Így érhet véget a Stranger Things: ezek a legnépszerűbb elméletek a sorozat rajongói között
A Netflix sorozatának fináléja csütörtök hajnalban érkezik, a készítők pedig hatalmas érzelmi csúcspontot ígérnek. A legvadabb elmélet szerint még egy halott karakter is visszatérhet.
Már csak néhány óra, és csütörtök hajnalban kiderül, hogyan ér véget a Stranger Things. A világméretű jelenséggé vált netflixes sorozat befejező epizódja, a The Rightside Up az Egyesült Államokban december 31-én, itthon január 1-jén hajnali 2-kor érkezik, és az alkotók szerint a rajongók egy érzelmi hullámvasútra készülhetnek.
Shawn Levy executive producer szerint egy mesterműre számíthatunk, ami őt magát is kikészítette. „Azt kell mondanom, tönkretett” – nyilatkozta, majd hozzátette: „Ez a finálé az, amire mindenki várt.” David Harbour, a sorozat Hoppere pedig egyenesen odáig ment, hogy kijelentse: „Tökéletesen fejeződött be, ez a legjobb epizód, amit valaha csináltak” – mondta a TV Insidernek. Miközben a készítők titkolóznak, a rajongók már hónapok óta gyártják az elméleteket, amelyek közül három kiemelkedően népszerűvé vált a közösségi médiában.
Az első és legszélesebb körben elfogadott teória szerint a történet főhőse,
Tizi valamilyen formában feláldozza magát a világ megmentéséért.
Ez nem feltétlenül jelent halált: sokan úgy vélik, elveszítheti az erejét, az emlékeit, vagy örökre a Tótágas dimenzióban rekedhet, hogy végleg lezárja az átjárót. Ezt az elméletet támasztja alá, hogy a stáb tagjai többször is arról beszéltek, a forgatókönyv felolvasásakor a színészek zokogásban törtek ki, ami arra utal, hogy a befejezés súlyos érzelmi áldozattal jár.
Egy másik népszerű elmélet szerint
a sorozat egy időhurokkal, egyfajta „visszaállítással” ér véget.
A negyedik évad egyik kulcsfontosságú felfedezése volt, hogy a Tótágas dimenzióban megállt az idő 1983. november 6-án, azon a napon, amikor Will Byers eltűnt. A teória szerint a végső győzelem egy időparadoxont hoz létre, ami eltörli az elmúlt évek eseményeit. A világ megmenekül, de a főszereplők elveszítik közös emlékeiket, a történet pedig visszatér a legelső jelenethez, a barátok gondtalan Dungeons & Dragons játékához.
A harmadik elmélet
a negyedik évad közönségkedvencének, Eddie Munsonnak a visszatérésére épül.
A Dungeons & Dragons mitológiája szerint a gonosz Vecnának volt egy nagyhatalmú szolgája, Kas, aki végül elárulta és megölte mesterét. A rajongók szerint a denevérek által széttépett Eddie visszatérhet Tótágasból, mint Kas élőhalott mása, hogy ő mérje a végső csapást Vecnára. Bár Shawn Levy producer korábban „nagyon valószínűtlennek” nevezte Eddie visszatérését, az elmélet továbbra is tartja magát, mivel a karakter szimbolikája – a denevértetoválás és a tüskés pajzs – erősen utal Kas alakjára. Ezek az elméletek a Reddit közösségi oldalon, a sorozat egyik legnagyobb rajongói fórumán formálódtak a legerősebbé, ahol a viták a mai napig zajlanak arról, melyik befejezés lenne a leginkább méltó a sorozathoz.
Már csak néhány óra, és csütörtök hajnalban kiderül, hogyan ér véget a Stranger Things. A világméretű jelenséggé vált netflixes sorozat befejező epizódja, a The Rightside Up az Egyesült Államokban december 31-én, itthon január 1-jén hajnali 2-kor érkezik, és az alkotók szerint a rajongók egy érzelmi hullámvasútra készülhetnek.
Shawn Levy executive producer szerint egy mesterműre számíthatunk, ami őt magát is kikészítette. „Azt kell mondanom, tönkretett” – nyilatkozta, majd hozzátette: „Ez a finálé az, amire mindenki várt.” David Harbour, a sorozat Hoppere pedig egyenesen odáig ment, hogy kijelentse: „Tökéletesen fejeződött be, ez a legjobb epizód, amit valaha csináltak” – mondta a TV Insidernek. Miközben a készítők titkolóznak, a rajongók már hónapok óta gyártják az elméleteket, amelyek közül három kiemelkedően népszerűvé vált a közösségi médiában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Babják Annamária, A mi kis falunk piacfelügyelője
A Mintaapák és a Doktor Balaton sorozatokból is ismert Babják Annamária hosszan tartó betegség után hunyt el. A Dunakeszi Poszt szerint a színésznő személyisége és tehetsége mindenkit elbűvölt.
Hosszan tartó betegség után, 69 éves korában elhunyt Babják Annamária színésznő, akit az ország többek között A mi kis falunk piacfelügyelőjeként ismert meg, de feltűnt a Mintaapák, az Oltári csajok és a Doktor Balaton című sorozatokban is. Halálhírét a dunakeszi VOKE József Attila Művelődési Központ tette közzé. A hírről elsőként a Dunakeszi Poszt számolt be szerdán, vette észre a Blikk.
Babják Annamária 1956. július 9-én született Budapesten, pályáját a Magyar Rádió Gyerekkórusában alapozta meg. Színész I. diplomáját a Holdvilág Kamaraszínház egyik előadásán szerezte, a társulatnak 1998-tól volt a tagja. Korábban játszott a Ruttkai Éva Színházban is, 2007-től pedig a dunakeszi Uray György Pinceszínház tagja, majd vezetője lett. A kétezres években Dunakeszi kulturális életének meghatározó alakjává vált, 2001-ben a VOKE József Attila Művelődési Központban indította el a Babják Színjátszó Stúdiót.
A dunakeszi művelődési központ, ahol a színésznő évtizedekig dolgozott, így búcsúzott tőle:
„Az elmúlt huszonöt esztendőben számos program, kiállításmegnyitó és közös élmény kötötte őt a művelődési központhoz és annak munkatársaihoz. Személyiségét, kisugárzását a kollektíva nagyon kedvelte, a munkáját tisztelte. Az elmúlt két évben heti szinten szembesültünk a küzdelemmel, amelyet a betegségével vívott. Bíztunk, reménykedtünk, és most nagyon nehéz elfogadni a halálhírt.”
A Dunakeszi Poszt is megemlékezett a művészről, felidézve egy nemrég készült közös munkát: „Nehezen találjuk a szavakat, hiszen nemrég még együtt készültünk az adventi meseolvasásra, ahol Babi mosolyogva sztorizgatott a felvételek között. Örömmel számoltunk be az új rendezéseiről, az odaadó tehetséggondozó munkájáról. Mindig szívesen dolgoztunk vele, a személyisége, tehetsége mindenkit elbűvölt.”
Hosszan tartó betegség után, 69 éves korában elhunyt Babják Annamária színésznő, akit az ország többek között A mi kis falunk piacfelügyelőjeként ismert meg, de feltűnt a Mintaapák, az Oltári csajok és a Doktor Balaton című sorozatokban is. Halálhírét a dunakeszi VOKE József Attila Művelődési Központ tette közzé. A hírről elsőként a Dunakeszi Poszt számolt be szerdán, vette észre a Blikk.
Babják Annamária 1956. július 9-én született Budapesten, pályáját a Magyar Rádió Gyerekkórusában alapozta meg. Színész I. diplomáját a Holdvilág Kamaraszínház egyik előadásán szerezte, a társulatnak 1998-tól volt a tagja. Korábban játszott a Ruttkai Éva Színházban is, 2007-től pedig a dunakeszi Uray György Pinceszínház tagja, majd vezetője lett. A kétezres években Dunakeszi kulturális életének meghatározó alakjává vált, 2001-ben a VOKE József Attila Művelődési Központban indította el a Babják Színjátszó Stúdiót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Történelmi rekord: 16 Oscar-jelölést kapott a vámpíros thriller, mégsem biztos a diadalmenet
Michael B. Jordan filmje tarolt a jelöléseknél, de a szakértők szerint nem ez lesz a befutó. Egy szedett-vedett vígjáték és annak rendezője ugyanis elhappolhatja előle a legfontosabb díjakat.
Történelmi rekordot döntött Ryan Coogler Bűnösök című filmje: a csütörtökön bejelentett jelölések szerint az Oscar 98 éves történetében ez az első alkotás, amely 16 jelölést kapott – írta a The Guardian. A kérdés már csak az, hogy a díjátadón mindebből mennyi válik majd valódi győzelemmé, a film ugyanis megdöntötte a Mindent Éváról, a Titanic és a Kaliforniai álom 14 jelöléses csúcsát.
A Bűnösök egy természetfeletti thriller, amelyben Michael B. Jordan ikertestvéreket alakít, akik az 1930-as évek Mississippijében bluesklubot nyitnak, miközben rasszizmussal és vámpírokkal küzdenek. A produkció eddig világszerte 368 millió dollárt hozott. A jelölések között szerepel a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő (Delroy Lindo), a legjobb női mellékszereplő (Wunmi Mosaku), valamint az Akadémia új, szereposztásért járó díja. A jelölések több egyéni rekordot is hoztak: Ruth E. Carter a jelmeztervezésért kapott jelölésével az Oscar történetének legtöbbször jelölt fekete nője lett, míg Autumn Durald Arkapaw operatőri jelölése mindössze a negyedik alkalom, hogy nőt neveznek ebben a kategóriában.
A Bűnösök legfőbb kihívója a 13 jelölést kapott Egyik csata a másik után című vígjáték lehet. Paul Thomas Andersont sokan a legjobb film és a legjobb rendező díjára is esélyesnek tartják, a legjobb női mellékszereplő kategóriában pedig Teyana Taylor a favorit. A film további három sztárját, Leonardo DiCapriót, Sean Pennt és Benicio del Torót is jelölték. Chase Infiniti meglepetésre kimaradt a legjobb női főszereplő jelöltek közül, míg a Song Sung Blue-ban szereplő Kate Hudson bejutott a mezőnybe.
Jól szerepelt Chloé Zhao Hamnet című filmje is nyolc jelöléssel, Jessie Buckley pedig a legjobb színésznő kategória egyértelmű esélyese. Paul Mescal azonban meglepetésre kimaradt a legjobb férfi mellékszereplő jelöltek közül. Zhao idén az egyetlen női rendező a jelöltek között Anderson, Coogler, Guillermo del Toro (Frankenstein) és Josh Safdie (Marty Supreme) mellett. Utóbbi film a vártnál jobban szerepelt kilenc jelöléssel, főszereplője, Timothée Chalamet pedig a legjobb férfi főszereplő díjának favoritja. Ha győz, 30 évesen ő lesz a kategória második legfiatalabb nyertese.
Csalódott lehet a csütörtöki bejelentés után Gwyneth Paltrow, aki tízéves szünet utáni visszatérése ellenére nem kapott jelölést. Hasonlóan járt Dwayne Johnson, Sydney Sweeney, George Clooney és Cynthia Erivo is. A Wicked második része egyetlen jelölést sem kapott, így elmaradt Ariana Grande széles körben várt mellékszereplő-jelölése is, és Noah Baumbach Jay Kelly című filmje is üres kézzel távozott.
Az Akadémia növekvő nemzetköziségét jelzi, hogy több kategóriában is felbukkantak feliratos filmek, például az Érzelmi érték, A titkosügynök és a Csak egy baleset. Az Érzelmi érték kilenc jelölést kapott, köztük négy színészit, A titkosügynök sztárja, Wagner Moura pedig a legjobb férfi főszereplő Oscarjának első brazil jelöltje lett.
A legjobb film kategória jelöltjei között szerepel a Bugonia, az F1, a Frankenstein, a Hamnet, a Marty Supreme, A titkosügynök, az Érzelmi érték, a Bűnösök és Az álmok vágányán is. A csaknem 11 ezer szavazó több mint egynegyede ma már az Egyesült Államokon kívülről érkezik. A tagság jóval sokszínűbb, mint egy évtizede: a Los Angeles Times 2014-es felmérése szerint a választók 94 százaléka fehér volt, ma legalább 25 százalékuk etnikai kisebbséghez tartozónak vallja magát.
A jelölések a Warner Bros. stúdiónak is győzelmet jelentenek, amely jelenleg a Netflix felvásárlási célpontja. A stúdió idén 30 jelölést kapott, 12-vel többet, mint legközelebbi versenytársa, a 18 jelöléssel álló Netflix.
Az Oscar-szavazás második szakasza február 26-án kezdődik egy új szabállyal, amely szerint a választóknak egy adott kategóriában minden jelölt filmet meg kell tekinteniük a végső kör előtt. A díjátadót március 15-én tartják, a házigazda ismét Conan O’Brien lesz.
Történelmi rekordot döntött Ryan Coogler Bűnösök című filmje: a csütörtökön bejelentett jelölések szerint az Oscar 98 éves történetében ez az első alkotás, amely 16 jelölést kapott – írta a The Guardian. A kérdés már csak az, hogy a díjátadón mindebből mennyi válik majd valódi győzelemmé, a film ugyanis megdöntötte a Mindent Éváról, a Titanic és a Kaliforniai álom 14 jelöléses csúcsát.
A Bűnösök egy természetfeletti thriller, amelyben Michael B. Jordan ikertestvéreket alakít, akik az 1930-as évek Mississippijében bluesklubot nyitnak, miközben rasszizmussal és vámpírokkal küzdenek. A produkció eddig világszerte 368 millió dollárt hozott. A jelölések között szerepel a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő (Delroy Lindo), a legjobb női mellékszereplő (Wunmi Mosaku), valamint az Akadémia új, szereposztásért járó díja. A jelölések több egyéni rekordot is hoztak: Ruth E. Carter a jelmeztervezésért kapott jelölésével az Oscar történetének legtöbbször jelölt fekete nője lett, míg Autumn Durald Arkapaw operatőri jelölése mindössze a negyedik alkalom, hogy nőt neveznek ebben a kategóriában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kisebb tétek, nagyobb élmény? Megnéztük az HBO új Trónok harca-sorozata, A Hét Királyság lovagja első részét
Sárkányok nélkül is lehet izgalmas Westeros? Sőt, most talán még jobb is az élmény, mint a Sárkányok házában? Az HBO legújabb Trónok harca univerzumos sorozatpróbálkozása meglepően kicsiben gondolkodik, de éppen ettől találhat célba. Az első rész alapján ez a sorozat többet ért a Trónok harcából és George R.R. Martin könyveiből, mint elsőre hinnénk.
Amikor először a meghallottam, hogy George R. R. Martin új könyveket ír valami Dunk és Egg történeteiből, bevallom, kissé ambivalens érzéseim voltak. Egyrészt örültem, mert kifejezetten szórakoztató, könnyedebb hangvételű, jól fogyasztható kis ponyvákat kaptunk, másrészt ott motoszkált bennem a gondolat: vajon nem a Tűz és Jég dala rovására születnek-e ezek a történetek?
Akkoriban úgy tűnt, Martin inkább ezekkel múlatja az időt, miközben a nagy eposz sorsa továbbra is bizonytalan.
Utólag viszont el kell ismernem, hogy a kisregények pontosan azt adják, amit ígérnek: olvasmányosak, szerethetőek, és meglepően sok szívet hordoznak magukban. Ám a Tűz és Jég dala regényfolyam valószínűleg sosem fog befejeződni könyv formájában.
A sorozatadaptáció hírére az első gondolatom nagyon hasonló volt ahhoz, amit korábban a Stranger Things kapcsán éreztem: Egg karaktere, akit Dexter Sol Ansell alakít, hamar fel fog nőni, így a készítőknek nem lesz túl sok idejük befejezni a szériát.
A Dunk és Egg történetekből mindössze három kötet született eddig és készülőben van egy negyedik.
Persze, mivel George R.R. Martinról beszélünk, lehet erre időtlen időkig kell várni. Az első epizód alapján a sorozatról elmondható, hogy a feldolgozás meglehetősen hű az alapanyaghoz. Nem akarja újraértelmezni azt, nem akar többnek látszani annál, ami: egy kisebb léptékű, személyesebb lovag-történet.
A nyitány rögtön ismerős terepre vezet. 100 évvel járunk a Trónok harca történései előtt. A Targaryanek uralkodnak. Egy kóbor lovag pedig egy esős napon éppen eltemeti pótapját. Duncan (Dunk) elvesztette azt a kóbor lovagot, aki felnevelte. Szerencséjére halála előtt lovaggá ütötte Dunkot, amit bár mi nézők nem láttunk, elhisszük a nagy mamlasznak.
Innentől viseli a Ser Duncan a Magas nevet, és bár minden oka meglenne arra, hogy hátat fordítson ennek a kegyetlen életnek és jobb megélhetés után nézzen, mégis úgy dönt, próbára teszi a szerencséjét kóbor lovagként.
Útnak indul egy tornára, Ashfordba ahol azt sejteni lehet, semmi sem alakul pontosan terv szerint. Ez a kiindulópont már a könyvekben is kiválóan működött, a sorozat pedig pontosan ezt a hangulatot ragadja meg.
Peter Claffey választása Dunk szerepére telitalálat. Fizikailag is pontosan olyan, amilyennek lennie kell: hatalmas termetű, kissé esetlen, de jószándékú figura, akiben egyszerre van jelen a naivitás és az ösztönös becsület.
A kamera is szereti a színészt, a jelenléte természetes, gyönyörű kék szemei világítanak az éjszakában és nem akarja túljátszani a karakterét.
Az egész felvezetés kifejezetten hangulatos, és gyorsan egyértelművé válik, hogy ez a történet tudatosan sokkal kisebb léptékű, mint amit Westeros világától megszokhattunk.
Nem érdemes nagyívű politikai machinációkra, világot megrengető konfliktusokra számítani. Ez az évad lényegében egy lovagi torna köré épül, annak minden intrikájával, személyes drámájával és persze a Martin-féle váratlan fordulataival. Meglepetésekből, emberi tragédiákból és finoman adagolt feszültségből így sem lesz hiány, de a hangsúly egyértelműen a karaktereken marad. Az első részre főként a hangulat jutott, túl sok feszültség nem.
Egy epizód alapján nem lehet ezt feltételezni, de úgy tűnik, az HBO ezúttal talán biztosabb lóra tett, mint a Sárkányok házával.
Míg az utóbbi erősen ingadozott a látványos, de néha üres, unalmas nagyszabásúság és az érdekes karakterdráma között, itt a készítők mintha pontosan tudnák, mit akarnának elmesélni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a Dunk és Egg könyvek sokkal több alapanyagot szolgáltak a készítőknek, mint a Sárkányok háza.
A sorozat mögött George R. R. Martin és Ira Parker állnak, ami érezhetően garancia arra, hogy a hangulat és a szellemiség hű marad az eredeti művekhez. A casting erős, a történet intimebb, a tétek kisebbek, cserébe több idő jut arra, hogy a szereplők kibontakozzanak és valóban megszerettessék magukat a nézővel.
Valójában, ez a történet nem pusztán egy kóbor lovag útkereséséről szól.
A középpontban Egg és Dunk barátsága lesz, két nagyon különböző háttérből érkező figura kapcsolata, amely lassan, természetesen mélyül el és halad egy jobb jövő irányába. Ez az érzelmi mag az, ami igazán működőképessé teszi a történetet, és ami miatt könnyű belebolondulni a könyvekbe, még akkor is, ha a világvége éppen nem forog kockán. Mégis olvastatta magát, reméljük a sorozat pedig majd nézeti magát.
A kiszivárgott epizódhosszok alapján a sorozat nézőbarát játékidőt választott: nem kell maratoni hosszúságú részekre készülni, lesz olyan, amely mindössze 30 perces. Ez kifejezetten jót tehet a tempónak, és segít elkerülni az elnyújtott, üresjáratos pillanatokat. Khmmm… Sárkányok háza.
Itt felmerül egy probléma: mi van, ha kevés lesz Dunk és Egg kalandjaiból hét darab 30-40 perces rész?
Semmi gond, legyen sikeres a sorozat és talán kapunk még többet. Jelenleg az HBO Max érdekes helyzetben van. Rengeteg jó sorozatuk van és nagyon meg kell majd válogatni, mit fognak folytatni a Netflix felvásárlás miatt. Ted Sarandos és a piros streaming óriás producerei biztos mindent ki fognak sajtolni a WarnerHBO Maxos sorozataiból. Meglátjuk mi lesz Dunkékkal.
Ez az HBO második komoly kísérlete arra, hogy újra elkapja a Trónok harca varázsát. Ha az első rész nem is ígér korszakalkotó tévétörténeti pillanatokat, azt mindenképpen, hogy egy szerethető, jól működő, emberléptékű történetet kapunk Westeros világából. Lehet, most pontosan erre van a legnagyobb szükség.
Amikor először a meghallottam, hogy George R. R. Martin új könyveket ír valami Dunk és Egg történeteiből, bevallom, kissé ambivalens érzéseim voltak. Egyrészt örültem, mert kifejezetten szórakoztató, könnyedebb hangvételű, jól fogyasztható kis ponyvákat kaptunk, másrészt ott motoszkált bennem a gondolat: vajon nem a Tűz és Jég dala rovására születnek-e ezek a történetek?
Akkoriban úgy tűnt, Martin inkább ezekkel múlatja az időt, miközben a nagy eposz sorsa továbbra is bizonytalan.
Utólag viszont el kell ismernem, hogy a kisregények pontosan azt adják, amit ígérnek: olvasmányosak, szerethetőek, és meglepően sok szívet hordoznak magukban. Ám a Tűz és Jég dala regényfolyam valószínűleg sosem fog befejeződni könyv formájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kevés nemzeti jelképben sűrűsödik annyi ellentmondás, tévhitet és érzelmet, mint a Himnusz.
Ma, január 22-én, a magyar kultúra napján ünnepeljük a kézirat születését.
Sokan nem tudják, milyen fordulatos a magyar himnusz története, ezért most összegyűjtöttünk néhány érdekességet.
Hihetetlennek tűnhet, de a Himnusz csak a rendszerváltáskor, 1989. október 23-án kapott először törvényi státuszt, amelyet 2012-től az Alaptörvény is megerősített. A nemzet énekévé válása azonban már másfél évszázaddal korábban, 1844-ben megkezdődött.
Minden a csekei magányban kezdődött, ahol Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én befejezte a verset.
A Himnusz kéziratát ma az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti ereklyeként őrzi.
A család 1944 nyarán, a háborús pusztítástól tartva helyezte letétbe a dokumentumot, amely azóta is a könyvtár legértékesebb kincsei közé tartozik.
A dallamra a vers születését követően több mint húsz évet kellett várni.
A pesti Nemzeti Színház 1844-ben írt ki pályázatot a megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc egy jeligés pályaművel nyert meg.
A bemutatót 1844. július 2-án tartották a színházban, a komponálás ihletett pillanatáról pedig maga Erkel emlékezett meg később. Elmondása szerint a dallam megalkotásakor „…a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok.” Míg a Honderű kritikusa szerint „E hymnus E. úr’ egyik legsikerültebb műve…”, addig a Regélő Pesti Divatlap lesújtó véleményt fogalmazott meg:
„…a nép ajkán visszhangra nem fog találni.” Az úgynevezett nép azonban rácáfolt a kritikára.
A színházon kívüli első, igazi közösségi premierre 1844. augusztus 10-én került sor az óbudai hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó vízrebocsátásakor. A korabeli beszámoló szerint az eseményen „Szent lelkesedés rezgé át a hallgatóságot…”.
A Himnusz könyörgő, imádságos jellege a 19. században Vörösmarty Mihály Szózatával, a nemzetet megszólító felszólítással állt párban. A két alkotás évtizedekig egymás mellett élt, a Himnusz hivatalossá tételére pedig már 1901-ben is született törvényjavaslat. „Minden művelt nemzetnek meg van az ő dalba foglalt nemzeti fohásza…” – állt az akkori indoklásban a Zenetudományi Intézet anyaga szerint.
A ma ismert, ünnepélyesebb, cintányérral és kisdobbal kiegészített hangszerelést Dohnányi Ernő véglegesítette 1938–39-ben.
Zenei szakértők szerint Erkel eredetileg egy bensőséges fohászt komponált, a későbbi romantikus hangszerelés azonban „dagályosabbá” tette. Ezzel párhuzamosan a közösségi éneklés és a 20. századi történelmi traumák lelassították a tempót, „siratósabbá” téve a karakterét. Egy 1939-es miniszteri rendelet a prozódia kérdését is rendezte, a „Hozz rá” helyett a „Hozz reá” kiejtést írva elő, amely máig visszatérő vita tárgya.
A Himnuszt a Rákosi-korszakban komoly támadás érte, amikor felvetődött egy új, „szocialista” himnusz megírásának terve Illyés Gyula szövegével és Kodály Zoltán zenéjével. Mindkét alkotó elutasította a felkérést.
Kodály Zoltánnak tulajdonított, legendásan tömör válasz mindent elárul: „Minek? Jó a régi”.
A kétszáz éves évfordulóra, 2023-ban a Magyar Nemzeti Bank 15 000 forintos ezüst és 3 000 forintos színesfém emlékérmét bocsátott ki, amelyek Kölcsey portréjával és az 1823-as évszámmal tisztelegnek az alkotás előtt.
