prcikk: „A korlátok inkább szabadságot adnak, mintsem hogy elveszik azt” – interjú Nóvé Somával | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„A korlátok inkább szabadságot adnak, mintsem hogy elveszik azt” – interjú Nóvé Somával

A héten ismét megrendezik a Budapest Showcase Hubot, ahol többek között a MORDÁI is fellép. Ennek apropóján beszélgettünk a zenekar frontemberével.


Middlemist Red, MORDÁI, Samurai Drive, The Night of the Vampire: ezekben a zenei projektekben Nóvé Soma a közös pont, aki párhuzamot von közéjük a maga muzikális kíváncsiságával.

Experimentális, egymásra épülő, szerteágazó ötletek, készülő nagylemezek és egyedi vonások között kalauzolt minket, amikor a héten startoló BUSH kapcsán beszélgettünk.

- 2020 januárjában jött ki a MORDÁI első nagylemeze, de az ötlet már korábban is létezett. Mesélj egy kicsit az eddigi utatokról!

- 2018-ban jött ki a Népdalok című lemez, amit még a saját nevem alatt jelentettem meg. Azon három dal volt, ami nagyjából megalapozta a MORDÁI zenéjét – ebből kettő rajta is van a zenekar első nagylemezén. Miután kihoztam ezt a kislemezt, sokan kérdezték, hogy mikor lesz ebből koncert, illetve én is azt éreztem, hogy érdemes ezt átültetni zenekari kontextusba is. Főként azért, mert már ott is elég részletes hangszerelés volt, nemcsak gitárral játszottam fel a dalokat, hanem azokban is volt dob, szaxofon és nagyjából minden, ami a MORDÁI-ban is benne van. Tehát a kislemez megjelenése után elkezdtem zenészeket keresni a projekthez, és ebből az anyagból kiindulva kezdtünk el új számokon dolgozni, utána pedig koncertezni is, ami nagy löketet adott a formációnak.

- Most pedig már a második lemez készül.

- Igen, most írjuk a második lemezünket, ami remélhetőleg 2022 elején meg fog jelenni.

- Mennyiben fog hasonlítani az elsőre, vagy mik lesznek a különbségek? Nem tudom, melyikkel spoilerezel kevesebbet.

- Nagy különbség, hogy az első lemeznél a zenekari tagok nagy része más volt, más volt a zenekar összetétele, mint most. Pár zenész kilépett a formációból, így ez most egy új felállás – emiatt mindenképp más lesz a hangzás.

- És a dalok tekintetében?

-Olyan szempontból lesznek mások, hogy az első lemezzel a Muzsikás együttes repertoárját követtük, tehát mondhatni, hogy népdalfeldolgozások átdolgozásai voltak. A második lemezzel jobban törekedtünk arra, hogy ne csak egy adott forrásból táplálkozzon, hanem egy kicsit szerteágazóbb legyen, egy színesebb skálán mozogjon.

- De mindenképpen adott szövegekkel dolgoztok, hiszen népdalokat gondoltok újra. Mennyire tudjátok ebben kifejezni saját magatokat? Vagy ez a projekt nem erről szól?

- Ez érdekes, mert azt hiszem, azokban a népdalokban, amiket eddig feldolgoztunk, nincs olyan szóhasználat, ami nagyon idegen lenne tőlem. Ráadásul eléggé alaptémákat, tematikákat dolgoznak fel, ezért nem érzem azt, hogy valaki más gondolatait vagy szövegeit énekelem.

A koncertszituációkban vagy éppen a felvételek során van egy olyan érzésem, hogy ezek saját gondolatok vagy saját dalszövegek, egyáltalán nem érzem magamat úgy, mintha egy farsangi bálon lennék.

Azt gondolom, hogy az is a lényege a népdaloknak, hogy azonosulsz velük, hogy a saját dalaidnak érzed őket, és én ezt érzem a MORDÁInál is. Azokban a népdalokban, amiket most dolgozunk fel, valószínűleg egy-két szót át fogunk írni, mert nem tudok pejcsikókról meg hasonlókról énekelni, azt nem érezném önazonosnak. De ezek csak finomhangolások, az biztos, hogy nem fogunk teljesen saját dalszöveget írni a MORDÁI-számokhoz.

- Tény, hogy nem sokat változott az, hogy mi foglalkoztatja az embereket, az utóbbi akár száz évben, és hogy mik azok a témák, amikről dalok születnek.

- Nem, és azt gondolom, hogy nem is nagyon fognak. Amikről a népdalok szólnak, azok örökérvényű dolgok.

MORDÁI: Hidegen fújnak a szelek

- Egyszer azt mondtad, hogy a népzene sok mindennel kombinálható – és ti ezt ki is használjátok, mivel jazzes és rockos elemeket is beépítetek a dalaitokba. Nem érzed mégis azt, hogy a népzenei alapok bekorlátoznak zeneileg?

- Szerintem a korlátok inkább szabadságot adnak, mintsem hogy elveszik azt. Például, ha kitöltesz egy matektesztet, az nem egy univerzális, 100%-os tudást mutat, de az adott teszten belül tudsz 100%-ot teljesíteni. Azaz mindig egy kontextuson belül tudsz 100%-ot hozni, viszont ha nincsenek kereteid, akkor nincsen egy olyan szerkezete a dolognak, amin belül tudsz teljesíteni. Én mindig törekszem arra, hogy legyenek olyan pontok, olyan korlátok egy adott projektben, amik letisztázzák azt, hogy mit akarok épp csinálni. Nem érzem azt, hogy lenne olyasmi, amit meg akarnék csinálni a MORDÁI-ban, és mégsem tehetem meg a műfaji vagy stilisztikai korlátok miatt.

- Ez másban is megnyilvánul?

- Jó példa erre az, amit akkor tapasztaltam, amikor a MOME-ra jártam. Az is azért működött jól, mert adtak támpontokat – ami eléggé hasonlít egy korláthoz. Ha tehát elmész egy ilyen iskolába, és nem tudod, hogy hol kezdd, nem tudod, hogy hogyan akarod kifejezni magadat, akkor van szükséged korlátokra. Ezeken belül megtanulod, mi a legadekvátabb módja annak, hogy megmutasd, mi van benned. Aztán egy idő után, ha elegendő projektet csinál az ember, akkor megformálódik az, hogy mi a zenei vagy művészeti identitása.

- Neked ebből az identitásból több is van? Arra gondolok, hogy egészen más például egy MORDÁI-dal, mint egy Samurai Drive-dal, ami szintén a te nevedhez fűződik.

- Valószínűleg azért csinálok ilyen sokfajta projektet, mert sok ötletem van, és ezek közül mindegyik egy kicsit más valamivel kísérletezik.

Engem mindig az érdekel, hogy mivel tudok kísérletezni, akkor is, ha popzenéről van szó – bár nem hiszem, hogy kifejezetten mainstream zenéket csinálok.

Mert attól még, hogy valami nem avantgárd, az lehet kísérletező. Szóval, sokszor azt nézem, hogyan tudok fuzionálni olyan dolgokat, amelyeket nem hallottam együtt addig. Szerintem akkor születnek új dolgok, ha különböző világokat párosít az ember, mint például a MORDÁInál.

- Nem érzed azt, hogy ez a sokféle zenei projekt szétdarabol? Vagy épp ellenkezőleg, inkább építenek?

- Nem érzem ezt, sőt, talán még örülnék is, ha még inkább különböznének. Azt érzem, hogy ha dolgozom egy projekten, akkor abból sokat tanulok, és akkor a következő projektbe – ami mondjuk egy másik zenekar – mindig át szoktam emelni a tanulságokat és a tapasztalatokat. Így inkább olyan, mintha egy nagy legóvárat építenék, semmint hogy többet egymás mellett: ezek egymásra építenek, nem pedig egymás rovására mennek kreatív szempontból. Mindenesetre vannak köztük hasonlóságok is, lehet érezni, hogy vannak összekötő elemek.

- Szerinted mik a hasonlóságok? Az általános sötétebb tónus, például?

- Azt hiszem, igen, van egy hasonlófajta melankólia ezekben a projektekben, az biztos, hogy nem nagyon szoktam nyári slágereket írni. (nevet) De szerintem az már önmagában is eléggé meghatározza az összefüggéseket, hogy van egy adott zenei ízlésem, és mindig adott dolgokból inspirálódom – ezek biztosan hatással vannak ugyanúgy a Middlemistre, a MORDÁI-ra és a Samurai Drive-ra is. Illetve amiatt is hasonlóak lesznek, mert párhuzamosan csinálom ezeket. Nem arról van szó, hogy megírtam egy lemezt egy zenekarral egy adott évben és két évre rá egy másik projekttel foglalkozom, hanem öt zenekarral (Middlemist Red, MORDÁI, Samurai Drive, The Night of the Vampire, szólóprojekt – a szerk.) foglalkozom egyszerre. Nincs olyan, amit szüneteltetnék.

- Melyik zenekarral teszed a következő lépést?

- A következő egy hónapban jelenik meg egy lemez a The Night of the Vampire formációmmal, amelyen a jazztrombitás, Chet Baker számait fogjuk feldolgozni.

Fotó: MORDÁI

- Ha már a többi formáció: egészen más a színpadi jelenléted egy MORDÁI- és egy Middlemist Red-koncerten. Ezt a dalok követelik meg vagy a közönség?

- Igen, a Middlemist Red koncerteken például gyakran mászom fel különböző helyekre, gyakran csinálok olyan dolgokat, amelyek a zenétől függetlenek. Ez azért van így, mert már olyan régóta zenélünk együtt, hogy kellett valami, ami plusz izgalmat okoz. Eközben a MORDÁI-nál nagyon koncentrálnom kell arra, hogy mindenki egyben legyen, hogy ne rontsuk el. Ez egy frissebb, újabb terep, így nagyobb felelősség is, pláne, hogy sokat cserélődnek a tagok, és így nekem kell összehúznom a dolgot.

A Middlemist Red-koncerteket pedig már autópilóta üzemmódban is le tudnám játszani, nem nagyon kell rajta gondolkodnom.

- Miért gyakori a tagcsere?

- Azért, mert a MORDÁI-ban profi zenészek játszanak, ez a szakmájuk, a hivatásuk. Mindenki vagy zeneakadémiát végzett vagy konzervatóriumot, ennek következményeként ők is elég sok projektben benne vannak. Egyrészt azért, mert ők is kísérletező szelleműek, másrészt azért, mert itthon ez fontos ahhoz, hogy kiépíts egy egzisztenciát. A zenekarban hatan vagyunk, és a hat tag összesen nagyjából 15 vagy 20 zenekarban van benne egyszerre. Így előfordulhat olyan szituáció, amikor valakinek túl sok projektje gyűlik össze, vagy éppen bejött valami, ami prioritást élvez, és akkor kompromisszumot kell kötnie magával.

- Egyszer azt mondtad, hogy szerinted a MORDÁI külföldön sikeresebb lehet, mint a többi zenekarod, eközben Magyarországon egyelőre kevésbé „felkapott” ez a formáció. Szerinted ez miért lehet így?

- Azért, mert itthon ismerik a népzenét, a népdalokat, külföldön pedig nem annyira, és mindig azok a dolgok működnek, amik frissek, és ilyen szempontból izgalmasak is. Ha például kimész Németországba és egy indie-rockként aposztrofált zenekaroddal fellépsz, akkor azok, akik nem ismerik a neved, nem biztos, hogy elmennek a koncertedre. De ha azt látják, hogy Hungarian folk-jazz-rock, akkor lehet, hogy elmennek, akkor is, ha nem ismernek. Én is szívesebben meghallgatom valamilyen lengyel népzenei fúziós zenekar koncertjét, még akkor is, ha semmi közöm nincs hozzá, mint egy lengyel indie-rockzenekarét.

MORDÁI: Látod, rózsám

- Néhány külföldi showcase-en már felléptetél már a MORDÁI zenekarral. Ez milyen lehetőségeket adott nektek?

- Igen, voltunk az Eurosonicon és a Primaverán is showcase formában. Ezek viszont most mind online voltak, és azt hiszem, hogy ezek ebben a formában nem annyira működnek. Ahhoz, hogy mély benyomást keltsen egy zenekar, ott kell lenned a koncerten, nem elég, hogy a képernyőn keresztül nézed. De idén is jelentkeztünk az Eurosonicra, remélem visszahívnak. Ezen kívül most voltunk Oroszországban és Bécsben is, ahol már lehetett kapni valamiféle visszajelzést, amit a jövőben fel tudunk használni.

- Az október 21-én induló Budapest Showcase Hub-on most élőben is felléptek. Szerinted mi alapján esett rátok (is) a szervezők választása?

- Gondolom azért, mert ez eléggé exportképes zene. Biztosan végignézték, hogy kik azok a magyar zenekarok, akikben van potenciál ilyen fronton, és így kerülhettünk be.

- Mit gondolsz, mivel irányítja rá a figyelmet a magyar zenekarokra ez a showcase esemény?

- Elsősorban azzal, hogy nagyjából a fellépők 70%-a magyar. Emellett lehetőséget ad sok magyar zenekarnak, hogy megismerkedjenek szakmabeliekkel, akik lehet, hogy tudják segíteni őket.

- Te melyik koncertet vagy előadást várod leginkább?

Mi nem nagyon szoktunk az előadásokra elmenni, inkább a menedzserünk hallgatja meg őket, aztán együtt megbeszéljük a hallottakat. Ami a koncerteket illeti, nagyon szeretnék elmenni a Jazzboisra, az Amoebára, illetve Apey új projektje is érdekel.

A BUSH – azaz Budapest Showcase Hub – október 21. és 22. között tér vissza a magyar fővárosba, hogy itt hozza össze Kelet-Európa legizgalmasabb fellépőit. Egyedi hangzásvilágok, változatos stílusok, úttörő megoldások és izgalmas helyszínek várnak két napon át. A fellépők részletes listáját itt találod.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal
A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.


A legforróbb politikai pillanatban, az országgyűlési választások estéjén tér vissza a képernyőre a legendás Heti Hetes.

Az urnazárást követően, április 12-én 19:30-tól újra felcsendül a legendás főcímdal: „Minden, ami érdekes: politika, botrány, Duna-parti duma-party, bulvár, pletyka, sztárhegyek – ez a Heti Hetes!”.

A premier után a műsor vasárnap esténként 21:00-tól lesz látható az RTL-en, és egyúttal elérhetővé válik az RTL+ Premium streamingplatformon is.

A csatorna közleménye szerint a megújult formátum a régi hagyományokat követve ígér kíméletlen szatírát, célkeresztben a politika, a közélet és a bulvármédia szereplőivel, akiknek a készítők ígérete szerint újra feltálalják a „feketelevest”.

Az új hetesfogat műsorvezetője a közösségi médiából ismert Nagy Ádám lesz, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport csatornák arca. Az már biztos, hogy a csapatot erősíti Hajós András és Majoros Péter, azaz Majka is.

A további szereplők kilétét a csatorna a választásokig hátralévő időben, fokozatosan fedi fel.

A visszatérés időzítése nem véletlen: a műsor a választási kampány lecsengése után, a szavazatszámlálás feszült órái alatt kínál szórakoztató kikapcsolódást a nézőknek.

A Heti Hetes eredetileg 1999-ben indult, és hosszú éveken át a magyar televíziózás egyik legnépszerűbb közéleti-humoros műsora volt, mielőtt 2017-ben megszűnt. A formátum 2020-ban egyetlen online különkiadás erejéig már újra összeállt. A mostani visszatérés körüli legnagyobb kérdés, hogy kik ülnek majd az asztalnál a már bejelentett nevek mellett.

via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát
Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.


A hazai két nagy kereskedelmi csatorna kicsit olyan, mint az irigykedő szomszédok. Ha a Józsiék vesznek egy új fotelt, nekünk is feltétlenül be kell újítani egyet. Amennyiben lecserélik az autót, szégyenben maradunk, ha a tíz éves, ütött-kopott szappantartóval furikázunk. Mindkét csatornának kell, hogy legyen saját énekes tehetségkutatója, főzőműsora, álarcos-zenés idétlenkedése, ingatlanos realityje. És persze műtárgy-felfedező showja is.

Amikor Kolosi Péter 2023 tavaszán bejelentette, hogy megvásárolták a dán Best Bid formátumot, a TV2 körülbelül fél órán belül előállt azzal, hogy náluk az angol Cash or Trash formátum debütál Kincsvadászok címen. Az RTL végül elhalasztotta a saját műsorát. Hogy a konkurencia miatt, vagy más tényezők is közrejátszottak, azt nem tudom, mindenesetre, míg a Kincsvadászok már a 4. évadnál tart, végre megérkezett A legjobb ajánlat is, először az RTL+-ra, de hétfő estétől már a tévében is látható.

Hiába az eltérő forrás, a két műsor kísértetiesen hasonlít egymásra. Úgyhogy el is intézhetnénk annyival, hogy aki bírta a Kincsvadászokat, az ezt is fogja, aki utálta, az ne erőltesse ezt se.

De azért ha alaposabban megnézzük, ez nem teljesen igaz.

Ha esetleg valakinek sikerült volna elkerülnie ezt a formátumot, a lényeg, hogy hétköznapi emberek hoznak különböző értékes, vagy annak vélt régiségeket és műtárgyakat, amit felbecsül egy szakértő. Aminek egyébként annyi a jelentősége, hogy a néző képbe kerüljön a tárgy értékét illetően, magában az eladásában semmi szerepe nincs. Az, hogy mi és mennyire kel el, az egyedül a gyűjtőkön múlik, akik természetesen a saját pénzükből licitálnak.

A legjobb ajánlatban fontos különbség, hogy nem csak padláson porosodó régi írógépek és gyertyatartók kerülnek terítékre, hanem kitörési lehetőséget kereső, magukban bízó művészek is jelentkezhetnek műalkotásaikkal.

A műsorvezető Sváby András, aki jóval mackósabb, mint a Kincsvadászokban állandóan fészkelődő, energikus, röhögcsélő Tilla. Míg Tilla a stúdióban találkozik először az eladókkal és a tárgyakkal, A legjobb ajánlatban a keretsztori szerint maga Sváby járta be az országot, hogy megtalálja a legjobb tárgyakat. És valóban, ha felbukkan egy-egy jobb sztori, akkor meg is mutatják a "családlátogatást".

A műkincsgyűjtőket itt "felfedezőnek" nevezik. Köztük találjuk a Londonban saját galériát működtető Kováts Dávidot, Pápai Joci testvérét Pápai Pétert és a belsőépítész Szendrő Pétert.

Hasonlóság a konkurens műsorral, hogy a profi gyűjtők mellett van egy művész is. A TV2-n a Tankcsapda dobosa, Fejes Tamás, az RTL-en Alföldi Róbert aki magát gyűjtőnek és amatőr festőnek titulálja.

Sajnos a négy pasi között itt is csak egyetlen hölgynek osztottak lapot.

Igaz, a görög származású Eleni Korani nem kispályás, hiszen férjével közösen irányítják az Ernst Galériát, hogy mást ne mondjak, 2005-ben ők hozták haza Amerikából Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festményét.

Maga a licitálás folyamata itt bonyolultabb. A gyűjtők a licit elején egy táblára felírják az ajánlatukat – ami persze lehet nulla is. Ezután a két legalacsonyabb ajánlat kiesik, és hárman licitálnak egymásra. Ha megvan a legmagasabb ajánlat, a két kiesett "kolléga" dönthet úgy, hogy visszaszáll a versenybe és még feljebb srófolhatja az árat.

Az első két adás alapján A legjobb ajánlat sokkal inkább épít az egyéni történetekre. Az eladók között láthatunk feleségét elvesztő, fiait egyedül nevelő apukát, feleséget, aki a férje gyűjtőszenvedélyének áldozata, 14 éves leendő műkereskedőt. Időről-időre a felfedezők is elárulnak egy-egy saját történetet, amit bizonyos tárgyak hoznak elő belőlük.

Van a műsornak némi edukációs szándéka is, például arról, miből lehet felismerni egy hamisított festményt, vagy mi az értéke egy Dali által tervezett, sorozatgyártott dísztárgynak.

A legjobb ajánlatnak egyelőre nincs VIP változata, de azért a második adásba két celebecskét is becsempésztek. Farkas Ádám azaz VV Ádi egy bűnronda, hamis Glatz Oszkár-festménnyel érkezett. Mivel a vételárból egy kutyamenhelyet akart támogatni, a felfedezők megegyeztek, hogy összedobnak neki egy kis lóvét, csak vigye a festményt előlük.

Végül Alföldi Róbert vitt még egy kis csavart a történetbe, de azt nem lövöm le, nézzétek meg.

A másik ismerős arc Merucza Zsolt, aki a tavalyi X-Faktorban tűnt fel mint rapper. A mentorok akkor teljesen beleszerettek a művészetébe, amit kicsit csodáltam, mert szerintem nem volt akkora nagy szám.

Most kiderült róla, hogy hobbifestő is. A festményei jobbak, mint a rapszövegei, de hogy ténylegesen mire elég a tehetsége, azt nem én vagyok hívatott megítélni. Mindenesetre az kiderült, hogy nehéz körülmények között él, és mivel nincs pénze vászonra, a háza falaira fest. Azért jött a műsorba, hogy lehetőséget kapjon a kitörésre és a fejlődésre. A felfedezőket teljesen megvette a megható sztorival és az egyéniségével, Kováts Dávidék hiteles művészt láttak benne.

Nekem árnyaltabb a véleményem róla, szerintem hatalmas pozőr, persze ettől még lehet óriási művész, a kettő nem zárja ki egymást, sőt.

Alföldi Róbert itt is hozza önmagát, kedves, humoros és szerethető. Szerintem élvezi, hogy itt nem kell hű de mélynek lenni, megfeledkezhet művészetről, közéletről, az egész egy nagy játék. A felfedezők közül Pápai Pétert kedveltem meg legjobban, aki olyan, mint egy aranyos nagybácsi, mindig kedvesen szól az eladóhoz, van benne valami, amitől biztonságban érzi magát az ember.

Amikor elkezdtem nézni A legjobb ajánlatot, az volt a legerősebb érzésem, hogy ez egy Kincsvadászok pepitában. Ez azonban csak a felszín. Mire az első adás végére értem, megszerettem a műsort. Valahogy az egész összkisugárzása lágyabb, szerethetőbb, mint a konkurensé.

Sokkal befogadóbbnak érzem ezt a közeget. Ha jön is egy-egy gagyi tárgy, nem oltják szét a fogalmatlan laikust, hanem edukációs lehetőségként fogják fel, és összességében a tárgyak szeretetét próbálják átadni. Kíváncsian várom, meddig lesz érdekes, illetve tudnak-e később olyan új elemeket behozni, ami frissíti kicsit a formátumot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt
Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.


Március 24-én lenne 96 éves Steve McQueen, a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja, akinek legendája évtizedekkel a halála után is dollármilliókat ér.

A története arról szól, hogyan lehet a semmiből, egy javítóintézet mélyéről eljutni a világ csúcsára, és közben soha nem felejteni el, honnan indult az ember.

Terrence Stephen McQueen 1930. március 24-én született Indiana államban, élete első évtizedeit pedig az instabilitás jellemezte.

Erőszakos nevelőapák és egy magára hagyó anya mellett sodródott, míg végül a kaliforniai Boys Republic nevű nevelőintézetbe került. Ez a hely lett az első igazi otthona, a fordulópont, amely struktúrát és esélyt adott neki.

A hálája sosem múlt el: miután befutott sztár lett, rendszeresen visszajárt, személyesen beszélgetett a fiúkkal, és jelentős összegekkel támogatta az intézményt. Ez a kötelék ma is él: a Friends of Steve McQueen Car & Motorcycle Show minden évben az intézet javára gyűjt adományokat.

A fegyelem és a rend iránti vágya a hadseregbe vitte: 1947-ben csatlakozott az Egyesült Államok Tengerészgyalogságához.

A lázadó természete itt is megmutatkozott – egy engedély nélküli eltávozás miatt negyvenegy napot töltött a fogdában –, de végül megtanulta a leckét, és tisztes szolgálattal szerelt le.

A civil életben ez a belső feszültség, a fegyelem és a düh keveréke vált a védjegyévé a filmvásznon. Olyan klasszikusokban formálta meg a szűkszavú, tettre kész hőst, mint A hét mesterlövész, A nagy szökés vagy A Thomas Crown-ügy. Az igazi áttörést és a halhatatlanságot azonban az 1968-as Bullitt (A chicagói tanú) hozta el.

A film legendás, tízperces autós üldözése San Francisco meredek utcáin újraírta az akciófilmek szabályait.

Peter Yates rendező a puszta látvány helyett a feszültségkeltésre és a realizmusra törekedett, McQueen pedig a jelenetek jelentős részében maga vezette a sötétzöld Ford Mustang GT-t, amivel örökre beírta magát a film- és az autótörténelembe.

A sebesség iránti szenvedélye a magánéletében is központi szerepet játszott. Profi autó- és motorversenyző volt, a megszállottságát pedig az 1971-es Le Mans című filmben vitte vászonra. Bár a film a maga idejében nem lett kasszasiker, mára kultikussá vált.

A főhős, Michael Delaney szájából hangzik el a mondat, amit tévesen gyakran McQueen saját hitvallásának tartanak: „A versenyzés maga az élet. Ami előtte vagy utána történik, az csak várakozás.”

A sebesség és a vászon mögött egy bonyolult, érzelmekkel teli ember rejtőzött, aki a szerelmet is a legmagasabb fordulatszámon élte meg. Élete nagy románca Ali MacGraw színésznőhöz fűzte, akivel A szökés című film forgatásán szerettek egymásba. Kapcsolatuk viharos és szenvedélyes volt, tele vonzással és pusztító vitákkal.

„Bárcsak együtt öregedtünk volna meg józanul” – emlékezett vissza később MacGraw.

A sikerek csúcsán, 1979-ben azonban McQueen lesújtó diagnózist kapott: pleurális mezoteliómát, egy ritka és agresszív daganatos betegséget állapítottak meg nála, amelyet vélhetően a katonaságnál és a versenyzés során viselt azbeszttartalmú védőruházat okozott.

Mivel az amerikai orvosok lemondtak róla, Mexikóba utazott, ahol vitatott alternatív kezeléseknek vetette alá magát. A nyilvánosságot hónapokig kerülte, de 1980 októberében megtörte a csendet.

„A testem lehet, hogy összetört, de a szívem és a lelkem nem”

– üzente a rajongóknak. Nem sokkal később, november 7-én egy műtét utáni szívroham következtében, alig 50 évesen elhunyt Mexikóban.

Halála után a legendája csak tovább nőtt. A „menőség királya” máig az egyik legjobban jövedelmező halott híresség, arca és neve márkává vált. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a Bullitt-ban használt eredeti Ford Mustang sorsa. Az autó évtizedekre eltűnt, majd 2020 januárjában egy árverésen elképesztő összegért, 3,4 millió dollárért kelt el, ami mai árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnak felel meg.

Steve McQueen története a kitartás és a belső démonokkal vívott harc krónikája. A javítóintézeti fiúé, aki a világ csúcsára jutott, de sosem tudott teljesen megszabadulni a múlt árnyaitól. A szűkszavú ikoné, akinek a vásznon egyetlen pillantása is többet mondott ezer szónál, és akinek öröksége ma, 96. születésnapján is elevenebb, mint valaha.

Via Los Angeles Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton
A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.


Havas táj, egy magányos alak griffendéles köpenyben a roxforti kviddicspálya felé tart – az HBO kedden lerántotta a leplet a készülő Harry Potter-sorozat első hivatalos fotójáról, egyúttal belengetve, hogy ma érkezik az első kedvcsináló előzetes.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Harry Potter (@harrypotter) által megosztott bejegyzés

A képen a fiatal Harry Potter látható hátulról, akit Dominic McLaughlin alakít, a poszt képaláírása pedig mindössze ennyi volt: „holnap”, egy villámcsapás-emoji kíséretében – írta a The Hollywood Reporter.

A szemfüles rajongók egy „Fred és George” feliratú molinót is kiszúrhattak a kép jobb felső sarkában, utalva a Weasley-ikrekre.

A sorozat J. K. Rowling hét fantasyregényét dolgozza fel újra, hűen követve a könyvek cselekményét: a tervek szerint minden évad egy-egy kötet történetét meséli majd el. A produkciót az HBO tapasztalt alkotókra bízta, a forgatókönyvet az Utódlás című sorozat egyik írója, Francesca Gardiner írja, a rendezői székben pedig több epizód erejéig a Trónok harca veteránja, Mark Mylod foglal helyet.

A főszereplő triót McLaughlin mellett Arabella Stanton (Hermione Granger) és Alastair Stout (Ron Weasley) alkotja. A felnőtt karaktereket is ismert nevek formálják meg: a kétszeres Golden Globe-díjas John Lithgow lesz Albus Dumbledore, az Ozarkból ismert Janet McTeer Minerva McGalagony, Nick Frost pedig a félig óriás Hagridot játssza. A szereposztás egyik érdekes csavarja, hogy az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb figurát, Perselus Piton professzort a színesbőrű Paapa Essiedu alakítja.

„Az HBO Max történetének, sőt talán a teljes streaming világának legnagyobb eseménye." nyilatkozta JB Perrette, a Warner Bros egyik igazgatója.

A sorozat bemutatóját 2027-re tervezik, így a mostani kedvcsináló egy hosszú és minden bizonnyal látványos marketingkampány első lépése. A Harry Potter-könyvekből világszerte több mint 600 millió példány kelt el, a nyolc mozifilm pedig összesen több mint 7 milliárd dolláros bevételt termelt, így a tét óriási.

A sorozat első kedvcsinálóját itt lehet megnézni: