KULT
A Rovatból

Sittkupacból könyörögte ki a mérnök kislánya az aranyozott csempét

Elképesztő módon kerültek új leletek a Vármúzeum megújult kiállítására.


Átalakítva és megújulva várja a látogatókat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum újkori állandó kiállítása. A Királyi Palota - A kultúra vára című kiállítás tulajdonképpen előcsarnoka (fizikailag és tematikában is) a most legfelkapottabb budapesti tárlatnak, a gyönyörűen rekonstruált Szent István teremnek. Ugyanakkor sokkal több is annál.

Az újranyitás alkalmából a kurátorok, dr. Farbaky Péter és dr. Rostás Péter művészettörténészek exkluzív tárlatvezetést tartottak a megújult állandó kiállításon. A tárlatvezetésen nemcsak a palota történetét ismerhettük meg a török kiűzésétől az 1960-as évekig, hanem számos érdekességet is hallhattunk az újonnan kiállított tárgyakról, és a kombinált jeggyel megnézhető Szent István-terem is érthető kontextusba került.

​A Budavári Palota kezdetben katonai célú épület volt, és Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra.

A királyi palota díszítőprogramjának két törekvése volt: kifejezni egyrészt, hogy a palota a magyar nemzeté, másrészt, hogy a Habsburg-ház rezidenciája. A palota három szárnyában ennek szimbólumaként három történelmi korszakot megjelenítő dísztermet alakítottak ki. A kupola alatt elhelyezkedő Habsburg-termet, a krisztinavárosi szárnyban a nemzeti függetlenséget kifejező, neoreneszánsz Hunyadi Mátyás-termet, valamint a déli összekötő szárnyban a Szent István termet. Szent István alakja az akkori közgondolkodásban a rendezett hatalmi viszonyok szimbóluma volt, tehát

a Szent István terem a Habsburgok és a magyar nemzet közötti jó viszonyt jelképezte.

A Szent István terem kandallójából egyetlen eredeti darab maradt meg, amit mi is megcsodálhattunk a kiállításon. Az aranyozott csempét az 1960-as években a bontáson dolgozó mérnök kislánya könyörögte ki a sittből, amelyet a múzeum később tőle vásárolt meg.

A Habsburg-időszakból származik a Habsburg-lépcső megmaradt atlasza is, ami végre ismét maga mellett tudhatja párját. Tárlatvezetőinktől tudtuk meg, hogy

a Habsburg-lépcső elpusztulása után a szobrok sokáig hányódtak a palota udvarának különböző pontjain, végül a nőalak el is tűnt.

Az újranyíló kiállításra az ember nagyságúnál nagyobb kariatidát archív fotók alapján rekonstruálták gipszből. A rekonstruálást segítette, hogy az eredeti szobor kézfeje a férfialak vállán „maradt”. Beleborzong az ember, amikor ilyet hall. Valószínűleg sosem tudjuk meg, kinek a nyaralóját díszíti most titokban az eredeti nőalak.

Ferenc József uralkodását idézi a kiállítás egyik leglátványosabb új darabja egy nőstény oroszlánt formázó, 500 kilós faragvány. Ez nem más, mint a magyar ornamentikájú, szecessziós kerti pavilon, az úgynevezett Parasztház záróköve, amit Sisi, azaz Erzsébet királyné számára terveztek.

Az 1902-ben átadott épületet az időközben elhunyt Sisi már nem élvezhette. A Parasztház egészen Budapest 1945-ös ostromáig megmaradt, ám a harcokban súlyosan megrongálódott, berendezése eltűnt. A nőstény oroszlánt ábrázoló zárókövet a múzeum régésze, Magyar Károly találta meg a déli rondellánál.

A palotát a két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták. Horthy 1920-ban költözött be a budai királyi palotába. Lakosztálya nem Ferenc József egykori királyi apartmanja helyén, hanem a krisztinavárosi szárnyban volt. Ezzel a gesztussal akarták szimbolizálni a királynélküliség állapotát. A Horthy-korszakban az egyetlen jelentős építészeti beavatkozás a Corvin könyvtárterem létesítése volt a mai D épületben.

A Corvin-terem padlózatából származó parkettatábla szintén szép új szerzeménye a kiállításnak. Mintáját Szabó László várkapitánysági főmérnök tervezte és Miklósváry Károly műszaki előadó rajzolta.

Horthy kormányzóságának 10 éves évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a Szent Zsigmond-kápolna nyugati homlokzatán 1930-ban, amit most a kiállítás új tárgyaként mi is megnézhettünk. A latin nyelvű emlékkő tömören összefoglalja a vár és a palota történetét, felsorolja a jelentős uralkodókat - a sor végén a kormányzó nevével.

A palota 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt hatalmas sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntöttek a párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot. Elsőként a Budapesti Történeti Múzeum és Vármúzeuma költözött be a palotába, majd a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum, végül 1985-ben az Országos Széchenyi Könyvtár.

A 20. század emlékei között kapott helyet Az orvostudomány allegóriája - A trónterem barokk falképei is. Vinzenz Fischer alkotása eredetileg az 1769-ben befejezett barokk királyi palota legnagyobb terét, a tróntermet vagy más néven dísztermet díszítette.

De mégis hogyan került a 20. századi tárgyak közé a barokk falkép? A kurátorok elárulták, hogy egyrészt mérete miatt nem fért volna el az alacsonyabb belmagasságú földszinten, ahol Mária Terézia korát idézik meg. Másrészt a freskó és állapota sokat elárul a viharos 20. századról is: A palota II. világháború utáni átépítésének célja a középkori maradványok rekonstrukciója volt, de az értékesnek ítélt 18. századi freskókat is le akarták választani a falról, hogy megőrizzék őket.

A megmaradt falképeket azonban szakszerűtlenül választották le, így egy részük még a helyszínen megsemmisült.

Az orvostudomány allegóriáját ábrázoló falikép együttes nagyon rossz állapotban került Magyar Képzőművészeti Egyetemre, ahol a restaurátor tanszék hallgatói restaurálták.

A kiállítás újdonságai mellett láthattunk építészeti terveket, fényképeket, a palota egykori dekorációjának és berendezésének emlékeit, illetve rekonstruált teremrészleteket is. Sőt a palota építési fázisait modern 3D-s animációkon is megnézhettük, amik szintén segítettek abban, hogy jobban megértsük, lássuk az újkori palota közel három évszázados történetét.

A Királyi Palota - A kultúra vára című állandó kiállítást a Szent István teremhez hasonlóan a Budavári Palota "E" épületében nézheted meg. Részletek a BTM Vármúzeum honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Harrison Ford a Parkinson-kórral küzd, és élete egyik legjobb alakítását nyújtja a Direkt terápia 3. évadában, amelyben épp a főszereplő a legkevésbé szimpatikus
Még 2023-ban startolt a Ted Lasso és a Dokik alkotóinak hasonló szellemiségű sorozata, a rajongóknak pedig jó hír: még mindig imádnivaló.


A Direkt terápia legfőképp annak köszönhette a körülötte kialakult hype-ot, hogy főszerepet játszik benne a legendás mozisztár, Harrison Ford, aki korábban nem köteleződött el egy tévés produkcióhoz, általában a mozivászon volt az ő törzshelye. Pontosabban majdnem egy időben vállalt szerepet a Yellowstone előzményszériájában, az 1923-ban, amelyhez eddig két évadot forgatott le. A Direkt terápiához pedig immár hármat, és ha lehet hinni egy nemrégen adott nyilatkozatának, akkor ő innen megy majd nyugdíjba. Vagyis, amíg az Apple rendel belőle új évadot, addig jön, és csinálja szívesen, de ha véget ér, akkor ő is szögre akasztja a színészi karrierjét.

Az pedig nem véletlen, hogy ennyire élvezi a Direkt terápia forgatásait, mivel továbbra is egy csupa szív, vicces, feelgood és laza, de ugyanakkor kifejezetten érzelmes és megható projektről van szó.

Amelyben még mindig tevékenyen részt vesz íróként, producerként és kreátorként a Ted Lasso Roy Kentje, Brett Goldstein (akinek ezúttal csak rövid színészi feltűnése volt Louisként, a második évadban volt fontos szerepe a karakterének), Bill Lawrence és a főszereplő Jimmyt alakító Jason Segel. A pszichológusokról, terapeutákról és a hozzájuk innen-onnan kapcsolódó barátokról, szomszédokról és családtagokról szóló sztori továbbra is a szereplők közti dinamikákról szól a leginkább. Talán most, a harmadik évadban jobban, mint korábban, ezúttal ugyanis nem volt olyan fontos új mozzanat, amelyre felhúzhatták volna az aktuális 11 epizód központi témáját.

Az első évadban Jimmy új terápiás hozzáállása, vagyis, hogy szembemenve a szakmai szabállyal, elmondja a klienseinek a véleményét, vagyis beleavatkozik azok életébe, a másodikban pedig Jimmy viszonya a felesége halálát akaratlanul okozó Louisszal való kapcsolata, vagyis a megbocsátás. Ezúttal azonban maximum arra lehet felhúzni az új tematikát, hogy Jimmy továbbra sem tud túllépni a felesége halálán, a gyásza miatt pedig nem képes továbblépni az életében sem, például belevetni magát egy új szerelembe az érte láthatóan rajongó és amúgy imádnivaló Sofi (Cobie Smulders, az Így jártam anyátokkal Robinja és a Marvel-filmel Hill ügynöke) mellett. Emellett pedig a harmadik évadban valamivel nagyobb szerepet kapott Jimmy apja, Randy (Jeff Daniels) is, akivel Jimmynek szintén komoly bajai vannak, így nem túl kiegyensúlyozott a kapcsolatuk.

A fentiek tükrében leírható, hogy Jason Segel talán ebben a szezonban a legkevésbé szórakoztató, a szinte mindig laza és vicces Jimmyt szinte minden pillanatban egy citromba harapott, sótlan, fanyar figuraként láthatjuk, aki folyamatosan a saját boldogulásának az útjába áll, s így együtt érezni is nehezebb talán vele.

Szerencsére azonban ott vannak mellette a többiek is, akik továbbra is szórakoztatóak, és persze mindegyikük kapott saját történetszálat is. Gabynek (Jessica Williams) például el kell döntenie, hogy komolyan gondolja-e a kapcsolatát Derrick #2-vel (Damon Wayans Jr.), aki láthatóan hosszú távra tervez vele, illetve meg kell küzdenie egy új kliense, Maya (a csodálatos nevű Sherry Cola alakításában) súlyos magánéleti problémáival. Sean (Luke Tennie), sikeresen túllépve a PTSD-jén, sikeres vállalkozásba fogott, nála is inkább a továbblépés van a napirenden a munkájában, a kapcsolatában Marisollal (Isabella Gomez) és az önálló életében.

Paul (Harrison Ford még mindig csodás, és élete egyik legjobb alakítását nyújtja a folyton morcos, de aranyszívű terapeutaveteránként) küzd a Parkinson-kórjával és az önkéntes nyugdíjba vonulásával, hogy átadja a „terapeutabirodalmát” az arra méltó embernek.

Jimmy lánya, Alice (Lukita Maxwell) az érettségijére készül, illetve arra, hogy kirepüljön a családi fészekből (egyetemre megy), Brian (Michael Urie) az újdonsült apaszerepének próbál megfelelni, míg a furi szomszédok, Liz (Christa Miller) és Derek (az Egy rém rendes család Jeffersonja, Ted McGinley alakításában talán a sorozat legszimpatikusabb és legviccesebb figurája) számára ezúttal a fiaik okoznak nehéz napokat, az egyikük ugyanis hazaköltözik, mivel sosincs melója, másikuk pedig bejelenti, hogy apa lesz…

Összességében tehát a Direkt terápia a harmadik évadában is hozza mindazt, amit az előző két szezonban szeretni lehetett: pofátlan, szókimondó, vicces, megható, és tele van szívvel.

Biztosan lesznek olyanok, akik kissé kimódoltnak, túlságosan jópofáskodónak tartja majd, és nem értik, hogy lehetnek egy ilyen színes, össze nem illő banda tagjai ennyire jóban egymással, pedig valójában épp ebben rejlik a sorozat varázsa: nem vagyunk egyformák, de attól még szeretjük egymást. Az pedig, hogy a valóban Parkinson-kóros legenda, Michael J. Fox is feltűnik újra Gerryként, csak hab a tortán.

Aki pedig 3. évad utolsó epizódja kapcsán megijedt volna, hogy itt a mese vége, annak jó hír, hogy koránt sincs még vége, az Apple ugyanis már berendelte a 4. évadot is, ami a tervek szerint 2027-ben érkezik az Apple TV+-ra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
A Vidnyánszky vezette Nemzeti Színház nem hirdet új évadot: Nem kívánjuk a leendő vezetőt előre meghatározott döntési keretek közé helyezni
A keddi társulati ülés után a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, elhalasztják a következő évad meghirdetését. Vidnyánszky Attila a döntést a hivatalos kormányzati iránymutatás hiányával indokolta.


Kedden társulati ülést tartott a Nemzeti Színház, amely után Vidnyánszky Attila igazgató bejelentette: egyelőre várnak a következő évad meghirdetésével.

„A Nemzeti Színház társulata kedden társulati ülést tartott, amely egy általános helyzetértékelést szolgált” – erősítette meg az igazgató a HVG-nek. Vidnyánszky Attila szerint

a jövőre vonatkozóan nem hangzott el konkrét információ, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hivatalos kormányzati iránymutatás, így döntés sem született.

Ezzel kapcsolatban hozzátette: „A következő évad meghirdetésével egyelőre várunk.

Ilyen helyzetben nem kívánjuk a leendő vezetőt előre meghatározott döntési keretek közé helyezni.”

A helyzetet árnyalja Nagy Ervin, a Tisza Párt kultúrával foglalkozó képviselőjének korábbi nyilatkozata. A színész a HVG-nek azt mondta, azok a színházigazgatók, akiket a Fidesz emberei választottak meg, „ki fogják tölteni a mandátumukat.

Nem bosszút kell állni: a kultúrában békére van szükség, nem tocsoghatunk tovább ebben a jobboldali–baloldali bipolaritásban”.

Ugyanakkor több interjúban is beszélt arról, hogy szerinte Vidnyánszky Attila komoly bűnöket követett el.

Vidnyánszky Attila 2013-ban, Alföldi Róbert után vette át a Nemzeti Színház vezetését. Igazgatása alatt több, nagy vitát kiváltó esemény is történt, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása, amelynek során az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett, valamint a 2023-as színházi baleset a Rómeó és Júlia előadásán.

A bizonytalanság ellenére Vidnyánszky a működés folytonosságát hangsúlyozta. Az igazgatói kinevezésem 2028 nyaráig szól.

„A színház működése a megszokott rendben folytatódik, jelentős feladatok állnak előttünk”

– mondta, majd felsorolta a közeljövő programjait: zajlik a MITEM Fesztivál, a kassai színházzal közös előadás ismét műsorra kerül, terveik szerint májusban Dél-Koreában mutatják be a Körhinta című előadást, a színház ad otthont a roma holokauszt megemlékezésnek, és több fesztiválon is szerepelnek, az évad végén pedig Gödöllőn mutatják be a Csíksomlyói passiót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Majka szerint puha diktatúra volt Magyarországon, és a Csurran-cseppen után komoly retorziók érték
Majka a Partizánnak adott interjújában arról beszélt, hogy a kormánykritikus dala után hirtelen hatósági ellenőrzéseket kaptak, szerinte Magyarország a Fehérorosz-rendszer felé sodródott. A legfájdalmasabban az érintette, hogy Pápai Joci szerepet vállalt a Fidesz oldalán.


