Pénteken nyílt meg a 23. ARC óriásplakát kiállítás. A plakátok legnépszerűbb témája idén a szivárványos pad volt, de sokakat megihletett az akkugyár, a könyvfóliázás és a lombkorona sétány is.
Mi is kilátogattunk a Bikás parkba. Nézd meg velünk a legjobb plakátokat!
Idén “Mire készülsz?” alcímmel főként olyan alkotásokat vártak a szervezők, amik megmutatják, "mire érdemes készülnünk, mibe kapaszkodjunk, ha körbevesz a hiszti és a bizonytalanság." Emellett Budapest 150 és szabadon választott témával is pályázhattak az alkotók.
A plakátok közt sétálva hamar feltűnt, hogy a legtöbb pályázót nem egy távoli apokaliptikus jövőkép nyugtalanít. Az alkotások többsége ehelyett az ország jelenlegi helyzetével és a kilátástalan életkörülményekkel kapcsolatban fogalmazott meg többnyire humoros, de egyben éles kritikát. Sokakat megihlettek az év legszürreálisabb botrányai, az alacsony lombkorona sétány és a szivárványos pad.
Idén is feltűntek a plakátokon a Fidesz celebjei. Varga Juditot és természetesen Mészáros Lőrincet is viszontláthattuk.
A plakátokról kiderült, hogy a magas infláció és a megélhetési nehézségek továbbra is aggodalommal töltik el a pályázókat.
Az akkumulátorgyár beruházásokat is kritikus szemmel nézik. Volt olyan pályázó, aki az egyre hanyatló oktatási rendszerünk jövőjébe akkumulátorgyártási alapismeretek tantárgyat vizionál.
A pályázók emlékeztetnek arra is, hogyan építi körbe a NER a Balatont. A plakátokon új értelmet nyert a Balaton szelet.
A tanár- és orvoshiányt sem hagyták szó nélkül a plakátok. Személyes kedvencem az a plakát, amin a Yes,But mém Magyarország teleszülését figurázza ki.
A kormány szlogenjeit is sok plakát forgatta ki, ahogy az LMBTQ ellenes megmozdulások értelmetlenségét is.
Díjazottak:
A legjobb alkotásnak járó díjat Nagy Borbála Oktatáspártiak című plakátja kapta:
Második helyezett Hajsz Tibor Súgd a fülembe azt című képe lett:
A harmadik helyezett Gallay-Nagy Krisztina lett Útmutatás kezdőknek című munkájával:
A legkedélyborzolóbb alkotás díját, a Borz díjat Sipos Zoltán Vissza! című műve kapta:
Újbuda különdíját Gyarmati Fanni Itt élned, halnod alkotasa kapta.
A Hammer Agency különdíját Péter András László Metamorfózis című pályázata nyerte el:
Civil szívvel díjat Hajsz Tibor: Rajta vagy? alkotasa kapta:
Újbuda kultúráért felelős alpolgármesterének különdíját Horváth Luca Putyin játszótere című képe nyerte:
A Budapest 150 ARC+ díjat hat plakát is kiérdemelte:
Az alkotások díjazása még nem ér véget. A közönségdíjazott alkotásra te is szavazhatsz a kiállítás végéig a képek alatti QR kód segítségével, vagy az ARC weboldalán.
A 23. ARC plakátkiállítást október 8-ig éjjel-nappal, ingyenesen nézheted meg a Bikás parkban. Nekünk ezek voltak a kedvenceink:
Pénteken nyílt meg a 23. ARC óriásplakát kiállítás. A plakátok legnépszerűbb témája idén a szivárványos pad volt, de sokakat megihletett az akkugyár, a könyvfóliázás és a lombkorona sétány is.
Mi is kilátogattunk a Bikás parkba. Nézd meg velünk a legjobb plakátokat!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durrog a szoftpornó – lehengerlő képek és minimálra rakott nemzettudat a Hunyadi sorozatban
Közpénzek ide vagy oda, kaptunk egy gigasorozatot, amelyet egyébként egészen élvezhető nézni. Ezt nem lehet és nem is kell elvenni a Hunyaditól. De hogy kerül a leszbikus jelenet a TV2-re?
A hétvégén útjára indult egy újabb sorozat, amelyet a kormányközeli elit nagyon nagy szeretettel öltelt a keblére, és ami nemcsak abban az értelemben döntött rekordokat, hogy elvitte a nézettségi adatokat is A mi kis falunk elől, hanem abban is, hogy messze a legdrágább magyar sorozattá vált. Potom 25-26 milliárd forintnyi összköltség, amelynek több mint a fele valóban közpénzből lett finanszírozva (példa kedvéért: a S.E.R.E.G. mindössze 3 milliárd volt), egy adaptáció, Bán Mór regénye alapján. De mit tud adni egy ilyen sorozat, miért működik ez jobban, mint korábban bármelyik „nemzeti mű”?
A néző szórakozzon, ne az elit
Amikor felidézzük az összes korábbi, állami narratíva mentén kívánt, nemzeti identitásra hangoló filmet és sorozatot, hát, megvallva az őszintét, borzalmasan állunk ezekben a körökben. Elég csak a Most vagy soha! bukásáig menni, amelynek minden másodpercét darabokra szedték, főleg tehát történelmi vonatkozású filmekben és sorozatokban feltűnőek ezek a hiányosságok. Lejön az izzadságszag, a „Látod, mennyire jó, hogy magyar vagy?” – érzések tömkelege, ezekkel pedig egy átlagfogyasztót nem biztos, hogy meg lehet nyerni. Azért a korábbi S.E.R.E.G. és hasonló produkciók is elsősorban a fogyasztó részéről társulhattak jogosan olyan gondolattal, hogy még mindig van hátsó szándék ezekben, és nem pusztán a szórakoztatás a cél. Ez mindig visszásra sikeredett, és talán pont amiatt, mert pocsékul szájbarágós volt az üzenet.
A Hunyadi-sorozat eleve egy kicsit máshonnan közelíti meg a dolgokat (és nemcsak amiatt, mert magában az adaptált regényben is vannak pontatlanságok), valóban szórakoztatni akar, és ami a szemünk elé tárul, az maga a káprázat.
Hát az agyam eldobom, lehet ezt így is?
Azért a hazai filmkészítésben láttunk már felgyulladó milliárdokat jócskán, ugyanakkor a Hunyadi-sorozat képi világa minden értelemben felsőpolcosnak nevezhető. Nem kell Marvel-magasságokról ábrándozni, de azért az elmondható, hogy a remekül ható effektek, díszletek, jelmezek egészen sok történelmi filmre rávernek köröket. Elég csak a Mária című filmre gondolni a Netflixen, aminél véleményem szerint fejlettebb–képzettebb–korhűbb látványvilágot jelenít meg a Hunyadi sorozat. A háborús jelenetek sem cikik, de nem csinál a Hunyadi Cobra 11-et a történelemből az első két részben. Nincsen török szappanopera-feeling, és hasonlítási alapok tekintetében is nagyobb produkciók jutnak eszembe. Kosztümök tekintetében is egyetlen szőrszálhasogató infó maradt bennünk, az is annyi, hogy Vitéz János ferencesnek lett öltöztetve. (Noha abban az időszakban voltak ferencesek Magyarországon, illetve Kapisztrán Szent János is, mint fontos alak, releváns abban az időben, ugyanakkor Vitéz Jánosról nincs bizonyíték erre.)
Fejjel bele a csöcstengerbe
Azért nehéz lenne az 1400-as évekről úgy beszélni, mintha egyébként az ágyasok, az ármánykodás, illetve minden hasonló dolog ne lett volna a mindennapok része. A Hunyadi-sorozat egészen bátran beleáll ebbe a témába: a női főszereplőket azért részenként egyszer-kétszer levetkőzteti, összefekszik mindenki mindenkivel, már a második epizódban Jordán Adél és Hermányi Mariann karaktere is nekiesik egymásnak (ajjaj, mi lesz így az LMBTQ-törvényekkel, TV2?), aminek a realitásával elég nehéz vitába szállni. Az biztos, hogy elég komolyan felülünk a második résztől a horny-vonatra, ahonnan nincs is leszállás. Az online fórumokat nézegetve megéri várni a további részekre, mert részről részre egyre több vér és testnedv fog folyni (legalábbis magukat a műsoron háttérben dolgozónak mondó redditerek ezt ígérik).
Arról nem is beszélve, hogy maga Hunyadi (Kádár L. Gellért), vagy éppen a szultán (Murathan Muslu) sem feltétlenül rossz látvány a képernyőn, érződik is, mire van kihegyezve erősen a sorozat a történeti szál mellett.
Nem biztos, hogy a történetért nézem
Félreértés ne essék, ez egy szupersikeres szuperprodukció, és minden csúcsra van járatva, talán mégis a történeti szál egy kicsit gyengécske. Sok esetben kiszámítható dialógusok, vagy pedig szögegyenes karakterek vannak, amelyek egy óvodás szintjére leegyszerűsíthetőek: a nemes urak együgyűek, buták, szart kavarnak, és nem látnak túl a saját orrukon, míg Hunyadi közben próbál ezek között szövetségeseket szerválni mestertervéhez.
Maga a történeti szál tehát egészen egyértelmű, de mégis valahogy fent tudja tartani az ember figyelmét, noha az 50 perces sorozatok műfaja évről évre nehezebb. Nem vagyok benne biztos, hogy érdekel a történet maga, de az atmoszféra, az a világ, ami megteremtődik, valahogy mégis ott tud tartani a képernyő előtt.
A Hunyadi nem lett a NER-é
Közpénzek ide vagy oda, kaptunk egy gigasorozatot, amelyet egyébként egészen élvezhető nézni. Ezt pedig nem lehet elvenni a Hunyaditól: nagyon régen éreztem azt egy képernyő előtt, hogy ez nem izzadságszagú, nem erőltetett, és végeredményben egy olyan terméket kapunk, amelyben mindenki hős akar lenni, minden szálat szívesen nézünk, és ami még fontosabb: túllendültünk egy nemzeti narratíva kérdéskörén, és előkerült a nyilvánvaló szándék, a fogyasztó szórakoztatása.
A hétvégén útjára indult egy újabb sorozat, amelyet a kormányközeli elit nagyon nagy szeretettel öltelt a keblére, és ami nemcsak abban az értelemben döntött rekordokat, hogy elvitte a nézettségi adatokat is A mi kis falunk elől, hanem abban is, hogy messze a legdrágább magyar sorozattá vált. Potom 25-26 milliárd forintnyi összköltség, amelynek több mint a fele valóban közpénzből lett finanszírozva (példa kedvéért: a S.E.R.E.G. mindössze 3 milliárd volt), egy adaptáció, Bán Mór regénye alapján. De mit tud adni egy ilyen sorozat, miért működik ez jobban, mint korábban bármelyik „nemzeti mű”?
A néző szórakozzon, ne az elit
Amikor felidézzük az összes korábbi, állami narratíva mentén kívánt, nemzeti identitásra hangoló filmet és sorozatot, hát, megvallva az őszintét, borzalmasan állunk ezekben a körökben. Elég csak a Most vagy soha! bukásáig menni, amelynek minden másodpercét darabokra szedték, főleg tehát történelmi vonatkozású filmekben és sorozatokban feltűnőek ezek a hiányosságok. Lejön az izzadságszag, a „Látod, mennyire jó, hogy magyar vagy?” – érzések tömkelege, ezekkel pedig egy átlagfogyasztót nem biztos, hogy meg lehet nyerni. Azért a korábbi S.E.R.E.G. és hasonló produkciók is elsősorban a fogyasztó részéről társulhattak jogosan olyan gondolattal, hogy még mindig van hátsó szándék ezekben, és nem pusztán a szórakoztatás a cél. Ez mindig visszásra sikeredett, és talán pont amiatt, mert pocsékul szájbarágós volt az üzenet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, egy hónappal Gene Hackman és Betsy Arakawa halála után nyilvánosságra hozták végrendeleteik részleteit. A 95 éves színész 80 millió dolláros vagyonát feleségére, a 65 éves Betsy Arakawára hagyta, aki a korábban létrehozott bizalmi alap utódkezelője volt. Nem egyértelmű, hogy Hackman három gyermeke – Christopher Allen (65), Leslie Anne (58) és Elizabeth Jean (62) – örököl-e bármit, mivel a nevük nem szerepel a végrendeletben.
A döntés komoly vitákhoz vezethet, mivel Hackman gyermekeivel korábban eltávolodtak egymástól.
Egy jogi szakértő szerint, ha Betsy túlélte volna a színészt, akkor az örökség körüli harc „világháborúvá” fajult volna. „A gyerekei teljesen kikészültek volna”
Betsy végrendelete szerint vagyona egy jótékonysági alapba kerül, és abból fedezik az egészségügyi költségeket is. Hackman 2005-ben írta alá utolsó végrendeletét, de nem ismert, hogy Alzheimer-kórját pontosan mikor diagnosztizálták.
A házaspár holttestét február 26-án találták meg Santa Fe-i otthonukban. A hatóságok szerint Betsy Arakawa február 11. körül hunyt el egy ritka, egerek által terjesztett vírusfertőzés miatt, míg Hackman egy héttel később, valószínűleg szívbetegség következtében vesztette életét. A vizsgálatok kizárták a szén-monoxid-mérgezést, amit korábban többen feltételeztek.
A hagyaték sorsa még nem egyértelmű. A végrendeletek végrehajtásáért felelős ügyvéd, Julia Peters még nem hozta nyilvánosságra a pontos részleteket. Hackman eredetileg a GeBe Revocable Trust nevű alapot hozta létre, de 1994-ben módosította, és Betsyt nevezte meg utódkezelőként. Később újabb változtatás történt, és az Avalon Trust lett az új örökségkezelő.
Hackman fia, Christopher már ügyvédet is fogadott, hogy megvédje az érdekeit.
„Az, hogy Katzensteint fogadta fel, egyértelműen mutatja, hogy próbálja megvédeni az érdekeit”
– mondta egy forrás az újságnak. Leslie és Elizabeth egyelőre nem jelezték, hogy jogi lépéseket tennének.
Betsy végrendelete kimondja, hogy ha férje nem él tovább, akkor a teljes vagyonát egy jótékonysági alapba kell helyezni. A dokumentum szerint minden tartozását a lehető leghamarabb rendezik. Személyes tárgyai – például bútorok, ékszerek és műalkotások – sorsáról egy külön listán rendelkezhetett.
Gene Hackman és gyermekei kapcsolata az évek során romlott meg.
A színész korábban elismerte, hogy Christopherrel elveszítette a kapcsolatot, mert sok időt töltött a munkájával, amikor fiának a legnagyobb szüksége lett volna rá. Leslie-vel és Elizabeth-tel néha együtt jelent meg filmpremiereken és rendezvényeken, de később hónapok is elteltek anélkül, hogy találkoztak volna.
A hatóságok továbbra is vizsgálják a házaspár halálának körülményeit. Arakawát a fürdőszobában találták meg az egyik kutyájukkal, amely elpusztult a szállítóládájában. Hackman egy másik helyiségben feküdt a földön, mellette a napszemüvege és a sétapálcája.
A házaspár jelentős vagyonnal rendelkezett, többek között egy 3,8 millió dolláros Santa Fe-i házzal és egyéb ingóságokkal. Új-Mexikó törvényei szerint három év áll rendelkezésre, hogy bárki jogi úton érvényesítse az igényét az örökségre, így a hagyatéki eljárás még hosszú ideig elhúzódhat.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, egy hónappal Gene Hackman és Betsy Arakawa halála után nyilvánosságra hozták végrendeleteik részleteit. A 95 éves színész 80 millió dolláros vagyonát feleségére, a 65 éves Betsy Arakawára hagyta, aki a korábban létrehozott bizalmi alap utódkezelője volt. Nem egyértelmű, hogy Hackman három gyermeke – Christopher Allen (65), Leslie Anne (58) és Elizabeth Jean (62) – örököl-e bármit, mivel a nevük nem szerepel a végrendeletben.
Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat: Koncz Gábor kapta a Kossuth-nagydíjat
A Széchenyi Nagydíjat Maróth Miklós klasszika-filológus kapta. A díjazottak között van többek között Dr. Stumpf István jogász, Döbrentei Kornél író, Müller Péter Sziámi előadóművész is.
„Csúnya sötétnek” csúfolták, majd szépségkirálynő lett, 36 éves korára már kétszer elvált, de most boldogabb, mint valaha – Eva Longoria 50 éves
Állítása szerint Jennifer Lopez jelölte ki neki a sikerhez vezető utat, majd, miután befutott színésznőként, megszerezte a mesterdiplomáját. Egy nem mindennapi karrier története…
Eva Jacqueline Longoria 1975. március 15-én született a texasi Corpus Christiben, és ott is nőtt fel. Családjának texasi gyökerei egészen 1603-ig nyúlnak vissza, amikor az egyik őse, Lorenzo Longoria Spanyolországból áthajózva megérkezett az Újvilágba. 1767-ben aztán Eva valamelyik sokadik ükapja ajándékot kapott a spanyol királytól: egy közel 4000 hektárnyi földet a Rio Grande mentén, amely több mint egy évszázadon át a családja tulajdonában maradt.
Eva a negyedik lány volt a családban Elizabeth, Emily és Esmeralda után. Édesanyjával, Ellával és édesapjával, Enriquével mindannyiuk neve E betűvel kezdődik, Eva elmondása szerint pedig ezt a családi hagyományt még az anyai nagymamája vezette be. „Az anyukám testvéreinek nevei is mind E betűvel kezdődnek. Az összes nagynéném, Elda, Elsa, Edna és a többiek. Kilencen vannak. Őrület” – mestélte erről egy interjúban.
Eva római katolikus neveltetésben részesült egy abszolút angol nyelvű közegben, csak a harmincas évei közepén tanult meg spanyolul.
Gyerekként ő volt a legsötétebb bőrű a családban, a nővérei ezért gúnyból „la prieta fea”-nak hívták, ami spanyolul annyit jelent, hogy „a csúnya sötét”. Eva mindenesetre gyakran beszél arról, mennyire élvezte, hogy egy farmon nőhetett fel.
„Ez tényleg egy ajándék. Megbecsülöd a természetet, az állatokat, a kertészkedést és azt, hogy honnan származik az élelmiszer. Apám soha nem engedte, hogy gyorséttermi kaját együnk, mert annyi zöldséget termesztettünk. Azt mondta, nincs okunk arra, hogy valaha is étterembe menjünk. A sárgarépát a földből húztuk ki, és csak úgy megettük. Még a piszkot sem mostuk le róla. Vademberek voltunk a farmunkon. Egész nap rohangáltunk” – emlékezett vissza Eva erre az időszakra.
A belső és külső szépség
Eva gyermekkorára az egyik legnagyobb hatást az értelmi fogyatékos nővére, Elizabeth gyakorolta, akit mindenki csak Lizának hívott. Az édesanyjuk eltökélt szándéka volt, hogy a lehető legjobb életet biztosítsa a lányai számára. Olyannyira, hogy gyógypedagógus lett, és elérte azt is, hogy Liza állami iskolába járjon. „Egy speciális igényű testvérrel felnőni önzetlenné tesz. Először mindig másokra gondolsz” – mondta egy interjúban Longoria.
Annak ellenére, hogy az apjuk, Enrique szerszámgépészként és farmerként dolgozott, és az anyjuknak, Ellának is teljes munkaidős állása volt, az anyagi lehetőségeik szűkösek voltak. Évekkel a quinceañerája (a latinok hagyományos felnőtté válási ünnepsége) előtt Eva rájött, hogy nem lesz pénz a partira. Állítólag még 15 sem volt, amikor lenyúlta a nővére személyi igazolványát, amivel munkát vállalt egy Wendy's gyorsétteremben, hogy elég pénzt keressen az ünnepségre (majd összesen három évig dolgozott ott részmunkaidőben).
A Roy Miller Gimnáziumban Eva nemcsak három sportágat (kosárlabdát, atlétikát és tornát) űzött egyszerre, hanem bekerült a szurkolócsapatba és a fődobosok közé is. Ezek a tanórán kívüli tevékenységek vezettek ahhoz, hogy a Kingsville-i Texas A&M Universityn pompomlány-ösztöndíjat kapott.
1998-ban az akkor 23 éves Eva Longoria fejére pedig korona került, ugyanis megnyerte a Miss Corpus Christi címet.
„Mindig csodálatos, ha szépnek mondanak, vagy ha a legszebbek listáján szerepel az ember. Közhelyes azt mondani, hogy a szépség belülről fakad, de tényleg így van. Nincs szebb egy nőnél, ha magabiztosságot, intelligenciát és önállóságot tud sugározni. És ez nem feltétlenül a sminkből és a frizurából fakad, hanem abból, hogy tudod, ki vagy. Ez a szépség abból fakad, hogy erős vagy a munkádban és stabil a kapcsolataidban. Annyi minden van, amivel én személy szerint azonosulni tudok a szépséggel kapcsolatban, és szerintem ennek nagyon kevés köze van a külsőhöz, de én már idősebb vagyok. Odáig fejlődtem, hogy tényleg megértettem és tudom, hogy a szépség egy mélyről jövő állapot, és nagyon kevés köze van a felszínhez” – nyilatkozta később.
Azt tervezte, hogy a kineziológiából szerzett alapdiplomája után sportorvosi mesterdiplomát szerez, a szépségkirálynői koronával járó díjak egyike azonban egy repülőjegy volt Los Angelesbe, hogy részt vehessen egy rangos modell- és tehetségkutató versenyen. Eva úgy döntött, szerencsét próbál, a megmérettetés végére pedig összesen 28 ügynök akarta képviselni őt, így Longoria másik szenvedélyének, a színészetnek is hódolhatott végül.
A nyughatatlan sztárjelölt
„Emlékszem, hogy amikor megérkeztem Hollywoodba, azonnal meg akartam nézni a híres táblát a hegyoldalon. Minden vágyam az volt, hogy ott éljek, és hogy amikor hazaírok az anyukámnak, a borítékon a kaliforniai Hollywood lehessen a címem” – mesélte Eva, a siker azonban egyáltalán nem jött könnyen. Hogy meg tudjon élni, először egy fejvadászcégnél dolgozott (majdnem négy éven keresztül), elmondása szerint egyébként nagy sikere volt ebben a szakmában is.
Longoria később nyilvánosan is elismerte, hogy Jennifer Lopez inspirálta őt a karrierje elején. „Jennifer olyan sok ajtót tört be, hogy mi már könnyebben tudtunk belépni rajtuk. Ezt ő érte el, és nem voltak éppen könnyűek azok az ajtók." Ettől függetlenül a spanyolajkúaknak kínált szerepekből továbbra sem lehetett Dunát rekeszteni Hollywoodban. Eva nagy álma eleinte az volt, hogy állandó szerepet kapjon egy szappanoperában. Ez az vágya pedig össze is jött pár évvel később, de előtte még kipróbálta magát néhány sorozatban.
Először 2000-ben lehetett őt látni a Beverly Hills 90210 utolsó évadában egy légikísérő szerepében, majd ugyanebben az évben a General Hospitalban is feltűnt. S bár ezek kvázi statisztaszerepek voltak, arra mégis elegendőnek bizonyultak, hogy 2001-ben valóra váljon az álma, és felkérjék az 1973 óta futó Nyughatatlan fiatalok című szappanoperában Isabella szerepére, akit két éven és 303 epizódon keresztül alakított, egészen 2003-ig.
Született színésznő
A Nyughatatlan fiatalok pedig tényleg meghozta a szerencséjét, hiszen felkeltette az érdeklődését egy tervezés alatt álló, új ABC-sorozat, a Született feleségek alkotóinak, akik őt választották ki Gabrielle Solis szerepére, s ezzel végleg a sztárok közé emelték Longoriát.
A 2004-ben startolt sorozat gyorsan aratott óriási sikert, ami megmaradt egészen 2012-ig, amikor nyolc évad után véget ért a Lila Akác köz lakóinak története (bár mostanában felmerült egy folytatás vagy reboot ötlete…).
A többi főszereplőnőt, Teri Hatchert (Tango és Cash, Lois és Clark, A holnap markában), Marcia Crosst (Melrose Place, Everwood) és Felicity Huffmant (A szerencse forgandó, Az aranykor, Magnólia, Esti meccsek, Frasier: A dumagép) akkor már jól ismerte a mozis és a tévénéző közönség, Eva Longoria azonban teljesen ismeretlen volt, de ebből semmilyen hátránya nem származott. A dögös, csalfa és pimasz latin feleség szerepében üstökösként robbant be a legnagyobb tévésztárok közé, s az sem véletlen, hogy az alakításáért Golden Globe-ra jelölték 2006-ban (ahogy egyébként a másik három partnernőjét is abban az évben, az öt jelöltből négyet ők tettek ki, mégis a nevető ötödik, azaz Mary-Louis Parker került ki győztesen közülük a Nancy ül a fűben című sorozatért).
A Született feleségek sugárzása alatt természetesen a mozifilmek alkotói is lecsaptak rá, meg kellett lovagolni a tévés népszerűséget. Eva első szélesvásznú filmje a 2005-ös Nehéz idők című akció-krimi lett, amelyben Christian Bale, Freddy Rodriguez és J.K. Simmons voltak a partnerei, még nagyobb sztár volt már azonban a 2006-os A testőrben, itt Michael Douglasszel és Kiefer Sutherlanddel játszhatott együtt. A 2007-es Agyő, nagy Ő után pedig 2008-ban már övé lehetett az abszolút főszerep a Csak a testeden át című fantasy-vígjátékban.
Inkább dirigálni szeret
A közéletben játszott szerepei messze túlmutattak ezen a néhány nevezetes mozgóképes szerepén, és ahogy a csillaga egyre magasabbra emelkedett, elkezdett felbukkanni a férfi és női divatmagazinok kiemelt reklámkampányaiban, valamint a Vogue, a People, a Harper's Bazaar és a Marie Claire számos címlapján. 2005-ben a L'Oreal Paris szóvivője lett, 2018-ban pedig megkapta saját csillagát a Hollywoodi Hírességek Sétányán.
Ahogy telt az idő, Eva kibővítette a kreatív energiáit (a színészkedés csak a kezdet volt), és az UnbeliEVAble Entertainment nevű cégének keretében saját projekteket is készített.
Elkezdett sorozatepizódokat (Született szobalányok, Telenovella, Szeplőtelen Jane, Mick kell a gyereknek!, Feketék fehéren, Grand Hotel Miami, Ashley Garcia táguló világképe, Miért ölnek a nők?, Ducika kalandjai) és dokumentumfilmeket (pl. La Guerra Civil) rendezni azzal a céllal, hogy egy napon nagyjátékfilmeket készíthessen.
Hogy tovább erősítse aktivizmusát, 34 évesen visszatért az iskolapadba, hogy mesterdiplomát szerezzen a Cal State Northridge Egyetemen chicano (azaz latin) tanulmányokból. Tisztában volt ugyanis a latin embereket érintő egyenlőtlenségekkel, és mivel javítani akart a helyzetükön, 2012-ben létrehozta az Eva Longoria Alapítványt, amelynek küldetése, hogy „segítsen a latinoknak jobb jövőt építeni maguk és családjaik számára az oktatás és a vállalkozói szellem segítségével.”
A legfőbb rendezői álom pedig 2023-ban vált valóra, ebben az évben jött ki ugyanis Eva első nagyjátékfilmes rendezése, a Flamin’ Hot: Egy pikáns sikertörténet, amelyet a bevándorló gyári munkás, Richard Montañez élete ihltetett, akit, miután otthagyta az iskolát, a Frito-Lay alkalmazott gondnokként, később pedig a vállalat vezetője lett. Legismertebb állítása, hogy ő találta fel a Flamin' Hot Cheetost, amit egyébként a Frito-Lay és más alkalmazottak vitatnak. Ám ez nem von le semmit a film értékeiből, amit a kritikusok szinte egyöntetűen dicsértek, megjegyezve, hogy Eva Longoria kifejezetten tehetséges rendező, és van jövője ezen a poszton is. Eva pedig nem is áll lett itt: már előkészületi fázisban van a 24-7 című egész estés vígjátéka, valamint a Confessions on the 7:45 című drámasorozata Jessica Alba főszereplésével.
Azért persze színésznőként sem kell hiányolnunk, legutóbb például a Gyilkos a házban című sorozat 4. évadában láthattuk, ahogy önmagát alakította, természetesen tele öniróniával.
Harmadszorra betalált
Eva pedig nemcsak a munkákat és az életet habzsolta eddigi 50 éve alatt, hanem a férjeket is, hiszen eddig háromszor mondta ki a boldogító igent. Először 2002 januárjában, 26 évesen állt az oltár elé, hogy a General Hospital sztárja, a színész Tyler Christopher felesége legyen. A házasságuk azonban nem tartott sokáig, majdnem napra pontosan két évvel később, 2004 januárjában váltak el hivatalosan. 2004-ben aztán pár hónapig együtt volt az NSYNC egyik tagjával, JC Chasezzel, majd következett a sorban a francia kosárlabdázó, Tony Parker, ő lett a második férje. Majdnem három év együttlét után 2007 júliusában álltak az oltár elé, három évvel később azonban szétmentek, a válásukat pedig 2011 januárjában mondták ki. Vagyis Eva még nem volt 36 éves sem, és már két sikertelen házasság volt mögötte.
A következő két év rövidke kapcsolatai (Eduardo Cruzzal, Mark Sanchezzel és Ernesto Arguellóval, sőt, bizonyos források szerint Hayden Christensennel is) után 2013-ban egy barátja hozott neki össze egy randevút José (Pepe) Bastónnal, a mexikói származású üzletemberrel, a Televisa stúdió sikeres vezetőjével és producerével.
Eva állítása szerint a második randijukon már teljesen bele volt zúgva. „Ő volt a legjóképűbb férfi, akit valaha láttam. Annyira karizmatikus, bájos, édes és vicces volt.” A legjobb barátnője és koszorúslánya, Victoria Beckham által tervezett fehér ruhában Eva 2016. május 21-én egy naplementés ceremónia során ment hozzá Bastónhoz a mexikói Valle de Bravóban lévő otthonában. Három évvel később, 2019 júniusában, azaz 44 éves korában pedig életet adott a fiuknak (egyben első gyermekének), Santiago Enriquének, vagyis Santinak.
Annak ellenére, hogy a család mindig is fontos volt Eva számára, mégis úgy döntött, hogy csak később vállal gyermeket, ami hatalmas változást hozott az életébe. „Az anyaság teljesen kicserélt. Az emberek néha azt mondják: »Az életed olyan bonyolult lett most, hogy van egy gyereked.« Én meg azt mondom: nem, valójában leegyszerűsítette az életemet, mert már nem én vagyok az univerzumom középpontja. Mindig úgy éreztem, hogy valamiből kimaradok, szóval mindenre igent kellett mondanom. Most pedig már olyan könnyű nemet mondani, ha az elvesz a fiammal töltött időből. Az idő értékes, a legnagyobb erőforrásom. Így nekem könnyű volt átszervezni az életemet, mert most ő a legfontosabb” – nyilatkozta Longoria, aki 50 évesen boldogabb, mint valaha: a magánéletében és a karrierjében is a csúcson van, így állítása szerint alig várja, mit hoznak számára a következő évek, évtizedek.
Eva Jacqueline Longoria 1975. március 15-én született a texasi Corpus Christiben, és ott is nőtt fel. Családjának texasi gyökerei egészen 1603-ig nyúlnak vissza, amikor az egyik őse, Lorenzo Longoria Spanyolországból áthajózva megérkezett az Újvilágba. 1767-ben aztán Eva valamelyik sokadik ükapja ajándékot kapott a spanyol királytól: egy közel 4000 hektárnyi földet a Rio Grande mentén, amely több mint egy évszázadon át a családja tulajdonában maradt.
Eva a negyedik lány volt a családban Elizabeth, Emily és Esmeralda után. Édesanyjával, Ellával és édesapjával, Enriquével mindannyiuk neve E betűvel kezdődik, Eva elmondása szerint pedig ezt a családi hagyományt még az anyai nagymamája vezette be. „Az anyukám testvéreinek nevei is mind E betűvel kezdődnek. Az összes nagynéném, Elda, Elsa, Edna és a többiek. Kilencen vannak. Őrület” – mestélte erről egy interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
