„Mi, az SZFE tanárai ragaszkodunk az igazsághoz” - 107 oktató követeli, hogy ismerjék el az őszi szemesztert

A Facebookon jelentette be Kaiser Edvin, a Fidesz korábbi józsefvárosi önkormányzati képviselőjelöltje, hogy kilép a párt helyi szervezetéből. Bejegyzésében arról ír, lánglelkű fiatalként azért kezdett politikával foglalkozni, hogy a kerületért tegyen, ahol a családjával él.

– fogalmazott a politikus, aki szerint a Józsefvárosi Fidesz szervezete már régóta nem közösségként működik, hanem egy 5–10 fős „részvénytársaságként”. Mint írja, az évek során világossá vált számára, hogy ez a működés inkább akadálya, mintsem motorja Józsefváros fejlődésének. „Aki rálát a helyi viszonyokra, pontosan tudja, miről beszélek, de a későbbiekben, ha van rá igény szívesen kifejtem” – tette hozzá.

Azt írta, folyamatosan azt tapasztalta, hogy amit a szervezetben mondanak, és amit tesznek, köszönőviszonyban sincs egymással, a bizalma pedig mára teljesen elfogyott.

– áll a bejegyzésben.

Kaiser közölte: a továbbiakban nem kíván közösséget vállalni a Józsefvárosi Fidesszel, mert már nem tud jó szívvel kiállni az ottani folyamatok mellett. Hozzátette, hogy az országgyűlési választáson a jelöltjüket, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost sem támogatja.

A politikus előrevetítette, hogy kilépése után megpróbálják majd másként beállítani a történteket, ezt „megszokott reflexnek” nevezte.

Azt is megjegyezte, a döntése magyarázatot adhat arra, miért nem volt jelen a szervezet rendezvényein az utóbbi időben. A jövőben, mint írta, pártoktól függetlenül, új alapokon kíván részt venni a kerületi politikában. „Ez egy lezárás. És egy új kezdet” – zárta sorait.

Kaiser Edvin a 2024-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP színeiben indult Józsefváros 8. számú egyéni választókerületében, ahol szoros küzdelemben, 45,15 százalékos eredménnyel maradt alul Horváth Alexanderrel (46,75%) szemben. A politikus korábban a helyi Fidelitasban tevékenykedett, illetve külső bizottsági tagként is dolgozott a kerületben. A kilépéséről szóló hírt elsőként a 444.hu vette észre.

Magyar Péter csatornáján jelent meg egy interjú egy férfival, aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó, a GV Europe szállítmányozójaként dolgozott a Samsung SDI gödi gyárának. A férfi arról beszélt, hogy feladatai közé tartozott a gyárban tárolt, limit feletti mennyiségű veszélyes anyagok ideiglenes elszállítása külső raktárakba a katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére.

Elmondása szerint a gyár háromhavonta vagy félévente számíthatott katasztrófavédelmi ellenőrzésekre, és ezekről már egy-két héttel előre tudomást szerzett. „Nekünk szóltak egy-két nappal előtte, hogy el kell vinni 30-40-50 autónyi veszélyes anyagot” – állította a férfi, hozzátéve, hogy ezek túlnyomórészt „nikkel, kobalt, mangán és egyéb vegyületek” voltak, amelyeket az akkumulátorgyártáshoz használnak.

A férfi szerint ezek az anyagok por állagúak, „olyan az állaguk nagyjából, mint a liszté”, és big bag zsákokban, esetenként kartondobozokban tárolták őket. Az ideiglenes raktárak a nyilatkozó szerint jellemzően Pest megyében voltak, többek között Vácott, Kistarcsán, Gödöllőn, Vecsésen, Dunaharasztiban és Biatorbágyon.

Bár ezek állítása szerint hivatalos raktárépületek voltak, de úgy vélte, nem rendelkeztek a veszélyes anyagok tárolásához szükséges engedéllyel. A szállítások során elmondása szerint nem érték őket hatósági ellenőrzések. „Nem, hát ugye ez a Covid időszak alatt volt, meg hasonlók, nem nagyon foglalkozott ezzel senki” – mondta.

A férfi arról is beszélt, hogy a Samsung SDI és az alvállalkozók között szerinte sajátos volt a munkakapcsolat. Úgy fogalmazott, hogy a Samsung kihasználta az alvállalkozókat, a szerződések rájuk eső részét állítólag nem teljesítette és nem írta alá, cserébe viszont elvárta, hogy minden kérését teljesítsék.

A férfi később elvégzett egy katasztrófavédelmi ügyintézői képzést, ahol állítása szerint a hatóság munkatársaival is beszélt a gödi gyárról. Azt mondta, a katasztrófavédőktől azt hallotta, hogy bár nekik sem tetszett a helyzet, de meg volt szabva a feladatuk. „bemennek, megírják a jegyzőkönyvet, ha hiányosságot találnak, azt nyilván lejegyezhetik, elküldik a felettesüknek, és utána az a dolguk, hogy befogják a szájukat, és szépen hazamenjenek.”

Az interjúalany más, gyáron belüli szabálytalanságokról is beszámolt. Elmondása szerint látta, hogyan semmisítik meg a selejtes akkumulátorcellákat.

Beszélt a gyárban használt elektrolitról is, ami szerinte rendkívül tűzveszélyes és maró folyadék. Azt állította, hogy a folyadékot szállító csővezetékek gumitömítéseit sokszor csak akkor cserélték ki, amikor már szivárogtak. „Hát ez a Samsungban mindig akkor történt meg, amikor már csöpögött.”

Arra a kérdésre, hogy hányan tudhattak ezekről a folyamatokról, a férfi azt válaszolta, hogy a sofőrök tisztában voltak a szállítmányuk veszélyességével. „Nagyjából minden sofőr, aki ott dolgozott, tudta, hogy mit szállít, mert hát látták, hogy mi van a zsákokra írva.” Szerinte a zsákokon lévő piktogramok egyértelműen jelezték, hogy a bennük lévő anyagok környezetre és belélegezve is veszélyesek.

Megemlítette, hogy a gyár több mint 500 milliárd forint állami támogatást kapott, és szerinte a kormányzati hazugságokkal szemben nemcsak az üzem területén, hanem azon kívül is magas volt a rákkeltő porok aránya.

„Több ezer munkavállaló egészségét veszélyeztetni, illetve több tízezer környéken élő magyar ember biztonságát, egészségét veszélyeztetni, az nem csak egy politikai felelősség, hanem egy büntetőjogi felelősség is” – mondta Magyar, majd hozzátette, hogy egy esetleges kormányváltás után nyilvánosan ki fogják vizsgálni ezeket az ügyeket.

Három új, egyéni választókerületre vonatkozó felmérés eredményét közölte a Mandiner. A lap cikkében szereplő számok szerint

Különösen a pápai körzet eredménye érdekes, amelyet a lap szerint „tiszás politológusok” billegőnek próbálnak beállítani.

A kormánypárti lap által közölt felmérés szerint a Bács-Kiskun vármegyei 6-os, bajai központú körzetben a Fidesz–KDNP-re a megkérdezettek 42, a Tisza Pártra pedig 32 százaléka szavazna. A Mi Hazánkat 8, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 2-2 százalék támogatja, míg az egyéb pártok 1 százalékon állnak. A választók 8 százaléka bizonytalan, 5 százalék pedig nem árulta el, kire voksolna. Magyar Péter egyébként éppen kedden tartott gyűlést a körzetben, ahol elég sokan fogadták a Facebookon közzétett kép alapján.

Itt a Mi Hazánk 4, a DK és az MKKP 2-2, a Jobbik és az egyéb pártok pedig 1-1 százalékon állnak. A bizonytalanok és a nem válaszolók aránya egyaránt 5 százalék. A körzet egyéni képviselőjelöltje Seszták Miklós.

A Mi Hazánk és a DK 4-4, az MKKP 2, az egyéb pártok pedig 1 százalékon állnak. Ebben a körzetben a legmagasabb, 12 százalék a bizonytalanok aránya, míg 3 százalék nem válaszolt. A lap által közölt felmérések nem térnek ki a kutatóintézetre, a mintanagyságra és az adatfelvétel pontos idejére.

A most vizsgált három választókerület a 2022-es országgyűlési választáson is magabiztos kormánypárti győzelmet hozott. Baján Zsigó Róbert a szavazatok 57,26 százalékát, Kisvárdán Seszták Miklós 65,31 százalékát, Pápán pedig dr. Kovács Zoltán 62,70 százalékát szerezte meg. Az elmúlt hetekben a politikai kampány is felpörgött a térségben: Orbán Viktor miniszterelnök február 18-án Navracsics Tibor mellett kampányolt a szomszédos Veszprém 3-as körzetben, ahol arról beszélt, hogy magabiztosan vezet a Fidesz az ország ezen részén.

Többen látnák Magyar Pétert a miniszterelnöki székben, mint Orbán Viktort – derül ki a Republikon Intézet februári kutatásából.

A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú bizonytalanok körében még egyértelműbb Magyar Péter előnye: 35 százalékuk őt, 20 százalékuk Orbánt választaná. Ebben a közegben ugyanakkor ellentmondásos a kép,

Vagyis ebben a csoportban némileg többségben vannak, akik a Fidesz győzelmére számítanak, annak ellenére, hogy a szimpátiájuk inkább Magyar felé húz.

Ez a kettősség a teljes népesség várakozásaiban is visszaköszön.

A két politikai táboron belül jelentős a különbség a győzelembe vetett hitben. Míg a Tisza Párt szavazóinak 90 százaléka gondolja, hogy pártjuk alakít kormányt, addig a Fidesz–KDNP tábor 87 százaléka bízik a saját győzelmében. A kormánypárti szavazók azonban jóval magabiztosabbak: 68 százalékuk kizártnak tartja a kormányváltást, míg a Tisza táborában csak 39 százalék teljesen biztos a győzelemben.

Az országgyűlési választást április 12-én tartják. A kampány hivatalosan február 21-én indult, és a legtöbb elemzés szerint a verseny Orbán Viktor 16 éves kormányzásának eddigi legkomolyabb kihívása. A különböző közvélemény-kutatók nem festenek egységes képet: a Medián februári mérése szerint többen tartják Magyart alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbánt, míg a kormányközeli Nézőpont Intézet ugyanebben a hónapban 11 százalékpontos előnyt mért Orbán javára.