Majoros Péter, azaz Majka a Partizánnak adott hosszú interjút, ahol Gulyás Mártonnak beszélt a választás estéjéről, a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról és arról, miért nem vett részt a rendszerbontó koncerten. A zenész szerint a Fidesz azért veszített, mert „kiment a divatból”, és kemény szavakkal illette azokat a zenésztársait, akik a kormánypárt mellett kampányoltak.

Majka a választás estéjét egy barátjánál töltötte, ahol hajnalig ünnepeltek. Elmondása szerint az egész napot gyomorgörcsben töltötte, nem gondolta, hogy a választás ennyire nagy hatással lesz rá. „Én reggel óta olyan gyomorgörcsbe voltam, hogy nem tudtam aludni délután” – áulta el. Folyamatosan frissítette a híroldalakat, és az esti ünneplésben „kifakadt belőlük” a feszültség. Állítása szerint nem volt kérdés, hogy melyik oldalt erősíti, de hangsúlyozta, hogy egy előadónak nem feltétlenül kell pártok mögé beállnia. Úgy véli, a Tisza Párt volt az, amelyiknek látszott esélye a változásra, ezért rájuk szavazott.

„Szerintem annak a fajta előadónak, mint én, annak inkább mindig arra kell felhívni a figyelmét, hogy mi a rossz az adott pillanatban az országban. És ez vonatkozik ugyanúgy a Tiszára, ha az elkövetkezendő pár évben valamilyen dolgot csinálnak” –

jelentette ki.

A rendszerbontó buliról - amelyen végül nem vett részt - elmondta, hogy Puzsér Róbert hívta fel, és bár a személyes sérelmeiket félretették, több oka is volt a távolmaradásra. Egyrészt nem akarta, hogy a jelenléte miatt szavazzanak az emberek valakire. Másrészt technikai és logisztikai aggályai is voltak, de a legfontosabb indok az volt, hogy nem akarta elveszíteni a kontrollt. „Nincsen kontrollom arra, hogy mi történik ott. Tehát hogyha ott valami történik a színpadon, valaki olyat mond, valaki olyat tesz, egy párt a magáévá teszi, az valami olyan dolog lesz, amivel azonosítják az előadót. Én nekem ez döntött” – magyarázta.

Majka szerint a Fidesz azért veszítette el a fiatalok támogatását, mert egyszerűen kiment a divatból.

„Az, hogy kimentek a divatból. Az, hogy ez az egész csapat kiment a divatból úgy, ahogy van. És ez igaz minden egyes szegmensére az életnek”

– jelentette ki.

Kritizálta a Fidesz mellé álló celebeket és a párt kommunikációját, különösen a Dopemannal való kapcsolatot is. A Fidesz-közeli előadókról, például Curtisről azt gondolja, hogy számukra nincs visszaút, és szerinte sokan közülük kényszerből, egzisztenciális okokból álltak a párt mellé. A legfájdalmasabban azonban egyik legjobb barátja, Pápai Joci szerepvállalása érintette.

„Ő az egyik legjobb barátom 25 éve. És nekem az felfoghatatlan volt, hogy azoknak az embereknek a rendezvénye van, akik engem tönkre akartak tenni”

– mondta, hozzátéve, hogy a barátságuk valószínűleg túléli ezt a konfliktust.

A nagy sikerű Csurran Cseppen című daláról és a Bindzsisztán kifejezésről elmondta, hogy az a „balkáni, suttyomban megoldós” mentalitásra utal, ahol a kapcsolatok mindent felülírnak. A klipben szereplő, Magyar Péterre feltűnően hasonlító pincér szerinte teljes véletlen volt. A szerepet eredetileg más játszotta volna, de egy időpontváltozás miatt végül a klip egyik rendezője, Elek Péter ugrott be, akinek a karaktere hasonlít a Tisza Párt vezetőjére. „Szerintem az egy ilyen isteni sugallat, vagy az ilyen, ahogy Maradonának az Isten keze szólt bele abba, hogy pont a Peti csinálta” – mondta nevetve.

A dal megjelenése utáni időszakot puha diktatúraként írta le. Állítása szerint komoly retorziók érték. „Érdekes módon két héttel utána azonnal kaptunk olyan ellenőrzéseket különböző szervektől, amiket addig nem” – közölte. Megemlítette azt is, hogy egy telekommunikációs céggel kötött szerződését felbontották és bulikat is visszamondtak.

„Gyakorlatilag ez mi más, hogyha nem egy olyan puha diktatúra”

– tette fel a kérdést.

Szerinte Magyarország afelé sodródott, hogy egy „fehérorosz rendszer” alakuljon ki.

„Egy ilyen rendszerben az ilyen típusú embereket, mint én, azokat vagy felakasztják, vagy börtönbe küldik. Tehát akinek ekkora pofája van, az előbb-utóbb nem jár jól egy ilyen rendszerben”

– fogalmazott.

A visszatérő Heti Hetesről elmondta, hogy szerinte a műsor azért szünetelt tíz évig, mert a brand „kiégett”. A TV2-től való távozásáról pedig elárulta, hogy annak hátterében nem politikai, hanem egy pénzügyi vita állt, ami az egyik műsorvezetőtársa fizetésével kapcsolatos volt.

Az interjú végén elárulta, hogy már készül a Csurran Cseppen 2., amihez egy 25 perces, eredeti „bindi” nyelven forgatott kisfilmet is tervez.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fordulat a Petőfi TV-ben: Szeretnénk nyitni azok felé az alkotók felé, akik eddig még nem szerepeltek nálunk
A Petőfi TV Esti Kornél című műsorának vezetői a választás másnapján tartalmi megújulást jelentettek be. Az ígéret szerint nyitnának a korábban mellőzött előadók felé is.


Alig egy nappal a vasárnapi választás után „új fejezetet” hirdetett a Petőfi TV. Az Esti Kornél című műsorban a csatorna műsorvezetői szélesebb nyitást és eddig mellőzött alkotók bemutatását ígérték, ami fordulatot jelenthet a közmédia évek óta kritizált műsorpolitikájában.

A bejelentés hétfő este, a csatorna fő esti magazinműsorának felvezetésében hangzott el. A Telex szerint Barna Zsombor műsorvezető arról beszélt, hogy a jövőben sokkal több előadót vonnának be a műsorfolyamba.

„Ma pedig egy új fejezet kezdődik! Mától ugyanis sokkal szélesebb körben mutatunk be nektek zenészeket, énekeseket, és előadóművészeket, és még több színházi, valamint kulturális élménnyel jelentkezünk nektek.”

Társa, Márkus Gréta ehhez hozzátette, hogy a csatorna olyanoknak is teret adna, akik eddig nem jutottak lehetőséghez.

„Szeretnénk nyitni azok felé az alkotók felé, akik eddig még nem szerepeltek nálunk, mert hiszünk benne, hogy nagyon sok érdekes és értékes zene, zenész van a magyar zenei világban”

– mondta.

A műsorvezetők az előző napi választást nem említették, a hangsúlyt kizárólag a csatorna tartalmi megújulására helyezték.

Az ígéret azért is bír nagy jelentőséggel, mert az M2 Petőfi TV-t az elmúlt években többször is az a vád érte, hogy következetesen mellőzi a kormánykritikus előadókat.

A csatornán került sor az elmúlt évek egyik legemlékezetesebb cenzúraügyére is, amikor Beton.Hofi A38-as koncertfelvételén lehalkították a rappernek azt a sorát, amely a Pegasus-botrányra és Orbán Viktorra utalt.

Link másolása
KÖVESS MINKET: