KULT
A Rovatból

Nagy tavaszi könyvajánló a Kossuth Kiadó újdonságaiból

Van köztük történelmi témájú, kultúrtörténeti, regény és receptkönyv is. Mutatjuk a könyveket!

Link másolása

Hoztunk egy kis listát azokról az tavaszi könyvújdonságokról, amelyek közt minden korosztály és mindenféle műfaj kedvelője találhat kedvére való csemegéket. Mutatjuk a Kossuth Kiadói Csoport könyvújdonságait.

Caroline Bernard: Frida Kahlo és az élet színei

Tervezett megjelenés: 2020. május 31.

Mexikó, 1925.

A tizenhét éves Frida orvos akar lenni, de egy súlyos buszbaleset meghiúsítja a továbbtanulásról szőtt álmait. A lábadozás keserves hónapjai alatt talál rá a festészetre, és a szárnypróbálgatásai, első festményei teszik elviselhetővé számára a testi korlátok és a fájdalom elfogadását. Beleszeret Diego Rivera festőfejedelembe, akit lenyűgöz a lány vad tehetsége. Összeházasodnak, és a kor ünnepelt párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban.

Szerelmük azonban nem örökkévaló. A csalódott Frida a válás után számtalan nagyvárosban megfordul, együtt éjszakázik a huszadik század hírességeivel. S miközben élete csúcspontjára, a művészete kiteljesedéséhez ér, a várt boldogság helyett a Diego utáni keserű sóvárgás hatja át. Szerelem és halál, élet és halál kettőssége kíséri végig a különleges szimbólumrendszert teremtő munkásságát.

A könyv előrendelhető és ezen a linken találod.

Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei

Tervezett megjelenés: 2020. április 6.

1942 augusztusa. Jacob és Moses Párizs német megszállása idején éppen a városban tartózkodik nagynénjüknél. Szüleik – neves német zsidó drámaírók – nála helyezték biztonságba fiaikat, amíg sikerül oltalmat találni az egész családnak. De mielőtt a Stein család újraegyesülhetne, Párizsban megkezdődik a zsidók tömeges összegyűjtése. A nácik felügyelete alatt a francia csendőrök elfogják a fiúkat is, és a Téli velodromba viszik őket, abba a hatalmas, komor épületbe, ahol sok ezer francia zsidót gyűjtöttek össze, hogy aztán koncentrációs táborokba hurcolják őket.

Jacob és Moses tudja, hogy menekülniük kell, ha életben akarnak maradni. Nincs azonban más a kezükben, mint néhány Dél-Franciaországból érkezett levél, amelyek a szüleikhez vezethetik őket. Minden sarkon veszély leselkedik rájuk, és a fiúk egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. A megszállt országon át gyalog kelnek át. Elképesztő útjuk során sok idegennel találkoznak, bátor lelkekkel, akik saját biztonságukat kockáztatva segítik a gyerekeket, némelyikük pedig a legmagasabb árat is megfizeti amiatt, hogy segítette a két kis háborús menekültet.

Ez az inspiráló regény a család erejét és az emberi szellem kitartását mutatja fel a történelem legsötétebb pillanataiban.

A könyv előrendelhető és ezen a linken találod.

Tornóczky Anita: Izé szerint a világ

Kedves Olvasó! Először is elnézést szeretnék kérni, hogy főszereplőnk mindig, mindenkit tegez, de a felesleges körök futása nem a kutyák műfaja. Fontos leszögeznem, hogy amit a kezében tart, nem mesekönyv, minden sora igaz, tanulságos és informatív, másfelől sok hasznos nevelési és egyéb tanácsot is tartalmaz. Akinek van kutyája, annak azért érdekes, mert alkalmasint magára ismer, és tanulhat is belőle, akinek nincs, az pedig valószínűleg kedvet kap egyhez, ha nem mindjárt kettőhöz! Izé egy borzalmas helyre született, ahonnan négyhetes korában félholt állapotban hoztuk el tíz társával együtt egy állatvédőrséges akció keretében. Annyira ramaty állapotban volt, hogy azt gondoltam, így ideiglenes befogadónak nem adhatom, várok vele pár hetet, hogy túléli-e egyáltalán. Azt ugyancsak elhatároztam, hogy ha túléli, akkor is csak akkor adom oda, ha már makkegészséges. Vesztemre ezt a fogadalmamat Izé meghallhatta, mert négy hónapos koráig folyamatosan produkált valami betegséget, míg meg nem ígértem neki, hogy velem marad végleg. Sok mindent éltünk, élünk át együtt, jön velem dolgozni, zongoraórára, sőt már egyszer moziban is volt! Az ő élményeit, érzéseit, elbeszéléseit tömöríti ez a könyv oly módon, hogy közben az állatvédelemről és az állatok neveléséről, gyógyításáról, viselkedéséről is számtalan érdekes és fontos dolog kiderül. Ha pedig csak szórakozni akarnak, akkor is remek választás, na persze, ha Izé szimpatikus Önöknek... De kinek ne lenne az?! Jó szórakozást! Tornóczky Anita.

A könyvet ezen a linken találod.

Ljudmila Pavlicsenko: A halál asszonya

Ljudmila Pavlicsenko (1916–1974) a II. világháború egyik legeredményesebb szovjet mesterlövésze volt: 309 igazolt találat fűződik a nevéhez, mintegy száz német tisztet és 29 mesterlövészt lőtt le. Amikor Hitler megindította a Barbarossa-hadműveletet, abbahagyta tanulmányait, és jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Nem fogadta el a felajánlott ápolónői beosztást, ehelyett a szovjet hadseregben harcoló 2000 női mesterlövész egyike lett. Miután egy gránátszilánk megsebesítette, Moszkvába helyezték, ahol a mesterlövészek kiképzésében vett részt, emellett a háborús erőfeszítések érdekében kampányolt az USA-ban, Kanadában és Angliában. Ő volt az első szovjet állampolgár, aki járt a Fehér Házban, ahol tartós barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Emlékirata első kézből nyújt képet a nagy honvédő háború mesterlövészeinek sorsáról, a hadjáratokról, amelyekben részt vett, és bepillantást enged a háború politikai háttérébe is.

A könyvet ezen a linken találod.

Stephen Fry: Mítosz

Mítosz című könyvében Stephen Fry újrameséli a görög mitológiát a kezdetektől Midász király történetéig. Az angol humorista e művében sem fukarkodik a szellemességgel: modern nyelvezetű előadásában a klasszikus történetek olykor felhőtlenül vidámak, máskor meghatóan szépek vagy éppen szívbe markolóan szomorúak, és kivétel nélkül rendkívül szellemesek.

A könyv élvezetéhez nem szükséges háttérismeret vagy klasszikus műveltség: épp úgy nincs benne tudományoskodás vagy elvont bölcselkedés, mint ahogy a görög mitológiában sincs, „csak rabul ejtő, szórakoztató, közérthető és lenyűgözően emberi történetek halmaza”.

Mennyiben más Stephen Fry könyve, mint a hasonló témájú kötetek? A szerző arra vállalkozik, hogy közelebb hozza a mai ember számára az ókori görögséget, és a mítoszokat újramesélve rávilágítson, mennyire sokszínű, szórakoztató és élő történetek ezek. A szerző sok-sok olvasmányt, antik forrásokat és modern szakirodalmat felhasználva mesél, a mű azonban egy pillanatra sem lesz „tankönyvízű”. A Mítosz eleven, humoros, olykor félelmetes, máskor megható vagy pajzán, erotikus elbeszélések gyűjteménye, amely a világ létrejöttétől a titánok és az istenek harcán, az olümposzi rend létrejöttén keresztül az ember teremtéséig és az emberi világ arany- és ezüstkoráig követi végig a mítoszokat.

Fry igazi közéleti figura Angliában, szinte mindenki ismeri, és bár bizonyos dolgokról, politikai, vallási és szexuális témákról sajátos nézeteket vall, szellemességét, műveltségét még azok is elismerik, akik nem feltétlenül osztoznak minden véleményében. Ahogy Károly, walesi herceg nevezte, Stephen Fry egy valódi „nemzeti kincs”.

A könyvet ezen a linken találod.

Umberto Eco: Óriások vállán

Umberto Eco legújabb – halála után összeállított – esszékötetében tizenkét írás olvasható, melyet az ún. Milanesiana fesztiválok alkalmából írt, s ezeken a Milánóban évente megtartott fesztiválokon olvasta fel őket 2001 és 2015 között. A Milanesianák 2008-tól kezdve mindig egy-egy téma köré szerveződtek, ilyenek például a szépség, a rútság, a tűz, az abszolútum, a láthatatlan, az összeesküvés – nem egyet ezek közül maga Eco sugallt a szervezőknek.

A címadó esszé a nemzedékek harcának irodalmi és filozófiai, kulturális és társadalmi vonatkozásait boncolgatja az ókortól kezdődően egészen a modernitásig: „A régiek természetesen óriások voltak mihozzánk képest; mi azonban, bár törpék vagyunk, az ő nyakukba kapaszkodva – vagyis élve bölcsességükkel –, jobban látunk, mint ők” – idézi a klasszikus aforizmát a szerző, egyúttal felveti a kérdést, vajon a jövő milyen perspektívát tartogat számunkra: a törpék eztán törpék nyakába kényszerülnek, vagy új, egyelőre ismeretlen óriások lépnek majd fel?

E posztumusz kötet írásai is mind magukon viselik Eco sajátos szemléletmódját, reneszánsz ember voltát, szellmességét, sziporkázó stílusát, humorát, lefegyverző eleganciáját.

A könyvet ezen a linken találod.

Tom Kerridge: Fogyjunk le végleg!

Michelin-csillagos séfként Tom Kerridge három évtizede készít csúcsminőségű ételeket. Ugyanakkor azt is pontosan tudja, hogy mennyire nehéz megszabadulnia a felesleges kilóktól annak, aki imád enni. Az elmúlt években Tomnak csaknem 70-kg-ot sikerült fogynia, ezért elhatározta, segíteni akar sorstársainak.

Ez a szakácskönyv azonban különbözik a többi alacsony kalóriatartalmú ételeket bemutató receptgyűjteménytől. Tom Kerridge ugyanis nemcsak diétás ennivalót készít, hanem olyan laktató és finom fogásokat, amelyeket öröm elkészíteni és megenni is. Ráadásul még fogyni is fogunk tőlük. Minden receptjét úgy alkotta meg, hogy azokból nem hiányzik semmilyen íz, összetevő vagy fűszer, így sosem fogjuk azt érezni, hogy bármit is meg kellene vonnunk magunktól. A kebebtól, a burgeren, a lasagnén és pizzán át a fánkig és a sajttortáig minden kedvencünket megtalálhatjuk ebben a szakácskönyvben, ráadásul minden recepthez kiszámoltuk a pontos kalóriaértéket is, így könyen tarthatjuk magunkat a napi előírt mennyiségekhez.

Határozzuk el magunkat és alakítsunk ki új, egészséges étkezési szokásokat, együnk jóízű és laktató, ám alacsony kalóriatartalmú fogásokat, így valóban képesek leszünk végleg lefogyni.

A könyvet ezen a linken találod.

Több, mint 200 szabadon letölthető elektronikus könyv

Adj magadnak egy esélyt, hogy a bezártságban is jól érezd magad!

Romantika, kaland, mesék, mesés klasszikusok és ajánlott olvasmányok. Ezen a linken 200 szabadon letölthető, de összesen nyolcvan kiadó közel 7000 e-könyve érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk