prcikk: Szívatásból írt könyvet az Amerikai irodalom főhőse, ami az év egyik legjobban megírt filmje – ott a helye az Oscaron | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Szívatásból írt könyvet az Amerikai irodalom főhőse, ami az év egyik legjobban megírt filmje – ott a helye az Oscaron

A fekete értelmiség mindennapi küzdelmei, egy trollkodásból írt trash regény sikere, egy börtönből szökött álszerző és még megannyi csodás pillanat jut azoknak, akik elindítják Cord Jefferson filmjét. Jegyezzük meg ezt a nevet!


Az eddig sorozatok forgatókönyvírójaként ismert Cord Jefferson (Master of None: Majdnem elég jó, A jó hely, Watchmen, Tizenegyes állomás) az írás mellett immár rendezőként is jegyzett első egész estés filmje, az Amerikai irodalom 2023 szeptemberében mutatkozott be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol megnyerte a fő elismerésnek számító közönségdíjat. Majd szépen lassan elkezdte gyűjtögetni a különféle szervezetek és kritikusi szövetségek díjait és jelöléseit, mígnem megérkezett az Oscar-gálára is: az Amerikai Filmakadémia öt kategóriában jelölte Jefferson direktori debütálását, köztük a legjobb filmében is.

Na de mit kell tudnunk erről a filmről, amiről azok, akik nem követik figyelemmel a filmes díjátadókat, vagyis a legtöbben még biztosan nem hallottak. Ráadásul Magyarországra is csak is fű alatt érkezett, nemrég az Amazon Prime Video streamingszolgálgató kínálatában tűnt fel hirtelen és mindenféle bejelentés nélkül.

De legalább itthon is megnézhetjük Jefferson első filmjét. S bizony érdemes megnézni. Legalábbis annak, aki szeretne részese lenni egy humoros, megható és elgondolkodtató élménynek.

A történet a mai modern Amerikában játszódik, és Thelonious Ellisonról (Jeffrey Wright) szól, akit mindenki csak Monknak, azaz Szerzetesnek hív, talán nem véletlenül. A zárkózott, magának való író és egyetemi tanár jegyzett, de kevéssé ismert és sikeres szerző, aki régen adott már ki könyvet, pedig egy irománya épp arra vár, hogy lecsapjon rá egy kiadó. Persze mindenhol passzolják. Monknak nagyon elege van abból, ahogy a kortárs amerikai regényekben a feketéket ábrázolják (még a fekete szerzők is), így vicces és felpaprikázott hangulatában trollkodásból összedob egy könyvet, amiben a lehető legsztereotipikusabb módon ír feketékről, túlzóan, már-már paródiába hajlón, hogy fityiszt mutasson mindenkinek, és ráébressze őket arra, hogy valami nem stimmel a fekete irodalom körül.

A könyv természetesen óriási siker lesz, a kiadók hatalmas összegeket adnak érte, bestsellerré válik, Hollywood pedig filmet akar forgatni belőle. Monk azonban nem vállalja saját nevével és arcával a regényt, ezért a menedzserével (John Ortiz) kitalálnak egy álszerzőt, aki börtönszökevényként bujkál a hatóságok elől.

Mindez pedig, tán mondanunk sem kell, még inkább megdobja a könyv diadalmenetét. Ráadásul Monkot beválogatják az Irodalmi Díj zsűrijébe, szerzőtársai pedig az ő könyvét is felterjesztik a díjra, nem tudván, hogy az igazi író ott ül közöttük…

Tán ebből a sztorisummázatból is kirí, mennyire sokrétű Cord Jefferson filmje. Ez a tematika, vagyis a feketék helyzete egyébként már a Watchmen-sorozatában is előjött, ezúttal azonban egy valós, mai közegbe helyezte.

Az Amerikai irodalom azonban ezen is túlmutat. Szó van benne ugyanis a fogyasztói szokásokról, a fekete értelmiség atrocitásairól, a minőség és a siker kapcsolatáról, többek között. Monk jól megírt, kellően átgondolt és sokatmondó könyvei, amelyek szakítanak a hagyományokkal, a kutyának sem kellenek, amikor viszont viccből összedob egy alantas ponyvát (aminek ráadásul egy ponton azt a címet adja, hogy Fuck, remélve, talán ez már elég lesz ahhoz, hogy a kiadóknak leesen a tantusz, de nem, emiatt persze még bátrabbnak és jobbnak gondolják), azt rögtön kajálják még a fehér értelmiségiek is. Az művészet. Ahogy ők látják.

Az Amerikai irodalom tehát igazából egy kifogástalan mozgóképes pamflet, és kétségtelenül ez a része a könnyedebb, viccesebb, de szerencsére nem csak ennyivel szolgál. Megismerjük ugyanis Monk magánéletét is. A kapcsolatát a családjával: az orvos húgával (Tracee Ellis Ross), a kissé problémás meleg öccsével (Sterling K. Brown) és a demenciás édesanyjával (Leslie Uggams). Sőt, a szembeszomszéd nő, Coraline (Erika Alexander) személyében egy románc is kilátásban van. Vagyis Monknak nem csupán a szakmai, hanem a privát életét is menedzselnie kell, egy hozzá hasonló embernek pedig ez egyáltalán nem könnyű. Ez pedig az érzelmesebb, könnyekkel telibb vonulat, nem mellesleg csodás színészi alakításokkal.

Jeffrey Wright jelen sorok szerzőjében a 2000-es Shaft Peoples Hernandezeként maradt meg először, noha tíz évvel korábban, az 1990-es Ártatlanságra ítélvében kezdte a filmes karrierjét. A legtöbben természetesen a Daniel Craig-féle Bond-filmek Felix Leitereként ismerik, annál azonban jóval sokrétűbb a karrierje.

Azt pedig egyáltalán nem egy elhamarkodott kijelentés, hogy a jelenleg 58 éves színész az Amerikai irodalomban élete alakítását nyújtja, nem véletlen tehát, hogy idén kiérdemelte vele pályája első Oscar-jelölését a Legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Mellette mindenképp érdemes kiemelni a többek közt a Rólunk szól című sorozat és a Fekete Párduc sztárját, Sterling K. Brownt, aki a meleg öcs, Cliff szerepében szintén brillírozik, s amikor éppen színen van, mindig uralja a jelenetet. Az ő Oscar-nominációja is abszolút megérdemelt a Legjobb férfi mellékszereplők közt.

Mindent összevetve tehát az Amerikai irodalom egy csípős, rendkívül szellemes és parádésan megírt látlelet a feketék helyzetéről Amerikában, csak most egy kicsit más szempontból, ahogy még nem láttuk. Ó, és nem mellesleg mindehhez az év egyik legjobb zenei aláfestése asszisztál Laura Karpmantől. Bizonyosan dúdolni fogjuk még magunkban jó ideig a megtekintés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: