KULT
A Rovatból

Szörnyeteg-e Woody Allen, hogy halt meg a híres rapper? – márciusi streaming-ajánló

Jön Zack Snyder saját Az igazság ligája verziója, Billie Eilishról szóló dokumentumfilm, valamint egy új sorozat a szexuálisan merész tinikről.


A március is remek fészkelődési lehetőségeket rejt a fotelunkban a képernyő előtt. Lássunk pár sorozatot és filmet, ami a mi érdeklődésünket is felkeltette:

Allen kontra Farrow (február 22. HBO GO)

Woody Allen molesztálási botrányáról feltehetően mindenki hallott már, és valószínűleg sokunkban kicsit zavaros kép alakult ki erről az esetről. Nem is dőlt el, hogy Allen belebukik-e az ügybe, mert nem olyan egyértelmű helyzet, mint például anno a szexuális predátor Weinsteiné volt. A dokumentumfilm is talán azzal a céllal készült, hogy mi magunk, nézők formálhassunk véleményt az ügyről. Számtalan eredeti videofelvételen és fotón keresztül, valamint Mia Farrow-val és az érintett Dylannel készült interjúk által betekintést kapunk az expár életébe és a kérdéses gyerekmolesztálási ügybe. A dokusorozat második része mától elérhető magyar felirattal.

Billie Eilish: Kicsit homályos a világ (február 26. Apple TV +)

Az Apple TV + egyelőre kevés új tartalmat mutat be, de azok általában mind érdekes néznivalók. Billy Eilishről elmondhatjuk, hogy ő az utóbbi idők legújabb világsztár énekese, akinek egyedi zenéit és furcsa egyéniségét mindenütt megszerette a közönség. Különleges, mint a indulásakor Lady Gaga volt, különc, és a zenéje is teljesen egyedi. Mindenképpen nagy dobás egy róla készült dokumentumfilm, amely az életét dolgozza fel.

Szeretlek mint állat (Filmio.hu)

A "magyar Netflixen" egyelőre mindig van friss tartalom, azaz újabb magyar mozik - most ezt a magyar függetlenfilmet tették elérhetővé. A film egy meglehetősen eredeti kísérlet is egyben: csak a férfi főszereplő szemszögéből figyelhetjük a történetet, azaz végig a női szereplőket látjuk. Egy olyan férfi történetét meséli el Novák Erik filmje, aki korábban több kapcsolatot tartott fenn párhuzamosan, de a gondosan felépített rendszer most összeomlik. A filmben szerepel többek között Farkas Franciska, Péterfy Bori és Tóth Orsi is.

Biggie: Van egy sztorim (március 1. Netflix)

The Notorious B.I.G.-t, a híres és mára kultikus státuszig emelkedett rappert 1997. március 9-én lőtték le Los Angelesben. A sztár és haverjai egy buliból tartottak hazafelé, amit bezártak a sok résztvevő miatt, amikor egy kereszteződésben melléjük gurult egy egy fekete Chevrolet Impala SS. Az autó sofőrje tüzelni kezdett és négy golyóval agyonlőtte a rappert. Nagy port kavart az ügy, ami azóta sem oldódott meg. Talán ez a dokumentumfilm közelebb visz minket az igazsághoz.

The One - A tökéletes pár (március 12. Netflix)

Mindenki arra vágyik, hogy megtalálja igazi, tökéletes párját az életben, a John Marrs regénye alapján készült sorozatban pedig erre láthatunk egy megoldást. A történet szerint egy orvos feltalál egy eljárást: a DNS-ünk alapján megtalálják az igazi lelki társunkat. A dolgok persze nem pontosan úgy alakulnak, ahogy azt Móricka elképzelte. Már önmagában az alapötlet elég érdekes ahhoz, hogy belenézzünk a szériába.

Igen nap (március 12. Netflix)

Jennifer Garner és Edgar Ramirez főszereplésével érkezik a Netflixre a vígjáték, ami első blikkre, de talán másodikra is erősen hajaz a Jim Carry-féle Igenemberre, de a cím alapján talán ez is volt a nem burkolt célja az alkotóknak. A sztori is hasonló az említetthez, mégis szórakoztatónak és jó szándékúnak tűnik a film, és Garnert is régen láttuk már főszerepben. Két szülő ráébred arra, hogy mindig mindenre nemet mondanak a gyerekeiknek, így eldöntik, hogy tartanak egy napot, amikor kötelező mindenre igent mondaniuk (egyébként Jennifer Garner egyszer el is mesélte a nyilvánosságnak, hogy ő valóban tart egy ilyen napot a három gyerekével). Az előzetes alapján egy extra kalandos napnak néznek elébe.

X generáció (márc 12. HBO GO)

Március 12-én kerül fel az HBO GO-ra a sorozat első három része. Az előzetes alapján a Szexoktatás jutott eszünkbe, melyben szintén a szexualitást, a párkapcsolatok alakulását és a fiatalok ehhez való viszonyát követhetjük. Itt a leírások alapján a hangulat egy kicsit sötétebb, de mégis humoros is egyben. A sztoriról annyit lehet tudni, hogy a fiatal generáció tagjai újszerű szexuális kalandjaikkal próbára teszik náluk konzervatívabb környezetüket.

Zack Snyder: Az igazság ligája (március 18. HBO GO)

Zack Snyder rendezőt az Igazság ligája forgatásakor szörnyű magánéleti tragédia érte: a lánya öngyilkos lett, így nem is ő forgatta le a teljes filmet. Az új rendező egészen mást csinált a filmből, viszont Snyder most lehetőséget kapott, hogy megvalósíthassa az ő eredeti változatát is. A saját verziót teljesen ingyen készítette el, méghozzá azért, hogy szabadabban alkothasson. Így most lehetőségünk lesz azt az eredeti négy órás változatot a HBO GO-n megnézni, amihez még magyar szinkron is készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: