KULT
A Rovatból

Tolcsvay 61 éve

„Az első villamos…”, a „Doctor Herz”, a „Magyar Mise” szerzője, a Fonográf együttes tagja, az első miskolci popfesztivál megrendezője, azaz a magyar beat jellegzetes egyénisége, a fehér hajú gitáros: Tolcsvay László ma ünnepli 61. születésnapját.


„Az első villamos…”, a „Doctor Herz”, a „Magyar Mise” szerzője, a Fonográf együttes tagja, az első miskolci popfesztivál megrendezője, azaz a magyar beat jellegzetes egyénisége, a fehér hajú gitáros: Tolcsvay László ma ünnepli 61. születésnapját.

Csomós Éva összeállítása

Alig van olyan buli, ahol előbb-utóbb ne kezdene rá valaki „Az első villamos…” klasszikussá vált soraira, s remélhetőleg olyan sincs, ki ne tudná az ő dallamával énekelni a Nemzeti dalt. Nincs túl sok ecsetelnivaló azon, hogy Tolcsvay László a hazai zenei élet meghatározó alakjainak egyike, ki épp 61 évvel ezelőtt, 1950. június 24-én született Budapesten.

Eseményekben, sikerekben, s jelentős zenei alkotásokban gazdag hat évtized áll mögötte, mit szerencsénkre szorgos munkálkodással töltött el. Így köszönhetjük neki a „kelet-európai country”-ként is emlegetett Fonográf együttes olyan slágereit, mint a „Vidéki kislány”, „Levél a távolból” vagy éppen a „Lökd ide a sört…”, melyek ma már visszavonhatatlanul beépültek az egyetemes hazai rock-történelembe.

 

S ezek csak azok, miket név- és cím szerint ismerünk, hiszen más előadók produkcióinál végzett háttérmunkái és színházi feladatai nem minden esetben őt tolták előtérbe. Rendszeresen közreműködött Koncz Zsuzsa lemezein, gyakran dolgozott együtt Halász Judittal, Müller Péterrel és Bródy Jánossal, alkotótársa volt Müller Péter Sziámi is, műfaji kirándulásain pedig a Muzsikás együttesen át Vikidál Gyulán át Pitti Katalinig hosszasan sorolhatnánk útitársait.

 

Sokoldalúságát klasszikus zenei képzésének és sokféle hangszerismeretének (pl. gitár, billentyűs hangszerek, bendzsó, szájharmonika) éppúgy köszönheti, mint szakmai alázatának, emberi szerénységének, s annak a féktelen szabadságvágynak, amivel gyakran feszegetett határokat, kísérletezett zenei irányzatokkal, s állított egymás mellé igencsak távolállónak tűnő embereket.


Már korán különféle amatőr zenekarokban találjuk, tizenhat évesen pedig dalokat komponált. Bátyjával, Bélával 1968-ban megalapították a Tolcsvay Triót, ami máris ötvözte a rockos elemeket a magyar népzenével, méghozzá elsőként. Nem is hozhatta volna el más az 1968-as Ki mit tud? folk-beat kategóriájának első díját.

Ez hamar a népszerűségi lista élvonalába helyezte őket, amitől az események is megszaporodtak: egy évvel később, 1969-ben az ország hat legnépszerűbb zenekar közt voltak, amit csak fokozott az, hogy 1970-ben bővítették zenekari tagságukat (kiegészültek három fővel), rendszeresen játszottak az Illés klubban, 1972-ben   pedig Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel közösen megalapították a KITT-egyletet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió).

 

1973 júniusában megszervezték az emlékezetes első magyar popfesztivált Miskolcon, s szintén abban az esztendőben komponálta Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett. Gondoltuk volna, hogy az a dal már majdnem negyven éves?

Mozgalmas volt ez az 1973-as esztendő, mondhatni, utolsó percéig kiélvezték, hiszen – ha hihetünk a legendáknak – épp szilveszter napján állt össze a Fonográf nevet viselő új csapat, melynek megalakulásától kezdve Tolcsvay is tagja és zeneszerzője volt. A legendás csapat (Szörényi Levente – gitár, mandolin, hegedű, ének, zeneszerzés; Bródy János – pedál steel gitár, furulya, gitár, zeneszerzés Tolcsvay László – billentyűs hangszerek, gitár, bendzsó, szájharmonika, ének, zeneszerzés; Móricz Mihály – gitárok, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Németh Oszkár – dob, ütőhangszerek) 1984-es feloszlásáig több mint húsz lemezt készített el.

 

Önálló munkába csak 1983-ban kezdett, első szólólemezének címe: Várd ki az időt. (A második 1994-ben készült el, s a Kapcsolj át címet viseli, a harmadikat Fehér zaj címmel látta el, s 1998 tavaszán egy országos koncertturnén mutatta be.)

 

Azután színpadi munkákba kezdett: a Doctor Herz (1987) című musical a Madách Színházban 300 alkalommal ment, de 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta. A Mária evangéliuma (1994) szintén a Madách Színházból indult, és Pozsony, Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország és Amerika közönsége is látta. Bábel c. balettjét 1994-ben a Győri Balett mutatta be, 1999 szilveszter éjjelén pedig már a Beszterce ostroma című musicaljét tapsolhatta a közönség. A Magyar Mise  ősbemutatója 1987-ben volt, s azóta már Németországot, Dortmundtól Münchenen át Aachenig a legnagyobb templomokban és előadótermekben is sikereket aratott.

 

Tolcsvay László 1992-ben a Mária evangéliumáért a közönség szavazatai alapján megkapta az Erzsébet-díjat; 1995-ben munkássága elismeréséül Erkel Ferenc-díjban és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének átvételében részesült.

Boldog születésnapot, s további aktív éveket kívánunk!


Tetszett? Nézd meg a többi új cikkünket is! :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Bakács Tibor Szőke Andrásról: Őt tartom a fő csicskának. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak
Augusztus közepén derült ki, hogy Szőke András filmrendező-színész csatlakozott a Gyopáros Alpár által vezetett Vidéki Digitális Polgári Körhöz.


A hírre Bakács Tibor a Facebookon reagált, majd a Blikknek is elmondta a véleményét.

Bejegyzésében több kérdést is feltett Szőkének. Arra volt kíváncsi, „egyetért-e a magyar szuverenitás feladásával az orosz hatalmi politika miatt”, illetve hogy „tetszenek-e neki Rákay Philip, mint a legtámogatottabb mozgóképes alkotó filmjei”. Azt is megkérdezte, „milyen pálinkát iszik, s mennyit”. Posztját azzal zárta: „nekem nem Dopeman, hanem Bandi lett a vezércsicska”.

Bakács szerint egy művészembernek nagyobb a felelőssége a közéletben, mint egy rappernek.

„Szőke Andrást nagyon régóta ismerem, és megkérdezném tőle a posztomban említetteket, hogy mi a véleménye azokról a dolgokról. Itt nem arról van szó, hogy melyik politikai párthoz tartozik, csak megdöbbentő volt számomra, hogy pont ő… Az a legkétségbeejtőbb gyanúm, hogy András nem gondolja, hogy ez a rendszer jó, hanem csak pénzre van szüksége. Nekem már tele a tököm azokkal, akik a pénz miatt össze-vissza hazudoznak, és mivel ő művész, ez jobban fáj, de joga van ehhez, viszont akkor nekem is jogom van ahhoz, hogy egy csicska! A legijesztőbb az lesz, hogy ha ez a Digitális Polgári Harcos Kör még egyszer eléri a győzelmet, akkor az egész magyar népre fogom ezt mondani” – mondta.

Hozzátette, körülbelül tíz éve nem tartja a kapcsolatot Szőkével, így nem emiatt romlott meg a viszonyuk.

„Őt tartom a fő csicskának az értelmiségieken belül, nem Dopemant, bár nem tudom, mennyire tanult. Meg kell értenem azt, hogy a pénz nagyobb úr mindennél, csak lassan jut el ez a tudatomig” – fogalmazott.

A Blikk kereste Szőke Andrást is, de a rendező nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A legjobb Guy Ritchie-film, amit nem Guy Ritchie rendezett – A Rajtakapva vicces, véres, szívvel teli és kegyetlen
Mintha a ’90-es években forgatták volna, csak most került elő: a Rekviem egy álomért, a Fekete hattyú, A pankrátor és A bálna rendezője bebizonyítja, hogy ehhez is ért.


Na, ezt nem vártuk Darren Aronofskytól! Az 56 éves direktor gyorsan nevet szerzett magának a szakmában, amikor néhány rövidfilm után 1998-ban megrendezte a Pi című agymenést, majd 2000-ben a Rekviem egy álomért című, a drog- és egyéb függőségekről szóló filmek közt alapműnek számító zseniális őrületet. Később Aronofsky olyan, főként művészi, független, de mindenképpen szerzői filmeket dobott össze, mint A forrás (2006), A pankrátor (2009), a Fekete hattyú (2010), az Anyám! (2017) vagy A bálna (2022), szóval igen, a kemény dráma műfaján belül mozgott többnyire, csak maximum megspékelte azt más zsánerek (sci-fi, fantasy, thriller, horror stb.) elemeivel. Egyetlen kivételt eddig maximum a 2014-es, nagy költségvetésű bibliai látványfilmje, a Noé jelentett, amely, bár sikeres lett a mozik kasszáinál, azért keményen megosztónak bizonyult mind a kritikusok, mind a nézők körében.

Szóval a fenti filmográfiát tekintve a Rajtakapva egyértelműen rendhagyónak, kitérőnek mondható Aronofsky pályáján belül, hiszen a filmet nézve olyan érzésünk támadhat, mintha a kilencvenes években Guy Ritchie és Quentin Tarantino együtt leforgattak volna egy filmet, ám az elveszett, és csak most, 30 évvel később került elő, s pattant fel a mozik vásznaira.

Nyilván azért is lehet ilyen benyomásunk, mivel a film cselekménye 1998-ban játszódik. De hogy Aronofsky ennyire ért a humorhoz is, azt nem sejtettük.

A Rajtakapva eredetileg Charlie Huston 2004-ben megjelent regénye, egyben a Henry Thompson-trilógia első kötete. Huston pedig abban a kivételes kegyben részesült, hogy ő maga írhatta át a könyvét forgatókönyvvé, amikor a Sony lecsapott a megfilmesítésre. Hustonnak persze volt már tapasztalata e téren is, hiszen sokat dolgozott a Powers (2015-2016) című sorozaton, valamint a Gothamen (2014-2019) is.

A sztori szerint Henry „Hank” Thompson (Austin Butler), egykori baseballjátékos egy súlyos és traumatikus baleset után lesérül, ezért kénytelen abbahagyni a sportot, jelenleg pedig egy New York-i kocsma csaposa, és bár van egy csini és határozottan jófej barátnője, Yvonne (Zoë Kravitz), végső soron nem éppen azt az életet éli, amit anno eltervezett. Egy nap a punk szomszédja, Russ (Matt Smith) rábízza Hankre a macskáját, Budot, mert neki el kell utaznia pár napra.

Amikor azonban nem sokkal később orosz maffiózók Hanken keresik Russt, majd félholtra verik, a srác gyanítani kezdi, hogy a szomszédja igen nagy bajba keveredett.

Valamit nagyon keresnek az oroszok, sőt, nemcsak ők, hanem a Puerto Ricó-iak (Bad Bunny) és egy kegyetlen hászid zsidó testvérpár (Liev Schreiber, Vincent D’Onofrio) is. Hank egyetlen reménye pedig az ügyben nyomozó detektív, Roman (Regina King).

Ennél többet nem szabad elárulni, de igazából nem is érdemes, vagy kvázi nem is lehet, annyira gubancos, fordulatos, sokrétű és káosszal teli a cselekmény, amelynek közepén akarata ellenére a boxzsákká avanzsáló Hank kerül, akit igen sokszor helyben hagynak a sztori során.

Ezért pedig nemcsak az meglepő, hogy Darren Aronofsky egy „gájricsis” vicces-véres-krimis, az alvilág furcsa figuráit mozgató filmet hozott össze, hanem az is, hogy Austin Butler végre egyáltalán nem a coolságát és a keménységét kiemelő figurát játszik.

Hanket ugyanis tényleg sokat vegzálják, ő pedig ezek hatására éppúgy reagál, ahogy egy átlagember tenné: kihívja a rendőrséget, bevallja, hogy fél, és eleinte próbál elmenekülni az őt üldözők/keresők elől. Amikor azonban igazán komolyra fordulnak a dolgok, és számára is több mint személyes üggyé válik a titokzatos kulcs által kinyitható „valami” utáni hajsza, sőt, még Russ is visszatér, végre kezdeményezővé válik, és megpróbálja rendbe hozni az életét. Persze ez sem jelenti azt, hogy mindig tudja, mit csinál…

A Rajtakapva első körben a kilencvenes évek atmoszférájával varázsolja el a nézőit: a ruhák, a kütyük, az akkori New York, sőt, még valahogy a film minősége is olyan, mintha konkrétan ’98-ban rögzítették volna mindezt – ez utóbbi Aronosfky állandó operatőre, Matthew Libatique szakértelmét dicséri. Ezután kapjuk meg a szórakoztató karaktereket, köztük olyanokat, akikért szívből tudunk szurkolni és olyanokat, akiket szívből tudunk gyűlölni. Majd egyre jobban bepörög a sztori is, de ne egy körmönfont történetre gondoljunk, már ami a karakterek döntéseit és cselekedeteit illeti, a dolgok alakulását sokkal inkább a rengeteg bénázás, véletlen, pech, avagy épp szerencse határozza meg.

Szóval Aronofskyhoz képest egy jóval könnyedebb, ugyanakkor egyáltalán nem súlytalan filmről van szó, amelynél a rendező most inkább a szórakoztatófaktort helyezte előtérbe a mondanivaló helyett. És ennek eleget is tesz.

Talán annyit lehet felróni neki, hogy néha identitászavaros, vagyis nem tudja, hogy vígjáték vagy komoly krimi akar lenni, mivel, bár a poénok folyamatosan érkeznek, a hangvétel néha olyan súyos, hogy eszünk ágában sincs nevetni, s ilyenkor kissé idegen testként löki ki a film szervezete az oda nem illő poénokat.

De ez legyen a legnagyobb baj, mivel Aronofsky profin levezényelt egy ilyen retró krimi-komédiát is, ami végig fenntartja a figyelmet, fergeteges jelenetekben bővelkedik, kiváló színészek alakítanak benne nagyot, és ami a legfontosabb, odafigyel a karaktereire, még a kevésbé fontosakra is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Ha Szergejnek ajándék kell, elviszi magángéppel” – Repülős Petiről szól a Bankrupt legújabb dala
A rendszerkritikus, közéleti punkrock slágereket futószalagon szállító zenekar ismét odaszúrt egyet a hatalomnak. Premier!


„Peti szeret repülni. De nem fapadoson nyomorogva, hanem privát luxus repcsivel. Peti szereti a medvét. De nem a rendes medvét, hanem a vodkaszagú, rosszarcú, részegen lövöldöző suttyó medvét. Peti nem szereti a Nyugatot. Mi meg nem szeretjük Petit, ezért írtunk róla egy számot.”

A fenti szavakkal jellemzi a Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a most debütáló, Repülős Peti című dalukat. A zenekar legutóbbi slágere, a Zebra 3 hónap alatt 140 ezres nézettséget ért el „a Zebratagadó DPK legnagyobb bánatára, és a sugárhajtással közlekedő Repülős Petitől is hasonló teljesítményt várunk el, különben bekéretjük” – teszi hozzá.

A klip szokás szerint a szövegre asszociáló filmes montázs lett, és megint készült belőle angol változat Jet Set Pete címmel, ami nem egészen same in English.

Repülős Peti:

Jet Set Pete:

Repülős Peti szeptember 12-én landol majd Spotify-on és valamennyi streaming platformon. Élőben pedig a zenekar valamennyi őszi koncertjén felcsendül majd, Budapesten először szeptember 19-én, az Akváriumban. (A folyamatosan frissülő koncertlista a Bankrupt honlapján érhető el.) A borítógrafika Vass Richárd munkája, a hangfelvétel pedig a Grenma Stúdióban készült Botlik Matyival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Biztonsági okok miatt Budapesten forgatják a Fauda következő évadát
Az ötödik évad eredetileg Marseille-ben készült volna, de a készítők túl kockázatosnak ítélték a helyszínt. Az új részekben a Hamász támadásai és a háború eseményei is helyet kapnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 05.



A Fauda ötödik évadát eredetileg Marseille-ben forgatták volna, de a készítők végül biztonsági okok miatt Budapestre hozták a produkciót – írja a Jerusalem Post az N12 izraeli csatorna alapján.

A világszerte ismert sorozat főszereplője Lior Raz, aki Avi Issacharoffal közösen alkotta meg a történetet. A legújabb évadban a Tarantino-féle Becstelen brigantykban feltűnt Mélanie Laurent is fontos szerepet kapott volna, ezért is terveztek sok jelenetet Franciaországban.

A 2023. október 7-i események után azonban Raz és Issacharoff átírták a forgatókönyvet, hogy a Hamász támadása és a háború is megjelenjen az új részekben.

A sorozat egyik sztárja, Idan Amedi, aki énekesként is ismert, a harcok kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe. Néhány hónappal később, 2024 elején súlyos sérülésekkel került kórházba.

A Fauda új évada 2026-ban debütál az izraeli Yes csatornán, ezt követően pedig a Netflixen is látható lesz világszerte.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk