Petrik Andrea a Me Too-ról: fontos, de a színház aurájában azért nem annyira fekete-fehér a dolog
– Először is köszönetet kell mondanom. Nagyon élveztem a Pesti balhét. Csak azért nem mondom, hogy a kedvenc tavaly látott mozim, mert tavaly sajnos kevés lehetőségünk volt filmbemutatókra járni. Tudom, hogy már messze van a forgatás, de kicsit felidéznéd a filmmel kapcsolatos emlékeket?
– Köszönjük szépen. Nagyon jó hangulatú forgatás volt a Pesti balhé, ugyanakkor kemény és embert próbáló is egyben, ugyanis 90 százalékban éjjel forgattuk. Nekem mindig a vágyaim közt szerepelt, hogy egy akciófilmben szerepeljek. Sokat nevettünk a filmbeli helyzetekből fakadóan. Így a pandémia közepén kész csoda, hogy ez a film egyáltalán megélte,hogy moziba kerüljön.
– Másodszor gratulálok, tavaly áprilisban megszületett a kisbabád. Még emlékszem, amikor a gyermekeim majdnem egy évesek voltak, mi milyen kifacsartak voltunk, pedig igyekeztünk megosztani a terheket, és még nagyszülő is besegített. Ehhez képest úgy tűnik, te kicsattansz az energiától, hamarosan visszatérsz a színpadra. Mi a titkod?
– A fiam április elején született, és a covid tulajdonképp annyiban segítségünkre volt, hogy sokat tudtunk együtt lenni. Kifejezetten jót tett, hogy nem volt sok látogatónk sem az elején. Egy baba érkezése amúgy is minden szempontból olyan, mint egy karantén, szóval én körülbelül most kezdem érzékelni, mennyire kiszolgáltatott és leszűkítő helyzetet idéz elő a járvány.
A gyerekem 9 hónapos volt, mikor elkezdtem újból próbálni. Féltem is, mert már egyáltalán nem tudtam színésznőként definiálni magam, kíváncsi és izgatott voltam, hogyan fogok működni ismét, mint színész.
– Azt hiszem, azon már senki nem lepődik meg, hogy egy színész a szentesi gimibe járt. Az viszont kevésbé tipikus, hogy egy vajdasági lány 15 évesen fogja magát, és Magyarországra jön...
– Nagyon fiatalon eldöntöttem, hogy színész leszek. Nem volt más opció. A szentesi gimnázium egy lépcsőfok volt. Utólag én sem értem honnan volt bennem ennyi bátorság és elszántság.
– Az interneten olvasható információkkal óvatosan kell bánni, ezért csak félve kérdezem: tényleg dolgoztál polifoam gyárban?
– Ez egyike azoknak a dolgoknak, amire a legbüszkébb vagyok. Mielőtt felvettek a színműre, egy évig itt éltem Pesten, és az akkori Újszínházban voltam stúdiós. El kellett tartanom magam, diákmunkásként dogoztam, és igen, egy évig egy polifoam gyárban, éjjeli műszakban.
Yasmin Reza:
A Bella Figura
Szereplők:
Boris – STOHL ANDRÁS m.v.
Andrea – PETRIK ANDREA
Francoise – KOVÁCS PATRÍCIA m.v.
Eric – WUNDERLICH JÓZSEF
Yvonne – HALÁSZ JUDIT
Pincérek: ARANYI CSABA/NÁNÁSI ATTILA; ÖTVÖS BIANKA/JUHÁSZ PETRA
További részletek és jegyvásárlás itt.
– A szakdolgozatod címe A meztelenség és én a színpadon. A meztelenség kérdése a színjátszáson belül az egyik legmegosztóbb megítélésű téma. Néha indokolt, de sokszor puszta hatásvadászat. Ráadásul a Me Too mozgalommal bejött a kérdéskörbe egy újabb szempont is. Keira Knightley pont nemrég nyilatkozta azt, hogy a jövőben csak olyan filmben hajlandó vetkőzni, amit nő rendez. Mesélnél a szakdolgozatodról, hogy mit gondolsz ezekről a kérdésekről?
– Nekem tulajdonképp nincs bajom a meztelenséggel, ha indokolt. Csak az a probléma, hogy nagyon kevés esetben indokolt. Ma már nehezen tudom elképzelni, hogy nyitott legyek ebben a dologban.
Meg ugye, az embernek is, ahogy megy előre az időben, változik a szemlélete, a viszonya a testével...
Me Too: fontos, hogy ez a téma ekkora figyelmet kap, de a színészet, a színház aurájában ez nem annyira fekete-fehér dolog szerintem.
– Pénteken térsz vissza a színpadra a Bella Figura című darabban. Nagyot fordult a világ, amíg babáztál. Milyen érzés ilyen körülmények között visszatérni?
– Tulajdonképp szerencse, hogy egyáltalán tudunk játszani, még ha üres nézőtér előtt is. A stream nem az én műfajom, de örülök, hogy egyáltalán van lehetőség, bármilyen formában "kapcsolatot teremteni"a nézőkkel.
Nincs bennem izgalom, jó érzés, hogy színpadon állhatok.
– Előbb a pandémia rázta meg a színházi világot, de talán ugyanekkora sokk az, ami a Színművészeti körül történik. Az SZFE-nél te is őrködtél. Te hogy éled meg ezt a történetet?
- Erről a témáról már nagyon sokan nyilatkoztak, korábbi interjúkban én is. Igazából a szívem szakad meg. Gyomorgörcsöm lesz, ha az Uránia előtt elmegyek a 7-es busszal. Rettenetesen sajnálom azokat a fiatalokat, akiknek nem lesz lehetőségük azokkal a fantasztikus emberekkel találkozni és tanulni tőlük, akikkel nekem volt.
Van az a mondás, hogy mindenki pótolható.
– Yasmina Reza Bella Figura című darabját Török Ferenc rendezésében láthatjuk. Kérlek, mesélj kicsit a darabról és az előadásról.
– Ez egy ötszereplős darab. Egy pár, két szerető, és egy anyós története. Sok-sok nevetéssel, torokszorító pillanatokkal.
Korábban így írtam erről a szerepről:
"Még soha nem volt olyan szerepem, amiben a nevem egyezik a sajátommal. Szinte zavarban voltam tőle a próbafolyamat elején. Andrea, mint ahogy mondják is róla, egy jópofa csaj. Megnyerő, önazonos és vagány. Addiktív személyiség: függ a férfitól, a szerektől, saját gyengeségei rabja. Küzd ellene, de elbukik a küzdelemben. Humora és ösztöne megvédi, és segít neki a nehezebb helyzetekben is. Sok ponton találkozom Andreával. Talán annyiban jár előttem, hogy az ő szabadságvágya és bátorsága szárnyalóbb, mint az enyém. Egyszerűen szabadabb és bátrabb. Egyszerre irigylem ezért és örülök, hogy nem vagyok a helyében"
– Mit tartogat számodra még a 2021-es év?
- Rettenetesen hiányzik az utazás. Hátha összejön 2021-ben...
