Republikon: Magyar Pétert már többen szeretnék miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort
A TISZA Párt elnöke 45 százalékkal vezet a jelenlegi kormányfő (37%) előtt a miniszterelnöki versenyben a Republikon Intézet felmérése szerint. A bizonytalanok is inkább Magyart választaná, egyharmaduk mégsem számít kormányváltásra.
Többen látnák Magyar Pétert a miniszterelnöki székben, mint Orbán Viktort – derül ki a Republikon Intézet februári kutatásából.
A felmérés szerint a válaszadók 45 százaléka Magyart, míg 37 százaléka Orbánt preferálja, 18 százalék pedig nem tudott dönteni kettejük között. Mindkét politikusnak van a saját pártján túlmutató vonzereje: Magyar 10, Orbán pedig 7 százalékpontos többletet tudhat magáénak a pártpreferenciákhoz képest.
A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú bizonytalanok körében még egyértelműbb Magyar Péter előnye: 35 százalékuk őt, 20 százalékuk Orbánt választaná. Ebben a közegben ugyanakkor ellentmondásos a kép,
a bizonytalanok egyharmada ugyanis nem számít kormányváltásra, míg csupán 28 százalékuk tartja azt valószínűnek.
Vagyis ebben a csoportban némileg többségben vannak, akik a Fidesz győzelmére számítanak, annak ellenére, hogy a szimpátiájuk inkább Magyar felé húz.
Ez a kettősség a teljes népesség várakozásaiban is visszaköszön.
Bár a válaszadók többsége, 46 százaléka kormányváltást jósol 2026-ra, 40 százalék továbbra is újabb Fidesz–KDNP-győzelmet tart esélyesebbnek.
A két politikai táboron belül jelentős a különbség a győzelembe vetett hitben. Míg a Tisza Párt szavazóinak 90 százaléka gondolja, hogy pártjuk alakít kormányt, addig a Fidesz–KDNP tábor 87 százaléka bízik a saját győzelmében. A kormánypárti szavazók azonban jóval magabiztosabbak: 68 százalékuk kizártnak tartja a kormányváltást, míg a Tisza táborában csak 39 százalék teljesen biztos a győzelemben.
Az országgyűlési választást április 12-én tartják. A kampány hivatalosan február 21-én indult, és a legtöbb elemzés szerint a verseny Orbán Viktor 16 éves kormányzásának eddigi legkomolyabb kihívása. A különböző közvélemény-kutatók nem festenek egységes képet: a Medián februári mérése szerint többen tartják Magyart alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbánt, míg a kormányközeli Nézőpont Intézet ugyanebben a hónapban 11 százalékpontos előnyt mért Orbán javára.
Többen látnák Magyar Pétert a miniszterelnöki székben, mint Orbán Viktort – derül ki a Republikon Intézet februári kutatásából.
A felmérés szerint a válaszadók 45 százaléka Magyart, míg 37 százaléka Orbánt preferálja, 18 százalék pedig nem tudott dönteni kettejük között. Mindkét politikusnak van a saját pártján túlmutató vonzereje: Magyar 10, Orbán pedig 7 százalékpontos többletet tudhat magáénak a pártpreferenciákhoz képest.
A végeredmény szempontjából kulcsfontosságú bizonytalanok körében még egyértelműbb Magyar Péter előnye: 35 százalékuk őt, 20 százalékuk Orbánt választaná. Ebben a közegben ugyanakkor ellentmondásos a kép,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki nem hajol meg, azt félreállítják” – kilépett a Fideszből a párt korábbi józsefvárosi jelöltje
Kaiser Edvin azt írta, az elmúlt években folyamatosan azt tapasztalta, hogy amit a helyi szervezetben mondanak és amit tesznek, az köszönőviszonyban sincs egymással. Üzent is a helyi Fidesznek: vigyázzanak, nehogy nagyobb kárt okozzanak maguknak.
A Facebookon jelentette be Kaiser Edvin, a Fidesz korábbi józsefvárosi önkormányzati képviselőjelöltje, hogy kilép a párt helyi szervezetéből. Bejegyzésében arról ír, lánglelkű fiatalként azért kezdett politikával foglalkozni, hogy a kerületért tegyen, ahol a családjával él.
„Számomra ez mindig Józsefvárosról szólt, soha nem a pártparancs ész nélküli teljesítéséről. Sorry, not sorry [elnézést, nem sajnálom – a szerk.]”
– fogalmazott a politikus, aki szerint a Józsefvárosi Fidesz szervezete már régóta nem közösségként működik, hanem egy 5–10 fős „részvénytársaságként”. Mint írja, az évek során világossá vált számára, hogy ez a működés inkább akadálya, mintsem motorja Józsefváros fejlődésének. „Aki rálát a helyi viszonyokra, pontosan tudja, miről beszélek, de a későbbiekben, ha van rá igény szívesen kifejtem” – tette hozzá.
Azt írta, folyamatosan azt tapasztalta, hogy amit a szervezetben mondanak, és amit tesznek, köszönőviszonyban sincs egymással, a bizalma pedig mára teljesen elfogyott.
„Számomra az utolsó határ az volt, amikor világossá vált, hogy még a saját embereiket sem tisztelik, becsülik. Aki nem hajol meg, azt félreállítják. Aki önálló, az veszély. Mindeközben a kialakult helyzet nettó politikai haszonélvezői”
– áll a bejegyzésben.
Kaiser közölte: a továbbiakban nem kíván közösséget vállalni a Józsefvárosi Fidesszel, mert már nem tud jó szívvel kiállni az ottani folyamatok mellett. Hozzátette, hogy az országgyűlési választáson a jelöltjüket, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost sem támogatja.
A politikus előrevetítette, hogy kilépése után megpróbálják majd másként beállítani a történteket, ezt „megszokott reflexnek” nevezte.
„Sajnálom. Szégyen” – írta, majd higgadtságot és megfontoltságot javasolt a helyi Fidesznek, mielőtt még nagyobb kárt okoznának maguknak.
Azt is megjegyezte, a döntése magyarázatot adhat arra, miért nem volt jelen a szervezet rendezvényein az utóbbi időben. A jövőben, mint írta, pártoktól függetlenül, új alapokon kíván részt venni a kerületi politikában. „Ez egy lezárás. És egy új kezdet” – zárta sorait.
Kaiser Edvin a 2024-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP színeiben indult Józsefváros 8. számú egyéni választókerületében, ahol szoros küzdelemben, 45,15 százalékos eredménnyel maradt alul Horváth Alexanderrel (46,75%) szemben. A politikus korábban a helyi Fidelitasban tevékenykedett, illetve külső bizottsági tagként is dolgozott a kerületben. A kilépéséről szóló hírt elsőként a 444.hu vette észre.
A Facebookon jelentette be Kaiser Edvin, a Fidesz korábbi józsefvárosi önkormányzati képviselőjelöltje, hogy kilép a párt helyi szervezetéből. Bejegyzésében arról ír, lánglelkű fiatalként azért kezdett politikával foglalkozni, hogy a kerületért tegyen, ahol a családjával él.
„Számomra ez mindig Józsefvárosról szólt, soha nem a pártparancs ész nélküli teljesítéséről. Sorry, not sorry [elnézést, nem sajnálom – a szerk.]”
– fogalmazott a politikus, aki szerint a Józsefvárosi Fidesz szervezete már régóta nem közösségként működik, hanem egy 5–10 fős „részvénytársaságként”. Mint írja, az évek során világossá vált számára, hogy ez a működés inkább akadálya, mintsem motorja Józsefváros fejlődésének. „Aki rálát a helyi viszonyokra, pontosan tudja, miről beszélek, de a későbbiekben, ha van rá igény szívesen kifejtem” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat az olajvitában: nem orosz olajat küldenek a horvátok Magyarország felé
A horvát Janaf olajcég szerdán megkezdte a MOL-nak szánt, nem orosz nyersolaj rakodását. Közben csütörtökön újraindulhat a szállítás a Barátság kőolajvezetéken is.
Miközben a Reuters szerint csütörtökön újraindulhat a szállítás a hetek óta álló Barátság kőolajvezetéken, a horvátok már megkezdték a MOL-nak szánt, nem orosz eredetű nyersolaj rakodását.
A horvát Janaf olajcég szerdán közölte, hogy az omišalji terminálon már rakodják a MOL Csoportnak szánt szállítmányt, és április elejéig további hét tartályhajó érkezik
– írta a hvg.hu. A Janaf a közleményében azt is kiemelte, hogy készen áll a szlovákiai és magyarországi finomítók teljes éves igényének kielégítésére.
Ez a kijelentés azért is fontos, mert a horvát és magyar kormány között hónapok óta vita zajlik arról, hogy az Adria olajvezeték képes-e ellátni Magyarország teljes igényeit – a MOL szerint ugyanis nem. Andrej Plenković horvát miniszterelnök korábban „teljesen hamis állításnak, az igazság teljes elferdítésének” nevezte a magyar felvetést, miszerint a horvát rendszer kapacitása elégtelen. A magyar kormány ráadásul orosz olaj tengeri szállítását is kéri, amit a horvát fél nem támogat.
A MOL február 17-én a stratégiai nyersolajtartalékok részleges felszabadítását kérte a Barátság-vezeték leállása miatt. A cég 2025 őszén azt állította, hogy a horvát szakasz teljesítménye a tesztek során nem bizonyult tartósnak, és nem képes kiváltani a Barátság-vezetéket. A két vállalat 2024-ben már kötött megállapodásokat nem orosz eredetű kőolaj szállításáról és tárolásáról.
Miközben a Reuters szerint csütörtökön újraindulhat a szállítás a hetek óta álló Barátság kőolajvezetéken, a horvátok már megkezdték a MOL-nak szánt, nem orosz eredetű nyersolaj rakodását.
A horvát Janaf olajcég szerdán közölte, hogy az omišalji terminálon már rakodják a MOL Csoportnak szánt szállítmányt, és április elejéig további hét tartályhajó érkezik
– írta a hvg.hu. A Janaf a közleményében azt is kiemelte, hogy készen áll a szlovákiai és magyarországi finomítók teljes éves igényének kielégítésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takács Péter 22 százalékponttal vezet – három körzetben is komoly Fidesz-előnyről számolt be a Mandiner
A kormánypárti lap által közölt felmérések szerint a pápai körzetben 48-26-ra vezet a Fidesz a Tisza Párt előtt, de Baján és Kisvárdán is kétszámjegyű az előny.
Három új, egyéni választókerületre vonatkozó felmérés eredményét közölte a Mandiner. A lap cikkében szereplő számok szerint
a Fidesz–KDNP magabiztosan, Baja környékén tíz, míg Kisvárdánál és Pápánál több mint húsz százalékponttal vezet a Tisza Párt előtt.
Különösen a pápai körzet eredménye érdekes, amelyet a lap szerint „tiszás politológusok” billegőnek próbálnak beállítani.
A kormánypárti lap által közölt felmérés szerint a Bács-Kiskun vármegyei 6-os, bajai központú körzetben a Fidesz–KDNP-re a megkérdezettek 42, a Tisza Pártra pedig 32 százaléka szavazna. A Mi Hazánkat 8, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 2-2 százalék támogatja, míg az egyéb pártok 1 százalékon állnak. A választók 8 százaléka bizonytalan, 5 százalék pedig nem árulta el, kire voksolna. Magyar Péter egyébként éppen kedden tartott gyűlést a körzetben, ahol elég sokan fogadták a Facebookon közzétett kép alapján.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei 3-as, kisvárdai központú választókerületben még nagyobb, 53 százalékos a Fidesz–KDNP támogatottsága, míg a Tisza Párt 27 százalékot érne el.
Itt a Mi Hazánk 4, a DK és az MKKP 2-2, a Jobbik és az egyéb pártok pedig 1-1 százalékon állnak. A bizonytalanok és a nem válaszolók aránya egyaránt 5 százalék. A körzet egyéni képviselőjelöltje Seszták Miklós.
A Veszprém vármegyei 4-es, pápai központú körzetben, ahol Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár indul, a Fidesz–KDNP 48, a Tisza Párt 26 százalékot kapna.
A Mi Hazánk és a DK 4-4, az MKKP 2, az egyéb pártok pedig 1 százalékon állnak. Ebben a körzetben a legmagasabb, 12 százalék a bizonytalanok aránya, míg 3 százalék nem válaszolt. A lap által közölt felmérések nem térnek ki a kutatóintézetre, a mintanagyságra és az adatfelvétel pontos idejére.
A most vizsgált három választókerület a 2022-es országgyűlési választáson is magabiztos kormánypárti győzelmet hozott. Baján Zsigó Róbert a szavazatok 57,26 százalékát, Kisvárdán Seszták Miklós 65,31 százalékát, Pápán pedig dr. Kovács Zoltán 62,70 százalékát szerezte meg. Az elmúlt hetekben a politikai kampány is felpörgött a térségben: Orbán Viktor miniszterelnök február 18-án Navracsics Tibor mellett kampányolt a szomszédos Veszprém 3-as körzetben, ahol arról beszélt, hogy magabiztosan vezet a Fidesz az ország ezen részén.
„Az életéért küzdünk” – súlyos tüdőgyulladással került kórházba a szerb belügyminiszter
Ivica Dačićot a belgrádi Pulmonológiai Klinikán ápolják, miután állapota hirtelen rosszabbra fordult. Az orvosok igyekeznek stabilizálni a miniszter állapotát, a következő 72 óra kulcsfontosságú lehet.
Ivica Dačić szerb miniszterelnök-helyettest és belügyminisztert szerdán kora este súlyos, kétoldali tüdőgyulladással kórházba szállították. A politikust a belgrádi Szerbiai Klinikai Központ Pulmonológiai Klinikáján ápolják, ahová február 25-én, délután fél ötkor került be. Állapota miatt azonnal intubálták és gépi lélegeztetésre kapcsolták.
„Jelenleg lélegeztetőgépen van, és mindent megkap, amire szüksége van: minden gyógyszert és terápiát; a lélegeztetéssel időt nyerünk, hogy a gyógyszerek hassanak, az életéért küzdünk”
– mondta dr. Spasoje Popević, a klinika pulmonológiai igazgatóhelyettese a szerb közszolgálati televíziónak, az RTS-nek. Hozzátette, hogy a prognózisról még korai beszélni, de igyekeznek stabilizálni a belügyminiszter állapotát, és a következő napok adják majd meg a választ a továbbiakra.
Több szerbiai médium az orvosi csapatra hivatkozva arról ír, hogy a következő 72 óra kulcsfontosságú lehet a felépülése szempontjából.
A hírre a szerb politikai vezetés azonnal reagált: Aleksandar Vučić elnök több kormánytaggal együtt már szerdán este felkereste a klinikán Dačićot.
„Nehéz a helyzet, de hiszünk az orvosokban és hiszünk benne is, és imádkozunk érte”
– nyilatkozta az államfő.
A Szerbiai Szocialista Párt, amelynek Dačić az elnöke, éjfél után kiadott közleményében köszönetet mondott az orvosoknak és jelezte, hogy a továbbiakban a kórház ad ki hivatalos tájékoztatást az elnökük állapotáról.
A 60 éves Ivica Dačić a szerb politikai élet egyik legfontosabb szereplője, jelenleg miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter. Pártja, a Szerbiai Szocialista Párt a kormánykoalíció tagja.
Ivica Dačić szerb miniszterelnök-helyettest és belügyminisztert szerdán kora este súlyos, kétoldali tüdőgyulladással kórházba szállították. A politikust a belgrádi Szerbiai Klinikai Központ Pulmonológiai Klinikáján ápolják, ahová február 25-én, délután fél ötkor került be. Állapota miatt azonnal intubálták és gépi lélegeztetésre kapcsolták.
„Jelenleg lélegeztetőgépen van, és mindent megkap, amire szüksége van: minden gyógyszert és terápiát; a lélegeztetéssel időt nyerünk, hogy a gyógyszerek hassanak, az életéért küzdünk”
– mondta dr. Spasoje Popević, a klinika pulmonológiai igazgatóhelyettese a szerb közszolgálati televíziónak, az RTS-nek. Hozzátette, hogy a prognózisról még korai beszélni, de igyekeznek stabilizálni a belügyminiszter állapotát, és a következő napok adják majd meg a választ a továbbiakra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
