KULT
A Rovatból

Oscar 2022: Will Smith-nek Oscart hozhat élete legszigorúbb szerepe – Richard király

A teniszcsillag testvérpár, Venus és Serena Williams édesapja kétes hírnévnek örvend. Most vajon kiderül róla az igazság?
Szöllőskei Gábor - szmo.hu
2022. február 28.


Link másolása

Általában mindig akad egy film az aktuális Oscar-jelöltek között, amelyről érződik, az alkotói mindent elkövettek azért, hogy díjra érdemes legyen a mű, sőt, mintha direkt arra készült volna, hogy fontos szerepet töltsön be a filmvilág legrangosabb díjátadóján. Ehhez a következő pontoknak kell megfelelni általában: 1. a műfaja legyen dráma vagy dramedy, hogy a humor se hiányozzon belőle, 2. lehetőleg életrajzi filmre van szükség egy valóban élt és sokak által ismert emberről, 3. egy nagy filmsztár lényegüljön át ezzé a karakterré, aki alakításával beírhatja magát a filmtörténelembe, 4. a körítés, a háttér legyen látványos vagy ismert: pl. történelmi korszak, háború, sport, esetleg betekintés a filmezés/zenélés kulisszái mögé, 5.: legyen fogyasztható a szélesebb közönség számára, ódzkodni kell a túlzott művészieskedéstől, „köldöknézésektől”, 6.: ha nem is feltétlenül happy end a sztori vége, legyen benne valami felemelő a közönség számára, hogy kellemes szájízzel hagyják el a mozikat.

Valami ilyesmi a recept, ami persze nem feltétlenül működik, hiszen akkor bárki tudna Oscar-díjas filmet készíteni. Ezen formula vászonra alkalmazásához is létfontosságú a tehetség és az alázat.

E kis bevezetésre pedig azért volt szükség, mivel Will Smith legújabb filmje, a Richard király pontosan ilyen. Bár igaz, a sztori valódi sztárjai egyrészt a négyszeres olimpiai bajnok, egyéniben, párosban és vegyes párosban összesen huszonháromszoros Grand Slam-tornagyőztes amerikai teniszezőnő, Venus Williams és húga, a szintén négyszeres olimpiai bajnok, egyéniben huszonháromszoros, összesen harminckilencszeres Grand Slam-győztes, korábbi világelső Serena Williams. A Richard király a felszínen az ő történetük, mégsem ők a főszereplők. Ahogy a cím is mutatja, édesapjuk, Richard Williams van itt a középpontban, aki egészen kicsi koruk óta arra trenírozta a lányait, hogy egyszer majd a világ legjobb teniszezői legyenek.

A módszerei állítólag nem voltak mindig elfogadhatóak, szigorúan tartotta a gyerekeket, és mindent arra tett fel, hogy a család Venus és Serena révén kikerüljön a szegénységből egy jobb életbe.

A Richard király, ha nem is feltétlenül mondja vissza mindazt, amit Richard Williamsről különböző forrásokból tudni lehet (és ami persze korántsem teljesen bizonyos), azért nem mosdatja feltétlenül tisztára címszereplőjét. A felszínen Richard valóban szigorú a lányaival: éjszaka, az esőben viszi ki őket gyakorolni a pályára, minden döntést meghoz helyettük, nem feltétlenül figyelve arra, hogy ők valójában mit is akarnak. Ugyanakkor az is érződik, hogy szereti a gyermekeit, óvja őket mindentől, és egy biztonságosabb életet szeretne nekik.

Egy kellően árnyalt karakterről van tehát szó, akit nem könnyű eljátszani, hiszen egyszerre kell érzékeltetni a benne lévő megszállottságot, szigort és gyengédséget is.

Reinaldo Marcus Green rendező (Monsters and Men, Good Joe Bell) azonban megtalálta ehhez a tökéletes színészt Will Smith személyében. A karrierje nagy részében főként blockbusterekre (A függetlenség napja, Men in Black-filmek, Bad Boys-filmek, Hancock, Legenda vagyok, Én, robot stb.) specializálódott Smith időről időre bizonyította, hogy több van benne egy laza, jóképű hősnél, gondoljunk csak az Ali (2001), A boldogság nyomában (2006), a Hét élet (2008) vagy a Sérülés (2015) című filmekben nyújtott alakításaira. Az első kettőért egy-egy Oscar-jelölést is bezsebelt, ám a díjhoz sosem volt még olyan közel, mint most, a Richard királyért.

Az már február 8. óta nyilvános, hogy Will Smith megkapta élete harmadik nominációját a hőn áhított aranyszobrocskára, azonban olyan még nem volt, hogy kevesebb mint 4 héttel a díjkiosztó előtt ő számítson a szakértők szerint a legesélyesebbnek a győzelemre.

Jelenleg azonban ez a helyzet, és nem véletlenül. Smith talán élete legjobb alakítását nyújtja Richard Williamsként, akit egyszerre lehet utálni és szeretni is, könnyű elítélni a módszereit, de éppoly könnyű egyetérteni a céljaival. Egyszerre kemény és érzékeny alakítás, Smith kétségkívül megérdemelné az első Oscar-díját.

Persze nem csupán egy egyszemélyes show-ról van itt szó, a további szerepekben is remek színészek brillíroznak, kezdve a Williams testvérek édesanyját, Brandyt alakító Aunjanue Ellisszel (neki is megérdemelt az Oscar-nominációja a női mellékszereplők közt), majd folytatva a sort a Venust játszó Saniyya Sidney-vel, Demi Singletonnal (Serenaként), valamint olyan ismert aktorokkal a főbb mellékszerepekben, mint Jon Bernthal vagy Tony Goldwyn.

Reinaldo Marcus Green filmje persze közel sem tökéletes, hiszen semmi eredetivel nem szolgál, „csupán” stréber módon mondja fel az életrajzi filmes leckét. Amit azonban vállal, teljesíti. A Richard király ugyanis magába szippantja a nézőt, és magával ragadó sztorival tud szolgálni annak, aki esetleg nem ismerte a Williams-lányok felcseperedésének és kezdeti sikereinek történetét. Na meg magát Richard Williamst.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: