KULT
A Rovatból

Nagyobb, hosszabb és még jobb – A Dűne: Második rész lepipálja az elsőt, és utat mutat a blockbustereknek

Az év egyik legnagyobb filmes eseménye nem okoz csalódást, arra azonban készüljünk fel lelkileg, hogy olyasmit látunk, amihez nem vagyunk hozzászokva egy sok száz millió dolláros hollywoodi filmtől: történetet, karaktereket és lehengerlő atmoszférát.


Már egy ideje kering a filmvilágban, hogy Christopher Nolan mellett Denis Villeneuve lehet a hollywoodi blockbusterek megmentője, esetükben ugyanis a 100-200 millió dollárból kreált nagyszabású és valóban lehengerlő látványvilág mellé szellemiség, mélység, mondanivaló, jól megírt karakterek, vagyis kiváló forgatókönyvek is társulnak. A kanadai Villeneuve a Fogságbannal (2013), az Ellenséggel (2013) és a Sicario: A bérgyilkossal (2015) csodás hármas belépőt prezentált az álomgyárba, majd amikor már özönlöttek hozzá a nagyobb pénzek, rákanyarodott a sci-fi műfajára.

A 2016-os és csodás Érkezéssel a Legjobb film Oscar-kategóriájába is bekukkantott, majd húzott egy olyan merészet, amit nem sokan vállaltak volna be: megpróbált méltó folytatást készíteni Ridley Scott klasszikus, 1982-es Szárnyas fejvadászához.

Szerencsére sokadszorra sem hazudtolta meg önmagát: a főként Magyarországon forgatott Szárnyas fejvadász 2049 a 2017-es év egyik legjobb filmje lett. Hova tovább innen még? – kérdeztük akkor jogosan, de Villeneuve mindig képes meglepni az embert, és bejelentette, hogy újabb mozgóképes adaptációt készít Frank Herbert klasszikus sci-firegényéből, a Dűnéből. A könyvből, amely kifogott sok-sok rendezőn, produceren és stúdión, amit már régóta terveztek megfilmesíteni, és először végül David Lynch-nek sikerült 1984-ben – nem mondhatni, hogy sokak megelégedésére. A 2000-es sorozatverzióról pedig ne is beszéljünk!

Villeneuve azonban belevágott, és a Szárnyas fejvadász 2049 után ezt a projektet is elhozta hozzánk. Ráadásul mindjárt két epizódot jelentettek be, hiszen a regény összetett és bő cselekményét képtelenek lettek volna egy filmbe beleszuszakolni. Az első Dűne bemutatóját végül 2021 őszén tartották, vagyis abban az időben, amikor az emberiség éppen próbált feleszmélni a Covidból, a mozik csak néhány hónapja nyitottak ki újra, a nézők pedig csak nagyon lassan szivárogtak vissza a vásznak elé. Ráadásul a Warner stúdió akkori stratégiája szerint a filmjeiket egyszerre mutatták be a mozikban és a streamingfelületükön, ezzel szintén nem segítve a filmszínházak fellendülését. Na, ebben az ellenséges környezetben sikerült a Dűnének akkor összeszedni kb. 433 millió dollárt, majd a 2022-es Oscar-díjátadón hat darab díjat és további négy jelölést, köztük a Legjobb film kategóriájában is.

És mivel a Második rész elkészítését az első fogadtatásától tették függővé, így néhány héttel a 2021-es premier után jött a bejelentés: elkészül a folytatást is!

Ez már csak azért is volt jó hír, mivel az első filmnek nincs vége, nagyjából kettévágták a cselekményt, és igen szomorú lett volna, ha lezárás nélkül marad ez a fantasztikus és sokrétű történet.

A színészek 2023-as sztrájkja miatti néhány hónapos csúszás után azonban végre megérkezett az Arrakis bolygó történetének újabb fejezete, amelyben Paul (Timothée Chalamet) és Jessica (Rebecca Ferguson) a Harkonnenek aljas támadását túlélve már az őslakos fremeneknél vannak, és próbálnak beilleszkedni közéjük. Utóbbi tisztelendő anyaként, előbbi messiásként. Chanival (Zendaya), Stilgarral (Javier Bardem) és a többiekkel együtt forralnak bosszút a Harkonnen-ház ellen, és kisebb terrorcselekményekkel (a fűszerkitermelő egységek megtámadásával) gyengítik folyamatosan az elnyomóikat. Ehhez azonban Shaddam császárnak (Christopher Walken) is lesz egy-két szava…

Az első Dűne sem volt éppen egy rövidke alkotás, Villeneuve azonban még hosszabbra hangszerelte a folytatást, erre azonban megvolt minden oka. A Második rész ugyanis rengeteg karaktert mozgat, és közülük többnek van belső utazása is.

Paul, Jessica, Chani és a Harkonnenek (köztük is Stellan Skarsgård bárója és Dave Bautista Rabbanja mellett egy új karakter, az Austin Butler által életre keltett pszichopata Feyd-Rautha) is elegendő időt kapnak arra, hogy többek legyenek szimplán felskiccelt sakkbábuknál egy készülődő háború terepén. Talán csak a császár és a lánya, Irulan hercegnő (Florence Pugh) kapnak kevesebb feltűnési lehetőséget és megfelelő kibontást.

Az író-rendező ettől függetlenül ezúttal is hozta azt, amit megszokhattunk tőle, és amiért a jelenlegi hollywoodi rendezők egyik legjobbjaként tartjuk számon: a kifogástalan és ránk telepedően súlyos atmoszférát, a parádésan megkomponált és több mint látványos akciójeleneteket, valamint a motivált, árnyalt, szerethető, gyűlölhető, hús-vér karaktereket.

Sőt, olyan mozzanatok is akadnak itt, amelyek hiányoztak az eddigi megfilmesítésekből, sőt, akár az eredeti regényből is. Bekerült például a fremenek közötti széthúzás is a profécia és a messiás eljövetelének elfogadásával kapcsolatban, itt épp a hívő Stilgar és a kétkedő Chani testesítik meg a két végletet, utóbbi pedig sokkal erősebb, elszántabb és konokabb karakter itt, mint ahogy eddig láthattuk, s a Paullal való szerelmi kapcsolata is jóval összetettebb.

Az akciókra sem lesz panaszunk, Villeneuve ugyanis ügyes arányérzékkel veti be a megfelelő időben a sivatagi csinnadrattákat, egyedül talán amiatt lehet egy kis hiányérzetünk, hogy a végső csata talán túl gyorsan zajlik le, amíg viszont tart, bizton leviszi a fejünket.

Ráadásul kapunk utána egy parádés párbajt. Ehhez pedig megfelelően asszisztálnak Greig Fraser fantaszikus képei és Hans Zimmer újabb filmzenei mesterműve.

Azt azonban le kell szögezni, hogy a Dűne története itt nem ér véget, ezt már a mostanában egyre több hírben felbukkanó Villeneuve is alátámasztotta valamennyire azzal a nyilatkozatával, miszerint szívesen leforgatna egy harmadik filmet is A Dűne messiásából, amire vélhetően sor is fog kerülni, vagyis senki ne gondolja, hogy a Második részben minden szálat elvarrnak, és minden a helyére kerül. Így viszont létrejöhet egy trilógia, vagyis a Dűne: Második rész egyfajta A Birodalom visszavágként is funkcionál.

Fontos, hogy készüljenek ilyen, a közönséget nem hülyének néző, okos, súlyos (noha a PG-13-as korhatár-besorolás miatti vértelenség azért egy kicsit fájó egy ilyen durva sztoriban) és a tipikus hollywoodi blockbusterek kereteit kitágító alkotások, ne féljünk hát elmerülni benne!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Kenedi János
78 éves korában érte a halál az írót, Budapest díszpolgárát. A hírt Karácsony Gergely főpolgármester közölte, aki egy személyes emléket is megosztott róla.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 28.



78 éves korában elhunyt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára - közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Ő őrizte azt a töltőtollat, amivel a főpolgármesteri eskümet aláírtam. Bibó István tulajdona volt, halála előtt Jánosnak ajándékozta, tőle jutott hozzám.

Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: »a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést«” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony szerint Kenedi a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta Karácsony.

Kenedi János szervezője volt a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori tanácskozásnak, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban tartott illegális konferenciának. 1979-ben, Bibó István temetésén Illyés Gyula mellett ő mondott beszédet. Előkészítette Bibó összes munkáinak kiadását is. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, valamint a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársaként dolgozott.

2007 és 2010 között ő vezette azt a bizottságot, amely az állambiztonsági iratok levéltári átadását vizsgálta, és amelyet a köznyelv Kenedi-bizottságként ismert. A testület 2008-ban egy több mint 400 oldalas jelentést adott át a kormánynak, amelyben számos jogszabályi változtatást sürgettek a múltfeltárás érdekében. A bizottság megbízatása 2010 decemberében szűnt meg. Karácsony Gergely szerint Kenedi a rendszerváltás után azért küzdött, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta a főpolgármester.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős
A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.
DKA – Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 30.



Szombat este kik küzdhetnek meg az X-Faktor fődíjáért a jövő heti fináléban.

Az elődöntőben Farkas Ancsi számára ért véget a megmérettetés, így a döntőbe Belano, Varga Imi és a Tonix Honix jutott be.

A továbbjutásról ezúttal is a székes rendszer és a nézői szavazatok döntöttek. Az este során a mentorok székeket oszthattak a továbbjutóknak.

Belano és Varga Imi viszonylag hamar biztosították a helyüket, a harmadik továbbjutó sorsáról azonban a közönség döntött: a nézők a Tonix Honixot szavazták be a döntőbe, ezzel Farkas Ancsinak kellett búcsúznia.
Ezzel megtörtént az, amire az idei évadban még nem volt példa: Majka elveszítette az egyik versenyzőjét. A rapper csapata az elődöntőig menetelt teljes létszámban.

Az este különlegességét a sztárduettek adták: Varga Imi a műsorba 15 év után a visszatérő Takács Nikolasszal, Farkas Ancsi Nikával, Belano VZS-zel, a Tonix Honix pedig az Éberkómával lépett színpadra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Lengyel Johanna nyerte meg az idei Megasztárt
Mestere, Marics Peti szerint az énekesnővel hatalmasat nyer a hazai zeneipar. A sokat kritizált Ádám Attila a második helyig jutott.
DKA – Fotó: TV2 - szmo.hu
2025. november 30.



Szombat este tartották a Megasztár idei évadának döntőjét, amely végén Lengyel Johannát hirdették ki győztesként.

A fináléban a négyes mezőnyből először Kedl Olívia, majd PYFU esett ki. A végső párbajt Lengyel Johanna nyerte Ádám Attila ellen, akit az első élő adás óta kritizáltak a zsűritagok és a nézők egyaránt.

A döntőben a versenyzők produkciói mellett a mesterek is színpadra léptek, Tóth Gabi és Curtis például közösen adtak elő egy Edda-dalt.

Lengyel Johanna 40 millió forintot nyert, emellett első saját dalát és videoklipjét Los Angelesben, a Paramount Recording Studios-ban rögzítheti. A győztes fellép a jövő évi STRAND Fesztiválon, és egy hároméves ösztöndíjat is kapott a Kodolányi János Egyetem Modern Zenei Tanszékére.

A TV2 extra jutalmat is felajánlott: a legjobb öt helyezett Rúzsa Magdi Aréna-koncertjének előprogramjában léphet fel.

Lengyel Johanna nem most kezdte a zenei pályát, Jaylenn művésznéven már évek óta aktív, saját dalai is megjelentek. A műsor alatt egy interjúban fogalmazott a céljairól:

„Nem azért jöttem, hogy nyerjek, hanem hogy megismerjem magam.”

A verseny ideje alatt nehézségekkel is meg kellett küzdenie, betegség és gyász is nehezítette a felkészülését.

Johanna mestere Marics Peti volt a tehetségkutatóban, aki a döntő végén azt mondta, az énekesnővel „hatalmasat nyer a magyar zeneipar”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megvan, mit nézünk a karácsonyi vacsora után! A Stranger Things továbbra is annyira jó, hogy nem csoda, hogy a Netflixet is lefagyasztotta
A Stranger Things 5. évada minden eddiginél grandiózusabb, de vajon képes lesz megtartani ezt az elképesztő szintet? 980 millió dollár, órás epizódok és mit keres Sarah Connor Hawkingsban? A Netflix tényleg mindent feltett egy lapra!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. november 28.



Az ötödik évad érkezése előtt hetek óta izzott a levegő, a premier napján pedig szó szerint „elszállt” a Netflix: hajnali kettőkor 5-10 percre még elérhetetlenné is vált az oldal. Nem véletlenül. A streamingóriás minden eddiginél nagyobb összeget pumpált a Stranger Things fináléjába.

A nyolc epizódra állítólag közel 1 milliárd dollárt költöttek marketingköltséggel együtt.

Ekkora összeg már önmagában is magasra teszi a lécet, és szerencsére az évadnyitó részek alapján úgy tűnik, nem hiába kockáztattak.

A széria mindig is mestere volt a lassú, atmoszférateremtő építkezésnek, és ez most sincs másként. A kezdés megfontolt, szinte komótos tempóban bontakozik ki, mintha az alkotópáros, Duffer testvérek direkt időt adnának a nézőnek, hogy visszazökkenjen Hawkins különös világába. A történet szerint nagyjából másfél esztendő telt el a legutóbbi események óta.

Ez idő alatt a katonaság gondosan lezárta a Hellyel lefelé repedéseit, és csupán egyetlen kaput hagyott nyitva, amely köré bázist építettek, mind Hawkinsban, mind az Upside Down (nem kívánom többet leírni a Hellyel lefele szókapcsolatot) mélyén.

Hawkinst pedig elkülönítették és vesztegzár alá vonták. A központot Dr. Kay, vagyis Linda Hamilton karaktere vezeti, aki kitartóan és rejtélyes indokkal kutat Eleven (Millie Bobby Brown) után. Hogy miért, arról egyelőre csak találgatni lehet, de a sejtelmesség jól működik: új feszültséggócot ad a cselekménynek.

Eközben a jól ismert csapat is teljes létszámban visszatér és szerencsére egyikük sem válik olyan idegesítő mellékalakká, mint korábban egy-kettő újonnan érkező… rád gondolok kedves Argyle a negyedik évadból.

A szereplők dinamikája mostanra kiforrott és gördülékeny, mindenkinek megmarad a maga apró mellékszála, amelyen tevékenykedik, de ezek szépen belesimulnak a közös küldetésbe.

Most először érezni igazán, mennyire egységesen működnek együtt, mintha végre összeért volna az a hosszú karakterépítés, amelyet a sorozat éveken át gondosan építgetett.

A kritikusabb hangok szerint a cselekmény lassú, de ez a vád alighanem a negyedik évad grandiózus fináléjának árnyékából fakad. Nem szabad elfelejteni: a Stranger Things kezdő epizódjai mindig óvatosabban haladtak előre.

A tempó itt is fokozatosan emelkedik, míg az alapozás után valóban beindulnak az események, és a rendezés ismét bizonyítja, milyen erősen tud játszani a feszültséggel.

A forgatókönyv tökéletesen adagolja az információkat, eközben pedig ügyesen tereli a néző figyelmét a felszín és az árnyék között. Hőseink ugyan elszántan kutatják Vecnát az alvilág sötét bugyraiban, de lehet, hogy jobban kellett volna a fenti világukra figyelniük? Bárhogyan is lesz, ez a kettősség jó eséllyel a szezon egyik fő konfliktusává nő majd.

Ami a látványvilágot illeti, minden porcikáján látszik a gigászi költségvetés. A produkciós design olyan részletességű, mintha minden epizód önálló mozifilm lenne. A díszletek, az effektek és az Upside Down baljós atmoszférája most még mocskosabb, még sötétebb árnyalatokat kapott. A technikai megvalósítás nemcsak hibátlan, hanem lélegzetelállító sok esetben. A zenék gondosan válogatott ’80-as évekbeli nosztalgiabombák.

A mostani etap záró epizódja egy epikus mészárlással elég jó kis „finálé” volt úgy, hogy van még négy jó hosszú részünk.

Nehéz nem elismerően bólintani, amikor a sorozat újra és újra bizonyítja, miért vált az elmúlt évtized egyik kultikus produkciójává. Nem véletlenül szereti ezt ennyi ember. Itt mindenkinek valami, amihez tud kapcsolódni: humor, nosztalgia, horror, kis Stephen King még egy kis H.P. Lovecraft is.

Összefoglalva, a szezon első fele hatásos és látványos, amit egy érzelmileg is megrázó fináléval koronáz meg, mely tökéletesen előkészíti a karácsonyra ígért három részt (december 25). Bár egyelőre nem teljesen világos, merre tart majd a történet, mégis erős a bizalmam, a Duffer testvérek eddig sosem tértek le a helyes útról.

Még a sokat bírált második évad is újra nézés után meglepően lekötött, és jobb színben tűnt fel számomra.

Ott akadt egy gyengébb történetszál, ami sajnos megmaradt az emberek emlékezetében. Egy érdekesség az új szezonról, hogy a harmadik részt nem más, mint Frank Darabont rendezte. Neki köszönhetjük A remény rabjait, A zöld mérföldet és a 2007-es A ködöt is. Itt is megmutatja a veterán Stephen King-rendező, hogy mit tud!

Ha a folytatás tartja ezt a szintet, akkor valóban méltó lezárást kaphat a Stranger Things. Én, bevallom, aggódtam egy kicsit, a Trónok harcából tanulva próbáltam kerülni a hype vonatot, de itt úgy érzem, pozitívan fogok csalódni. Csak a szinkront ne használjátok, ha egy negatívumot ki lehet emelnem, az a szinkron minősége, az eredeti hangokhoz viszonyítva gyalázatos.

Egy biztos: aki eddig kitartott a sorozat mellett, annak nem lesz oka csalódni.

Én pontosan tudom, hogy mit fogok nézni karácsony másnapján, míg mások töltött káposztát falatoznak. A válasz aligha kérdéses. Ti mit fogtok?


Link másolása
KÖVESS MINKET: