Szárnyas démonok, gigantikus domborművek és a legendás Bábel torony a lenyűgöző Mezopotámia kiállításon
Először nyílt Magyarországon olyan nagyszabású kiállítás, amely teljes egészében az ókori Mezopotámiába kalauzol. A Szépművészeti Múzeum Istenek és Démonok királysága tárlatán kilenc tematikus egységben ismerheted meg az Újasszír és Újbabilóni Birodalom virágkorát. Ez a kiállítás azonban nem száraz történelemóra. A tárlat középpontjában az istenek és démonok világa áll, ami mélyen áthatotta az ókori Mezopotámia művészetét és mindennapjait.
Mi már láttuk a gyönyörű Istár-kapu díszítéseit, a mesélő pecséthengereket, és azt is megtudtuk, hogyan ihlette meg a különböző korok művészeit és filmrendezőit a legendás Bábel torony. Mutatjuk mi vár rád!

Babilónt egy német régészeti expedíció tárta fel az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó területen Robert Koldewey irányításával. 1899 és 1917 között zajlottak az ásatások, amelynek eredményeként napvilágra kerültek az új- és késő babilóni kor legjelentősebb emlékei.
Az Újbabilóni Birodalom fénykorában II. Nabú-kudurrí-uszur (A bibliai Nabukodonozor Kr. e. 604-562) hatalmas építkezéseket hajtott végre. Babilónt 8 kilométer hosszú városfallal vették körül, valamint egy közel 15 kilométeres külső fallal, illetve az Istár-kapu is ekkor kapta monumentális méreteit.


Az Istár-kaput és a hozzá vezető Felvonulási utat színes, domborműves mázas téglák díszítették. A Felvonulási utat oldalanként körülbelül 60 oroszlán szegélyezte. A kapukat pedig összesen 557 sárkánykígyó és vad bika díszítette, amik szimbolikus bajelhárító kapuőrként is szolgáltak.


A pecséthengerek Kr. e. 3300 körül jelentek meg, és közel háromezer éven át készültek különböző ásványokból és kőzetekből. A pecséteket dokumentumok hitelesítésére, rang vagy beosztás jelölésére használták, de megbízások teljesítésére is szolgáltak. Tulajdonosaik gyakran amulettként vagy ékszerként is viselték őket a csuklójukon vagy a nyakukban.


A pecséthengereken érdekes volt látni Szín, a holdisten szimbólumát, a holdsarlót, amely a megszokott oldalirányú ábrázolás helyett jellegzetes U alakban jelenik meg. Ennek az az oka, hogy Mezopotámia egén a növekvő holdat ilyen szögből látták.
A hősök, akik az asszír és babilóni művészetben is fontos szerepet játszottak, gyakran küzdöttek vadállatokkal vagy keveréklényekkel. A küzdelemjelenetek gyakran ábrázolták a Mezopotámián kívüli istenek és démonok, illetve a természet vad erőinek legyőzését.

A kiállításon láttunk olyan védőszobrokat és amuletteket is, amiket az otthonok bejáratainál helyeztek el, hogy oltalmazták a ház lakóit a külső veszélyektől, például ártó szellemek és démonok támadásától.

Az istenek “tökéletes" (emberi) külsejével ellentétben a démonokat félig állati testtel ábrázolták: kidülledő szemekkel, vicsorgó fogakkal, szárnyakkal és hosszú karmokkal az áldozat megragadásához. Ennek ellenére
Pazuzut, a széldémont például általában azért idézték meg, hogy elűzze Lamastut, aki a gyermekeket és anyákat fenyegette. Számos Pazuzu-alakot és -fejet formázó amulett őrizte meg e démonok létezésébe vetett hitet.

Az asszír uralkodók palotái nemcsak a királyi család otthonai voltak, hanem az ország kormányzati és politikai központjai is. A legnagyobb termek falait több méter magas faragványok díszítették, amik gyakran ábrázoltak tisztítási rituálét végző apkallukat.
Az apkalluk olyan rendkívüli bölcsességgel és mágikus erővel rendelkező mitológiai lényeket, akik a civilizáció kialakulását segítették. Feladatuk hagyományosan a királyság szakrális biztonságának védelme volt.

A kiállítás utolsó része a híres Bábel tornyát mutatja be a múzeumi gyűjteményben őrzött németalföldi és 20. századi magyar alkotások segítségével.

Babilón vallási központja Marduk isten hatalmas szentélykomplexuma volt, itt kapott helyet a lépcsőzetes toronytemplom is. A zukkurat legnagyobb pompáját II. Nabú-kudurrí-uszur uralkodása idején érte el, amit a babilóni fogságban élő zsidók is láthatták.

A kiállítás utolsó része volt az egyik kedvenc szekcióm, mert itt azt is bemutatták, hogyan jelenik meg a mezopotámiai démonvilág a modern popkultúrában, például filmekben, sorozatokban, videoklipekben.
A vetítésből az is kiderült, hogy Babilón városa olyan híres filmekben is megjelenik, mint a 1927-es Metropolis vagy a Marvel-univerzumhoz tartozó Örökkévalók.


A tárlaton több mint 150 műtárgyat nézhetsz meg, amiket többek közt a berlini Vorderasiatisches, a párizsi Louvre és a bécsi Kunsthistorisches múzeumokból kölcsönöztek.
Az Istenek és Démonok királysága kiállítást 2025. február 2-ig nézheted meg. Részletek a Szépművészeti Múzeum honlapján.


