időszakban több RMDSZ-es politikus pártirodákba vagy önkormányzati helyiségekbe hívott választókat, majd a kitöltött iratokat szervezetten juttatták el magyar külképviseletekre – írta a Transtelex.
A választás után Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.
A megbeszélés után a Tisza Párt vezetője arról számolt be, hogy garanciát kapott arra, hogy „az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól”.
Magyar Péter azt is közölte, hogy egyetértettek a szabálytalanságok kivizsgálásában, és a szabályok felülvizsgálatában, „megelőzendő az esetleges választási csalásokat”. Később, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével folytatott találkozója után bejelentette, a határon túli támogatások és a levélszavazás ügyében tíz évre visszamenőleges vizsgálatot kezdeményeznek.
A levélszavazás rendszerét régóta érik kritikák. A tíz évre szóló regisztráció miatt nehezen követhető, mi történik az elhunyt vagy időközben elköltözött állampolgároknak kiküldött szavazólapokkal. A 2022-es választás kampányhajrájában nagy botrányt okozott, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett kidobott szavazatot találtak. Akkoriban dán megfigyelők is jelezték, hogy több olyan esetet láttak, ahol egy személy a családtagjai nevében is szavazott.
A 2026-os választás utáni erdélyi hangulatot jól jellemzi Kátai István színész megfigyelése, aki szerint egy polgármesteri hivatalban a Fidesz veresége után mindenki feketébe öltözött, de úgy látja, „idővel belátják, hogy 16 évig átverték őket”.
A politikai és médiabefolyás egyik csatornája a Transtelex szerint a Transzilván nevű YouTube-csatorna lehetett, amelyet egy RMDSZ-es politikus, Portik Vilmos működtetett, és amely a lap szerint a Fidesz erdélyi kommunikációs csatornájaként szolgált a választás előtti évben.
A jelentést készítő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom a problémák megoldására konkrét javaslatokat is tett. Sürgetik a levélszavazás rendszerének újragondolását, hivatalos erdélyi szavazókörök létrehozását, a pártok általi szavazatgyűjtés teljes tiltását, valamint a regisztráció átláthatóbbá tételét.
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy eleve hibás rendszer működéséről – ezzel a megállapítással összegzi az erdélyi levélszavazás tapasztalatait a szervezet friss jelentése. A dokumentum azt állítja,
az RMDSZ kettős szerepe, vagyis a szavazatok begyűjtésének gyakorlati megszervezése és a Fidesz melletti nyílt kampányolás alapjaiban kérdőjelezi meg a folyamat tisztaságát,
amelynek végén a Fidesz–KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg a 2026-os országgyűlési választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
