KULT
A Rovatból

Sittkupacból könyörögte ki a mérnök kislánya az aranyozott csempét

Elképesztő módon kerültek új leletek a Vármúzeum megújult kiállítására.


Átalakítva és megújulva várja a látogatókat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum újkori állandó kiállítása. A Királyi Palota - A kultúra vára című kiállítás tulajdonképpen előcsarnoka (fizikailag és tematikában is) a most legfelkapottabb budapesti tárlatnak, a gyönyörűen rekonstruált Szent István teremnek. Ugyanakkor sokkal több is annál.

Az újranyitás alkalmából a kurátorok, dr. Farbaky Péter és dr. Rostás Péter művészettörténészek exkluzív tárlatvezetést tartottak a megújult állandó kiállításon. A tárlatvezetésen nemcsak a palota történetét ismerhettük meg a török kiűzésétől az 1960-as évekig, hanem számos érdekességet is hallhattunk az újonnan kiállított tárgyakról, és a kombinált jeggyel megnézhető Szent István-terem is érthető kontextusba került.

​A Budavári Palota kezdetben katonai célú épület volt, és Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra.

A királyi palota díszítőprogramjának két törekvése volt: kifejezni egyrészt, hogy a palota a magyar nemzeté, másrészt, hogy a Habsburg-ház rezidenciája. A palota három szárnyában ennek szimbólumaként három történelmi korszakot megjelenítő dísztermet alakítottak ki. A kupola alatt elhelyezkedő Habsburg-termet, a krisztinavárosi szárnyban a nemzeti függetlenséget kifejező, neoreneszánsz Hunyadi Mátyás-termet, valamint a déli összekötő szárnyban a Szent István termet. Szent István alakja az akkori közgondolkodásban a rendezett hatalmi viszonyok szimbóluma volt, tehát

a Szent István terem a Habsburgok és a magyar nemzet közötti jó viszonyt jelképezte.

A Szent István terem kandallójából egyetlen eredeti darab maradt meg, amit mi is megcsodálhattunk a kiállításon. Az aranyozott csempét az 1960-as években a bontáson dolgozó mérnök kislánya könyörögte ki a sittből, amelyet a múzeum később tőle vásárolt meg.

A Habsburg-időszakból származik a Habsburg-lépcső megmaradt atlasza is, ami végre ismét maga mellett tudhatja párját. Tárlatvezetőinktől tudtuk meg, hogy

a Habsburg-lépcső elpusztulása után a szobrok sokáig hányódtak a palota udvarának különböző pontjain, végül a nőalak el is tűnt.

Az újranyíló kiállításra az ember nagyságúnál nagyobb kariatidát archív fotók alapján rekonstruálták gipszből. A rekonstruálást segítette, hogy az eredeti szobor kézfeje a férfialak vállán „maradt”. Beleborzong az ember, amikor ilyet hall. Valószínűleg sosem tudjuk meg, kinek a nyaralóját díszíti most titokban az eredeti nőalak.

Ferenc József uralkodását idézi a kiállítás egyik leglátványosabb új darabja egy nőstény oroszlánt formázó, 500 kilós faragvány. Ez nem más, mint a magyar ornamentikájú, szecessziós kerti pavilon, az úgynevezett Parasztház záróköve, amit Sisi, azaz Erzsébet királyné számára terveztek.

Az 1902-ben átadott épületet az időközben elhunyt Sisi már nem élvezhette. A Parasztház egészen Budapest 1945-ös ostromáig megmaradt, ám a harcokban súlyosan megrongálódott, berendezése eltűnt. A nőstény oroszlánt ábrázoló zárókövet a múzeum régésze, Magyar Károly találta meg a déli rondellánál.

A palotát a két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták. Horthy 1920-ban költözött be a budai királyi palotába. Lakosztálya nem Ferenc József egykori királyi apartmanja helyén, hanem a krisztinavárosi szárnyban volt. Ezzel a gesztussal akarták szimbolizálni a királynélküliség állapotát. A Horthy-korszakban az egyetlen jelentős építészeti beavatkozás a Corvin könyvtárterem létesítése volt a mai D épületben.

A Corvin-terem padlózatából származó parkettatábla szintén szép új szerzeménye a kiállításnak. Mintáját Szabó László várkapitánysági főmérnök tervezte és Miklósváry Károly műszaki előadó rajzolta.

Horthy kormányzóságának 10 éves évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a Szent Zsigmond-kápolna nyugati homlokzatán 1930-ban, amit most a kiállítás új tárgyaként mi is megnézhettünk. A latin nyelvű emlékkő tömören összefoglalja a vár és a palota történetét, felsorolja a jelentős uralkodókat - a sor végén a kormányzó nevével.

A palota 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt hatalmas sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntöttek a párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot. Elsőként a Budapesti Történeti Múzeum és Vármúzeuma költözött be a palotába, majd a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum, végül 1985-ben az Országos Széchenyi Könyvtár.

A 20. század emlékei között kapott helyet Az orvostudomány allegóriája - A trónterem barokk falképei is. Vinzenz Fischer alkotása eredetileg az 1769-ben befejezett barokk királyi palota legnagyobb terét, a tróntermet vagy más néven dísztermet díszítette.

De mégis hogyan került a 20. századi tárgyak közé a barokk falkép? A kurátorok elárulták, hogy egyrészt mérete miatt nem fért volna el az alacsonyabb belmagasságú földszinten, ahol Mária Terézia korát idézik meg. Másrészt a freskó és állapota sokat elárul a viharos 20. századról is: A palota II. világháború utáni átépítésének célja a középkori maradványok rekonstrukciója volt, de az értékesnek ítélt 18. századi freskókat is le akarták választani a falról, hogy megőrizzék őket.

A megmaradt falképeket azonban szakszerűtlenül választották le, így egy részük még a helyszínen megsemmisült.

Az orvostudomány allegóriáját ábrázoló falikép együttes nagyon rossz állapotban került Magyar Képzőművészeti Egyetemre, ahol a restaurátor tanszék hallgatói restaurálták.

A kiállítás újdonságai mellett láthattunk építészeti terveket, fényképeket, a palota egykori dekorációjának és berendezésének emlékeit, illetve rekonstruált teremrészleteket is. Sőt a palota építési fázisait modern 3D-s animációkon is megnézhettük, amik szintén segítettek abban, hogy jobban megértsük, lássuk az újkori palota közel három évszázados történetét.

A Királyi Palota - A kultúra vára című állandó kiállítást a Szent István teremhez hasonlóan a Budavári Palota "E" épületében nézheted meg. Részletek a BTM Vármúzeum honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Vidnyánszky vezette Nemzeti Színház nem hirdet új évadot: Nem kívánjuk a leendő vezetőt előre meghatározott döntési keretek közé helyezni
A keddi társulati ülés után a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, elhalasztják a következő évad meghirdetését. Vidnyánszky Attila a döntést a hivatalos kormányzati iránymutatás hiányával indokolta.


Kedden társulati ülést tartott a Nemzeti Színház, amely után Vidnyánszky Attila igazgató bejelentette: egyelőre várnak a következő évad meghirdetésével.

„A Nemzeti Színház társulata kedden társulati ülést tartott, amely egy általános helyzetértékelést szolgált” – erősítette meg az igazgató a HVG-nek. Vidnyánszky Attila szerint

a jövőre vonatkozóan nem hangzott el konkrét információ, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hivatalos kormányzati iránymutatás, így döntés sem született.

Ezzel kapcsolatban hozzátette: „A következő évad meghirdetésével egyelőre várunk.

Ilyen helyzetben nem kívánjuk a leendő vezetőt előre meghatározott döntési keretek közé helyezni.”

A helyzetet árnyalja Nagy Ervin, a Tisza Párt kultúrával foglalkozó képviselőjének korábbi nyilatkozata. A színész a HVG-nek azt mondta, azok a színházigazgatók, akiket a Fidesz emberei választottak meg, „ki fogják tölteni a mandátumukat.

Nem bosszút kell állni: a kultúrában békére van szükség, nem tocsoghatunk tovább ebben a jobboldali–baloldali bipolaritásban”.

Ugyanakkor több interjúban is beszélt arról, hogy szerinte Vidnyánszky Attila komoly bűnöket követett el.

Vidnyánszky Attila 2013-ban, Alföldi Róbert után vette át a Nemzeti Színház vezetését. Igazgatása alatt több, nagy vitát kiváltó esemény is történt, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása, amelynek során az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett, valamint a 2023-as színházi baleset a Rómeó és Júlia előadásán.

A bizonytalanság ellenére Vidnyánszky a működés folytonosságát hangsúlyozta. Az igazgatói kinevezésem 2028 nyaráig szól.

„A színház működése a megszokott rendben folytatódik, jelentős feladatok állnak előttünk”

– mondta, majd felsorolta a közeljövő programjait: zajlik a MITEM Fesztivál, a kassai színházzal közös előadás ismét műsorra kerül, terveik szerint májusban Dél-Koreában mutatják be a Körhinta című előadást, a színház ad otthont a roma holokauszt megemlékezésnek, és több fesztiválon is szerepelnek, az évad végén pedig Gödöllőn mutatják be a Csíksomlyói passiót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Majka szerint puha diktatúra volt Magyarországon, és a Csurran-cseppen után komoly retorziók érték
Majka a Partizánnak adott interjújában arról beszélt, hogy a kormánykritikus dala után hirtelen hatósági ellenőrzéseket kaptak, szerinte Magyarország a Fehérorosz-rendszer felé sodródott. A legfájdalmasabban az érintette, hogy Pápai Joci szerepet vállalt a Fidesz oldalán.


Majoros Péter, azaz Majka a Partizánnak adott hosszú interjút, ahol Gulyás Mártonnak beszélt a választás estéjéről, a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról és arról, miért nem vett részt a rendszerbontó koncerten. A zenész szerint a Fidesz azért veszített, mert „kiment a divatból”, és kemény szavakkal illette azokat a zenésztársait, akik a kormánypárt mellett kampányoltak.

Majka a választás estéjét egy barátjánál töltötte, ahol hajnalig ünnepeltek. Elmondása szerint az egész napot gyomorgörcsben töltötte, nem gondolta, hogy a választás ennyire nagy hatással lesz rá. „Én reggel óta olyan gyomorgörcsbe voltam, hogy nem tudtam aludni délután” – áulta el. Folyamatosan frissítette a híroldalakat, és az esti ünneplésben „kifakadt belőlük” a feszültség. Állítása szerint nem volt kérdés, hogy melyik oldalt erősíti, de hangsúlyozta, hogy egy előadónak nem feltétlenül kell pártok mögé beállnia. Úgy véli, a Tisza Párt volt az, amelyiknek látszott esélye a változásra, ezért rájuk szavazott.

„Szerintem annak a fajta előadónak, mint én, annak inkább mindig arra kell felhívni a figyelmét, hogy mi a rossz az adott pillanatban az országban. És ez vonatkozik ugyanúgy a Tiszára, ha az elkövetkezendő pár évben valamilyen dolgot csinálnak” –

jelentette ki.

A rendszerbontó buliról - amelyen végül nem vett részt - elmondta, hogy Puzsér Róbert hívta fel, és bár a személyes sérelmeiket félretették, több oka is volt a távolmaradásra. Egyrészt nem akarta, hogy a jelenléte miatt szavazzanak az emberek valakire. Másrészt technikai és logisztikai aggályai is voltak, de a legfontosabb indok az volt, hogy nem akarta elveszíteni a kontrollt. „Nincsen kontrollom arra, hogy mi történik ott. Tehát hogyha ott valami történik a színpadon, valaki olyat mond, valaki olyat tesz, egy párt a magáévá teszi, az valami olyan dolog lesz, amivel azonosítják az előadót. Én nekem ez döntött” – magyarázta.

Majka szerint a Fidesz azért veszítette el a fiatalok támogatását, mert egyszerűen kiment a divatból.

„Az, hogy kimentek a divatból. Az, hogy ez az egész csapat kiment a divatból úgy, ahogy van. És ez igaz minden egyes szegmensére az életnek”

– jelentette ki.

Kritizálta a Fidesz mellé álló celebeket és a párt kommunikációját, különösen a Dopemannal való kapcsolatot is. A Fidesz-közeli előadókról, például Curtisről azt gondolja, hogy számukra nincs visszaút, és szerinte sokan közülük kényszerből, egzisztenciális okokból álltak a párt mellé. A legfájdalmasabban azonban egyik legjobb barátja, Pápai Joci szerepvállalása érintette.

„Ő az egyik legjobb barátom 25 éve. És nekem az felfoghatatlan volt, hogy azoknak az embereknek a rendezvénye van, akik engem tönkre akartak tenni”

– mondta, hozzátéve, hogy a barátságuk valószínűleg túléli ezt a konfliktust.

A nagy sikerű Csurran Cseppen című daláról és a Bindzsisztán kifejezésről elmondta, hogy az a „balkáni, suttyomban megoldós” mentalitásra utal, ahol a kapcsolatok mindent felülírnak. A klipben szereplő, Magyar Péterre feltűnően hasonlító pincér szerinte teljes véletlen volt. A szerepet eredetileg más játszotta volna, de egy időpontváltozás miatt végül a klip egyik rendezője, Elek Péter ugrott be, akinek a karaktere hasonlít a Tisza Párt vezetőjére. „Szerintem az egy ilyen isteni sugallat, vagy az ilyen, ahogy Maradonának az Isten keze szólt bele abba, hogy pont a Peti csinálta” – mondta nevetve.

A dal megjelenése utáni időszakot puha diktatúraként írta le. Állítása szerint komoly retorziók érték. „Érdekes módon két héttel utána azonnal kaptunk olyan ellenőrzéseket különböző szervektől, amiket addig nem” – közölte. Megemlítette azt is, hogy egy telekommunikációs céggel kötött szerződését felbontották és bulikat is visszamondtak.

„Gyakorlatilag ez mi más, hogyha nem egy olyan puha diktatúra”

– tette fel a kérdést.

Szerinte Magyarország afelé sodródott, hogy egy „fehérorosz rendszer” alakuljon ki.

„Egy ilyen rendszerben az ilyen típusú embereket, mint én, azokat vagy felakasztják, vagy börtönbe küldik. Tehát akinek ekkora pofája van, az előbb-utóbb nem jár jól egy ilyen rendszerben”

– fogalmazott.

A visszatérő Heti Hetesről elmondta, hogy szerinte a műsor azért szünetelt tíz évig, mert a brand „kiégett”. A TV2-től való távozásáról pedig elárulta, hogy annak hátterében nem politikai, hanem egy pénzügyi vita állt, ami az egyik műsorvezetőtársa fizetésével kapcsolatos volt.

Az interjú végén elárulta, hogy már készül a Csurran Cseppen 2., amihez egy 25 perces, eredeti „bindi” nyelven forgatott kisfilmet is tervez.

A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ma reggel láthatták utoljára így az RTL Reggelit, hétfőtől jön a nagy változás
A péntek reggeli adásban búcsúzik a régi díszletektől a Reggeli stábja, amelyet Peller Anna és Tihanyi Péter vezet. A hétvégi szünet után a nézők már egy vadonatúj, modern stúdióból láthatják kedvenc műsorukat.


Pénteken jelentkezett utoljára a megszokott helyszínről az RTL Reggeli, a stáb ugyanis végleg elköszönt a régi stúdiótól, hogy a jövő héten már egy új bázison folytassa a munkát.

Ezzel egy korszak zárul le a műsor életében, hétfőtől pedig egy teljesen megújult, modern környezetből köszöntik a nézőket.

A péntek reggeli adás különleges, egyben nosztalgikus lett, hiszen ez volt az utolsó alkalom, amikor a stáb a jelenlegi díszletek között dolgozott.

A búcsúadást Peller Anna és Tihanyi Péter vezette, akik reggel 6 órától várták azokat, akik szerettek volna még egyszer a jól ismert környezetben ébredni a csapattal.

A változásról a készítők az RTL Reggeli hivatalos Instagram-oldalán tájékoztatták a közönséget. A közösségi médiában megosztott bejegyzésből kiderül, hogy a stáb számára is érzelmes a pillanat, hiszen rengeteg közös élmény köti őket a falakhoz.

A nézőket megnyugtatták, hogy a műsor nem szűnik meg, csupán a stúdiótól köszönnek el.

A háttérben már zajlanak az előkészületek az új fejezethez, a költözést követően hétfőtől már egy új helyszínről folytatódik a sugárzás.

A Reggeli az RTL egyik legrégebbi műsora, amely egy hosszabb szünet után 2017-ben tért vissza a képernyőre, 2025 januárjától pedig megújult formában, hosszabb adásidővel és több híradós bejelentkezéssel fut.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Az Orbán-kormánnyal együtt távozik a filmügyi kormánybiztos is
Káel Csaba megbízatása a miniszterelnökével együtt szűnik meg. Az általa vezetett Nemzeti Filmintézet a kormányváltásra hivatkozva nem hoz új, hosszú távú pénzügyi döntéseket.


Szerdán kiderült, hogy Orbán Viktorral együtt távozik Káel Csaba filmügyi kormánybiztos is – írja a 444.hu. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Filmintézet közölte, a továbbiakban nem vállal hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket.

Káel Csaba megbízatása a miniszterelnökével együtt szűnik meg, de a jogszabályok alapján az új kormány megalakulásáig hivatalban marad és gyakorolja hatáskörét.

A Nemzeti Filmintézet a bejelentés mellett értékelte az elmúlt éveket is. Közleményük szerint kimagasló eredményeket értek el.

„A magyar filmipar volumene a fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt, és meghaladta az évi 300 milliárd forintot, munkát és megélhetést biztosítva mintegy húszezer filmesnek”.

Több sikeres alkotó és film ugyanakkor egyáltalán nem kapott állami támogatást. Mundruczó Kornél rendező egy korábbi interjúban a helyzetről úgy fogalmazott:

„azt a filmet, amiről azt gondolom, talán támogatnák, nem feltétlen szeretném megcsinálni.”

Az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi sikerei között több olyan film is volt, mint a Magyarázat mindenre vagy a cannes-i Aranypálmát nyert 27 című animáció, amelyek nem részesültek az NFI támogatásában. Amíg a kormánypárti rapper, Curtis életrajzi filmje 120 millió forint állami pénzt kapott.

Káel Csaba 2019-ben, Andy Vajna halála után lett a magyar filmiparért felelős kormánybiztos. Az ő irányítása alatt jött létre a mai formájában működő Nemzeti Filmintézet, amelynek nevéhez olyan nagyívű beruházások fűződnek, mint a fóti stúdiókomplexum bővítése. Munkásságát ugyanakkor kritikák is érték, például a kiemelt közpénztámogatást kapó, mintegy 16 milliárd forintból készült Hunyadi-sorozat támogatásainak állítólagos átláthatósági problémái miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: