KULT
A Rovatból

Szabados Ágnes: „Hiszem, hogy az olvasás által jobb emberekké válhatunk”

Az RTL Klub híradósa 2016-ban indította el a Nincs időm olvasni kihívást. Tavaly év végén saját könyvesboltot nyitott, és már kiadóként is tevékenykedik. 2021-re pedig ismét egy nagy célt tűzött ki maga elé. Interjú.


Szabados Ágnes az RTL Klub híradósa, olvasásnépszerűsítő, könyvmenedzser, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója. 2016-ban indította el a NIOK-ot, ami mára egy elég nagy közösséggé nőtte ki magát. Amellett, hogy Ági által közösen olvasnak, már egy egész brand kapcsolódik a kihíváshoz különböző termékekkel, olvasónaplókkal és rendezvényekkel. Ági 2020 végére pedig megnyitotta saját könyvesboltját és kiadóként is tevékenykedik.

Beszélgettünk a kezdetekről, a könyvmenedzsment szakról, a boltjáról, és arról is, miért pont Peller Mariann lett a kiadója első szerzője. De beavatott minket abba is, hogy 2021-re ismét egy nagy célt tűzött ki maga elé, méghozzá azt, hogy a gyerekek körében is igazán elterjedjen: olvasni menő.

2016-ban indítottad el a Nincs időm olvasni kihívást, mesélsz egy kicsit róla, hogy milyen céllal kezdtél bele, hogyan jött az ötlet?

- A „Nincs időm olvasni kihívás” egy olvasásnépszerűsítő akciónak indult. Magamat, illetve híradósként másokat is szerettem volna motiválni, példát mutatni, hogy a szabadidőnket hasznos elfoglaltságokkal is eltölthetjük.

Szerintem az olvasás nagyon sokat tesz hozzánk, és hiszem, hogy jobb emberekké válhatunk tőle. Rengeteg empátiát tanulhatunk a különböző könyvekből, ez pedig nagyon ráférne az emberekre, pláne mostanság.

Először azt gondoltam, hogy majd az ismerőseimmel beszélgetünk könyvekről. De akkor volt nagyon népszerű az Ice Bucket Challenge, és így jött az ötlet, hogy nagyon menő lenne, ha ez egy kihívásként indulna el. Szerettem volna, hogy legyenek feladatok, egy közös cél, mert ez talán motiválóbb is. A közös cél pedig az lett, hogy minden hónapban elolvasunk egyetlenegy könyvet, így egy év alatt lesz 12 elolvasott könyvünk, ami azért már a szakirodalom szerint is egy elit olvasói mennyiség. Aztán ebből mára egy jelenség lett. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyien leszünk. Pláne, hogy ebből aztán 4 évvel később könyvesbolt, kiadó, meg könyvmenedzsment szak lesz.

- Honnan indult az olvasás szeretete, már egészen gyerekként sokat olvastál?

- Gyerekkoromban versenytáncoltam, tehát ez az időszak sokkal inkább a sporttal telt, mint a könyvekkel. Nekem a Harry Potter volt az első nagy flow-élmény, ami aztán több könyv felé lökött és megmutatta az írott szó erejét, az olvasás csodáját, amitől később könyvmoly lettem. Ez egy nagyon fontos mű az életemben. Ez ilyen 12-14 éves korom környékén volt. Nagyon jó visszaemlékezni, mert a Harry Potter volt az első könyv, amin sírtam, amit nem tudtam letenn, és ezután könnyebb volt a kötelező olvasmányokon túl lenni. Mert tudtam, hogy ezeken felül igenis lehet találni jó könyveket. Ez az élmény pedig aztán végigkísér azóta is. Kezdetben hobbi volt, aztán az utóbbi években pedig a szenvedélyem lett.

- És a szakmád is, hiszen nemrég elvégeztél egy könyvmenedzsment szakot.

- Igen, tavaly végeztem a Pécsi Tudományegyetem könyvmenedzsment szakán. Egyébként nagyon érdekes volt, mert nagyon akartam tanulni valamit és a Facebook teljesen véletlenül feldobta, egyből mondtam, hogy na igen, nekem itt a helyem. Rengeteg dologba betekintést nyertünk egyébként a könyvkiadás terén, aminek nagyon örülök.

És amúgy nagyon érdekes, hogy már az iskolapadban ülve derült ki számomra, hogy voltak, akik az előző években a Nincs időm olvasni kihívásról írták a szakdolgozatukat. Megtisztelő, ugyanakkor furcsa helyzet volt a felismerés.

- A szak elvégzése után nemsokkal, 2020 őszén nyitottad meg a könyvesboltod. Mesélnél arról, hogyan született meg a Libertine Könyvesbolt ötlete?

- Nyáron született meg bennem az ötlet, hogy szeretnék egy könyvesboltot. Azért, hogy legyen valami, ahol összpontosulni tud mindaz, amin az elmúlt 4 évben dolgoztam. A NIOK egy igazi közösségé nőtte ki magát, és szerettem volna egy helyet, ahol én is ott vagyok, ahol találkozhatunk, egy helyet a könyvklubjaimnak.

- Egy igazi könyves kuckó ez a bolt. Egyrészt a berendezés is tökéletes, tényleg nagyon szép lett. De maga a hely is elég különleges. Hogyan bukkantál rá?

- Ez egy igazi meseszerű történet volt. Ismét beigazolódott, hogy nincsenek véletlenek, merthogy az utcán egyszerűen rábukkantunk a helyre, és a kovácsoltvas kapura ki volt írva, hogy kiadó.

Ez az üzlet rám talált, ennek így kellett lennie, a jóisten is könyvesboltnak teremtette ezt a helyet.

És amellett, hogy nagyon különleges a kis terasszal, kapuval, a belső részét egy nagyon kuckósra, otthonosra álmodtuk meg. Szerettem volna, hogy több legyen, mint egy könyvesbolt, hogy idejönni életérzés legyen.

- Ehhez az is hozzátesz, hogy olyan könyveket lehet nálad kapni - természetesen az általad kiadott műveken túl - amiket nagyon szeretsz. Hogyan válogatod ki, hogy melyik könyvek kerülnek ki a polcaidra?

- Olyan könyveket lehet nálam kapni, amiket vagy olvastam, vagy olvasni fogok és rajta van a kívánságlistámon. De úgy a legegyszerűbb megfogalmazni, hogy ezek olyan könyvek, amelyekhez tudok kapcsolódni.

Valójában egy szűrő vagyok, aki kedvel engem, vagy követi a kihívást, annak tetszeni fognak ezek a könyvek. Ismerem a Libertine-ben megtalálható könyvek szerzőit, a kiadókat, folyamatosan figyelemmel kísérem a megjelenéseket, sokat olvasok ezekről. Azt szoktam mondani, hogy néha többek olvasok a könyvekről, mint könyveket.

Valahogy így épül fel ez a koncepció. Azt látom, hogy ez a vásárlóknak is egy áttekinthető mennyiség. Szeretem a nagy könyvesboltokat is, akkor, ha tudom, mit akarok, ha céltudatosan megyek és keresek egy könyvet. Az egy nagy boltban jó eséllyel meg is lesz. De, ha úgy mész, hogy nincs konkrét elképzelésed, csak szeretnél egy jó könyvet, akkor egy olyan helyen el lehet veszni. A Libertine-ben pedig minden könyvhöz tudok mondani néhány mondatot, és nagyjából rá szoktam érezni, kihez mi illik. Csak picit beszélgetni kell az emberekkel. Ez a titok.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: