Nemzeti spermabank, szivárványos pad és akkumulátorgyártási alapismeretek az idei ARC kiállításon

Gal Gadot 1985. április 30-án született az izraeli Petah Tikvában. Héberül a keresztneve „hullámot”, a vezetékneve pedig „folyópartot” jelent. Édesanyja, Irit Weiss testneveléstanár, édesapja, Michael Gadot pedig mérnök. Mindkét szülője Izraelben született, a család a vezetéknevét pedig a korábbi Greensteinről változtatták Gadotra. Az anyai nagyszülei holokauszttúlélők voltak. Gal egy interjúban elárulta, hogy „nagyon zsidó családi környezetben” nőttek fel a húgával, Danával együtt. Az ősei lengyel zsidó, osztrák zsidó, német zsidó és cseh zsidó származásúak. Gal a gimnáziumban kosárlabdázott, mivel már akkor elég magas volt, de főként a biológiát szerette.

18 évesen Gal az ország szépe lett, amikor megnyerte a 2004-es Miss Izrael szépségversenyt, majd részt vett a 2004-es Miss Universe megmérettetésen is Ecuadorban. Az InStyle magazinnak adott interjúban Gadot elmondta, hogy szándékosan próbált veszíteni (sikerült is), mert nem tetszett neki, hogy ilyen fiatalon híresség lett, ami miatt már üldözték a lesifotósok.

A szépségversenyeken való részvétel után csatlakozott az Izraeli Védelmi Erőkhöz, és két év kötelező katonai szolgálatot teljesített fitnesz- és harci oktatóként. A katonai szolgálatról így nyilatkozott: „Két-három évet adsz az életedből, ami nem rólad szól. Egy időre feladod a szabadságod. Megtanulod a fegyelmet és a tiszteletet. A katonaként átélt dolgok viszont felkészítettek a karrieremre is. 18 évesen úgy érzed, hogy a világ körülötted forog. A hadsereg megmutatja, hogy valójában nem így van.”

Egy sikertelen casting

A hadseregből való kilépése után Gal azonban még mindig nem a szórakoztatóipar felé vette az irányt, hanem inkább jogot és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Reichman Egyetemen. Az első évének végén azonban felhívta őt egy castingigazgató, hogy jelentkezzen a Bond-lány, Camille Montes szerepére A Quantum csendje (2008) című filmhez. Gadot el is ment a meghallgatásra, ám nem járt sikerrel, mivel a szerepet végül Olga Kurylenko kapta meg. Galt azonban szerződtették egy izraeli tévésorozatba, a Bubotba. Illetve ez e meghallgatás segítette végül is ahhoz, hogy szerepet kapjon az első hollywoodi produkciójában…

2012 áprilisában a Shalom Life magazin már a világ 50 legtehetségesebb, legokosabb, legviccesebb és legszebb zsidó nője közé választotta, a modell Bar Refaeli és a színésznő Eva Green mögött, az 5. helyen.

Gadotot nemzetközi kampányokra kérték fel a Captain Morgan rum, a Gucci-parfümök és a Vine Vera bőrápolási termékek számára, valamint a Jaguar Cars autógyártó cégnek is reklámozott. A Gucci Bamboo parfümmárka, a Huawei okostelefonok és a Miss Sixty arca is volt. A Cosmopolitan, a Glamour, a Bride Magazine, az Entertainment Weekly, az UMM, a Cleo, a Fashion, a Lucire és az FHM magazinok címlapjain is sorra feltűnt. 2013-ban az éves modellgázsiját 700 000 dollárra becsülték, ami több volt, mint más híres izraeli modelleké, például Esti Ginzburgé és Shlomit Malkáé, bár jelentősen kevesebb, mint Bar Refaelié.

Karrier halálos iramban

Majd beütött a filmsztárság is. Ugyanaz a castingos, aki végül elutasította őt a Bond-film kapcsán, leszerződtette őt Gisele Yashar szerepére a 2009-es Halálos iram​​​​​​ című filmbe, a franchise negyedik részébe. „Szerintem a fő ok az volt, hogy a rendező Justin Linnek nagyon tetszett, hogy katona voltam, és szerette volna felhasználni a fegyverekkel kapcsolatos ismereteimet” – mondta ezzel kapcsolatban Gadot, aki maga hajtotta végre a kaszkadőrmutatványait is a filmben, ami végül nagy sikert aratott a 2009-es mozikba kerülésekor.

2010-ben aztán kapott egy kisebb szerepet a Kéjjel-nappal című akció-kalandfilmben Tom Cruise és Cameron Diaz oldalán, majd ugyanebben az évben a Párterápia című vígjátékban, amelyben Mark Wahlberg karakterének barátnőjeként tűnt fel.

2013-ban, a 6. részben bújt harmadszor a karakter bőrébe, jó ideig utoljára…

A csodálatos Csodanő

A 2010-es évek közepén kapta meg eddigi karrierje legnagyobb szerepét, Diana Prince-ét, vagyis Wonder Womanét a Batman Superman ellen: Az igazság hajnala (2016) című filmben. A szerepre való felkészülésként kardvívás-, kungfu-, kickbox-, capoeira- és brazil dzsúdzsuculeckéket vett, a nézők és kritikusok pedig a szuperhősként nyújtott alakítását az egyébként alapvetően nem túl sokra tartott film egyik legjobb részének tartották.

Szintén 2016-ban egy kisebb szerepet kapott John Hillcoat (Az ajánlat, Az út, Fékezhetlen) akciófilmjében, a Tripla kilencesben, sőt, Kevin Costner, Gary Oldman és Tommy Lee Jones mellett is szerepelt ekkor a Beépített tudatban, Ryan Reynolds karakterének feleségeként. Majd jött egy vígjáték, a Kémek a szomszédban. Sűrű év volt.

A nagy áttörés mégis 2017-ben jött el, mivel ekkor vált végleg nemzetközi szupersztárrá a Wonder Womannel, amelyben végre-valahára főszerepet játszhatott, sőt, még abban az évben mozikba került Az Igazság Ligája is. Abban az évben Gal volt a legnagyobb bevételt hozó színésznő, 1,4 milliárd dollárt keresett a filmjeivel. A figyelemnek köszönhetően lehetőséget kapott a Saturday Night Live című kultikus tévéműsor vezetésére is.

A sztárság csúcsán

2019 októberében Gadot a férjével, Jason Varsanóval együtt megalapította a Pilot Wave nevű produkciós céget. Az InStyle magazinnak elmondta, a karrierje kezdetén az volt a célja, hogy szerepet kapjon színésznőként. Izraelben ez már sikerült is, így utána már arra pályázott, hogy szerepet kapjon színésznőként Amerikában. Ezt követően egy „jelentős szerepet” akart. Ez is összejött a Wonder Womannel, ezért most az a célja, hogy olyan történeteket meséljen el, amelyek számára fontosak, de egyúttal szeretne kialakítani egy saját stílust is.

De játszott még a Halál a Nílusonban (2022), a Rachel Stone: Mindent vagy semmitben (2023), cameózott a Shazam! Az istenek haragjában (2023), a Halálos iramban 10-ben (2023) és a Flash: A Villámban (2023), legutóbb pedig idén márciusban láthattuk a botrányokkal tarkított Hófehérkében, amelyben a Gonosz Királynőként gonoszkodhatott egyet (pedig ez a szerepkör eddig nem volt jellemző rá).

2025 márciusában pedig felért a csúcsra, megkapta saját csillagát a Hollywoodi Hírességek Sétányán.

Legközelebb pedig az In the Hands of Dante című krimi-drámában láthatjuk majd (Al Pacino, Jason Momoa, Gerard Butler, Oscar Isaac, John Malkovich, Franco Nero és Martin Scorsese partnereként), illetve már forgatja a The Runner című akció-thillert Kevin Macdonald (Zuhanás a csendbe, Az utolsó skót király, A dolgok állása, A sas, Majd újra lesz nyár, Fekete-tenger) rendezésében, s amelyben egy befolyásos ügyvédet alakít, aki ide-oda rohangál Londonban, hogy kiszabadítsa az elrabolt fiát, miközben egy titokzatos telefonáló rejtélyes utasításait követi.

Életmentő műtét

Még a hadseregben ismerkedett meg a jövőbeli férjével, Jason Varsanóval, az Amszterdamból származó ingatlanfejlesztővel, méghozzá egy partin a sivatag közepén. „Egyenruhában találkozott velem először. Imádta. Még egy évem volt akkor hátra a szolgálatból” – emlékezett vissza erre.

Tel-Aviv Neve Tzedek negyedében laknak, és már négy közös lányuk született: Alma (2011. november 5-én), Maya (2017. március 20-án), Daniella (2021. június 29-én) és Ori (2024. február 2-án).

Az Orival való terhességének nyolcadik hónapjában Gadotnál agyi vénás trombózist diagnosztizáltak, ami egy ritka típusú stroke (az összes stroke kevesebb mint 3%-át teszi ki). Galt azonnal kórházba szállították, ahol több órán át tartó sürgősségi műtéten esett át. Egy évvel később a Harper's Bazaar magazinnak elmondta, hogy a halálközeli élmény hálásabbá tette, így azóta jobban élvezi az életét, és minden nap emlékezteti magát arra, hogy lassítson, és a saját tempójában haladjon.

Manapság halmozottan hátrányos helyzetből indul egy Marvel-film vagy sorozat. A Bosszúállók: Végjáték volt minden idők egyik legsikeresebb filmje, egy korszak lezárásának tekinthetjük, amit a Disney azóta se hajlandó elfogadni. Sorra jönnek ki a feleslegesnél feleslegesebb mozifilmek az egeres cég zászlója alatt. Talán az utolsó jó Marvel-mozinak nevezhető mű a Galaxis őrzői 3, illetve a Deadpool és Rozsomák. Mindkettő szinte kizárólag a nosztalgiafaktor miatt volt értékelhető – teszem hozzá, igazán ügyesen csinálták.

Még a való élet is ellenük dolgozik, hiszen a kiszemelt Jonathan Mayors bántalmazási pere miatt majdnem mindent át kellett írni. 2025-re három projektet is beterveztek, az első az Amerika kapitány: Szép új világ meglehetősen közepes értékeléseket kapott, nekem sem jött be igazán, valahogy gyenge volt.

Folytatták cikkünk tárgyával, a Mennydörgők* -kel és minél közelebb kerültünk a premierhez, annál jobban vártam. Első előzetesek alapján egy szórakoztató szedett-vedett Bosszúállók hangulatot árasztott. Ha a DC világában lennénk, ez lehetett volna a James Gunn-féle Az öngyilkos osztag, ami nagy dicséret lenne... Majd a marketing gépezet felkapta a főszereplő Florence Pugh interjújában elhangzott félmondatocskát, miszerint a Mennydörgők* olyan lesz, mintha az A24 csinálna egy szuperhős filmet.

Akik nem ismernék az A24 stúdiót, ők főleg művész-/művészieskedő filmekkel támadják a mozinézőket, általában kiemelkedő minőség mellett visszafogott büdzsével. Nos, jelen helyzetben ebből szinte semmi sem igaz, a büdzsé részt hagyjuk, később lesz szó róla, a minőség pedig elég ingadozó lett.

De mi is a Mennydörgők*? Ha nagyon le akarom csupaszítani ez egy Marvel szuperhős-film a depresszióról. Semmi több. Négy, később öt főre duzzadt vesztesek csapata, akiknek nem csak szuperereje van, hanem szuper depressziója is. Mindenkinek megvan a maga szerepe a csapatban hozott traumáikkal a háttérben, amit a film folyamán próbálnak feldolgozni. Vegyük főszereplőnket, Yelenát (Florence Pugh), aki testvére elvesztése miatt került a padlóra, ám neki kell lennie a csapat szívének ez a kettő pedig erősen konfliktusban van egymással. Ott van Wyatt Russell Walker kapitánya, aki családi problémákkal küzd, miközben ő a csapat kinevezett pöcsfeje. Ava (Hannah John-Kamen) gyerekkori traumáit hozza a közösbe, ő a Szellem, aki a Hangya és Darázsban ugrált Paul Rudd idegein. Alexei (a mindig zseniális David Harbour) pedig igyekszik meglelni az igazi, régi önmagát, az ünnepelt szovjet szuperhőst.

Nem akarom lelőni a „poént”, mert így is alig van benne csavar. Felbukkan a felettébb gyanús Julia Louis-Dreyfus karakter, Valentina Allegra de Fontaine, akinek a neve elárulja, hogy ő bizony nem a jófiúk sorát erősíti. Amióta ez a szereplő bekerült az MCU-ba azóta tudjuk, hogy a szeme sem áll jól. Ez lehetett volna de Fontaine kiugró gonosz szerepe, ha értelmes forgatókönyv lett volna…

Ám sajnos semmi nem áll egybe. A film nem elég vicces ahhoz, hogy Az öngyilkos osztaghoz lehessen hasonlítani és nem elég komoly egy Tél katonájához. David Harbour láthatóan élvezte szerepét, teljesen túljátssza, és a hátán viszi a komikumot, ha valaki fogékony az ilyen humorra. Mellette ott van a véresen komolyan alakító Florence Pugh, aki élete legnehezebb időszakán megy keresztül, és ez a két hangnem valahogy nem találkozik.

Sokak felhúzták a szemöldöküket Jake Schreier rendező kinevezése láttán. A főleg TV-s és zenei klipes múlttal rendelkező szakember 2015 óta nem rendezett nagyjátékfilmet. Akkor is egy kis költségvetésű drámát Cara Delevigne-nyel. Nem az akciójeleneteiről és a sokszereplős szcénáiról híres rendező, az biztos. Most pedig kapott 150-200 millió dollárt, hogy 2 órában elmesélje mindenki személyes drámáját. Nincs igazán álleejtő akciójelenet, de még igazán maradandó kézitusa se. Van három kisebb „lövünk és megyünk” rész, egy értékelhető autós jelenet és egy fájdalmas CGI csata. Bevallom két órával a film után nem is nagyon emlékszem rájuk, pedig majdnem mindegyik benne volt az előzetesekben.

Akkor mi az értékelhető része? Nagyon jó a csapat közötti dinamika, még ha a hangnem nagyon is eltérő. A színészek ügyesen húzzák fel egymást, talán a kevesebb vászonidőt kapó Hannah John-Kamenen kívül szinte mindenki működik. Az üzenet is szép és világos: nem gondoltam volna, hogy 2025-ben a depresszió témájában fogok egy Marvel-filmet nézni. Ahol mindenkinek önmaga a legnagyobb ellensége. De végre az MCU körbeért és a főgonosz nem csak ugyanazzal a képességekkel rendelkezik, mint hőseink, hanem ténylegesen mindenki önmaga saját legfőbb ellensége. Igaz az üzenet bonyolultsága és összetettsége egy szerencsesüti jóslatával vetekszik, de legalább valami új!

Így, ebben a formájában szinte lehetetlen, hogy a Mennydörgők* sikert arasson. Ha csak 150 millióba is került – ami valójában akár 200 millió plusz egy tetemes marketing költség – így minimum 600 millió dollárt kellene összeszednie a mozis karrierje alatt, hogy kihozza nullára a költségvetést. Én nagyon drukkolok nekik, de eléggé nehéz a helyzet a mozipénztáraknál. A negyedik Amerika kapitány is csak 400 millió környékén jár és nem is lesz az sokkal több. Pedig ott azért jóval nagyobb nevekkel operáltak, mint Schreier filmje.

Nagyon kár érte, ezt nem így kellett volna. Ha komolyabbra veszik, akkor azért lett volna jobb, ha viccesebbre, akkor pedig azért. Megvolt benne minden potenciál. Legalább a végére lazábbra veszik a hangnemet, szinte röhejes a lezárás, a stáblistás jelenetek pedig semmit nem adnak igazán hozzá a Marvel jövőjéhez, azon kívül, amit eddig is tudtunk.

Egyszerűen nem tudok odaállni és azt mondani, hogy ez egy jó és szórakoztató film, nézd meg. Nincs igazán oka annak, hogy ezt nagyvásznon kelljen látni, elég megvárni a streaming premiert. Szenvedni a TV kisebb képernyőjén is lehet. Meglátjuk a Fantasztikus négyes milyen lesz, bár ezek után nem tudom miben reménykedhetek.

Lila akác köz címmel újraindul a Született feleségek világa.

A sorozatot az Onyx Collective fejleszti, az írója Natalie Chaidez, aki korábban A légikísérő című szérián is dolgozott. A készítők között szerepel Kerry Washington is.

A Deadline információi szerint

A középpontban öt nagyon különböző karakter áll, akik egy idilli zsákutcában, a Lila akác közben élnek. Bár kívülről minden tökéletesnek tűnik – gyönyörű házak, boldog családok, csillogó autók –, a felszín alatt titkok húzódnak meg. A szereplők időnként inkább egymás riválisai, mint barátai.

A sorozat teljesen új szereplőgárdával készül, és a lap információi szerint egyelőre nem tervezik a korábbi karakterek visszahozását. Pedig Eva Longoria (képünkön) korábban úgy nyilatkozott, ő lenne az első, aki csatlakozna egy Született feleségek-reboothoz.

Az eredeti szériát Marc Cherry készítette, és 2004 és 2012 között futott Teri Hatcher, Eva Longoria, Felicity Huffman, Marcia Cross, valamint később Nicollette Sheridan főszereplésével. A történet egy barátnő tragikus halálával indult, amely után sorra derültek ki a közösség sötét titkai. Cherry többször hangsúlyozta, hogy nem szeretné folytatni a sorozatot, és az új változat munkálataiban hivatalosan nem vesz részt. A lap azonban egy forrásra hivatkozva azt írta, hogy mégis elképzelhető, hogy valamilyen formában bevonják a projektbe.

(via 24)

A Fordulópont a Netflix saját gyártású dokumentumsorozata. Szinte antológia-sorozatnak nevezhető, minden „évad” egy külön miniszéria, ami egy-egy témát boncolgat. Minőségben néha jobb, néha rosszabb. Eddig a 2024-es A bomba és a hidegháború volt az én „kedvencem”. Azért az idézőjel, mert egy nagyon megdöbbentő és sokkoló darabról beszélünk, így egyértelműen nem akarnám megnézni még egyszer. Ám ez az erősorrend megváltozott. A vietnámi háborúról szóló Fordulópont átvette a vezetést.

Én csak annyit tudtam a vietnámi háborúról, amit az iskolában oktattak – és ami valljuk be, nem volt túl részletes –, valamint amit az amerikai filmekből láthattam. Ezekből két dolog volt számomra világos:

Ezt olyan klasszikus művekből tudhattam meg, mint A szakasz, vagy az Apokalipszis most. Nos a Fordulópont: A vietnámi háború szépen kiegészíti a háborúellenes filmekből szerzett tudást, elsősorban alaposan elhelyezi a történelemben a konfliktust.

Én nem is tudtam, hogy már a 1955-től zajlottak harcok Vietnámban, és Amerika ténylegesen csak Franciaország oldalán lépett be a konfliktusba. Az első indokínai háború folytatása a Vietnámban zajló konfliktus.

Létrehozták a Viet Minh nevű függetlenségi mozgalmat, és fegyvert ragadtak elnyomóik ellen. Mivel a Viet Minh kommunista támogatást élvezett, ezért Franciaország mögé értelemszerűen beállt az USA. Amerika rettegett a dominóelmélettől, miszerint, ha Vietnám szovjet befolyás alá kerül, akkor az dominóként bedönti Laoszt és Kambodzsát. Ez a gondolat vezetett addig, hogy az Egyesült Államok folyamatosan növelni kezdte a haderejét az ázsiai országban.

A sorozat gyönyörűen körbejárja a történéseket. Öt hosszú részen keresztül tárgyalják ki a témát. Nagyon összetett és botrányos dolgokat feszegetnek. Teljes mértékben leköti a nézőt a miérteket és a hogyanokat taglalva. Archív hang- és videofelvételeket kapunk a Fehér házból. Ugyanis John F. Kennedy, azért, hogy mindenre emlékezzen, hangrögzítőket szereltetett az ovális irodába.

Nem tudom pontosan mikor láttak napvilágot ezek a felvételek, de a történészeknek a kazetták elképesztően hasznos információmorzsák ahhoz, hogy megértsék az igazi okokat. A sorozat szépen végiviszi a nézőt a háború poklán. Első kézből tudjuk meg a részleteket a katonák szájából. Például azt, hogy hogyan gyújtották rá az ártatlan családokra házaikat, csak azért, mert azok nem voltak hajlandók elmenni otthonról.

Körbejárják az amerikai helyzetet, elsősorban a propagandát vizsgálva, ugyanis az amerikai kormány végig tagadott mindent. Az embereket azzal próbálták meg áltatni, hogy minden tökéletesen zajlik, és a genfi egyezményben kettéosztott országban zajló háború nemsokára befejeződik. Ezzel csak egy gond volt, hogy a vietnámi konfliktus volt a világ első szinte teljes egészben videóra vett háborúja. Újságírók és tudósítók lepték el az ostrom sújtotta országot, nemcsak délen, északon is voltak nyugati publicisták, akik bemutatták a szörnyűségeket, amiket a két fél egymással tett. Ez persze nem tetszett a kormányzatnak.

A legszörnyűbb az egészben, hogy itt valóban megtévesztették az embereket és manipulálták őket, ahogy azt a legjobb összeesküvés-elméletekben szokták. Majd jöttek sorra a borzalmak az USA-ban: a Kennedy elleni merénylet, LBJ és Robert McNamara-korszak, Martin Luther King Jr. meggyilkolása, a Nixon-éra fűszerezve egy kis Watergate-botránnyal. Akkora volt a feszültség az országon belül is, hogy Amerika polgárháború-közeli állapotba került. Egy chicagói egyetemen a Nemzeti Gárda a tüntetők közé lőtt, és többen meghaltak.

Elképesztő, hogy ezek megtörténhettek egy modern országban. De az amerikai helyzetet félretéve, rengeteg vietnámi szemtanút is meghallgathatunk, mind a kommunista északiak, mind a Nyugat által támogatott déliek közül. Érdekes, hogy mindkét terület szinte katonai diktatúra alatt ált, csak míg északon Ho Si Minh és a kommunista párt állandó volt, délen folyamatosan váltakoztak az autokrata vezetők, amíg puccs áldozatai nem lettek. Megszólal például a nemrégi nagyszabású HBO-s sorozat, A szimpatizáns írója is, Viet Thanh Nguyen is. Az ő híres könyve is Saigon bukásától kezdődik.

A második etap a vietnámi oldalt mutatja be részletesebben, Ho Si Mihn szerepét és a folyamatosan növekvő amerikai feszültséget. A harmadik és negyedik fejezet archív szörnyűségek felvételeivel támad a nézőre, nem ajánlom a sorozatot érzékenyebb nézőknek, néha engem is megütöttek a képek és történetek. Majd részletesen beszámolnak Saigon evakuálásáról, ami egy konkrét őrület volt. Érdekesség, hogy akadtak magyar résztvevői is az evakuációnak, erről a Partizán Youtube-csatorna készített egy nagyon érdekfeszítő egy órás riportot, Vietnámot megjárt magyarokkal a főszerepben.

Miután megnéztem a Fordulópont: A vietnámi háborút, azután néztem meg ezt a riportot, és elképesztő érzés a történtekről szovjet oldalról is hallani. Igazából Vietnám megszerzéséért küzdött mindkét oldal, nem volt itt jó vagy rossz. Ám a lakosoknak egy 20 évig tartó háborút kellett kiállnia különféle ideológiák miatt. Az elvesztegetett emberélet, a hiábavaló áldozatok, csak azért, hogy a felsőbb vezetők elismerően bólintsanak.

Ugyanilyen felesleges háborúk zajlottak és zajlanak is folyamatosan a világban, amik súlyos emberéletekbe kerülnek. A Fordulópont: A vietnámi háború, szerintem a sorozat legjobbja, akinek van ideje, mindenképpen nézze meg, mert nagyon érdekes, megdöbbentő és felháborító, még ha néha szenved is kicsit a szokásos netflixes pátosztól.