Mindenki temette, aztán jött a finálé: így búcsúzott el a Stranger Things!
Véget ért a Stranger Things, és bármennyire is furcsán hangzik, a végén mégis sikerült meglepnie. Pedig az ötödik évad fogadtatása finoman szólva sem volt problémamentes. Az internet gyakorlatilag szétszedte a zárószezont, főleg a második etapot és ezt nem lehet teljesen alaptalan rosszindulatnak nevezni. A második pakkban érkezett epizódok messze nem hozták azt a szintet, amit egy ekkora volumenű sorozat lezárásától joggal várhatott volna a közönség.
Ma hajnali kettőkor viszont megérkezett a kétórás záró epizód, és hirtelen minden a helyére került. Nem azt mondom, hogy ezzel kijavították hibáikat, de azért így könnyebb őket megbocsájtani. És hatalmas kő esett le szerintem sokunk szívéről, akik a Trónok harcáért is rajongtak... a záróévadig. Szerencsére a történelem nem ismételte meg önmagát.
Nem arról van szó, hogy a Netflix vagy a Duffer testvérek forradalmi húzással álltak volna elő. Kimondottan biztonsági játékra mentek: kiszámítható, óvatos, de érzelmileg pontosan kimért finálé.
Ezt pedig meglepően tisztességesen tette. Senki se csodálkozzon azon, hogy amikor már minden konfliktus látszólag megoldódik, még mindig marad negyven perc a játékidőből. Ez a plusz idő nem a feszültség fokozására szolgál, hanem arra, hogy a Stranger Things valóban elköszönjön.
Érdemes emlékeztetni magunkat arra is, hogy ez a sorozat eredetileg sem volt nagyívűen előre megtervezve. Az első évadot egészen más történetek követett volna, más szereplőkkel, új irányokkal. Aztán jött a váratlan siker, a gyerekszínészek tökéletes kiválasztása alapjában változtatta meg a koncepciót és a Netflix számára nem maradt más opció: a Duffer testvéreknek ezekkel a karakterekkel kellett továbbmenniük. Ez a döntés hosszú távon rengeteg problémát és kompromisszumot szült, amelyek most, a végére különösen látványossá váltak. Vicces amikor egy csapat 24-25 éves gyerek végez a középsulival.
A befejezés erősen a rajongók kiszolgálására épít, miközben a logikai hézagok felett elegánsan szemet huny és próbálja kicsit jó érzéssel pótolni a hibákat. A pátosz dominál, nem egy komoly gondolkodtató keserédes befejezés. Cserébe viszont nem kaptunk egy Trónok harca-szintű mellélövést se. Amiért hatalmas hálám. A hangsúly egyértelműen azon volt, hogy minden fontos szereplő megkapja a maga lezárását. Itt pedig tényleg mindenki sorra kerül. Ez indokolja azt a bizonyos negyven percet, ami nem cselekményt, hanem kellemes búcsút kínál kedvenc karaktereinktől, néhol keserédesen.
Nagy, mindent felborító drámára senki ne számítson. A feszültség inkább közepesen kiszámítható, mint sokkoló. Akik csavaros megoldásokat vagy hatalmas revelációkat vártak, csalódni fognak.
A sorozat következetesen építette fel az antagonista fejlődését, így a lezárás inkább beteljesítés, mint meglepetés. A nagy csavarnak szánt revelációt pedig már 2022-ben meg lehetett mondani, amikor kiderült ki is Vecna.
Akciófronton a finálé kifejezetten jól működik. A CGI sokszor továbbra is kissé maszatolt, de a látvány kellően undorító, nyálkás és grandiózus ahhoz, hogy működjön. Kicsit talán még többre is számítottam. A fizikai veszélyérzet most végre nem csak elméleti lehetne, de természetesen most is mindenki felvette a kötelező forgatókönyvi golyóálló mellényt. Millie Bobby Brownt az internet ezúttal is kegyetlenül kritizálta, ám a helyzet korántsem olyan súlyos, mint ahogy azt sokan beállítják. Igen, akadnak furcsa arckifejezések és kiragadott pillanatok, de ezek nem rombolják le az összképet.
Amit hiányoltam az előző epizódokból, a klasszikus Eleven-féle "szuperhős" , aki barátai segítségével szembeszáll a gonosszal. Ez végre újra előtérbe kerül és megadja azt a bizonyos "na végre" életérzést, még akkor is, ha kicsit elcsépelt. Illetve, végre Finn Wolfhard is kapott elég teret ahhoz, hogy megmutassa, miért volt kezdettől fogva fontos része a csapatnak. Eddig ezt hiányoltam, de itt kap egy kis esélyt bizonyítani.
Különösen szép gesztus, hogy a történet 1989-ben ér véget. Ezzel hivatalosan is lezárult a Stranger Things 80’-as évek nosztalgiája.
Kicsit emlékeztet, a Harry Potter lezárására, mikor a moziból kijövet éreztem, hogy az én gyerekkorom története is lezárult, hivatalosan is felnőttem, pedig már a húszas éveimet tapostam. Most is hasonló lehetett azoknak a rajongóknak az életérzése, akik 2016-ban, gyerekként kezdték el nézni a sorozatot.
A kérdés most már csak az, mihez kezdenek a Duffer-testvérek? Sokan túlértékelt alkotóknak tartják őket, és nem alaptalan a párhuzam a Russo fivérekkel, akik a Marvelen kívül eddig nem igazán tudtak maradandót alkotni.
A színészek ugyan elköszöntek, de a Netflix láthatóan még nem. A Stranger Things világa velünk marad, és jó eséllyel időről időre ismerős arcok is felbukkanhatnak majd. Ez a búcsú tehát nem végpont, inkább egy korszak lezárása és néhány színész szerződésének a végét jelentette csupán.
