Több mint 15,2 milliárd forint ment el eddig az adófizetők pénzéből a Hunyadi-sorozatra

Vannak esték, amikor az ember nem szimplán egy jó programra vágyik, hanem élményre. Olyanra, amitől kicsit királyibb lesz a hétköznap, amiben van egy kis luxus, egy csipetnyi kultúra, és egy adag olyan „na ezt biztos nem csináljuk minden héten” érzés.

Budapest egyedülálló kulturális és történelmi kincsei közül az Anantara New York Palace Budapest szállóvendégeinek pont ilyen élményt kínál.

Cikkünkben kipróbáltuk ezt a csodás lehetőséget, és megmutatjuk, milyen plusz szolgáltatások teszik még teljesebbé a náluk töltött időt.

Különleges lehetőség az Anantara vendégeinek

Van valami igazán páratlan abban, amikor egy szállodai tartózkodás nem csupán kényelmes szobákról és finom reggelikről szól. Amikor a hely atmoszférája, a figyelmes kiszolgálás és az extra programok együtt olyan élményt nyújtanak, amit még sokáig emlegetsz majd. Az Anantara New York Palace Budapest pontosan ezt az érzést adja: az ikonikus épület, a patinás New York Kávéház lenyűgöző belső terei és a szálloda elegáns hangulata már az érkezéskor megadja az ember alaphangulatát.

Ez nemcsak a belépőjegyet tartalmazza, hanem kényelmi szolgáltatásokkal is kiegészül, és lehetővé teszi, hogy az előadásokat az Operaház exkluzív páholyából élvezd.

Ez az ajánlat egyedülálló módon kapcsolja össze Budapest történelmi luxusát a város ikonikus kulturális intézményével, a Magyar Állami Operaházzal. Mi a Verdi Don Carlos című előadásra váltottunk jegyet – egy teljes, négyfős páholyt foglaltunk –, és az este minden várakozásunkat felülmúlta.

Don Carlos páholyból: egy este, amit nem felejtünk

Már az Állami Operaház épületébe lépve megérint a hangulat: a bársonyszőnyegek, az aranyozott részletek, a monumentális csillárok és a történelmi falak súgta elegancia mind azt sugallják: valami különleges következik.

A Don Carlos monumentális díszletei és a szereplők lehengerlő teljesítménye már önmagában lenyűgöző, de abból a magasságból, ilyen kényelmes közelségből, egy külön térből figyelni az előadást – ez valódi kiváltság. Verdi operája gyönyörű, tele érzelemmel – és fentről nézve egészen más rétegei tárultak fel. Láthatod az énekesek mimikáját, a díszlet apró részleteit, és közben olyan, mintha a saját kis zárt univerzumodban ülnél. Társasági élmény is, de mégis intim – pont olyan, amitől az ember különlegesnek érzi magát.

Az exkluzív lehetőségről érdemes közvetlenül a szálloda concierge-szolgálatánál érdeklődni: a recepción keresztül a program személyre szabható, az időpont egyeztetése pedig gördülékenyen zajlik – a szálloda csapata pedig kiemelkedően segítőkész volt a szervezés során.

Több, mint egy szálloda

Aki maradna még egy kis kényeztetésre, annak jó hír, hogy az Anantara számos más exkluzív programot is kínál.

Ez utóbbi során megkóstolhatod a magyar konyha klasszikusait – mint a gulyás, a lángos és a rétes –, kipróbálhatod a tradicionális párlatokat, például az Unicumot és a pálinkát, és közben mélyebb betekintést nyerhetsz a hazai gasztronómia hagyományaiba, amelyek egyszerre őrzik a múltat és követik a modern irányzatokat.

A program nem csupán a külföldi vendégek számára lehet vonzó, hanem azoknak a magyar látogatóknak is, akik különleges estére vágynak. Ez az élmény ugyanis tökéletes lehetőség arra, hogy egy hétköznapból is igazi ünnep legyen – ahol a luxus és a kultúra együtt teremtenek felejthetetlen pillanatokat, amelyekre még hosszú ideig szívesen emlékszünk vissza.

Lezajlott a 69. Eurovíziós Dalfesztivál, amelyet idén Svájcban rendeztek meg, miután tavaly a svájci Nemo nyerte meg a versenyt – írja a 24.hu. A döntőt Bázelben tartották, ahol 26 ország előadója lépett színpadra, összesen pedig 37 ország indult az idei megmérettetésen.

A 2025-ös Eurovíziót az osztrák színekben induló JJ nyerte meg Wasted Love című dalával. A 24 éves osztrák–filippínó énekes, Johannes Pietsch klasszikus zenét tanul, és a győztes dalt Teodora Spiriccsel, valamint Thomas Turnerrel közösen írta. JJ korábban a The Voice UK című műsorban is szerepelt. A döntő után a díjat családjának, csapatának és egész Európának köszönte meg, majd meghatódva azt mondta:

A második helyen Izrael végzett Yuval Raphael New Day Will Rise című dalával. Az énekesnő a zsűri pontozása alapján még csak a 14. helyen állt, de a közönségszavazatokkal végül a második helyre lépett elő, miután Izrael kapta a legtöbb szavazatot a nézőktől.

Izrael részvétele idén is vitákat váltott ki a verseny körül. A Guardian beszámolója szerint szerdán körülbelül 200 ember tiltakozott palesztin zászlókkal Bázel belvárosában. Szombat este újabb demonstrációkra került sor, amelyeken a rendőrség könnygázt és vízágyús teherautót vetett be, hogy megakadályozzák a tüntetők bevonulását a városközpontba. A döntő alatt is történt incidens:

A harmadik helyet Észtország szerezte meg, míg a negyedik Svédország lett, akit a döntő előtt az esélyesek között tartottak számon.

Magyarország idén sem vett részt hivatalosan a dalfesztiválon, de így is lehetett magyar indulóknak drukkolni. A Carson Coma San Marinóban próbált kijutni az Eurovízióra, de végül nem sikerült bejutniuk. Németország színeiben azonban döntőbe jutott az Abor & Tynna néven versenyző Bornemisza testvérpár. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, de már Bécsben született és nevelkedett Tünde és Attila az elektronikus zenét a hiphoppal ötvöző Baller című dallal szerepeltek, és végül 151 ponttal a 15. helyen végeztek.

Folytatódik a Netflixes Amerikai hajtóvadászat sorozat. Úgy tűnik mostanában futószalagszerűen gyártja a piros streamingszolgáltató a dokumentum-sorozatokat, és amíg olyan színvonalas és szórakoztató darabokat kapunk, mint a Fordulópont vagy az Amerikai hajtóvadászat szériák, ez nem is baj.

Ezekre a tartalmakra alapvetően jellemző, hogy erősen a sokkolás és a szórakoztatás oldaláról közelíti meg a dokumentumfilm zsánerét. Nem száraz, csak a tényeket bemutató darabok, hanem intenzív érzelmi manipulálást alkalmaznak és pátoszos drámai hangnemet vesznek fel, ami nem is gond, amíg a néző ezt helyén tudja kezelni.

A terroristavezér majdnem 10 évvel „túlélte” az ikertornyok lerombolását, ám az amerikai hírszerzésnek és a Seal Team 6 kommandósainak köszönhetően ő sem tudta elkerülni teljesen megérdemelt sorsát.

A nyitány elképesztően hatásos. Rögtön bedob minket 9/11-be, hogyan omlott össze a World Trade Center két tornya. Szépen időrendben mutatják be 2001. szeptember 11-e történéseit, óráról órára. Ahogy csapódnak be a gépek sorra a célpontokba, hihetetlen feszült és megrázó ez az indítás. Az archív képsorok a mai napig sokkolóak, szinte horrorisztikus hatást keltenek. A megszólaltatott szemtanúk között volt olyan, aki a Pentagonban dolgozott és az osztályáról csak ő élte túl a repülőgép becsapódást.

Eredetileg a szovjet megszállás ellen küzdő mudzsáhidokból alakult radikális iszlám terrorszervezetet a hidegháború alatt Amerika pénzelte. Majd, amikor sikeresen „kiűzték” a szovjet erőket bin Láden gyorsan Amerika ellenessé vált. Úgy tekintett az USA-ra, mint újabb megszálló erőre, aki az iszlám államok önállósága ellen küzd. Amiben azért valljuk be, volt (van) igazság…

Ezután megismerjük az al-Káida szörnyű tetteinek nyomait, és látható lesz egy minta, amit a korabeli szakértők hiába figyeltek 2001-ig, nem vettek kellően komolyan. Sokan emiatt őket is okolták a szeptember 11-i merényletekért, erről is van szó az egyik epizódban. A második rész főleg bin Láden alvezéreinek elfogásáról szól. Hogy azonosították Khalid Sheikh Mohammedet, rövidítve KSM-et, aki a 9/11-es támadás kitalálója és egyik végrehajtója is volt egy személyben.

Ők csak fejlett kihallgatási technikáknak nevezték ezeket. Majd jött az egyik legnagyobb meglepetés: a második rész egy feszült, izgalmas cliffhangerrel ér véget. Működött, rögtön meg kellett néznem a harmadik epizódot. Amiben megismerjük bin Láden elfogásának részleteit. Hogyan szúrták ki a pakisztáni házat, hogy találták meg a futárt, aki a videókat szállította Oszamáról, és hogyan állították össze a kommandós alakulatot, akik egy igazi titkos küldetés keretén belül likvidálták a terrorista vezért. Azért volt igazán veszélyes kérdéskör, mert bin Láden Pakisztánban bujkált. Ez pedig azt jelenti, hogy Amerika egy olyan ország terültén hajtott végre katonai hadműveletet, akit nem értesítettek semmiről. Nagyon veszélyes küldetés volt.

Korrekt dokusorozat lett az Amerikai hajtóvadászat legújabb része, ám azért nem igazán teljes körű képet ad a korról és az USA helyzetéről. Tényleg csak az embervadászatot mutatja be, ami nem lenne ugyan gond, de a 2001-es terrortámadás vezetett a 20 éves afganisztáni háborúhoz, illetve az iraki konfliktushoz is. Mindkettőhöz erősen kötődött Oszáma bin Láden de cikkünk tárgyában tényleg csak megemlítik ezt a két háborút. Semmi konkrétumot nem kötnek hozzájuk.

Főleg, hogy bin Ládennel kapcsolatban meglepően részletesen nyilatkoztak a CIA volt és jelenlegi vezetői és kabinet tagok. Szívesen hallgatnék egy hasonlóan részletes és őszinte korképet erről is. Remélem a Fordulópontnak lesz egy afgán háborús része és akkor majd részletesebben bemutatják nekünk.

Meglepően jól sikerült a Netflix Amerikai hajtóvadászat: Oszáma bin Láden három részes dokumentum-sorozata. Sokkoló, kegyetlen, az archív felvételeknek köszönhetően autentikus. Jó a rendezés és ügyesen felrajzolt íve van.

Kissé néha lazán kezeli az emberi életet és pátoszosan amerikai szemszögből nézi a történéseket, de egy ilyen terrorcselekmény után ezt nem lehet felróni nekik.

Az Amerikai hajtóvadászat: Oszáma bin Láden három része megtekinthető a Netflix kínálatában.

Budapestre is megérkezett a legújabb látványos, technológiára épülő művészeti élmény: a Klimt: The Immersive Experience. Ha jártál már a Van Gogh vagy a Monet kiállításokon a BOK Csarnokban, akkor ismerős lehet a koncepció: 3D installációk, 360 fokos vetítés, VR-szoba, és ezúttal egy különleges aranyfolyosó is vár. Eredeti festményekre viszont itt se számíts!

Mi megnéztük, és összességében látványos élmény volt, de nem árt tudni, mire számíts.

A kiállítás elején informatív táblákon ismerheted meg Gustav Klimt életét, főbb korszakait, inspirációit. Ez a rész különösen hasznos, ha nem vagy otthon a szecesszió világában. Viszont olvasósabb, lassabb tempójú, mint amit egy látványra építő kiállítástól várnánk.

Őszintén szólva, mi végig is rohantunk rajta, mert egyrészt igazi kiállításokról ismerjük Klimt munkásságát, másrészt a két termen át sorakozó apró betűkkel írt sorok sokkal kevésbé vonzottak, mint a kiállítás érzékekre ható része.

A falakon megcsodálhattuk a művész leghíresebb festményeinek másolatait, és három érdekes installációt is kiállítottak.

A híres A csók festményt több különleges módon is bemutatták. Dombormű-változatára például Klimt más festményeit vetítették rá.

Illetve A csók és a Hölgy legyezővel alkotást is darabjaira bontva, térben is felfüggesztették: oldalról nézve csak lebegő elemek látszanak, a megfelelő pontra állva azonban optikai illúzióként összeáll a teljes kép.

Az aranyló, Klimt-motívumokkal teli, L-alakú folyosó a kiállítás egyik leglátványosabb része. Fotózásra, videózásra csábító, tipikus szelfispot, ahol elképesztő felvételeket készíthetsz magadról, mintha kifejezetten Instasztorik gyártására tervezték volna.

A kiállítás fő attrakciója ez alkalommal is a 360°-os multimédiás vetítés, ami húszezer négyzetméteren kelti életre Klimt legszebb szecessziós műveit.

A kellemes zenei aláfestéssel kísért vetítés ezúttal is beillett egy különleges moziélménynek. A vetítés körülbelül fél órás, és folyamatosan ismétlődik. Így bármikor lépsz be, végigkövetheted, ahogy Klimt ismert és kevésbé ismert festményrészletei életre kelnek körülötted.

A kiállításon plusz pénzért VR-szemüveggel a virtuális valóságban is megnézheted Klimt ikonikus festményeit. Természetesen mi is kipróbáltuk az élményt, de sajnos azt kell mondjam, a Van Gogh és Monet VR után a Klimt kimondottan sivárra sikerült.

A csók szerelmespárja, a fenséges Medicina, majd a méltóságteljes Judith nézett le ránk, miközben az aranykeretek széthulló darabjai, tekergőző szalagok és más Klimt-motívumok röpködtek körülöttünk.

A kiállítás végén ezúttal is volt színezősarok, ahol az elkészült alkotásokat most is kivetíthettük a falon lévő keretek egyikébe.

Innen nyílik a múzeumshop, ahol a Klimt-rajongók mindenféle túlárazott Klimt-festményes cuccot vehetnek: esernyőt, bögrét, poháralátétet, mágnest, képeslapot, sálat, puzzlet és sok minden mást is.

Összességében a kiállítás egy látványos, könnyen fogyasztható, inkább érzéki, mint intellektuális élmény. Ha szereted az immerzív kiállításokat, fogsz találni élvezetes pillanatokat.

A Klimt: The Immersive Experience azonban szinte teljesen ugyanazt a három élményt kínálja, mint a korábban itt rendezett kiállítások: szelfispot, félórás 360° „mozi” és VR-„utazás”.

A belépő továbbra sem olcsó, pláne, hogy a VR ára nincs benne, és a ruhatár is fizetős. A kedvezményektől és a napoktól függően 4500–7500 Ft között mozognak az árak.

A Klimt: The Immersive Experience kiállítást a BOK Csarnokban nézheted meg. Részletek a kiállítás honlapján.